Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám
1905-10-03 / 93. szám
2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaca, 1905. október 1. János szemlaki lelkész, egyházi jegyző jelentette, hogy az egyházak képviselői mind megjelentek s hogy az egyházmegye szavazatainak túlnyomó többségével Z s íl in s z ky Endre drt választották meg újból felügyelőnek. Institoris polgármester felhívására Varságh Béla, P u r g 1 y Lajos és L i n d e r Károly hivták meg a gyűlésbe ZsilÍDSzkyt, akit belépésekor tapséljenzéssel fogadtak. A beiktatás Csepregi György üdvözlő beszédjével kezdődött. Örömmel hozza — úgymond — Zsilinszky tudomására, hogy az 51 ezer lelket számláló egyházmegye szavazatainak túlnyomó töbségóVel újra megválasztotta felügyelőjének. Tették ezt azért, mert fedhetlen vallásos életében, az egyház és iskolák iránti érdeklődésében, az azok felvirágzását célzó buzgó törekvéseivel annak zálogát látták, hogy a felügyelői tisztet legméltóbban tudja betölteni. Isten áldását kéri munkájára. (Éljenzés.) Institoris Kálmán örömének ad kifejezést, hogy mint a legidősebb egyházfel ügyelőnek, neki jutót a szerencse, hogy szive mélyéből üdvözölheti Zsilinszkyt. Szép szavakban méltatva Zsilinszky érdemeit, Isten áldásával a legszebb sikeréket kívánja neki. (Éljenzés.) Az újonnan megválasztott egyházfelügyelő ezután letette az esküt és elfoglalva elnöki széket, a következő beszédet intézte az egybegyűltekhez : Meghatva ós hálás szívvel fogadja az értesítést, mely szerint újra megválasztották és megerősítették tisztében. Meghatva, mert az egyházmegye életében régi tapasztalatból ós tájékozottságból meggyőződése, hogy nálánál érdemesesebbet találtak volna. Ha mégis feléje fordult a kitüntető bizalom, eddigi tevékenységéhez képest hatványozott mórt ékben fog működni. Amikor első alkalommal választották meg, félve foglalta el állását. Ma már nem hivatkozhat tapasztalatlanságra, de tehetsége, és ereje kiegészítéséhez minden tagnak a támogatására van szüksége. Az a körülmény, hogy 6 éven át már foglalkozott az egyházmegye ügyeivel, fölmenti őt a programadástól. Tendőit az élet lépésről-lépésre tárja majd elébe, de ezeket a múltban követett elvekkel, tehetségének minden erejével és teljes igazságszeretetóvel fogja a jövőben teljesíteni. Szép szavakban szólt ezután az egyház és iskolák szervezéséről, azok fejlesztéséről, az elhanyagolt nőnevelés istápolásáról, végül kérte a maga részére a tagok midenkori buzgó támogatását és az esperes jóakaratú indulatát. Az éljepzéssel fogadott beszédet a gyűlés S t e 11 e r Árpád jegyző javaslatára teljes terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatják. Ezután a két egyházi jegyző Daxer a szivbe, ha annak virágait nem szedtük le, azokat a letarolt mult zörgő avarjai között hiába keressük, ha eljő az ősz. . . On revient toujours á ses premiers amours. Ez az ón sorsom is. Ez az igazság teljesedik be lamentációimon, amiket a nagy tragédia fölött elsírok mindenkinek, aki résztvevő szívvel akad az utamba. Kegyelet és huncutság, viz ós olaj, amelyek nem férnek össze. Ugye bár azt gondolja, hogy ilyen ellentétes abstract fogalmakat csak a malicia pároztathat össze. Lássa, Isten ments, ón nem gondolok a rosszakaratra, amikor valaki azt kérdezte tőlem: — Nem halott még a halottja? És hozzátette : — Maga huncut! Hódolatteljes tisztelettel nyugtáztam a jelzőt és a kérdésre ezt feleltem: — A halottam még nem halott. De ha megtalálom azt, aki föltámasztja, akkor meghal. Valaki, nevezzük igy a leányt, elfogadta a küzdelmet. Ha eltemetem az emlékeket, ő győzött és én megadom magam. Ellenkezőleg vallom továbbra az igazságot: On revient toujours á ses premiers amours. Ennek a rejtvénynek a megfejtését várja igaz barátja: Tövis. Palatínus József. György dr. és L i f f a János lelkészek és a két világi jegyző : S t e 11 e r Árpád és L ad i c s László tettek le az esküt, mely után a gyűlés az istentiszteletek rendjének megállapításával végetért. Refcrnutus leányegyház Csabán. Alakuló gyűlés. A csabai református hiveknek, számszerint mintegy 900—1000-ren vannak, régi óhajtá suk volt, hogy összetömörülve, leányegyházat alakítsanak és ezáltal mindazon jogok élvezetébe jussanak, mint a más felekezetek. Evégből a református hívek vezető emberei, élükön Bogár Dániellel és a békési* refoimátus egyház agilis hitbuzgó segédlelkészével, N y á r á d y Lászlóval évek óta fáradoztak a leányegyház megteremtésében. Buzgó fáradozásukat vasárnap siker koronázta. A csabai reformátusok kimondták a leányegyház megalakulását. Illetőleg kimondták, hogy óhajtják az egyház megalakítását, — mivel azonban a megalakulás törvény szerint addig nem történhet meg, mig a kellő anyagi alap hiányzik, bizottságot küldtek ki a szükséges gyűjtés eszközlésére és az előkészitő munkálatok, teendők elvégzésére. A szabad vallásgyakorlat legszabadabb korszakában örömmel üdvözöljük a csabai református leányegyház megalakulását és elismeréssel adózunk azoknak, akik megteremtése körül fáradoztak. Valláskülönbség nélkül kell, hogy igy fogadjuk református polgártársaink szervezetbe lépését és kell, hogy törekvéseikben támogassuk őket, mert a minden kezdet nehéz példája különösen vonatkozik rájuk, akik számbelileg kevesebben vannak, mint más felekezetek. Különösen ajánljuk a támogatást a községnek, amelynek hamarosan alkalma nyilik erre. A református hivek ugyanis a felekezeteket megillő támogatáson kivül építendő templomjuk és paplakjuk számára ingyen telket kérnek a községtől, melynek képviselőtestülete hihetőleg nem fog elzárkózni e kérelem teljesítése elől. A vasárnapi alakuló gyűlésről különben az alábbi tudósításunk számol be : Az alakuló gyűlést, mely a Rudolf-főgimnázium tornacsarnokában folyt le, — ugyanott, istentisztelet előzte meg, melyet N y á r á d y Lász'ó lelkész tartott. Ugy az istentiszteléten, mint gyűlésen számosan jelentek meg a hivek, akiket Bogár Dániel üdvözölt, Nyárády pedig Isten áldását kérve munkájukra" összetartásra buzdította a híveket. Nyárády ezután feltette a kérdést, hogy óhajtja-e a gyülekezet a leányegyház megalakítását. Domokos István kir. aljárásbiró óhajtja az önálló egyház megalakulását, ezt azonban csak elvileg mondják ki, fentartván a végleges megalakulást akkorra, ha a szükséges alap együtt lesz, addig pedig a békési református egyházhoz csatlakozzanak, mint leányegyház, illetőleg tartsák meg a jelenlegi viszonyt. Nyárády László ajánlja, hogy a végleges megalakulás munkálatainak előkészítésére küldjenek ki bizottságot. A gyülekezet többek hozzászólása után egyhangú lelkesedéssel kimondotta a megalakulást és Bogár Dániel világi és N y ár á cl y László egyházi elnöklete alatt álló eddigi tizenkettes előkészitő bizottságot küldte ki, amelyben a jegyzői teendőt Megyery Imre, a pénztárnokit pedig Szathináry Endre teljesítik. Nyárády és Megyery ezután ismertették a kiküldött bizottság teendőit, amelyeket a következőkben foglalunk össze : A bizottság mindenekelőtt a jövő évi költségvetés megállapítása előtt megkeresi Csaba község elöljáróságát, illetőleg képviselőtestületét, hogy a jövő évi költségvetés keretébe már illessze be azt az összeget, mely az egyházaknak nyújtandó segélyből lélekszám szerint törvényesen megilleti a református leányegyházat. Megkeresik továbbá a községet aziránt, hogy ingyenes telket adjon a felépítendő templom és paplak céljaira. Erre vonatkozólag két helyet hoz javaslatba a bizottság és pedig a Körös balpartján fekvő Simay-féle telket és a Kistabáni-utca sarkán fekvő üres portát. Ugyanez a bizottság a szükséges alap megteremtése céljából országos gyűjtést indít és pedig alispáni engedélylyél, gyüjtőivekkel, esetleg adományleve ek kibocsátásával és aranykönyvbe való beírással. Ezt a díszes aranykönyvet, illetőleg ennek gyönyörű szép hímzését Áchim Gusztávné úrnő készítette és e könyvbe, amelynek első lapjain a megalakulás történetét fogják megörökíteni, mindazok beírhatják nevüket, akik akár pénz, akár természetbeni, bármily értékű adománynyal hozzájárulnak az egyház pénztárához, illetőleg a templomépitéshez. A kiküldött bizottság tegnap már megkezdte működését és a napokban már beadják Csaba elöljáróságához a kérelmezések ügyében a folyamodványt, az alispánhoz a gyűjtés engedélyezése iránti kérvényt. IMovas-kor Csabán. Újra mozgalmas napokat élünk. Nagy idők kurucos szelleme járja át a sziveket, melyekben lázasabban pezseg a vér. Ennek a lázas lüktetésnek a bélyege a közéleten, annak minden egyes fázisán. Kisebb köz- és magánügyek félretevődnek, a haza jövője foglalkoztat minden épkézláb embert. Családban és azonkívül a politika járja, s az is kombinál, töpreng, vitatkozik az elposványosodott válság fölött, akinek sohasem volt kenyere a csűrő-csavaró politika. Kevésbbé mozgalmas időkben más képet mutat a mi társadalmi életünk. Furcsa tükör ez rendes időben. Annyisok torzképet mutat, hogy se szeri, se száma, és a megcsökönyösödött provinciális előitéletekkel hót éves háborút lehetne folytatni, ha ugyan akadna e szerepre merész vállalkozó. Nem törtetünk e szerepre, de kiragadunk egy képet a sok közül. Az uri ifjúságét. Enyhén szólva, szánalmas képet mutat. Ifjainknak minden tehetsége a füstös és lármás kávéházi életben meg a kártyában merül kiA szabad időt értve. Ezenkívül a megmaradó képesség a gondosan ápolt haj, bajusz, kifogástalan ruházat és minél számosabb nem nyilvánosság elé tartozó kaland felé fordul. A márványasztal az isten minden kincséért sem tür meg nemes eszmecserét. Valami testet-lelket művelő sportra pedig dehogy jut idö. Amiben legjobban volna módja és alkalma a vidéki tehetős gazdák fiainak, a lovaglásban, ebben az igazán nemes sportban, teljesen pang az élet. Talán háromóvben egyszer, ha valamelyes bandériális felvonulást rendeznek, ülnek nyeregbe, különben pedig kényelmetlen nekik. Vagy fárasztó ? Ez nem lehet, mert ekkora és ily csúf leöregedést, elpetyhüdést mégsem tételezhetni fel róluk, ámbár ebből a nyavalyából jókora adag van bennük kevés kivétellel. Hiába, a közmondás szerint lovon született magyar satnyuló utódai inkább flirtelnek óraszámra valamelyik öreg bútor sorsát járó, kifestett és kozmetikai szerekkel bőségesen elhalmozott kasszatündórrel, hogysem fáradságot vegyenek maguknak valamely becsületes passzióra. Arról természetesen ne is szóljunk, hogy a művelt nyugat, különösen pedig Anglia fiai hol tartanak a test és lélek edzésében. Akkor, mikor a vidék uri ifjúsága üyen rettenetes közönynyel minden nemesebb időtöltés iránt őrli le napjait, jóleső érzéssel és igaz örömmel vesszük és hisszük velünk az egész megye társadalma azt az életrevaló és szép tervet, amelynek megvalósítását tűzte ki céljául a megye fiatalságának rokonszenves barátja, S u c h Dezső földbirtokos, a messze híres urlovas. Such Dezső szövetkezve Csaba uri ifjúságának vezetőivel, urlovas kört alakit, a lovaglás iránti kedv fejlesztésére. A csoportosuló lovasok meghatározott időnkint társas lovaglásokat rendeznének a környéken, lóversenyeket tartanának. A cél szép és nemes, a keresztülvitel lehető, ha nem is ugyan sok taggal. Hihető azonban, hogy a lovagló gárdához csatlakoznának mindazon ifjaink,