Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-26 / 101. szám

2 Békéscsaba, 1905. október 26. zatot. Annak idején ismertettük a semmi különösebb meglepetést sem keltő megsemmisítő határozatot, amely csak ugy hemzsegett a közjogi szemfényvesztéstől, törvények félremagyarázásától. És ismertettük azt az alispáni feliratot is, amely a megsemmisítő határozatra felelt. Ebben Fábry Sándor dr. alispán az ügyvezető rendeletét törvénybeütközőnek deklarálván, annak visszavonását kérte. Erre az alispáni feliratra felelt most az állásában megerősített Kristóffy belügyminiszter, újra megsemmisítvén a határozatot cs utasítva az alispánt, hogy a rendelet kézhezvételétől számított 8 napon belül ez ügyben rendkívüli közgyűlésre hívja egybe a törvényhatóságot. Ám ezt a közgyűlést 8 nap múlva megtartani nem lehet, mert törvény szerint a tárgysorozatot a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg kell közhírré tenni. Ez pedig még nem> történt meg, mert az alispán ezidőszerint távol van hivatalától. A rendkívüli közgyűlést, amely igen érdekesnek ígérkezik, mindenesetre még a jövő héten, vagy november első napjaiban egybehívják. (Lapzárta előtt értesülünk, hogy a rendkívüli közgyűlést november 3-án tartják meg.) Hogy mit fog felelni a törvényhatóság a belügyminiszter ujabb megsemmisítő rendeletére ? Ismét él törvényadta jogával, azt a rendeletet, amelyet törvénytelennek nevezett az alispán, ismét törvénytelennek jelenti ki és annak megsemmisítése érdekében feliratot intéz a törvényhozás házához. Hogy a parlamentben erre a feliratra nem kerül a sor, az bizonyos, mert a Fejérváry alkotmányos kormánya kellő időben gondoskodni fog annak elnapolásáról, föloszlatásáról. f} De ne vágjunk a történendök elébe. A belügyminiszter törvényt tapodó rendeletére bizonyára méltó választ fog adni a törvényhatóság, amely most már nem áll magában, hanem mögötte van az alkotmányvédő bizottság. Éppen a kellő időben nevezte ki ezt az intézményt a törvényhatóság. Éppen a legalkalmasabb időpontban kezdi meg működését. Az alkotmányvédő 65-ös bizottság ugyanis szombaton délután 3 órakor tartja meg Fábry Sándor dr. alispán elnöklete alatt alakuló ülését. Ez az ülés a tisztikar megválasztásán kivül már határozni fog azon kérdés fölött is, hogy milyen álláspontot foglaljon el a törvényhatóság a belügyminis ter megsemmisítő rendeletével szemben, egyben megállapítja azon kereteket, amelyen belül mű

ködni fog. Iván, hogy megint a leányra fordítsa a beszédet. — De mikor mindig az eszembe van a szégyene . . . — Ne a szégyenire gondolj, hanem arra, hogy a te cseléded . . . — Az enyim, — mondta megtörve Bullás, s a hangján érzett, hogy nagyon belelágyult a szive, a mit mondott. A lejárón egy ember közeledett a kőrakás felé. Magas, vörös bajuszu legény volt, ünneplő ruhában. Szivart szitt s a földet veregette az ut mellett a botjával. Lassan, hátraszegve a derekát lépkedett lefelé. - Nézd, te, ahun gyün, — bökte meg Iván az öreget. — Kicsoda ? —fordult meg Bullás s arra nézett, amerre Iván intett a fejével. — A kérő, — dünnyögte ez. . — Azután mindent elmondott neki i az a lány, — kérdezte erősen rágcsálva a pipaszáron Bullás. — El az, de ez nem tágit. . . Magához vöszi a gyereket is . . . -Hát éltesse az Isten, ha jó szándékkal gyün. Lásd, ilyen egészséges, erős legény kell a mi fajtánkból való fehércselédnek, ha szép. Ezt a dolgot is birja, meg aztán azok se mernek az asszonynyal szóba állni, a kik rosszra vinnék. — Igazad van, - hagyta helybe a beszédet Bullás. — Hát ne mondja az a lány, hogy megvetettem. Az Isten szerencsét hozott neki . . . Talán nem is a vére rossz, hanem a városi élet szédítette meg idebenn. Az alkotmányvédő bizottság szombati gyűlése elé nagy érdeklődéssel néz az egész vármegye közönsége, sőt kíváncsian várják a határozatokat országos politikai körökben is. A miniszter megsemmisítő rendetete után különben tegnap még egy ujabb rendelet érkezett le a belügyminisztertől. A rendelet, amelyet egyidejűleg megkapott minden törvényhatóság, utasítja a vármegyét a törvények és rendeletek szigorú betartására. Ez a rendelet se maga jött. Mellette volt a kormánynak a kinevezést tudató leirata, amelyben Fejérváry báró miniszterelnök támogatást kér a maga számára. Ami az első rendeletet illeti, a törvényhatóságot nem igen volt szükséges a törvények szigorú betartására figyelmeztetni, mert hiszen eddig Békésvármegye, mint a többi renitenskedő törvényhatóságok szigorúan a törvény alapjártak el, s jgy a második leiratra is természetszerűleg éppen ezen figyelmeztető rendelet alapján ujabb bizalmatlansággal felelnek. A kormánynak ezen írásaival is különben az alkotmányvédő-bizottság javaslata alapján fog dönteni az állandó választmány, illetőleg ennek indítványára a rendkívüli közgyűlés, amely tehát viharosnak Ígérkezik,'viharosabbnak, mint eddig akármelyik volt a válság folyamán. Ártéri ügyek. A körös-tisza marosi ármentesitő társulatból. A körös-tisza-marosi ármentesitő tár sulat központi választmánya hétfőn tartotta meg Hmezővásárhelyen az őszi közgyűlést megelőző választmányi ülését, melyen jelen voltak : Szarvassy Árzén főmérnök, miniszteri biztos, Fekete Márton társulati főigazgató, megyénkből H a v i á r Dániel, Lengyel Sándor dr., Nagy Elemér, Jurenák Gyula, dr. Dunai Lajos, M i k o 1 a y Mihály és H á z i Imre választmányi tagok. Az elnöki széket Kovács S. Aladár foglalta el s első sorban is azt jelentette be, hogy Károlyi Imre gróf a központi választmány ismételt kérése folytán visszavonta a társulati elnökségről történt lemondását, mit a választmány örömmel vett tudomásul. Első és legfontosabb tárgya volt a választmánynak a főigazgató évi jelentése a társulat állapotáról, mely az egész társulati életről beszámol s az összes függő ügyekről tájékozást nyújt. A belvizektől mentesített területek ártéri ujraosztályozása ellen a meghosszabbított felszólalási határidő alatt már csak 148 ujabb felszólalás adatott be, a mivel a felszólalások száma 3160-ra emelkedett; azonban az osztályozási munkálatok jellemzésére felemlíti a jelentés, hogy dacára annak, miszerint ezen munkálatok a legszélesebb körben és községenként meghirdette és közszemlére kitéve voltak, azok ellen az érdekelteknek háromnegyede felszólamlással nem élt s igy azok végrehajtását az érdekeltek maguk is kivánják, a mi a felszólamlások elbírálása után meg is fog történni. A felszólamlások ügye némi visszamaradást szenvedett a miatt, mert a tötések rekonstrukciója a társulat műszaki tisztségét teljesen igénybe vette s igy az ártéri ujraosztályozás ellen beadott felszólamlások műszakilag nem voltak előkészithetők. H a v i á r Dániel az ujraosztályozás végrehajtását sürgette, hasonlóképpen Nagy Elemér clr. is, a ki azonban mindjárt azt is kimondatni kívánta, hogy a magasabb osztályozás alá eső azon területek, a melyek szárazéri társulat kötelékéhez is tartoznak, tényleg csak akkor legyenek megróhatók az uj osztályozás által őket sújtó magsabb teherrel, ha a szárazéri , társulat kötelékéből a társulathoz teljen visszacsatoltatni fognak. A központi választmány az elnök és a főigazgató többszöri felvilágosításai után elfogadta azon indítványt, hogy az ujraosztályozás elleni felszólamlások műszaki munkálatait a társulat műszaki közegei sürgősen, legkésőbb jövő év március l-ig elkészítsék; Nagy Elemér nditványát azonban, mint idő előttit, mellőzte. A társulat téli munkálataira nézve megnyugvással fogadta a választmány a főigazgató azon kijelentését, hogy. tekintettel az ínséges viszonyokra, munkásainkat a töltéseken kellően elfogja látni munkával. Nagyfontosságú tárgya volt ezután a gyűlésnek az elnökség jelentése a töltésépítés céljaira megszavazott 3 millió korona törlesztéses kölcsön fölvételéről. Ez összeget a Magyar Földhitelintézettől vette fel a társulat 97-75% árfolyamon, 4'75"/o-°s évi törlesztés mellett 50 évre. Miután ezen összeg 3 év alatt fog felhasználtatni s a fel nem használt öszszeg után a Földhitelintézet csak 2-50

3/

0 időközi kamatot fizet a társaságnak, a társulati Hódmezővásárhelvi Takarékpénztárnál 4-26% mellett 50-000 koronát, a szentesvidéki takarékpénztárnál 4% mellett 220-000 koronát és a Szarvai Takarékpénztárnál 4% mellett 100 000 koronát összesen 820 000 koronát helyezett betétként el, hogy kisebb legyen az időközi kamatveszteség. — A választmány ezen pénzügyi jelentést helyeslőleg vette tudomásul s egyszersmint az elnökséget felhatalmazta, nogy hasonló módon még 400-000 koroná helyezzen el a társulati érdekeltség területen székelő jóhirnevü pénzintézeteknél. A töltéserősítési munkálatokra nézve a választmány a főmérnök javaslatára elfogadta azon előterjesztést, hogy a munkálatok ne 4 év alatt hajtassanak végre, a mint az tervezve volt, hanem 3 év alatt, vagyis tekintettel arra, hogy a munkálat ez évben már megkezdődött, a töltés rekonstrukció nagy müve az 1907. év végéig befejeztessék. Egy szakaszmérnök és társulati mérnök elhalálozásával megüresedett tiszti állások betöltésére nézve a választmány egyhangúlag akként határozott, hogy vásárhelyi szakaszmérnökké Z o 1 n a y Bélát, a békési szakaszmérnököt helyezte át, ennek helyére pedig Ribárszky Pál társulati mérnököt léptette elő. A még üresedésben maradó két mérnöki állás végleges betöltésére nézve pedig egyelőre nem intézkedett. Z o 1 n a y Béla már 15 óv óta áll a társulat szolgálatában s mint kiváló vizit mérnök ismeretes. Reá nézve az áthelyezés nem volt előléptetés, mert most is hasonló állást tölt be s a mint tudjuk, ő maga sem kérte volna az áthelyezését, de a társulat elnöksége és főigazgatósága magasabb társulati érdekekből kívánták, hogy a társulat legnagyobb szakaszának élére az ő kipróbált egyénisége álljon, a mely kívánság elől azután ki sem férhetett. Itteni állását azonban csak a jövő év tavaszán foglalja el. A békésmegyet főispánság. A kormány tervei. Eddig csak katonákat verbuváltak. Azokat is csak háborús időkben, az általános védkötelezettség behozatala előtt. Ma pedig odáig jutottunk, hogy a kormány bizalmi tisztségeire kell embereket verbuválni. Bécsben már összefogdostak minisztereket, most ezekre hárul a feladat, hogy az „alkotmányos" berendezkedés érdekében verbuválják az ország főispáni karát. Szükség van erre, mert egész sereg főispán kijelentette, hogy a törvénytelen kormánynyal nem vállal szolidaritást, tehát nem marad állásában semmi körülmények között; de szükség van azért is, mert más főispáni székek, mint a mi vármegyénké is, megüresedtek, gazdájuknak miniszterré történt kinevezése miatt, mig ismét másokkat pedig a Fejérváry* kormány nem tür meg hazafias érzése miatt. Az uj főispánoknak az lesz a feladata, hogy a kormány eszméit és terveit népszerűsítsék, vagy amint egy kormányhoz közelálló kommentár mondja, hogy a vármegyék ne maradjanak „vezetés nélkül" a passzív rezisztencia közepette. Az uj főispánoknak első kötelessége volna a belügyminiszter megsemmisítő határozatát simán végrehajtani. Hogy miképp fogják ezt megcsinálni, azt maguk a kombinációba Vett főispánjelöltek és már kinevezett uj főispánok sem tudják, mivel a kormánynak tulajdonképpen végleges programja nincs is. Különben ez az oka, annak, hogy nem jelentek meg a hivatalos lapban az összes uj főispánok kinevezései. A jelöltek lisztája ellenben már kész. Ebben a lisztában szerepel Békésvármegye is, amelynek főispáni széke a Fejérváry kormány első kinevezése óta ürült meg, mikor Lukács György dr. a kabinetbe lépett. Hogy a kormány kit szemelt ki Békésvármegye főispánjául, azt még sem hivatalosan, sem félhivatalosan nem jelezték. Amióta azonban a reaktiválás megtörtént, beavatottabb körökben annál inkább hangoztatják a kombináltak neveit. Ezek : Zsilinszky Endre dr., La dics László dr. és ifj. S zalay József dr. S z a 1 a y József földbirtokos fia, Hódmező-Vásárhely városának rendőrfőkapitánya. Hogy ez a kombináció mennyiben felel meg a valóságnak, az alábbiakból részben kitűnik és illetőleg csak a közeljövő fogja eldönteni. Alkalmunk volt Zsilinszky Endre dr.-ral, a békésvármegyei gazdasági egyesület igazgató elnökével beszélgetni, s ez a beszélgetés arról győzött meg bennünket, hogy Zsilinszky Endre dr. nem fogadja el a főispánságot, mert jelen helyzetben 1 e g e 11 ökéltebb szándéka visszavonulni minden aktiv politikától. L a d i c s László drhoz is intéztünk kérdést a főispáni jelöltetés ügyében, tőle azonban csak azt a lakonikus választ nyertük, hogy: Ne foglalkozzanak nyilvánosan ezzel a kérdéssel! Ebből a nyilatkozatból azt kellene kiértenünk, hogy talán mégis komoly a L a d i c s László dr. jelöltetése. És ha igy volna a dolog, akkor Szalay József rendőrkapitány elesik, mert [a kormány célja hir szerint elsősorban vármegyei embert állítani a törvényhatóság élére, s csak amennyiben a vármegyében nem találkoznak alkalmas egyének, neveznének ki idegent. Mellékesen megjegyezve, beavatottak állítása szerint Szalay rendőrfőkapitány főispánsága mellett Lukács kultuszminiszter emelt volna szót a kormányban, viszonzásául azoknak az apróbb szolgálatoknak, amelyeket a hódmezővásárhelyi kapitány volt főispánnak egykor tett. (Szalay József ifj. egykor közigazg. gyakornoka volt Fábry alispánnak ! Tempóra mutautur . . .) Békésvármngye uj főispánságát illetőleg ennyi szivárgott ki felsőbb helyről. Hogy mennyiben felelnek meg ezek a tényeknek, azt természetesen ma még kellően ellenőrizni nem lehet. Van azonban egy más kombináció is. Ezt nem a kormány terveite ki, hanem az^alkotmányvédő bizottságnak egy csoportja, amely ugyan nem hive a Fejérváry-kormánynak, de a 67-es alapon áll, s amely legszívesebben látná a főispáni székben Fábry Sándor dr. alispánt. Természetesen, ezzel a kombinációval foglalkozni korai, amig a bizottságban nem esik erről szó, s amig az illetők, akik ezt a módot hajlandók elfogadni, nem tájékozódnak Fábry alispán álláspontja felől. Bár itt is tiszta lehet a helyzet, mert Fábry alispán tudtunkkal eddig ötször utasította vissza a főispánságot. E sorokhoz, amelyek különben a hir szárnyára kelt kombinációkon alapulnak, még idefűzzük azt is, hogy a kormány azzal a gondolattal foglalkozik, ha a törvényhatóságok megtagadják az uj főispánok beigtatását és hivatalos esküjüknek letételét, ugy ezek a belügyminiszter kezébe tegyék le az esküt. Ez azonban teljesen kivihetetlen, legalább törvényszerint az, mert az 1883. XXI. t.-c. 60. §-a kifejezetten azt rendeli, hogy a főispánnak az esküt a „közgyűlés szine előtt" kell letennie. A legközelebbi napok különben bizonyára nagyobb világosságot hoznak a békésvármegyei főispánság ügyében. A földtehermentesités kérdéséhez. Az alkotmányosnak nevezett F ej é r v á r y kormány tolta előtérbe a földtehermentesitést, mint a legdivatosabb közgazdasági problamák egyikét. S ma már a legszélesebb körben foglalkoznak vele. Még a volt földmivelési ügyvezető, György Endre rendeletileg értesítette úgy a vármegye törvény-