Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-11-05 / 104. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY ykorona pénzbeli a ^z/ A tanács a ké4Íap hiányában eluta'' jg esetleges intézkedés atette a gazdasági egyezségéhez. A a tanács több kisebb ügy elinv ^se után Gajdács Zsófia gyengeelméjü nőnek a menházba való felvételét rendelte el és három hónapi próbaszolgálat sikeres kiállítása után véglesitette állásukban L i p t á k Mihály és P a u 1 i k Pál rendőröket. A csabai ipartestületből. Az elöljáróság ülése.A csabai ipartestület elöljárósága csütörtökön délután rendes ülést tartott. A folyó ügyeken kivül jelentősebb ^mozzanata volt az ülésnek, hogy ünnepélyesen üdvözölték az uj iparhatósági il-itost és néhány igazolatlanul elmaradozó előijárósági tagot megbírságoltak. Az elöljáróság ülésének részletes lefolyásáról ez a tudósításunk szól: Jelen voltak : Wagner József elnök, Á c li i m János jegyző, Pándy istván dr. ügyész, L i n d e r Károly dr. iparhatósági biztos, Uhrin András pénztárnok, továbbá az előijárósági tagok részéről: Csanádi János, ifj. Horváth Mihály, H i 11 ó Mátyás, H ug y e c z János, Kelemen János, j Ma yerhoffer István, M a u 1 i s Mihály, Márton József, M i c h n a y Gusztáv^ Molnár János, Sztracinszky György, T i m k ó János és P o s z t Fért 'CZ. Az ülést a megjelent tagok üdvöz"sível Wagner József elnök nyitotta Majd az elöljáróság nevében szivé j )s szavakkal üdvözölte az uj ipárhacósági biztost, L i n d e r Károly drt. és kérte mindenkorra az ifurtétítület iránti támogatását. Az Isten áldását kérte a működésére. (Éljenzés). Linder Károly dr. megköszönte a szívélyes üdvözlést, kijelentette, hogy amennyire ereje engedi, mindenkor eljár az iparosok ügyében és kérte, hogy az elöljáróság is támogassa kötelessége teljesítésében. Napirend előtt azután hosszabb vita indult meg a fölött, hogy miként járjanak el[azokkal az előijárósági tagokkal szemben, akik igazolatlanul elmaradnak az elöljáróság üléséről. Végül az alapszabály alapján ugy határoztak, hogy az egy évben háromszor igazolatlanul elmaradó -—-tagokat az ipartestület pénztára javára fizetendő 20 koronáig terjedő pénzbirságra büntetik. Ez alapon az elöljáróság három tagját megbírságolták. Ezután áttértek a napirendre. Az elintézett során jelentette az elnökség, hogy a mult ülés határozata alapján a szepesváraljai tüzkárosult iparosok részére a gyűjtés még folyamatba van. Ugyancsak jelentette az elnökség, hogy a vásári helyek kijelölése tárgyában kiküldött bizottság eljárt kiküldetésében, • s az erre vonatkozó javaslatot az ipartestület beterjesztette a községhez. A bejelentések tudomásul szolgáltak. A pénztári jelentés szerint az ipartestület bevétele szeptember október hónapokban 656-71 kor., a kiadása 394'96 kor. és a maradványa 61 75 kor. volt. A forgalmi kimutatás szerint augusztus végén volt a testületnek 739 rendes tagja, két hónap alatt felvétetett 9 rendes tag, töröltetett 3, október végén maradt 745 tag. Szerződtettek 43 tanoncot, munkakönyvet adtak dijnélkül egy esetben, felszabadult 24 tanonc, szerződés felbon tás pedig 5 esetben fordult elő. Ezen bejelentések után tudomásul vette az elöljáróság az aradi kereskedelmi és iparkamara szeptember havi közös ülésének jegyzőkönyvét, valamint a budapesti iparos munkásközvetitő jelentését. Az ipartestületek országos szövetsége, melyet hosszú vajúdás után a legutóbb Szabadkán megtartott iparos kongresszus határozott el megállapítani, alapszabályainak megküldése mellett belépésre szólított:} fel a csabai ipartestületet. Ennek az ipartestületi szövetségnek az az előnye, hogy a munkaadók egyesülése folytán megvédelmezi az ipa rosokat a sztrájkokkal szemben. Elnök felolvasta a szövetség felhívását, mely szerint a csabai ipartestület, mint 500 tagot meghaladó testület, a szövetségbe évenkint 40 korona tagsági dijat fizet. Az elöljáróság az elnökség javaslatára kimondja a belépést. Jelentette az elnökség, hogy a szabadkai iparoskongrasszus rendezősége megküldötte a kongresszus lefolyását tartalmazó nyomtatott jegyzőkönyvet, melyet kívánatra a tagok rendelkezésére juttatnak. A munka egyesek által is megrendelhető a kongresszusi alap javára 4 koronáért. Az országos iparegyesület órásipari központi szakosztályt alakított s ebbe belépésre hívja fel a csabai órásokat. A felhívást körözés végett kiadják Kapta János órásnak. S z o n t a g h Jenő, a szolnoki ipartestület betegsegélyzö pénztárnok-titkára a betegsegélyezésről könyvet irt, amelynek a megrendelését kéri. A kérelmet átteszik a betegsegélyzö pénztár igazgatóságához. Több kisebb ügy elintézése után az ülés véget ért. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Főispáni beiktatás akadályokkal. Kolozsvár város, Aradmegye és Arad város törvényhatóságai előtt akarták az újonnan kinevezett főispánok a hivatalos esküt letenni, de csak Aradmegyénél talált a főispán meghallgatásra. Az istallalás megkísérléséről az j alábbi távirataink szólanak: Ma tartotta Kolozsvár város rendkívüli közgyűlését, melyet óriási izgalom előzött meg, Teleky László gróf beiktatása végett. Már a gyűlés előtt Apáthy István, az egyetem hírneves prorektora hevesen kikelt az ellen, hogy a közönség számára fenntartott padokat mind a városi tisztviselők foglalják el s igy még egy országgyűlési képviselőt, — Vertán Endrét, — sem bocsátották be. Tiltakozik továbbá a csendőrség megjelenése miatt. Szvacsina Géza polgármester megnyitotta a gyűlést, mire először a távozó főispánt búcsúztatták el szép szavakban s bizalmat szavaztak neki. Teleky gróf kinevezését óriási abcugkiáltásokkal fogadták. Apáthy István mondott most beszédet, melyben indítványozta, hogy az uj főispánnak szavazzanak bizalmatlanságot s mondják ki, hogy nem iktatják be. A polgármester vonakodott a határozatot kimondani, bár a többség az indítvány mellett vollt. Erre óriási lárma tört ki, ugy, hogy a gyűlést kétszer is fel kellett függeszteni. Végre is, mivel az ellenzék nem engedett, a gyűlést kénytelenek voltak bizonytalan időre elhalasztani. Fö'spáni beiktatás Aradon. Vásárhelyi Béla, Aradmegye és város füispánja beiktatása a főispáni székbe ma ment végbe, de csak a megyénél, hol a pártok paktuma folytán csak néhány felszólalás tarkította a főispán installálását s kifakadások között bár, de letette a hivatalos esküt, melyet Dalnoky Nagy Lajos alispán olvasott fel. Aradváros törvényhatóságának ellenzéke nem járt el ily loyalisan Vásárhelyi Bélával szemben. A közgyűlés zsúfolt termében izgatott hangulat uralkodott, s mikor Institoris Kálmán polgármester meynyitotta a közgyűlést, megindult a szóáradat és az obstrukció folyt még este 7 órakor is, ugy, hogy a beiktató közgyűlést valószínűleg elnapolni lesz kénytelen a polgármester. A válság A fővárosban a hangulatot teljesen az a felháborodás uralja, nmit Lányi miuiszter tegnapi rendelete keltett. Az ellenzéken a miniszternek a bíróságokkal való fenyegetőzésére az a nézet, hogy nincs az a bíróság, amely ne látná be azt, hogy amelyik kormány megakadályozza, hogy az ő erőszakos rendelétei ellen a törvényhatóságok az 1886. évi XXI. törvénycikk értelmében az országgyűlésnél kereshessenek orvoslást, az nem követelheti, hogy neki a törvényhatóságok engedelmeskedjenek. A püspök eskütétele. Bécsben Ő felsége ma délelőtt 10 órakor vette ki az újonnan kinevezett magyar egyházfők hivatali esküjét. Az esküt dr. Várossy Gyula, kalocsai érsek, dr. Prohaszka Ottokár székesfehérvári, dr. Mayer Béla szatmári, gróf Zichy Gyula pécsi és Balázs Lajos rozsnyói római katolikus püspökök tették le. Az ünnepies aktusnál gróf Csekonics Edre zászlós ur és Lukács György vallás- és közoktatásügyi miniszter interveniáltak. Az esküformát Vértessy Géza miniszteri tanácsos olvasta fel. A? orosz forradalom. A Ritzau-ügynökség jelenti Haparandából: Az elmúlt éjjel a torneai sztrájkoló munkások távíró utján a következő táviratot kapták: A szenátust feloszlatták és a szenátorokat, valamint a főkormányzót elbncsátották. A helyzet általában nyugodt. Tustyból, egy Helsingfors előtti állomásról tegnap este egy száz főből álló csapat érkezett nyolc ágyúval. A katonák azonban megtagadták az engedelmességet amikor tüzelniük kellett volna. Száz kozákból álló őrség cirkált tegnap a városban. Este ismételten rendzavarások voltak. Egy küldött ég Pétervárra utazott. A polgárőrség 4000 embert fegyverzett fel, akik naponta lövőgyakorlatokat tartanak. Gyilkos béresgyerek. Magyar-Kanizsáról irják: Fehér Antal földbirtokos 20 éves leánya valami miatt megszidta Milanov Zsivko 13 éves béresgyereket, mire ez felkapta a folyosó falán függő fegyvert, hirtelen megtöltötte és mielőtt a leány elszaladhatott volna, rálőtt. A leány nyomban meghalt; a golyó tüdejét fúrta keresztül. Virágzik a lélekvásárlás. Szarvasi anyák panasza. Piruló arccal, érzésünk teljes felháborodásával Írjuk az alábbi sorokat, amelyeket kötelességből elhallgatnunk nem lehet. Szarvasi anyák, előkelő úriasszonyok irják hozzánk a levelet, amely a kétségbeesés hangján kéri az illetékesek előtt szigorú megtorlását az égbekiáltó bűnök bűnének, a lélekkufárlásnak. Ami ebben a levélben van, azt nem fogja a nyomdafesték, az minden borzalmat, undort, elvetemültséget felülmúl, az nem való a nyilvánosság elé, csak egyenesen a vizsgálóbíró asztalára. Ami ebben a levélben van, rettenetes vád elsősorban a társadalom, de Szarvas rendőrhatósága ellen is. Mi részünkről nem vádolunk ezöttal senkit. Csak felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét arra, hogy tartsa érdemesnek érdeklődni a részletek iránt. Tartsa kötelességének, mert a sajtó feladata szerintünk nem lehet minden társadalmi bűznek, szennynek a felderitője, mert az esetben a napfényre hozott bűnök mételye csak gyilkos miazmákként terjedne ott is, ahol még tisztaság tartja hatalmában a lelkeket. Nincs iparunk, nincs kereskedelmünk ! De mégis egy iparág nyilvánosan virágzik : a lélekvásárlás. Végtelenül elszomorító, hogy a magyar leányoknak a nőiesség fölszentelt piedesztáljáról a vásári portéka alacsonyságáig kell lesülyedniök. Más nemzeteknél is uralkodik ez a bűnös rendszer, de oly elvetemültséggel, oly arányokban, mint éppen nálunk, nin._s rá példa A hazai ipar reklatnirozása nélkül virágzik bel- és külföldön ez a szégyenteljes kereskedés, melyet csak ugy űznek, mint a középkorban a rabzolgavásárlást. s , Időről-időre vérlázító példák merülnek fel. És nem hogy fogynának, de szaporodnak. Miért ? Mert megelégszünk azzal, hogy a lélekrablást egyszerű kihágásnak minősítjük, és ha egy-egy lélekkufár hurokra kerül, néhány napi elzárással büntetjük, amelyet, esetleg a pénzbüntetést is, busásan Békéscsaba, 1905. november 5. kárpótol a jól jövedelmező mesterség. Hanem azt az istenverte szegény embert, akit az éhség, a nyomor rákényszerít a lopásra és elviszi a szomszédjának a tyúkját, arra irgalmatlanul ráhúzzák a 6 — 12 hónapi börtönt, sőt néha többet is. De azt meg szabadon engedjük, aki a legdrágább és legféltettebb kincset, a női becsületet rabolja meg. Még csak meg se bélyegezzük. Ok az igazi bűnösök pedig, ők az emberiség legnyomorultabbjai, akik fölemelt fővel járnak közöttünk. Mennyi sokszor és hány uton-módon kifejezést adott már társadalom és törvényhozás annak az óhajnak, hogy igtassák a büntető törvénykönyv paragrafusai közé, hogy a lélekrablók, női becsüle tgyilkosok a legsúlyosabb börtönnel büntetendők. Ha hivatva lett volna valamely ország meghozni ezt a törvényt, az joggal Magyarország lett volna, ^amelynek legnagyobb szégyene a élekvásárlás szabad iparűzése. Agitáljunk a női becsület megvédése érdekében minden uton-módon lehető eszközzel! Mert csak egyedül a börtön a biztos orvossága a lélekrablás,kipusztitásának. A börtön és semmi más. És mentül súlyosabb, annál hatékonyabb. Mert a társada

1 lom legelvetemültebb orgyilkosait, a kosaras kufárokat nem hatja meg a szép szó, nem a társadalom szentimentálizmusa, nem az erkölcsi élet etikája, csak a legdrákóibb, büntetés.' Itt még megjegyezzük, hogy az illetékes hatóságnak a legkészségesebben tolmácsoljuk a szarvasi anyák panaszát, ha arra felszólítást nyerünk. Mindenesetre nem e láp hasábjain, de személyesen. Gróf Matuska. Egy leleplezett és elitélt szélhámos. A gróf Matuska név Békésvármegyében sem ismeretlen. Évekkel ezelőtt Orosházán egy roppant intelligens és kellemes modorú fiatalember tünt föl, aki egyszerű közjegyző jelölt létére páratlan sokoldalúságról szolgáltatott bizonyságot. Közben azonban, hogy hogy nem, égni kezdett a lába alatt a talaj és egyszer csak nyomtalanul eltűnt Orosházáról. Később, mint okleveles* tanár, ugyanez a Matuska gróf, mint pályázó mutatkozott be a csabai Rudolf-főgimnáziumnál, szerencsére azonban kise bbségben maradt a választásnál. Most aztán párját ritkitó dolgok tűntek föl Matuska gróf szédelgéseiről. Kitűnt ugyanis, hogy az álgróf hamis keresztlevelet kerített magának Matuska gróf névre és éveken keresztül a legagyafurtabb furfanggal vezette félre a jóhiszemű hatóságot, közönséget egyaránt és az arisztokratát játszva, szinte hihetetlen szédelgéseket vitt végbe, amig a héten utolérte a nagyság átka és az egri törvényszék három évi fegyházra ítélte. Ennek a világrekkordot elért szélhámosnak az élete előzményeit ezekben tartalmazza a tárgyalási vallomása: Körülbelül tiz éve érettségizett jó eredménynyel Nagy Károly, egy becsületes polgárcsaládból származó ifjú, egyik vidéki gimnáziumban. Minden vágya az volt, hogy vasutas lehessen, de célját szemének gyöngesége miatt nem érhette el. Elhatározta, hogy a közigazgatási pályára lép. De nem voltak magas rokonai, előnyös ismeretségei. 0 pedig haladni akart — gyorsan. Segített magán s egy hamis anyakönyvi kivonattal, mit a komáromszentpéteri anyakönyvi hivatalban szerzett, kikorrigálta a. születési hibát s gróf Matuska névre szóló keresztlevelet készített magának, mely a legelőkelőbb rokonságról beszélt. Meggrófosodva Petrisre ment segédjegyzőnek. Biztos fellépése, jóhangzásu neve, előkelő modora kedveltté tették. Szerelmes lett egy ispán leányába, de kevés lévén fizetése, nem kapta meg feleségül. Hogy jobb fizetése legyen, más állás után nézett, de ekkor már 1 nemcsak gróf, hanem ezenfelül doktor juris és ügyvéd volt. Mindkét oklevelet hamisította. Ez időtájt Liptószentmiklóson megüresedett egy vármegyei aljegyzői állás, melyre hatvanötén pályáztak s a nyertes dr. gróf Matuska László lett. Ujabb pozíciójában nagy működést fejtett ki minden téren. Az ottani járásbíróságnál ügyészi megbízott lett, szerkesztette a vármegye hivatalos lapját, a „Liptóiváni" és Liptószentmihályi Híradóit. — Közben verskötete is jelent Qgol különlegességek — — a szabás, HWáloan finom HiVitel = férfi-ruha szövetek "'"SI"" Sllwaiin "