Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-19 / 99. szám

Békéscsaba 1905. október 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 P f e i f f e r István : Csak óvni akarja az egyesületet attól, hogy sarokba szorítsák. Zsilinszky Endre dr.: Amikor az egyesület kizárja a politikát, a napi, a pártpolitikát zárja ki. Az szerinte nem politika, ha olyan kérdésekben, melyeken a mezőgazdaság nyugszik, állást foglalnak. A nemzetgazdasági politika igenis benne van az egyesület programjában, de hazafias frázis hangoztatására épenséggel nincs szükség az egyesületben. Végül Beliczey Gézaprecizirozza indítványát, hogy a pártpolitikát értette kizárni, s ezt elfogadják. A műtrágyázás fejlesztése. D é r c z y Péter : A műtrágyázás terjed az Alföldön. Tudja, hogy a gazdasági egyesület is rendelt néhány vaggonnal, de ezt kevésnek tartja. "Ennek oka az, hogy az egyesület összes rendeléseit Csabára koncentrálja. Javasolja, hogy az egyesület által rendelt műtrágyát a megye nagyobb községeibe egyes arra alkalmas kereskedők továbbítsák. Most még nem élnek vissza a műtrágyával, de négy-öt év múlva anynyira igénybe fogják venni, hogy erre is el lehet készülni. Mert akik a műtrágyát használták, azok termése 2—3 mázsa többletet adott holdankint, sőt az idei száraz esztendőben is adott másfél mázsa többletet. Ajánlja, hogy a gazdasági egyesület minden lehetőt kövessen el a műtrágyázás fejlesztésére. P f e i f f e r István megjegyzi, hogy az egyesülettel eddig is sokan rendeltek, még a vidékről is, műtrágyát. Azt nem ajánlja, hogy vidéki kereskedők továbbítsák a műtrágyát, mert az egyesütet bármelyik tagjának bármelyik községbe nagyon szívesen szállít vasúti költség nélkül műtrágyát, ha eziránt megkeresik. Zsilinszky Endre dr.: Az egyesület nem tekintheti egyedüli feladatának a műtrágya használatának fejlesztését, mert annak veszedelmei is vannak. A műtrágya pl. a soványföldben nem igen fokozza a termőképességet, csak a jó földben. Addig, mig az istálló trágyát nem tudják a gazdák jól kezelni, addig mindenáron nem kell a mulrá: ».t torszirozni, legföljebb a kettőt egy iií használni. Az egyesület különben .! műtrágya rendelésében teljesen rendelkezésére áll a tagoknak. L) é r c z y Péter : Nálunk a sovány föld is gazdag a külföldéhez képest és ott használjak és pedig eredményesen a műtrágyát. Gyakorlati uton szerzett tapasztalatokkal ajánlja a műtrágya használatát. Fajtehenek vásárlása. A e 1 i c z e y Géza : A 100 ezer koronás állami segélykölcsönhöz szól és megjegyzi, hogy eddig az volt a szokás, a tenyészmarhák és nyugati fajtehenek vásárlásánál, hogy azokat külföldön vásárolták meg. Ma már kitérhetnek e szokás elől, mert Békésvármegyóben is vannak fajtiszta nyugati marhák. Indítványozta, járjon közre az egyesület, hogy a kölcsönből a megyei gazdáktól is legyenek vásárolhatók ilyen tenyészállatok. A közgyűlés ezután ugy ezt az indítványt, mint az egész programot elfogadta ós jóváhagyta továbbá a költségelőirányzatot, amelyet ugyancsak teljes szövegében ismertettünk mái'lapunkban. Gazdakörök alakítása. > A gyűlés végén Z s i 1 i nszky ^»;dre dr. egy életrevaló indítványt terjesztett elő. A nagyobb községek gazdái, ti íiazdasági egyesületen kivül tömörüljenek gazdakörökké, nem egyletek alíspitasa céljából, mert hiszen nem célia ezeknek konkurenciát csinálni, de í.ogy speciális dolgokat megvitassanak és azokat keresztülvitel végett az egyesülethez terjesszék A közgyűlés elfogadta az indítványt és azt előkészítés végett az igazgató választmány elé terjesztette. Zsilinszky Endre dr. végül megköszönte ugy a gazdák, mint a vendégek érdeklődését és a közgyűlés végetért. Képviselői beszámoló. - Áchim és Vázsonyi Csabán. — A nyolc hónapja három havonkint egy kávés kanállal tanácskozó magyar parlament tagjai a legfrissebb elnapolás után jórészben szétrebbentek az országban, hogy beszámoljanak választóiknak nem annyira arról, hogy mit tettek, mint hogy miket nem tehettek. Békéscsaba képviselője, Áchim L. Anplrás is hazajött, hogy számot adjon arró!. mi mindennel boldogította • oivia a népot, ita a kormány meg nem akadályozza ebben. Vele jött Budapestről Vázsonyi Vilmos s részt vettek a beszámoló gyűlésen a szomszédos kerületek képviselői is: Fábry Károly, Kecske móthy Ferenc ós K. Schriffert József. Vasárnap délután 2 órakor, verőfényes időben érkeztek meg Achimék. A vasútnál számos párthivök várta és Áchim Tamás biró, meg Darabos János pártelnök fogadta őket. A gyűlés 3 órakor kezdődött a községháza udvarán, hol mintegy 2000 főnyi hallgatóság gyűlt össze, közte egy csomó politikus asszonynép is. Áchim L. András sajnálkozással kezdte beszédét, sajnálkozással, hogy eredménytelenségről kell beszámolnia, hogy az alatt a nyolc hónap alatt, amely előtt őt, „az egyszerű parasztfiut" Békéscsaba mandátumának letéteményesivó tették, ennek a kitüntetésnek megérdemlésére eleget nem tehetett. Itt erős kifakadásokkal illette a kamarillát és a kormányt, mely a parlament munkásságát megbénította, „Elnapoltak a gazemberek, úgymond, -- és elnapolt az a császár, aki huszonnégy millió koronát huz a szegény nép keserves filléreiből." Majd áttért a szeptember 23-ki bécsi eseményekre. „Felcsalták a nemzet vezéreit Bécsbe az alatt az ürügy alatt, hogy a császár velük tanácskozni akar. Ott pe

r dig, a Burgban eléjük nyújtott a császár egy rongy papirost, mely még csak ellenjegyezve semjvolt, s azt mondta, hogy ime, vagy fogadjátok el ami ezen a rongy papiroson irva van, vagy pedig megmérhetetlen nyomor és szenvedés fogja érni országotokat. Hát kérdem, mit értett I. Ferenc József az alatt a véghetetlen nyomor és szenvedés alatt? Hát kell-e nagyobb nyomor és szenvedés a mi mostani állapotunknál, amikor reggeltől estig nem hallatszik az országban más, mint a licitáció dobjának hangját és azok a jól ismert szavak, melyek)miatt már az imádságunkat is elfelejtjük : először, másodszor, ki ad többet érte ? Vagy a börtönt ós a bitót értette a császár ? Ha azt értette : akkor sem félünk. Mert jól tudjuk, bármily véresek legyenek azok a bitók, de alattuk teremnek aszaba cl ságlegszebb virága i". Az első incidens. Kristóffyjék ellen fordult most a képviselő s „hazaáruló bandának", „piszkos elemnek"' nevezfé a nemzetközieket. Ebben a percban azonban az udvar jobb sarkában olyan zajongás keletkezett, hogy Áchim mintegy két percig nem tudta beszédét folytatni. Már a gyűlés előtt híre járt, hogy a nemzetköziek nagy zavargást fognak csinálni s erősen szervezkedve; vannak. Szerencsére csak annyi volt az egészben, hogy Budapestről lejött Klárik Ferenc nemzetközi vezér, de húsz-huszonöt elvtársnál többet nem tudott összeszedni s ezek aztán meg is tették, ami csekély erejükből ki telt. Áchim L. Andrást azonban rendkívül felizgatta a nemzetközik provokálása. „Hitvány gazemberek, hazaáruló kutyák, nem félek tőletek, ez a vendégszeretet?" kiáltotta feléjük egészen kikelve magából. „Ki velők," hangzott más felől s a tömeg ugyancsak fenyesgető állást foglalt el a nemzetköziek körül, de ezek ezúttal tanácsosnak tartották elhallgatni. „Rákóczy tótjai." Áchim e után a békéscsabai hazafias szocialisták állásfoglalásával foglalkozott. „Szocialisták vagyunk mi is, — úgymond, — külömb szocialisták mint ezek, a kik itt harminc krajcáros pálinkától lerészegitve ugatnak, de nem vagyunk a bécsi Burg bérencei. Az országban ma csak két párt lehet: kuruc és labanc; mi Rákóczy felsővidéki tótjainak ivadéka vagy u n k, nem tartozhatunk más táborba, mint az alkotmány védők, a kurucok táborába." Megemlékezett aztán még a képviselő a nép kisebb bajairól, igy a vadászati törvény, a fogyasztási adók igazságtalanságairól ; kívánta, hogy a város jövedelmei, melyek most bérbe vannak adva, házi kezelésbe menjenek át. Beszédét a hallgatóság nagy tetszése közben azzal fejezte be, hogy ő, amióta a mandátumot megkapta, nemcsak egy párt, hanem az egész város, az egész kerület képviselőjének tekinti magát és mindenkor ennek érdekeit előmozdítani tartja feladatának. Vázsonyi beszéde. A nép most Vázsonyit óhajtotta hallani, akit lelkesen ünnepeltek. Vázsonyi azokkal a változásokkal foglalkozott, amelyek a politikai helyzetben azóta történtek, hogy először volt Csabán, amikor Áchim megválasztatását támogatta. Az egyik nagy változás az, hogy azóta tudatára jutottunk annak, hogy a magyar alkotmány csak álalkotmány, a magyar törvény csak a bécsi Burgból érkezett császári parancsok becikkelyezése volt 1867 óta mostanig. Megkapó szavakkal ecsetelte Vázsonyi eddigi álparlamentárizmusunkat. De még egy nagy változás történt január óta : hogy éppen annak a pártnak soraiból, ameíy akkor Achimot felforgatónak, veszedelmes földosztogatónak nevezte, máról holnapra „excellenziás forradalmárok" támadtak, akik kikölcsönözve a szociáldemokrácia lobogóját, a legnagyobb radikálizmust akarják elhitetni a néppel. Amidőn Vázsonyi Kristóffyról és bérenceiről beszólt, a szocialis

ták kis csoportja ismét zajongani kezdett. Éljenezték Kristóffyt, az általános választói jögöTgríidlani akarták Klárik Ferencet. Vázsonyi megpróbálta szellemesen csititatni őket, de azok nem engedtek. Erre felugrott Áchim L. András képviselő s néhány erős szóval a nemzetköziek kikergetésére hívta t'el a népet. Nagy kavarodás keletkezett erre a szocialisták körül s ugy látszott, hogy a zajongó elvtársak nem viszik el szárazon a bőrüket, azonban hirtelen ott termett a rendőrség is s a nemzetköziek sem vették tréfára a dolgot s beigazolva a bölcs közmondást, hogy szégyen a futás, de hasznos, ugyancsak igyekezetek a községháza hátsó kapuján kifelé. Vázsonyi azután még egy szellemes megjegyzést küldve a távozók után, felvette beszédének — amint mondta — „nem annyira elejtett, mint a szökevények áltaí felkapott fonalát." Maró gunynyal ostorozta azokat a „maszületett, újdonsült, excellenciás forradalmárokat", akik csak kacérkodnak a demokráciával, de annak következményeit nem vonják le. Miért nincsenek velünk a főrendiház előjogai és az abszolút királyi vétó elleni közdelemben ? Mert nekik "a demokracia nem lobogó, hanem csak takaró, amely alá rejtik a megbukott szabadelvű pártnak azt a törekvését, hogy csempész politikával állítsa vissza a régi rendszert és a maga uralmát. De kimutatja Vázsonyi azt is, hogy az a választói jog, amel.ylyel Kristóffy üzérkedik, nem is általános, mert az értelmiségi cenzus által egymilliókétszázhetvenkétezer 24 éven felüli választópolgárt rekeszt ki a választói jogból. Történelmi visszapillantás vetett még a nemzet szabadságharcaira s lendületes beszédéit a hazaszeretet remek aposztrofálásával fejezte be. A nép kívánságára beszéltek még a többi képviselők is, igy Fábry Károly, aki a katonai követelésekről, a nemzeti nyelv és nemzeti jelleg jogáról mondott lendületes szép beszédet, Kecske méthy Ferenc, aki Ausztria bűneiről beszélt és K. Schriffert József, aki zamatos szavakban szidta a „komisz dinasztiát", meg a „betyár kormányt." A gyűlés teljes rendben, nagy lelkesedés közbeu 5 óra felé oszlott szót. Vázsonyi Vilmos dr. még az esti gyorsvonattal visszatért Budapestre. A esabai műbútorgyár r.-t. közgyűlése előtt. A részvénytőke fölemelése. Nagyszabású iparvállalat rövid fenállás után aligha ért el nagyobb sikereket, mint a csabai műbútorgyár részvénytársaság, mely 16 hónapi működése után az ország legelső és leghíresebb bútortelepei sorába küzdötte föl magát. Hatalmas, virágzó gyártelepet létesített, a szaktechnika minden modern eszközével berendezve, a Vasut-utca homlokzatára egy állandó mükiállitásnak megfelelő bámulatos és hatalmas arányú raktárt létesített messze hires gyártmányainak s mindezeken kivül nagy mórtékben hozzájárult a forrongó szociális bajok orvoslásához, amennyiben télennyáron sok-sok munkásnak biztosítja nemcsak a mindennapi kenyerét, hanem olyan fölösleget is, amelyből a munkás tőkét takaríthat magának. - Iparunk általánosságban, nem véve ki a gyáripart sem, pang. Aminek oka a kedvezőtlen gazdasági viszonyokban, konjukturákban fekszik. Annál örvendetesebb, hogy a csabai műbútorgyár a kedvezőtlen viszonyok és körülmények közepett is virágzásnak tudott indulni, amit viszont vezetőinek fáradhatatlan munkássága, önzetlen buzgalma magya ráz meg. Mindezeket pedig elmondjuk abból az alkalomból, hogy a műbútorgyár részvénytársaság első évi rendes közgyűlése, melyet november 5-én tartanak meg, közeledik. Hogy pedig a fönti elismerő szavak nem légből kapottak, bizonyságul szóljanak az alábbi számok : A műbútorgyár részvénytársaság, mint jeleztük, 16 hónapja áll fön. Ezen aránylag rövid idő alatt az eladásra került árukban több mint egy millió korona forgalmat csinált. A tiszta nyereség pedig a közgyűlés elé kerülő 'mérlegszámla szerint 23949 korona 85 fillér, amely az egyes részvényeseknek 7-3% kamat-jövedelmet jelent." Ebből a tiszta nyereségből hiányzik természetesen az értékcsökkenés cimén leirt 30611 korona 88 fillér, amely összeget, mint nyereséget, ha hozzáadunk a fenti összeghez, az egyes részvények kamatjövedelme tulajdonképpen ' 13-6%-nak felel meg. A szolid és előrelátó, gondos vagyonkezelés mellett bizonyít ennek a tulajdonképen nem is létező értékcsökkenésnek a leírása, amely eredetileg a tartalékalapot növeli, illetőleg annak nem létében megveti az alapját. Az esetleges veszteségek . pótlására fog szolgálni ez az alap, bár eddig veszteség nem igen érte az üzletet, noha ez megtörténhet a jövőben, mint ahogy megtörténik bármely más vállalatnál is. Hogy szociális szempontból mily nagyjelentőségű "szerepet töltött be a mőbutorgyár részvénytársaság, arra elegendő felhozni, hogy rövid fennállása alatt munkadijakban több mint negyedmillió koronát fizetett ki. Természetesen, ha a vállalat működési köre nagyobbodnék, aminthogy ezt az igények meg is kívánják, ugy a részvényesek, mint a munkások jövedelmei emelkednének, s a jövőben minden tekintetben csak szebb sikereket mutatna fel a részvénytársaság, amelynek jóhire nemcsak az országban, hanem a külföldön is ismeretes. A hazai ós külföldi legelőkelőbb cégek szerepelnek a társaság megrendelőinek sorában, s hihető, hogy ez a működési kör nagyobb befektetéssel csak bővülni fog arányaiban. Ez a gondolat arra vezette a társaság igazgatóságát, hogy az alaptőkének kiegészítését kérik és illetőleg az alaptőkének föiemelésére fölhatalmazást kérnek a novemberi közgyűléstől. A részvénytőke fölemelésének szükségességét, célszerűségét fölösleges is volna bővebben indokolni. Hihető, hogy ezt a részvényesek is elismerik és a virágzó vállalat jövője érdekében egyhangúlag adják meg az igazgatóságnak a fölhatalmazást. JBékósmegyei Közlöny" táviratai. A reaktivált kormány. Lapunk tegnap rendkívüli kiadásban adott hírt arról a királyi manifesztumról, amely a Fejérváry-kormány reaktiválását jelentette. A magyar nemzet nagy többsége érthető megütközéssel vette hírűi ezt a fordulatot, noha a bekövetkezése éppenséggel nem találta készületlenül a kedélyeket. A hivatalos lap tegnapi számában megjelent királyi kéziratot, melyet tegnapi rendkívüli kiadásunkban már teljes szövegében hoztunk, alább adjuk: Kedves báró Fejérváry! Minthogy a magyar képviselőház többségévé szövetkezett pártokból kormányt alakítani nem sikerült, az államügyeknek más olyan alkotmányos és felelős ellátásáról kell gondoskodnom, mely a törvényhozási tényezőknek alkotmányos együttműködését újra biztosítani fogja. A szövetkezett pártok vezérei előtt legutóbb tett kijelentésemnek valódi értelmezéséből nyilvánvaló, hogy Magyarországnak alkotmánya által biztosított önállósága tekintetében a szent korona viselője és a nemzet között teljes összhang uralkodik, melyet két tényező egyike sem akarhat megzavarni. Ezekből kiindulva nt vonatkozással f. évi szept. tizenkilencediki elhatározásomra a magyar miniszterelnökömmé újból kinevezem, illetőleg eddig is viselt állásában ismét megerősítem és kormány alakítása iránti javaslatait elvárván, utasítom Önt, hogy az Ön által előterjesztett és általam elfogadott programm alapján jelen válságos helyzetből a kibontakozást alkotmányos uton mielőbb megvalósítani igyekezzék. Bécs, 1905. október 16. Fejérváry Oéza s. k. Ferencz József s. k.