Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-05 / 95. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 2 A költségvetéshez általános zaj kö­zött többen szóltak. Mindjárt az első fel­szólaló, S inger Mihály városi képvi­selő egész sereg imiitványnyal állt elő. S i n g e r egy oiliai gxott megjegy­zésre vonatkozólag kij -öntötte, hogy a költségvetést, mint rn"gbizhatatlannak deklaráltat, eldobni nem lehet, de azon több rendbeli mót'osit^st ajánlt. Igy a többek között hogy a ÍO forinton fe­lüli építkezés i, minden egyes esetben ne házilag, hanem árlejtés utján adas­sanak ki, hogy ?/.által elejét vegyék a szabálytalanba''/-- V .ak. javasolta továbbá, hoir;, a régi Kori aa épületét, ha más­ként ha ni nem tudják, helyezzék el abban a külső hivatalokat és a tűz­oltó; Ezenkívül több rend­beli lényegtelenebb tétel módosítására néz ne'tett észrevételt. Bertóthy István dr. vármegyei tb. főjegyző ugyancsak a költségvetés­hez szólott A költségvetéshez minden oldalról elhangzó sok észrevételt annak tulajdonítja, mert a városi képviselők ismeretlenek a város ügyeivel. A költ­ségvetés elleni első észrevétele az, hogy a javaslatból hiányzik egy rovat, mely feítüntetné az egyes tételek mult évi adatait és az indokolást is. Viszont más tételek nincsenek részletezve és ezáltal zavarólag hatnak. Singernek a törlések és a külső hivataloknak a Koronába való helyezése tárgyában tett javaslataira azt indítványozza, hogy a képviselőtes­tület egy hó múlva tartandó közgyűlé­sen tegyen előterjesztést a Koronának más uton való hasznosítása ügyében. Ellenben kifogásolja a tiszti nyugdij­alapra szedendő egyharmad százalékos és a közszükségleti' alapra előirányzott egy százalékos pótadóknak a költség­vetés keretébe való állítását, amelyeket, miután nem kell a vármegyéknek ben­regáltatni, lehet törölni. Végül javasolja, hogy a tanács a legközelebbi közgyű­lésen tegyen előterjesztést a szőlőtelep és faiskola hasznosítása ügyében is. Popovics főjegyző megismétli az előterjesztett javaslatokat és azokat el­fogadottaknak jelentik ki. — A tisztviselők lakbérét nem sza­vazzuk meg! — hangzott több oldalról s percekig tartott a zaj, amelybe G r ó h Ferenc újra tüzet dobott azáltal, hogy elkezdte a városi mérnökséget döngetni. Több rendbeli vádat hozott fel úgy a tanács, mint a mérnökség ellen, igy a többek között, hogy a legutóbbi cédula­házat is a képviselőtestület megkérde zése nélkül építtették fel. Az odacsördi­tés vége odalyukadt ki, küldjön ki a képviselőtestület egy ötös, vagy hatos bizottságot a város ügyeinek megvizs­gálására s ha visszaéléseket fedeznek fel, a képviselőtestület kérjen fegyelmit a polgármester és társai eilen. A vádakra Biró, városi mérnök akart válaszolni, de percekig nem tudott szóhoz jutni a zajtól, melybe közben­közben imparlamentáris kifejezések is röpködtek. Mikor valamennyire elült a lárma, a városi mérnök kijelentette, hogy a vádak nem felelnek meg a valóság­nak s mint ilyeneket, visszautasítja. A napirend első pontjához még ezúton több felszólalás hangzott el s már délfelé járt az idő, mikor a költ­ségelőirányzatot az összes javaslatokkal együtt — Gróhét kivéve — elfogadták. A költségvetés hosszas tárgyalása után, a polgármester ügye, illetve a ha­nyag városi pénzkezelésre elrendelt fe­gyelmi vizsgálat tudomásul vétele után a szent-benedeki gróf birtok megvételét ügyét tárgyalta volna a közgyűlés. A földből 60—70 százalék van eladva. A kikütdött bizottság Wenckheim Dénes gróftól 85 ezer korona árengedményt és ujabb két heti haladékot kér a föld­eladási árverés folytatására. A grófnál járt küldöttség eziéányban végleges vá­laszt még nem adott s igy a közgyűlés csak ezt vette tudomásul. A nemzeti gyásznap. Október 6. Közeledik az aradi gyásznap, a hős tizenhárom szabadságért harcoló tábor­nok mártírhalálának szomorú évfordu­lója. Ötvenharmadik gyászos évfordu­lója annak, amikor a vérbosszúért lihegő zsarnokság fönséges küzdelmeik jutal­mául bitófára hurcolta a nemzet vi­rágait. Közeledtével a nagy napnak, elmél­kedünk. Az életnek mindene a ma, a váran­dósága a jövő, és csak emléke a mult. Ma élünk, tehát csak annak élünk, amit ma felhasználhatunk. Vágyaink, óhaja­ink előre szállnak a jövő felé. És a mult ? . . . Nem is érünk rá, hogy fog­lalkozzunk vele. Az élet keserves küz­delmei, a kenyér megszerzésének gyöt­relmes gondja, a család eltartása, a sok szenvedés kinzó fájdalma, a lélek­nek és az idegeknek rémséges fáradal­mai mindent maguknak követelnek. A tömeg csak élni akar és megbirkózni a nehéz feladattal, amely sohasem volt nehezebb, kínosabb, mint ma. A meg­hiúsult igényekkel járó munka nagyobb, mint valaha volt. Az erő és értelem megfeszítése a test és a lélek elárasztá­sára vezet. Nem jut idő arra, hogy a tömeg a kenyéren kivül egyébre is gon­doljon és a lélek a sok gondtól elfásul. Nincs fogékonysága semmi iránt, aminek pozitív, gyakorlati értékét nem látja, aminek hasznát azonnal nem élvezheti Az emlékezés nem fegyvere létért küz­delemnek, nem használja tehát senki: Azoknak marad lassankint, akik vagy ezzel a fegyverrel keresik meg a ma­guk kenyerét, vagy ezzel töltik el napjai­kat : történetírók és politikusok. Az időnek különben megvan az a sajátsága, hogy lekoptatja a történelem eseményeiről a közvetlenség zománcát és a nemzedékek egyre messzebb és messzebb látják azt, amit az apák, vagy dédapák átéltek. A képek nagy egésszé forranak össze és csak általánosságban hatnak. Egyes események elvesztik vará­zsukat és maga a kor kezd hatni. Aztán már csak a nagy történelmi időszakok. Az aradi gyásznap eltűnik az emberek elméjéből,"mint külön kép. Nincs már plasztikája az emlékezetben, amely nem tudja önállóságát egészen kidomborí­tani. Azt az egész kort látjuk már ma­gunk előtt, amelynek fájdalmasan mély epilógusa az aradi akasztás és annak az egész kornak a gondolata, szelleme, jelentősége egyetemesen él lelkünkben és értelmünkben. Nevelődünk e szelle­mnek és az egyetemes benyomásnak hatása alatt, de az egyes események tom­pább, vagy élesebb domborulatai iránt tényleg elveszítjük az érzésünket. Ez az általános lelki törvény, amely mindenütt érvényesül. A történelmi hazafiság fönséges érzése azonban újra lobog a kegyeletes lelkekben. Annak a ragyogó küzdelem­nek a hatása, mely az aradi bitófák alá vitte a hősöket, föltámad minden hazafi keblében. A nemzetnek Bécsből való arculcsapása föltámasztotta. Hadd lo­bogjon a kegyelet mécsese, minél maga­sabban. Hadd lássák meg Bécsben, hogy a nemzet martirjainak vesztőhe­lyén egy emberként áll és megesküdve azok üdvére, védi meg az alkotmá­nyát minden jogtalan támadás ellen. Jókor jött ez a bécsi pofon. Egyesüljön a hazának minden fia és a nagy nap­hoz illő méltósággal áldozzon tüntetve a hősök emlékének. Akik nem tehetik meg, hogy elzarándokoljanak az aradi Golgota helyére, azok gyászünnepé­lyeken emlékezzenek a nagy napról. Csaba, Orosháza, Kondoros polgársága kegyeletének babérjait Kossuth szobrára helyezze le s az ő oltára előtt ülje meg gyászünnepét, a templomokban pedig gyászistentiszteleteken imádkozzanak a hivők a hősök üdvösségéért, a magyar­ság törekvéseinek boldogulásáért. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A mai kihallgatás. Nemcsak a magyar politikai világ­ban, de Bécsben is lázas érdeklődéssel várják a mai kihallgatás eredményét. A magyar miniszterek tegnap több izben anácskoztak a Bankgassei palotában. Fejérváry a király eiötl. Fejérváry déli egy órakor G o­luchovszkyval együtt volt kihall­gatáson a királynál. Fejérvárynak sok aggodalmat kell eloszlatni; miniszterek ,remélik, hogy ez sikerül. A válság. Tegnap délben 11 óra tájon fogaton vágtatott Gautsch osztrák miniszterelnök a Burg udvarára. Ép ebben az órában fogadta Fejérváry bárót és Kristóffy Józsefet kihallgatáson a király. Akik ott álltunk magyarok, azt következtettük, hogy a Gautsch megjelenése nem jelent­hetett mást, mint Gautsch győzelmét. Csak egy óra muitán derült ki, hogy Gautsch nem volt a királynál. Abban a memorandumban, amelyet Kristóffy József a felségnek kézbesített, utalás történt Gautsch báró aggodal­maira. És mellékeltetett egy jegyző­könyv, amelyben egy volt osztrák mi­niszterelnök hasonló aggodalmakkal szállt sikra a magyar egyházpolitikai reformok ellenében, azt vitatván, hogy a kötelező polgári házasságról rendel­kező radikális magyar törvényjavaslat. nem maradhat hatástalanul Ausztriára. Akkor, ezen aggodalmak eloszlatásához hozzájárult maga Andrássy Gyula gróf és a környezete ellensúlyozván a pápa követének, de kivált a Szapáry grófi családok és összeköttetéseinek nagy be­folyását. Utalás történt Kristóffy memo­randumában, hogy íme, a magyar „ra­dikális" törvénynek a szomszédos or­szágra semmi hatása nem volt. A király San-Rémóban. Párisi hir szerint királyunk a telet San-Rémóban fogja tölteni és ott fon­tos határozatokat hoz. Tüntetés egy koporsónál. Az utcai zavargás áldozatát Szalayt holnap temetik. A munkás halott teme­tését nagy tüntetésre használják fel a szociáldemokraták. Ugy értesülünk,hogy a koporsónál Bokányi mond búcsúz­tatót. A temetésre pedig vörös zászlók alatt kivonulnak az összes szocialista szakszervezetek. Szalay Mihály temetéséről a párt gondoskodik s már gyűjtés indult meg „a népjog vértanujának" emelendő sír­kőre. A rendőrség ma délelőtt szerzett tudomást a készülő tüntetésről s meg­tette intézkedéseit. Felelős minisztérium Oroszországban Párisi hir szerint az első felelős orosz minisztérium élére W i 11 e, ki az orosz-japán békét létrehozta, fog kine­veztetni. Meghalt orvostanár P u k y Ákos orvostanár Budapes­ten meghalt ma. Fölmentett gyilkos D r a h o s Istvánt, ki mostoha apját meggyilkolta, mert az anyját és őt kí­nozta, a kir. törvényszék az esküdtek verdiktje alapján felmentette és szabad­lábra helyezését elrendelte. Letartóztatott gyárosok. A rendőrség tegnap letartóztatta S u­r á n y i Ignác és Surány i Sándor pezsgőgyárosokat, akik ravasz váltó­manipulációval érzékenyen megkárosí­tották a hitelezőiket. A váltókat mint „Surányi-testvérek" irták alá, cégüket a kereskedelmi törvényszéken pedig Su­rányi-Surányi néven jegyeztették be. Mikor aztán a váltók lejártak, megtagad­ták a kifizetésüket, azzal az okadatolás­sal, hogy azok nem a cég tartozásai. A Gschwindt-cég és a Frommer testvérek cég följelentésére letartóztatták őket. Ma reggel a csaló testvérpárt átkísérték az ügyészséghez. A Frommer testvéreket nem huszonnégyezer, ahogyan azt né­hány lap megírta, hanem kétezernégy­száz korona erejéig károsították meg. Egy Pálffy gróf öngyilkossága. A newyorki angol sajtó, mint ne" künk jelentik, hosszabb cikkekben fog­lalkozik egy magyar mágnással Pálffy M. gróffal, aki négy év előtt még mint főhadnagy a bécsi huszároknál szolgált. Newyorkba vándorolva a Metropo­litánban, Newyork legelőkelőbb és csak a felső négyszáz által látogatott lovagló iskolájában kapott mint fölovász alkal­mazást. Három hónappal ezelőtt Pálffy gróf elhagyta állását, mert édes anyjá­tól értesítést kapott, hogy 195 ezer ko­rona értékű birtokot örökölt. A birtok eladására két héttel ezelőtt meghatal­mazást is küldött haza. Pálffy gróf lakásáról eltávozott a minap és eltűnt. Holmiját azonban mind lakásán hagyta érintetlenül. Barátai ós szállásadónője azt hiszik, hogy az utóbbi időben valami megmagyarázhatatlan és titkos búskomorság lepte meg és való­színűleg öngyilkosságot követett el. Vármegyei ügyek. Az alispán jeientése. Az vármegye alispánjának a törvény­hatósági bizottság elé terjesztendő, nagy Békés . gonddal készült jelentésébe jzpljük .. még a következő fejezeteket: Közlekedésügy. Az 1905/1906. évi közúti költségelő­irányzat több lényeges pontjának végre­hajtása akadályokba ütközött. Nevezete­sen a gyomai és a szeghalmi hidak az idén nem kerülhettek kiépítés alá, amaz, mert a részletes tervek csak most vol­tak munkába vehetők, emez a hozzájáru­lás s illetve a fedezet kérdésének meg­oldatlan volta miatt, amely okoknáUogva a hidak építése a következő évekre halasztott, az építésre előirányzott 1905. évi összegek pedig kormányhatósági engedélylyel ideiglenesen a beruházási törvény alapján foganatosítandó és már tavasszal megkezdett útépítések folyta­tására fordíttatnak. Nem kerülhetett kiépítés alá a gyu­lai u. n. Pálinkaház-utca sem, mert a költségelőirányzatba felvett s a kereske­delemügyi miniszter által törölt költsé­geinek a 138. bgy. számú határozat sze­rint kért fedezése tekintetében a közúti alap teherviselő képességének kimuta­tása mellett, ujabb közgyűlési határozat hozatala rendeltetett el. Egyéb a költségelőirányzatba fel­vett munkák végrehajtattak, illetve azok foganatosítása folyamatban van. A föld­utak és makadámutak a szükséghez képest tataroztattak, a burkolt utak a békéscsaba-erzsébethelyi kivételével tel­jesen kijavítattak. A folyó évi fásítás a nagy szárazság mellett is általában véve is elég jól si­került. A beruházási törvény alapján meg­kezdett, valamint az ezután foganatosí­tandó útépítések tárgyában a következő­ket jelenthetem : A bizottság azon határozatát, mely­lyel a gyula—kigyós apácai és az oros­háza—gádoros—nagyszénási törvényha­tósági közutak földmunkáira 80,000 korona bocsáttatott rendelkezésre s a földmunkák foganatba vétele elrendel­tetett, a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyólag tudomásul vette. A föld­munkák 46000 korona összes költséggel a folyó évi május hó végén befejezést is nyertek. A bizottság azon feliratára, amely­ben kijelentette, hogy az állami költség­vetés meghozataláig hajlandó a kilátásba helyezett állami hozzájáruló biztosítani, leérkezett a kereskedelemügyi miniszter leirata. A leirat szerint mindkét ut ki­építésének összes költségei 748.000 ko­ronában állapittatik meg. A folyó évben mintegy 350,000 korona értékű munka végrehajtása engedélyeztetvén, a 350 ezer korona biztositására a fentebb em­iitettek szerint a hídépítésekre előirány­zott és felhasználható 150,000 koronán felül még szükséges összeg a báró Wodiáner és Mikó, továbbá a vármegyei tiszti és községjegyzői nyugdijalapokból vétetett kölcsön, a vonatkozó határozat ez ideig még nem nyert felsőbb jóvá­hagyást. A beruházási kölcsönből eszközlendő további építkezések tekintetében a helyzet még mindig tisztázatlan, kifor­ratlan, a főbb elvek és módozatok ki­alakulva még nincsenek, másrészt az útalap helyzete felette kedvezőtlen és a nagy hídépítések soká nem halasztha­tók, az idei útépítések a jövő évben lesznek csak befejezhetők: ily körül­mények között a beruházási útépítések teljes programmjának megállapítása is még mindig korai lenne s igy a tüzetes javaslatokat csak később fogom bemu­tathatni. A törvényhatósági - telefonhálózat használata kielégítő volt. A vármegye területén tervezett helyi­érdekű vasutak közül az orosháza—szen­tes— csongrádi vasútvonal földmunkái elkészültek, a földépitmény munkái folya­matban vannak. A vármegye hozzájáru­lásának kérdése még végleg tisztázva nincsen s e tekintetben a közgyűlésnek a tárgysorozat rendjében újból kell határoznia. Hasonlóképpen újból kell határoznia a Géza-megálló tótkomlósi keskenyvágányu vasút támogatása kér­désében. A Gyula—simonyifalva keskenyvá­gányu vasútvonal engedélyezési tárgya­lása a folyó évi augusztus hó jvégén megtartott s az engedélyezés feltételei megállapítottak. Remélhető, hogy nor­mális politikai viszonyok között az épí­tési engedély hamarosan megadatni s az állami hozzájárulás biztosíttatni fog. A mezőtúr—kunszentmárton—tisza­zughi h. é. vasút építési tőkéje biztosit­ható aligha lévén, az engedélyes az öcsöd—pusztapói vonal létesítésére szük­séges összegek biztosításán fáradozik. E részben a közgyűlésnek alkalma lesz külön határozni. A vármegye területén üzemben levő h. é. vasutak forgalma ós jövedelmező­sége általában némi csökkenést mutat. A békés—csanádi h. é. vasútnak

Next

/
Thumbnails
Contents