Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-12 / 97. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 4 Állattenyésztés. Állattenyésztésünk, különösen pedig szarvasmarha tenyésztésünk érdekében minden tőlünk telhető eszközt felhasználunk a jövőben. Módunkban lesz ez különösen akkor, ha a részünkre már megígért 100 ezer koronás államkölcsön folyósítását a földmivelésügyi kormány eszközölheti. Ezen a pénzen vásárolunk vármegyénk kisgazdái és egyesületünk tagjai részére 3 éves részlettörlesztésre bonyhád-simentháli teheneket és üszőket, fejlesztjük a tejgazdaságot és fejőtanfolyam felállítása érdekében feiirunk a földmivelésügyi miniszterhez. Ftendezzüka jövőben a minisztérium által jóváhagyott első tenyészvásárt, ezután'megállapítandó járási székhelyén a megyének az 1906-ban megtartandó tenyés'zállatk

;állitás keretében. Lótenyésztésünk érdekében utolsó kísérletképpen rendezzük még egyszer a katonai luxus-lóvásárt, s ha sikerül, akkor fentartjuk továbbra is, ha pedig nem, akkor annak tudatában hagyunk fel a kísérletezéssel, hogy egyesületünk rajta kivül álló okok miatt nem tudta állandósítani ezen, szerintünk fontos intézményt. Felírunk továbbá a kormányhoz és megkeressük a törvényhatóságot is aziránt, hassanak oda, hogy azon községek, a hol fedeztető állomások nincsenek, el legyenek látva elég számú, kifogástalan csődörökkel, s hogy a já•ási hatóságok őrködjenek ébrebben az igynevezett zugcsődörök használata feet't. Abból a tapasztalatból kiindulva, íogy kocsisaink nem tudnak hajtani, cocsisképző tanfolyam felállítása iránt s megkeresik a kormányt. A talajmivelés. A talajmivelés javítása és az aszályjkozta károk csökkentése szempontjából i lenetikus ismeretek terjesztése mellett serkentjük gazdatársainkat tökéletesebb répek és eszközök bevásárlására ; szolgálunk nékik a beszerzési források felcutatására; — a jó és megbízható vetőnagvak beszerzésével lehetővé óhajtjuk enni a legkisebb mennyiség beszerzését s, úgyszintén közvetítjük kisgazdáinkiak a műtrágyát, épp olyan árban, mint ízt a nagybirtokosok nagyban beszerzik. A növénytermelés. A növénytermelés hasznosabb alaDokra való fektetése feladatunknak ;gyik legfontosabb tárgya, bár a két év ita uralkodó szárazság nem kedvezett semmiféle növény fejlődésének. De ép)en ebből kiindulva, főtörekvésünk, íogy vármegyénk azon szerencsés fekvésű birtokosait, akik a Körösök ménén gazdálkodnak, az öntözéssel és kertgazdálkodási rendszerrel megbarátkozassuk. E végből, mihelyt a viszonyok srre kedvezőknek mutatkoznak, feliratin kérni fogjuk a kormányt, hogy igy ilyen bolgár rendszerre alapított ;is paraszt birtokot rendezzen be önöző mintagazdasággá, hogy igy a kisnrtokos maga előtt látva a példát, cönnyebben legyen az ujabb és helye,ebb gazdasági rendszernek megnyerlető, a folytonos egyoldalú gabonateraeléstől és végeredményében talaja égleges kizsámányolásától elterelhető. Rövid kivonatban ez volna az a :eret, amelyben a gazdasági egylet a Dvőben mozogni kiván. Az igazgató választmányban az elő3rjesztett programlio elsőnek Ursziy i Dezső szólalt föl, aki javasolta, ogy a kocsisképző tanfolyam kérdését ddig, mig a luxuslóvásárt- nem végleesitik, kapcsolják ki a program kereíből. Zsilinszky Endre dr. és D oi o s z 1 a y Gyula felszólalása után azonan ugy ezt az indítványt, mint az egész rogramot elfogadták. Ármentesitési ügyek. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat közgyűlése. Az elmúlt hét utolsó és e hét első 3le a legkülönféle ülések ós gyűlések zezonja volt. Azt jelenti ez, hogy elíult a nyár, a nagy melegek s fogytán szorgos munka is, mik visszatartották gazdálkodókat mindennemű közfunkiótól. Ebben a mozgalmas napokban irtotta évi rendes közgyűlését a Gyuin székelő alsó-fehér-körösi ármenteitő társulat is. A közgyűlésről, mely a jövő évi öltségvetés megállapításán kivül a vizíabályozás és vízhasznosítás érdekében 3bb jelentős határozatot hozott, az lábbi részletes tudósítást adjuk: A közgyűlést, mely hétfőn délelőtt )lyt le, a gyengélkedő L a d i c s György inök távollétében Haan Béla ügyvéd, írsulati alelnök nyitotta meg. A társulat ügyeiről E r k e 1 János igazgató főmérnök terjesztett elő részletes jelentést, mely felölelte a múltban keresztülvitt munkálatokat és a jövő év programját. Ehhez elsőnek Szekér Gyula szólalt fel, aki kifogásolta, hogy az Alsó-Fehér-Körös partvonalát egyezség utján adják bérbe, hanem e helyett nyilvános árlejtést javasolt. Erkel János megjegyzi, hogy a partvonalat csak kivételesen'adták bérbe s ajánlja, hogy a gátvonalat további egy évre adják oda az eddigi bérlőnek, Lendvay Mátyásnak, ha pedig ezt nem fogadnák el, térjenek vissza a régi rendszerre és a gátvonal fűterinését adják el, amely esetben ott a forgalmat is korlátozhatják. A közgyűlés a régi rendszer mellett döntött. Az igazgató főmérnöki jelentés egy másik javaslata volt, hogy a régi kigyósi csatorna uttestét, mely a selmeci lyceum birtokán vonul végig, a part behányatás kötelezettsége mellett adják el lioldankint 500 koronáért a selmeci főiskolának. M o r v a y Mihály azt javasolja, hogy a társulat ne eszközölje a partbehányatást, hanem a csatornával azt csináljon a vevő, amit akar. Erkel János megjegyzi, hogy ez esetben a társulat károsodna, azért fentartja indítványát. Ilyen értelemben szólaltak még fel Ko cziszky Mihály és Szekér Gyula is, mely után a közgyűlés az igazgató főmérnök jelentését, a benne foglalt indítványokkal együtt magáévá tette. A számvizsgáló bizottság jelentését Hoffmann Mihály jogtanácsos terjesztette elő. Eszerint bevétel volt a mult évben 417131 korona, kiadás 138183-93 kor és maradt 1904. év végén 278997-07 korone. A leltári vagyon értéke a leírások levonásával 1240363-11 korona. A közgyűlés tudomásul vette a jelentést, s Erkel János főmérnöknek és M i zs 1 e y Elemér pénztárosnak megadta a felmentményt. A jövő évi költségelőirányzatot, mely bevételben 545160-80 koronát, kiadásban 74353-68 koronát és maradványban 370806 94 koronát tüntet fel, az igazgatólőmérnök terjesztette elö. A költségelőirányzat legjelentősebb tétele az, melyet fmederrendezésre fordítanak. A társulat ugyanis a Fehér-Kőrös medrét tervezi rendezni, még pedig a Szana-xugtól felfelé, a duzzasztóig terjedő szakaszon. Az eliszapolt medret részben kézierő vei, részben a társulat kotrójával mélyítik és a partokat szövényfonással biztosítják. Célja ezen munkának a meder további elfajulásának meggátlása és a partoknak alámosás elleni biztosítása. Az egész munka kikerekítve 60 ezer korona költséget igényel, melyből a jövő évre 30 ezer koronát irányzott elő a választmány. Morvay Mihály sokalja az előirányzott összeget. Szarvas y Arzén kir. főmérnök, miniszteri biztos magyarázza a mederrendezés szükségességét, amennyiben a kérdéses szakaszon a töltések távolsága szüle, azokat költséges volna kijejbb helyezni, mig igy a sztik szakaszon' a folyás duzzadást idéz elő, amit legkönynyebben és legkevesebb költséggel, mederrendezéssel lehet megakadályozni. Ámbár az állam rendezés tekintetében a Körösön befejezte munkáját, igéri, hogy valamelyes államsegély kieszközlésén rajta lesz. Haan Bélának azon kijelentése után, hogy a társulat feladatának tekint, a kérdéses államsegély kérelmezését, a közgyűlés a költségelőirányzatot elfot gadta. A közgyűlés ezután sajnálattal vette tudomásul T a 11 i á n Béla volt földmivelésügyi miniszter felmentését tudatá levelét, György Endre ügyvezető beköszöntő leiratát pedig levéltárba helyezték. Tizenkét kisebb jelentőségű pontja volt még a közgyűlésnek, a mlyeket rövid félóra alatt letárgyalták, s amelyek mindegyike tudomásul szolgált. Csaba jövő évi költségvetése. A kiadási tételek indokolása. Lapunk mult számában ismertettük már Csaba község jövő évi költségelőirányzatának főbb tételeit, valamint a számvevőségnek a bevételekre vonatkozó indokolását. Alább adjuk kivonatosan a kiadási tételek megokolását, illetve csak az azon tételeket, melyek összege a mult évi költségvetéshez képest lényegesebb változást szenvedtek. Ezek a következők : Személyi járandóságok címén 960 korona a csökkenés, aminek oka az, hogy 3 lámpagyujtó fizetése megszűnt. A rendőrségek, kocsisok, szolgák ruházata címénél 4479-40 koronával kevesebb az előirányzat, mivel ezek a jövő évben csak nyári ruhát kapnak. Nyomtatványokra és könyvkötői munkákra 400 koronával magasabb az előirányzat, de az átlagos összegnél 59463 koronával kevesebb, mert valószínű, hogy a szügséglet ez összeg keretén belül észközölhető lesz. Világításra 1200 koronát hoz javaslatba a számvevőség, mivel a közvilágításra előirányzott összegből e költség nem nyerhet fedezetet. Épületek javítása és fentartása címén 3000 koronával magasabb az előirányzat összege, vagyis 18000 korona, miután a községi köz- és bérépületek alapos javítása most már elkerülhetetlen. Nagyobb emelkedés van a faiskolák és ligetek címénél, 600 korona, amit a fásítás szüksége ós selyemtenyésztés érdeke kiván meg. Az egyházak segélyezésére felvett összeg változatlan, de itt a számvevő megjegyzi, hogy régi egyhá zaink közül egy sincs olyan helyzetben, hogy a segélyösszegre rálenne utalva, tehát ez a tétel indokolatlanul terheli a költségvetést. A nevelésügyi kiadás 598 koronával emelkedik az iskolák költségvetési szükségletei miatt, mig a járványok elleni védekezésre szánt összeg 1200 koronával csökkent. A szegényügyi és gyermekvédelmi költségek emelkedését az magyarázza meg, hogy a számítás alapjául nem 40, hanem 45 személyt vettek. A községi alapok gyarapítása címén előirányzott összeg fogyott, mert megszűnt á kórházi és szegény alapnak a népbank bukásánál elveszett tőkéjének visszatérítése. Uj tétel a munkás otthon fentartása és ezzel együtt a népkönyvtár felügyelete és kezelésével járó' 1000 korona kiadás. A vármegyei pótadók között megszűnt a közszükségleti pótadó, csupán a vármegye közigazgatási költségeire minden évben szükséges és megszavazott közigazgatási pótadó van előirányozva, 3650 korona összegben. Segélyek ós kegydijak cime alatt 5545 korona az emelkedés. A cimek összevonásával lesz tehát a költségelőirányzat bevételi képe ez: 1905. évi pénztári maradvány 4000'— Ingatlanok jövedelme 130614-19 Községi jogok jövedelme 73748*08 Előfogat jövedelme 1300Tőkepénzek kamat jövedelme 31592-50 Ipardijak ós bírságok 1600 — Közs. adó ül. végrehajt, dijak 12600- Vágóhíd jövedelme 11000"Rétöntözés jövedelme 15071-— Különféle jövedelmek 27083-93 Előre nem látható bevételek 2000 — Átmenőleges bevéte

le

k 5999 — Összes bevétel 316608-70 A kiadások címenként összevonva ezek: Köztartozásokra 18193.66 Személyi járandóságok 135828.— Rendőrök és szolgák ruházata 3657.20 Irodai szükségletek 9170.— Napi dij 1500.— Épületek 22473.32 Különféle számlák 2000.— Faiskolák és ligetek 4600.— Előfogat tartás 4180.— Közegészségügyi kiadások 3790.— Rendőri kiadások 12971.62 Egyházak segélyezése 4146.96 Nevelésügyi kiadások 45317.— Állategészségügyi célok 1810.— Közlekedési célok 2000.Szegényügy és gyermekvédelem 14793.86 Adósság törlesztés és kamat 152701.32 Patronatusi teher megváltás 4095.— Községi alapok gyarapítása stb. 7128.40 Rétönfözés 6200. Munkás otthon fenntartás 1000.— Vármegyei közig, pótadó 3650. Fogyasztási ós italadó 48062.93 Kéményseprési dij 9000.— Különfélék 9000.— Átmenőleges kiadások 5999.— Segélyek és kegydijak 8610.— Rendkívüli kiadások 10000.— Összes kiadás 562638.— ÚJDONSÁGOK. Szenz^cióvadászat Gyikossággá fujt haláleset. Egyes lapok, a fővárosban is, időnkint elkövetik azt a kedvtelést, hogy ártatlan eseteket szenzációvá fújnak fel. Hidegvérrel ölnek, vágnak, gyilkolnak s szinte passzióval/ eresztik a vért az áldozatukból, hajmoresztő borzalmára a szenzációéhes olvasóközönségnek. Ilyen Békéscsaba, 1905. októb. 12. forma kedvtelést engedtek meg maguknak a tegnapi pesti és egyes vidéki lapok is, amelyek egy békésmegyei földbirtokos borzalmas meggyilkolásáról hoztak rémmeséket. Ami pedig igaz ebből a véres esetből, azt az alábbiakban tudatja velünk vésztői tudósítónk : Hétfőn történt, hogy három vésztői szegény földmives legény, névszerint H a g y m á s i Ferenc, ennek Imre nevü testvére és H ő s Sándor eladás céljából tengeri szárat szállítottak be kocsin Komádiba. A portékán szerencsésen tul is adtak és ősi magyar virtus szerint hamarosan le is járatták az árát a garaton, ugy, hogy mikor visszafelé indultak Vésztőbe, pénz nélkül és hatalmas mámorral ültek fel a kocsira. Elsőnek Hagymási Ferenc száltfel a kocsira, aki, mikor a lovak megrántották a kocsit, hanyattvágódva bukott az ülésről a kocsisaroglyára. A társai, akik szintén elvottak ázva irgalmatlanul, kacagtak az eseten és fekvő helyzetben hagyták Hagymási Ferencet, akit hazáig éktelenül rázott a vágtató kocsi. Mikor' aztán Vésztőre értek, Hagymási Ferencz nem kelt föl, még akkor sem, amikor költögették. Csak ekkor vették észre, hogy meghalt. Az esetről azonnal értesítették a hatóságot, mely elrendelte a tragikus végetért legény felboncolását. Ez B aj o r szeghalmi járásbiró, Nuszbaum Károly dr. járási és Barta Sándor dr. községi orvosok közbenjöttével meg is tört, s ennek eredményeként a kocsirázása és a leesés folytán beállott agyvértolulást állapítottak meg a halál okául. A hatóság különben az esetből kifolyólag vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy az elhunyt legény társait terheli-e felelősség Hagymási Ferencz haláláért. A nótának a vége pedig az, hogy ezt az esetet csak a szenzáció vadászat fújhatta fel gyilkossággá. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony, hűvös időt jelez, elvétve csapadékkal. Csaba októberi közgyűlése. Csaba község képviselőtestülete október havi rendes közgyűlését 19-én tartja meg. A teljes tárgysorozat még nincs összeállítva, mert egyrészük még a szakreferenseknél van ' előkészítés alatt. A rendes havi jelentések után a közgyűlés legjelentősebb pontja lesz a költségvetés, amelyet már részben lapunk mult számában, részben most ismertetünk. Napirendre kerülnek továbbá : P o v áz s a y János adószedőnek, aki súlyos operáció alá vetette magát; a helyettesítése ; a villamos mű jövő évi költségvetése, amely s-erint a bevétel 69060 korona, a kiadás 69030 korona, felesleg 30 korona. A várható jövedelem azonban bizonyosan nem" ily csekély lesz, mert a számításokba az amortizáción kivül az értékcsökkenés is be van számítva, amely pedig mindenesetre a jövedelmet gyarapítja. Tárgyalni fogják továbbá a tanács előterjesztését a kéményseprőkkel való szerződés megkötése ügyében, továbbá a főgimnázium számadásainak jóváhagyása; a fürjesi iskola kibővítése; a kultuszminiszter köszönete az aradi siketnéma intézetben elhelyezett két csabai siketnéma támogatásáért; egy sereg törvényhatóságiig jóváhagyott határozat és számadás tudomásul vétele; Orosháza képviselőtestületének azon megkeresése, melyben s vasúti állomásokon felállítandó nyilvános telefonállomások felállítása ügyében állásfoglalásra hívja fel Csaba képviselőtestületét. Megjegyezzük, hogy e kérdésben egyidőben már a közigazgatási bizottság is állást foglalt, most a véleményezésre megkeresett csabai kereskedő egyesület is azt javasolja Csaba képviselőtestületének, hogy vegye újra tárgyalás alá a kérdést és követelje annak keresztülvitelét. A református leányegyháznak templom- és papiak-telek, valamint egyházi segély iránti kérvénye, valamint Chorchus Béla által beadott ajánlat a létesítendő halastó ügyében, fontosságukra való tekintettel, valószínűleg csak a novemberi közgyűlésen kerülnek napirendre. — A csabai r. kath. templom ügye. Egyik közelmúlt lapszámunkban jeleztük hogy a csabai r. kath. egyház a jóváhagyott templomépitési tervek után odajutott, hogy a kegyeletes célra rendelkezésre álló 200 ezer korona nem elegendő az építkezés céljaira, ezért elhatározta, hogy a hiányzó 33 ezer kor. megigértsegélyképen a nagyváradi püspöktől Szmrecsányi Páltól fogja kérni. E célból az egyház hétfőn küldöttséget menesztett Nagyváradra. A küldöttség tagjai, Nemeskey Andor plébános,