Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-11-16 / 107. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 2 A gyulai polgármester ügye. Az alispáni határozat jóváhagyása. Szomorúan érdekes ügy gyei foglalkozott hétfői ülésén Békésvármegye közigazgatási bizottsága. A sablonos, szürke jelentések mellett Gyulaváros pénzkezelésének szenyese is mosogatásra került a polgármester felfüggesztése, illetőleg az ez ellen beadott felebbezés folytán. Mint tudvalevő, a Gyulavárosa pénzkezelése körül felmerült nagyfokú szabálytalanságok miatt a vármegye alispánja a lefolytott vizsgálat után Dutkay Béla polgármester, Frankó Döme pénztáros, Alcser Antal ellenőr és Diósy József számvevő ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el, s egyben a polgármester félfizetésének megvonásával őt felfüggesztette állásától. Az alispáni határozat ellen a polgármester a felfüggesztés tekintetében a közigazgatási bizottsághoz fellebezett. A tárgy fölött nagy vita indult meg, amelyből mindenekelőtt megállapítható, hogy a felfüggesztés és fegyelmi teljesen indokolt, de megállapítható az is, hogy pozitív adat nem bizonyítja, mintha sikkasztás történt volna. Ami még kidomborodik a "vitából, az az ügyészi vélemény, illetőleg javaslat, amelyet a fegyelmi választmány elé terjesztenek, s amely, mint annak már a hétfői ülésen nyiltan kifejezés is adatott, tulenyhén itél az ominozus ügyben, i Még egy régi tanúságot vonhatunk le a hétfői ülésből; hogy a közigazgatási bizottságok mai szervezetükben sok fonákságot tartalmaznak, amelyek sürgős kiküszöbölést igényelnek. Ezzel a kérdéssel különben bővebben lapunk vezető helyén foglalkozunk. Egyébként a közigazgatási bizottság a polgármester ügyében az elsőfokú határozatot a fellebbezés elutasításával jóváhagyta. Az ülésnek e tárgyra vonatkozó részéről az alábbiakban számolunk be : Dutkay Béla fellebezését D a imel Sándor dr. főjegyző terjesztette elő. A fellebezésben a polgármester azt állítja, hogy az alispán felfüggesztési határozata sérelmes és nem indokolt, mert ő a fegyelmi vizsgálat elrendelése után azonnal átadta hivatalát Popov i c s Jusztin főjegyzőnek és eszeágában sem volt a vizsgálat befejezéséig a város ügyeit vezetni. Elmondja azután, hogy a vizsgálat folyamán nem vették figyelembe védekezését, hajszát indítottak ellene, hogy anyagilag és erkölcsileg tönkretegyék. A főjegyző ezután ismertette a vádakat, amelyek 19 pontban vannak öszsszefoglalva, s amelyek alaposságát teljesen igazolta a vizsgálat. E pontokat Őrült zsivaj fogadta e szavakat: — Te is csak olyan vagy, mint a többiek. Hát ti könyörültetek tegnap rajtunk ? — Dögöljön meg! — rivalták mindenfelől a szerencsétlen áldozatra, kit a véletlen dobott a háborgó, vérszomjas tömeg közé. Yemelian kihúzta a kardját; nem hogy a saját személyét védje, de — egyszerű fegyelemhez szokott esze szerint - csak utat akart vági magának, nehogy elkéssen a küldetésével. A kardját kikapták kezéből s ugyanazzal szúrták mellbe. A lova lábai inait elvadosták. A ló összerogyott s ekkor egy asszony — kinek a férjét elfogták, lerántotta a dragonyos egyik csizmáját s azzal vágta, vert ', ütötte a szegén v, bűntelen katona fejét, rajta töltve ki fellázadt, keserves, mérhetetlen dühét a nép. A kínszenvedés minden fokán keresztü ment, de nem a tortúra kínozta, csak az a gondolat, hogy nem tudja elvégezni küldetését, s agóniájában a staféta-táskáját igyekezett megmenteni, mikor egy kis csirkefogó felkapta elgurult revolverét s azzal halántékonlőtte a szegény katonát, A nép örömrivalgásba tört ki. -- Mí a manót vitt a táskájában? • Ián egy uj vérengzésre való parancsot '? Áztál; kíhusft' ü* a Yemelian karjai alól a halálig ni' en őrzött táskát. Egy lévé: volt osak 1 -..ne: ,,LV' • San ákoff grófnénak. Kétségbe vagyok .esve, hogy nem láthatom ma! * Miska ! már mind részletesen ismertettük lapunkban. Zöldy Géza dr. t. főügyésznek a fegyelmi választmány elé terjesztendő és 19-évre terjedő javaslatát Bertóthy István dr. ismertette. Az ügyész javasolja, hogv a fegyelmi választmány DutkayBélát 300 koronapénzbirságra és 2545 korona kártérítés visszafizetésére,Frankót. A 1csert és Diósyt pedig dorgálásra ítélje. Az ügyész egynehány kisebb pontra nézve nem látja fennforogni a vádat, illetve a fegyelmi vétséget, s ulyos fegyelmi vétséget lát azonban abban, hogy a polgármester összesen 3869'05 koronát vett fel aköltségvetéskereténkivül, amirőlnem számolt el, saját beismerése alapján nemszállitott be a közpénztárba Már ez magában megállapítja a fegyelmi vétséget. Ezenkívül beigazolást nyert, hogy a polgármester négy év alatt a képviselőtestület engedélye nélkül 4560 korona előleget vett föl, amelyből csak közel 2000 korona vehető iigyelembe, mint elszámolt összeg. A polgármester által felhozott védelmi okok, amelyeket egyetlen okirattal sem tud igazolni, csak holmi diszkrét és reprezentácionális költségekről beszél, nem menthető a fegyelmi eljárás alól, mert afegyelmivétségnyilvánvaló és annál súlyosabb, mert azt a város feje követteel. Enyhítő körülmény az, hogy a város képviselőtestülete sohasem követelte az előlegek elszámolását. — Az ügyészi vélemény végül lélektani okokkal indokolja meg, hogy a polgármester ró széről bűnös szándókrőlnem lehet szó, s egyetlen adat sem b ii zonyitja, hogy a polgármester saját céljaira fordította volna az elszámolatlan összegeket. D a i m e 1 Sándor dr. áz alispáni javaslatot terjeszti elő, mely az elsőfokú határozatot teljesen megokoltnak tartja, s indítványozza a polgármester felebbezésének elutasítását. Haviár Dániel a közigazgatási bizottság illetékessége ellen emel kifogást s kérdést intéz aziránt, hogy az elsőfokú határozatot hozó alispán elnökölhet-e az ülésen. Szerinte a bizottság nem illetékes másodfokú határozat hozatalára, vagy az alispán nem elnökölhet. Fábry Sándor dr. alispán kijelenti, hogy azon' kényszernél fogva, mert a főjegyző belügyminiszteri engedély nélkül nem elnökölhet, s mert az ügyet sürgősnek találja, vette napirendre a kérdést és elnököl, kijelenti azonban, hogy nem fog a tárgyhoz szólanit, sem szavazni. L a d i c s Lánszló dr. szerint ugy a közérdek, mint a polgármester egyénisége követeli az ügy sürgős letárgyalását, igy annak elhalasztását ellenzi. Fábry Sándor dr. alispán elvben helyesnek tartja Haviár Dániel véleményét s utal a közigazgatási bizottság szervezetének hibájára, amelyről lapunk más helyén szólunk. A tiszti ügyésznek azon nyilatkoz da után, hogy nem látja semmi akadályat a döntésnek, az alispán megállapította az érdemi illetékességet. Az alispáni javaslat ellen ezután Zöldy Géza dr. szólalt fel. Nem járul hozzá — úgymond — a f e 1függesztéshez, mert az sem közigázgatási, sem fegyelmi szempontból nem indokolt. A felfüggesztás súlyosan sújtja a polgármestert, mert ha a fegyelmi eljárás után visszahelyezik hivatalába, a felfüggesztés tartama alatt elvont félfizetését nem kapja vissza. Különben is szerinte a felfüggesztés előzetes büntetés az ügy érdemének elbírálása előtt és igy a polgármestert egyszersmindenkorra lehetetlenné teszik a képviselőtestület elő'tt. László Elek dr. meglepetéssel hallja a tiszti főügyész szavait, amelyek az előbb ismertetett véleménynyel szemben en' hén bírálja el az ügyet. A tényekből kétségtelenül megállapítható a polgármester súlyos mulasztása s ezért meggyőződése, hogy az alispán javaslata helyes. Az ügyész meg megjegyzi, hogy ő véleményében a vagyoni felelősség kimondását kéri a polgármesterrel szemben, azt azonban, hogy a kártérítést köteles-e Dutkay visszafizetni, a polgári bíróság fogja megállapítani. A bizottság ezután 7 szóval 5 ellenében a polgármester felebbezését elutasította és jóváhagyta az alispáni elsöfokuhatározatot. A szavazásben az alispán és a főjegyző nem vettek részt. Vármegyei közügyek. A közigazgatási bizottság ülése. Szokatlanul érdekes tárgysorozattal szokatlanul látogatott ülést tartott hétfőn Békésvármegye közigazgatási bizottsága. A gyulai polgármester ügye és az inségakció voltak az ülés nagyobb fontosságú tárgj/ai, melyeket különkülön lapunk .uás helyén ismertetünk. A napirenden ezeken kivül szerepeltek ügyek, amelyek kiemelkedtek a sablomos havi jelentések keretéből. Az ülés lefolyásáról a részletes tudósításunk ez. Fábry Sándor dr. elnöki megnyitója után az alispáni jelentést Daimel Sándor dr. főjegyző terjesztette elő. Az október hóról szóló jelentés szerint a személybiztonság a vármegye területén összesén 15 esetben lett megzavarva kisebb-nagyobb verekedés, és jelentéktelenebb bűnesetek által. Baleset összesen öt esetben történt. Öngyilkosság hat esetben fordult elő. A vagyonbiztonság 36 esetben zavartatott meg s ezek többnyire jelentéktelenebb lopási esetek. A mezőgazdasági munkák közül az őszi szántás-vetés vette kezdetét, s a nagy szárazság után beállott csapadék ezen munkákra igen jó befolyással volt és a kedvező időjárás folytán a vetések ki is zöldültek, amelyeknek állása ezidőszerint kifogástalannak mondható. Ezen kivül a burgundi és cukorrépaszedés volt folyamatban, amelynél a munkások egy korona átlagos napszámbér mellett még némi keresetet találtak, s igy helyzetük kielégítő volt, A munkások nagyobb része még kubikos munkán volt távol. Ipari és kereskedelmi téren az évek óta tartó pangás után különösebb fellendülés nem volt észlelhető. Különösen érezhető az eladó gabona és pénz hiánya. A vármegyei és községi közigazgatás menete kifogástalan volt. A jelentés tudomásul szolgált. A közegészségügyi állapotokról folyfalvi Zöldy János dr. tiszti főorvos, az állategészségügyről Daimel Sándor főjegyző referált. A jelentések, melyek különösebb dolgokat nem tartalmaztak, tudomásul szolgáltak. A kereskedelmi miniszter felhívta a bizottságot a folyó és következő évre állapítsa meg a vármegyének az államépítészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való hozzájárulását. Az államépitészeti hivatal ez összeget 80000 koronában javasolta, mig a bizottság 3000 koronában állapította meg. A gazdatisztek és birtokosok közti viszony szabályozása ügyében kiadott rendelet alapján a közigazgatási bizottság még októberi ülésén felhívta a külföldön "lakó békésmegyei birtokosokat, akik 3000 korona, vagy ennél több állami adót fizetnek, hogy igazolják okleveles gazdatisztjeiket. A közigazgatási bizottság a felhívottak sorába vette gróf Blankenstein Pált is, aki zokon vette, hogy kétségbe vonják magyar voltát és annak igazolásával, hogy az év túlnyomó részében Füzesgyarmaton lakik és a magyar főrendiház tagja, felebbezett a bizottság határozata ellen A bizottság a felebbezést elfogadta és tévedésen alapuló határozatát megsemmisítette. Somossy Zsigmond pénzügyigazgató helyettes adóügyekről referált. Jelentése szerint az elmúlt hónapban állami egyenes adóban 2,012.239.06 koronával, hadmentességi díjban pedig 26081.40 koronával kevesebb folyt be, mint a mult' év hasonszakában. A szakreferensek ezután még több kisebb ügyet terjesztettek elő, amelyek mind tudó másul .szolgáltak. Az ülés délben ért véget. A tótkomlós! egyház fegyelmije. Epilógus. A tótkomlósi ág. ev. egyház szomorú^ szenzációja még bizonyára emlékezeté-, ben ól a vármegye közönségének. Az? egyház tisztviselőinek ismeretes fegyelmij ügyéről van szó, amely hatalmas tengeri J kígyóvá nőtte ki magát. A szörnyetegj nőtt-nőtt, amint ujabb és ismét régibbi fórum elé került az ügy, mig most/ mint illetékes forrásból jelentik lapunk~< nak, befejezéshez közeledik. Az epilóg^ közel sem Ígérkezik olyan érdekesnekós szenzációdnak, mint amilyen portvert fö' annaKidején, a haszna azonban^ bizonyára nem fog elmaradni, amennyi-ben hihető, hogy a kellemetlen aktáklezárása bókét fog teremteni a tótkom-] lósi egyház kebelében, nhol jó ideig a^ Békéscsaba, 1905. novemb. 16 felizgult szenvedélyek hulláma végezte romboló munkáját. A tótkomlósi ág. ev. egyház tisztviselőinek fegyelmi ügyében nyert legújabb értesülésünk igy szól: Az ág. ev. egyház egyetemes törvényszéke a tótkomlósi ág. ev. egyház tisztviselőinek fegyelmi vizsgálatával a pestmegyei ág. ev. egyházmegyei törvényszéket bizta meg, mely marasztaló ítéletét még 1904. évben meg is hozta. Ezen ítélet ellen az érdekeltek fellebbezéssel éltek a bányai ág. ev. egyházkerületi törvényszékhez, mely az ítéletet feloldotta és utasitotta az eljáró pestmegyei egyházmegyei törvényszéket, hogy a tótkomlósi egyház számadásait szakértő által vizsgáltassa meg, s állapittassa meg az egyházközség háztartásának netáni hiányait, s vagyon állapotában történt változásokat 1892. évtől kezdődőleg 1904. évig bezárólag. A pestmeg fei törvényszék ebből kifolyólag a számadások szakszerű vizsgálatával Glósz Gézát, a békésbánfalvi takarékpénztár titkái-könj velőjét bizta meg, aki ez óv julius havában a vizsgálatot meg is kezdette. Hónapokat vett igénybe a vizsgálat, s annak alapján a számadások elkészítése, s most Glósz Géza eleget tett megbízatásának ós szakvéleményét a számadások kapcsán a pestmegyei egyházi törvényszéknek beküldötte. A döntő fordulat ezügyben nem késhet soká, mert a pestmegyei törvényszék elnökének, a beteg és délvidéken tartózkodó Beniczky Lajosnak helyettesítésével Földváry Elemór pestmegyei másodfelügyelő bízatott meg ez ügyben eljárni. S igy most már remélhető, hogy a béke és rend a tótkomlósi egyháznál mihamarább helyre fog állani. A vármegyei inségakció. Az áruraktárak és a miniszter. A hétfői közigazgatási bizottsági ülésnek jelentősebb tárgya volt a földmivelésügyi miniszter egy vonatkozó leirata kapcsán a vármegyei inségakció ügyében folytatott tárgyalás. Itt mindjárt leszögezhetjük azt a tényt, hogy az uj földmivelésügyi miniszter azt a bölcsességet szopta ki az ujjából: Bókésvármegyóben nincs ínség, különben sincs pénzem segélyre, tehát segítsetek magatokon ugy, ahogy tudtok. És mindezeket sajnálkozással jelenti ki a miniszter, akit ezután a közigazgatási bizottság nem mutatkozott hajlandónak harmadszor is köi ülkörnyékezni, hanem a leiratot tudomásul véve, kimondta, hogy az insógakciót a törvényhatóság által kiküldött központi insógbizottság fogja intézni. Az inségakció tárgyában folytatott tárgyalásról az alábbi részleteket jelentjük : A főjegyző előterjesztette, miszerint a közigazgatási bizottság október havi ülésén kimondta, hogy a takarmányraktárak felállítása érdekében feliratot intéz a földmivelésügyi miniszterhez, kérve szakközegének kiküldését. A felirat elment a miniszterhez, aki a következőkben válaszolt: „A vármegye területén mutatkozó takarmányhiány pótlása érdekében folyó évi október bó 4-én kelt felterjesztésére értesítem a közigazgaiási bizottságot, hogy a takarmányraktárak felállítása, a szükséges takarmányok beszerzése és ki osztása iránt előterjesztett kérelmét saj' nálatomra figyelembe nem vehetem mert ily célokra tárcám keretében fedezettel nem rendelkezem, s az elmúl évben is az országos takarmányhiánj miatt szervezett országos akció kivéte lesen utaltatott tárcám ügykörébe. Megjegyezni kívánom ezúttal, hogj ezévben ily országos hiáni nincs, tehát általános segélyezés szük sége nem forog fenn, s a vármegye te rületén mutatkozó takarmányhiány a: ország többi részéből akadálytalanul pó tolható. A be ügyminiszter által megtett s í bizottság felterjesztésében is említet intézkedések egyrészről, másrészről pe dig a törvényhatóságnak és gazdatár sadalomnak szükségképeni tevékenység alkalmasak lesznek arra, hogy a vár megye területén mutatkozó takarmány inség enyhittessék s az ebből szármáz ható bajok elhárittassan&k." A miniszteri leirat kapcsán S o m o s s y Zsigmond pénzügyigazgaté helyettes adatokkal igazolta, hogy igenis Békésvármegyében fenforog á takai mányinség, amit igazolt az, hogy a eddig befejezett kárbecslések eredmé nyeként a leirt adók összege 104188 kc