Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-06 / 66. szám

2-ik oldal kell, fegyelmi vizsgálat alá vonják, mint sikkasztót. És valóban ez lenne a terv második része. Amikor tudniillik a fizetéseket megtagadják s az állami tisztviselők, meg minden velük kapcsolatos érdekkör zúgolódni fog, akkor hangoztatni fogják, hogy minden bajnak okozója az, hogy az adókat nem szolgáltatták be a kincstárhoz s ezért akkor megkezdődnek a fegyelmi büntetések. Több ilyen terv is van s ezért mihamar aktuálissá válik azon eszme, hogy a törvényhatóságok vezetői a követendő magatartás megállapítása érdekében gyűljenek össze országos értekezletre és szolidáris védekezési eljárásban állapodjanak meg. Bachát Dániel — bányakerületi püspök. A Sárkány Sámuel lemondásával megüresedett bányakerületi ág. ev. püspöki szék betöltést nyert a héten. Hétfőn volt a püspökválasztás, s Sárkány Sámuel utódjának akszolut többséggel Bachát Dániel budapesti esperest választották meg. Az uj püspök, aki hazafias, nagytudományu és igen rokonszenves, hithű ember, nem ismeretlen Csaba népe előtt, ő volt az, aki annakidején néhai Szeberényí püspök ravatalánál a búcsúbeszédet mondotta. A bányakerületi püspökválasztásról az alábbi tudósításunk szól: A püspökválasztás ügyében kiküldött bizottság Zsilinszky Mihály nyug. államtitkár, kerületi felügyelő elnöklete alatt Budapesten hétfőn bontotta fel a beérkezett szavazatokat. Beérkezett 359 szavazat, ebből két egyház részéről négy szavazat érvénytelen. Ezek közül az egyik, Ó-Pazna szavazatát azért nem fogadta el a bizottság, mert a jegyzőkönyvi kivonat magyar fordítás nélkül, tótul volt megszerkesztve. A 359 szavazatot 165 egyház s 3 gymnázium adta be. Két egyház nem szavazott, ugymind Apatelek és Ó Kér. Az érvényes szavazatokból 112 egyház részéről 240 szavazatot Bachát Dániel kapott. Veres Józsefre 23 egyház 53 szavazata esett. Laukó Károlyra 19 egyház 42 szavatot, Belochorszky Gáborra 3 egyház 6 szavazatot, S o 1 c z Gusztávra 4 egyház 8 szavazatot, Petrovits Somára 2 egyház 4 szavazatot, Szeberényí Lajosra 1 egyház két szavazatot adott le. így tehát Bachát Dániel 62 szótöbbséggel a szavazatok többségét nyerte s ezzel a bányakerület újonnan megválasztott püspöke lett. A protestáns egyházak minden őszinte híve és barátja örülhet annak, hogy a főpásztor nélkül maradt egyházkerület ilyen kitűnő, apostoli lelkületü férfiúban találta meg Sárkány utódját. Bachát Dániel, ág. ev. főesperes és krónikás összeszedegette s abból életének egyszerű történetét a következőkben hámozta ki: Gally Gyula 1851-ben született Csabán, ahol édes apja Omazta postamester alatt postai kiadó volt. A gimnáziumi tanulmányait, mint testvérei, Cs'abán kezdte, majd a felsőbb osztályokat Szarvason járta, ahonnan a jogi tanulmányok elvégzése végett az eperjesi kollégiumba iratkozott. Itt jeles eredne mynyel megszerezte a birói államvizsg ' jogot és Csabán néhai Félix ügyv<_ irodájába lépett be. Innen egy év múlva gyakorlata folytatása végett Mikolay orosházi ügyvédhez ment, ahonnan tudta nélkül megválasztották egy év múlva segédgyámnak a csabaiak. Lepény Pál volt akkor a község birája. A kolera idején volt ez, amikor a felszaporodott hagyatéki ügyek segédgyámi állás szervezését tették szükségessé. Amikor pedig néhai Jeszenszky Miklós jegyző 1880-ban elhalt, a nép körülbelül 500 szótöbbséggel Petrovszky József akkori aljárásbiró és más pályázók ellenében nagy lelkesedéssel jegyzővé választotta. A mámoros tömeg az újonnan választott jegyzőt lakásától a községházáig vállain vitte. Gally Gyula tehát Csabának utolsó jegyzője, akit még a nép választott, mint a képviselőket ma; Gally Gyula a községnél 8 évig a törvénykezésnél működött mint jegyző, majd 1888-ban az; adóügyi osztály vezetésével bízták meg, amely nagy fáradtsággal és még nagyobb felelőséggel járó ügykör teendőit máig is végezi a legnagyobb lelkiismeretességgel és elismerésssel. De beszéljen az ő nagysok érdemeiről a tegnapi ünnep, amelyről lapunk más helyén szól a részletes tu- i dósitás. M A becsületes szorgalom és tisztességes munka elismerése éppenugy kötelesség, mint ahogy kötelesség a szorgalom és becsületes munka. Községünk képviselőtestülete sohasem tért ki a munka érdemeinek elismerése elől, jegyzőkönyveinek lapjai is tesznek erről elismerésre méltó tanúságot. Ennek tudata teszi ránk nézve kellemessé azt a feladatot, melylyel felhívjuk a községi képviselőtestületnek figyelmét ama körülményre, hogy községünk egyik érdemes munkása, aki a maga rendes munkakörében mindenkor hiven teljesítette hivatását, akinek mindennapi munkája szakadatlan láncolata egyesek és a köz javát célzó és előmozdító törekvésnek, akit éppen azért egyetemes tisztelet és becsülés övez körül/Gally Gyula községi jegyző, aki julius 4-én töltötte be áldásos tevékenységének negyedszázados évfordulóját. Ebből az alkalomból tisztelettel kérjük a községi elöljáróságot, a képviselőtestületet julius 4-én, délelőtt 11 órára rendkívüli közgyűlésre egybehívni és egyedüli tárgyul Gally Gyula jegyző 25 éves hivatalnoskodásának méltatását kitűzni kegyeskedjék. A közgyűlésre pedig tisztelettel indítványozzuk, miként Gally Gyula 25 éves hivatalnoskodásának érdemei jegyzőkönyvileg megörökítessék és erről az érdemes férfi jegyzőkönyvi kivonatban értesitessék. (Aláírások). ! Az indítvány értelmében Csaba képviselőtestülete kedden délelőtt 11 órakor díszközgyűlést tartott, amelyen a városatyák teljes számmal jelentek meg. Ott volt tovább F á b r y Sándor dr, 1 alispán, a megyei községek képviselői, diszes hölgyközönség tarkítva a tömött sorokat. A díszközgyűlést Áchim Tamás községi biró nyitotta meg a napirend i megjelölésével. Utána pedig Korossy László főjegyző olvasta fel Zsilinszky Endre dr. és társainak fent ismertetett indítványát, amit lelkes éljenzéssel fa. gadott a hallgatóság. A diszbeszéd. Ezután Zsilinszky Endre dr. emelkedett fel szólásra és a közönség lelkes tapsa által többször félbeszakítva, indokolta meg szép beszédben az indítványt. A hála, a szeretet és tisztelet volt az alkalom — kezdte beszédét — mely oly gzóp számmal összehozott bennünket e teremben, ahol rendes körülmények között a város folyóügyeit szoktuk elintézni. A mai összejövetel célja oly férfiú Iránit kifejezni a hálát és tiszteletet, aki 25 év óta e város szolgáltában áll, mint annak egyik érdemes jegyzője, aki hosszú pályafutása alatt bebizonyította, hogy megfelelt a polgár legszebb feladatának, a köttelességteljesitésnek, amelylyel legjobban rászolgált mindnyájunk tisztelem Jetére, szeretetére és nagyrabecsülésére. Mondhatnák sokan, hogy a közpályán eltöltött negyedszázad néni hosszú idő, Tudja, hogy sokan vannak, akik a tisztviselő iránt nyilvánított elösmerést feleslegesnek mondják, merthogy 3 tisztviselő csak kötelességet teljesit.Ezigaz, De nem is az a kérdés, hogy kötelességet teljesit a tisztviselő, hanem az, hogyan, a kötelességteljesltésnek a módja, meiy kivívja az érdemet. Gally Gyula (Éljenzés) az ünnepelt, nem magáért, nem vagyonért és kitüntetésért dolgozott, hanem az ügyért, a feladatokért, amelyeknek szolgálatában állott. A Gally Gyula 25 éves jubileuma elég voltam, hogy itt összegyülekezzenek és elismeréssel adózzanak érdemeinek. A jegyzői pálya egyik legszebb, de egyszersmind legnehezebb pálya. Nem azért, mert óriási nagy tudást követelne, de mert sok iráijyu a működése, az államtól a legutolsó polgárig sokat kívánnak tőle, anélkül, hogy munkásságáért kellő ellenszolgáltatást nyerne. A legrégibb kortól a jegyzői hivatal volt a társadalmi, a közigazgatási élet egyik legjelentősebb tényezője s csak naprólnapra ujabb és ujabb igények támadnak irányában. Gally Gyula ezen a téren olyan maradandó emlékeket szerzett, hogy lehetetlen kifejezést adni érdemeinek. Nem az évek teszik jelentőssé a mai jubileumot, de a sokoldalú szünetnélküli szolgálat a közügyek terén, az önfeláldozó működés az ünnepelt részérői, aki soha különbséget nem tett emberek között. Olyan az ő élete, mint a gyertya. Mindenkinek világit, de elfogy önmagának ; folyó, amelyből mindenki ihatik, üdülhet, hajókat hord a hátán, mig ő maga a tengerbe vész el, Ilyen embert ünnepelünk ma. Gally Gyula tehát méltán ^szolgált arra, hogy a beterjesztett iniitványt egyhangú lelkesedéssel fogadja }1 a közgyűlés. Hosszantartó éljenzés felelt Zsiinszky szép beszédére, mely után 3 z a 1 a y József, az indítvány egy máa Kisfaludy-Társaság levelező tagja, szül Ratkón, Gömör vmegye, 1840. jun. 18 A gimnáziumot Sajó-Gömörön, Iglón Rozsnyón ós Eperjesen, a teológiát Eperjesen és Bécsben végezte. 1873-ban hívták meg Budapestre a tót ev. egyház lelkégzé, 1 S74-ben esperessé választatott Irodalmi téren kiváltképpen a magyax költők müveinek tót nyelvre fordításával foglalkozik; ezért a Kisfaludy-Társaság 1879. jan. 29. levelező tagjai közé választotta; székfoglalóját Tzklaszkovicg András „Detván" c. költeményéről tartotta 1880. jan. 28., mely az Év. Lapokban jelent meg. Már teológus korában munkása volt az irodalomnak, költeményeket ós novellákat irva és fordítva magyar, német ós lengyelből a Sokol (Sólyom), Orol (sas) és Priatel skoly a literatung (Irodalom és iskolabarát) cimü tót lapokba. Itt jelentek meg fordításában Arany, Petőfi, Gyulai," Szász K, Dalmady, Győri Vilmos, Tóth Kálmán, Kiss József, Laukó és Balázs Sándortói versek, beszélyek, Gregus meséiből és Jókaitól sok kisebb mii, továbbá a tót közművelődési egyesület: Viast és Svetje (Haza és a világ), Slovenské Noviny ' (Tót Újság) és az általa kiadott naptárban szintén több költemény ós prózai fordítás magyar Íróktól, legutób Temérdek, Bartók, Szendrey Júlia, Mikszáth, Zichy Géza gróf és Szabó Endrétől. Munkái: Nevádze (Búzavirágok) 3 kötetben, Szakolcza 1870. (Költemények, novellák, rajzok) Duha na oblacéch (Szivárvány a fe'hőkön). Budapest 1871. (fordítás németből, asztetikus tartalmú), Zbozne zonky (Kegyes hágok), u. ott 1885. (vallásos tartalmú lírai költemények és fordítások németből, magvarból); Szohvnska Zelina u. o. 1886. (Szohinai fü Mikszáthtól). Önállóan és tót egyházi szaklapokban (pl. Korhubev na Sinou, Zászló a Sionon) jelentek meg egyes egyházi beszédei és vallásos tartalmú költeményei is tót nyelven. Lefordította az angol misszió által kiadott esztétikus tartalmú, egy-két ivnyi terjedelmű iratkák (Budapest 1874—84.) több mint 50 darabját. Átnézte ós sajtó alá rendezte Sartorius Dániel postilláját 5jét kötetben (Budapest 1874.) és Diarium biblicumát (u. ott 1879.) és a legújabban megjelent Czékus István püspök által kiadott Magyar Agenda két kötetét. 1891. szept. 14-éri a Luther-Társaság alelnökévé választatott. Mint ilyen, a LutherTársulat kiadványait rendezi. Gally Gyula jubileuma. Az érdem jutalma. Rövid egymásutánban kedden másodszor ült ritka szép ünnepet Csaba társadalma, mely Gally Gyula községi jegyzőnek negyedszázados jubileuma alkalmából a legönzetlenebb és legérdemesebb munka ünnepét ülte. Részt kért ebből a megható szép ünnepből a vármegye is, amelynek feje, F á b r y Sándor dr. alispán is megjelent a szép ünnepen, amelyen a tisztviselő karon és Csaba előkelő társadalmán kívül jelen voltak a vármegye községeinek képviselői ís. Valóban a munka magasztos, pírosbetűs napja volt ez a nap, amelynek emléke sokáig fog élni, tanuságul az érdem, a köztisztelet ós szeretet felséges megnyilatkozásának Csaba egyik legderekasabb, legrégibb és egyszersmind legszerényebb tisztviselője iránt, aki, ha nem is alkotott nagy dolgokat, kivívta magának önzetlen ós fáradságot nem ismerő munkásságával a tisztviselők és a nép iránt tanúsított előzékenységével családja iránti határtalan szeretetével az elismerés legszebb babérjait. Csak kedves ismétlésekbe bocsájtkoznánk, ha hosszabban méltatnók Gally Gyula érdemeit. Tanúskodjék minden további elismerő sor helyett Gally Gyula ránti érzett tiszteletről, osztatlan nagyrabecsülésről ós szeretetről az az impozáns ünnepség, amelyet Csaba képviselő testülete, tisztikara és nagyközönsége rendezett negyedszázados jubileumának emlékére. Perről az emlékezetes szép ünnepségről pedig az alábbi tudósításunk számol be: Díszközgyűlés. Gally Gyula kedden töltötte be közigazgatási hivatalnokoskodásának negyedszázados évfordulóját. Ez közeledvén, Zsilinszky Endre dr. városi képviselő még a mult hó folyamán huszonegy képviselőtársa aláírásával a ! következő indítványt nyújtotta be az elöljárósághoz. sík aláírója szólott röviden, de velősen. Szavai — úgymond gyengék, az elhangzott szép beszéd után. Őszinte szívvel csatlakozik annak minden gondolatához és hiszi, hogy a képviselőtestület érzelmeinek is a tolmácsolója. (Ugy van, éljen !) Huszonöt év munkálkodása közönséges ember életében is jelentőségteljes, annál inkább az, ha figyelembe vesszük a kört, amelyben ez á hosszú idő eltelt. Zsilinszky beszéde után csak istenáldását kérheti az ünnepeltre, akit az ég testi ós szellemi erőben sokáig éltessen ! (Éljenzés.) Zsilinszky Endre dr. ezután indítványozza, hogy küldöttség utján hivják meg Gally Gyulát a díszközgyűlésre. A küldöttség tagjai voltak:• B e1 i c z e y Géza, H a a n Béla és R é t h y Béla, akik bevezették az ünnpeltet a terembe. Mikor Gally Gyula belépett, percekig tartó lelkes éljenzéssel tüntettek mellette. A képviselőtestület részéről Áchim Tamás biró üdvözölte, aki szép szavak kíséretében adta át a közgyűlés jegyzőkönyvének diszkötésbe foglalt jegyzőkönyvi kivonatát. Az alispán üdvözlő beszéde. Ezután F á b r y Sándor dr. alispán intézett szép üdvözlő beszédet Gally Gyulához. Részt óhajtott venni a mái közgyűlésen — úgymond, mint a vármegye adminisztrációjának feje, hogy a maga részéről is gratulálhasson GallyGyulának, részint, hogy részt vegyen egy olyan képviselőtestületben, amely fenkölt gondolkodásról tesz tanúságot, amikor nem feledkezik meg a munka igaz bajnoka iránti megbecsülésről, az igazi érdem elismeréséről. Ön igen tisztelt jegyző úr, 25 éve munkálkodik a közügyek szolgálatában, Ez mindnyájunk sorsa. Ez idő, alat{ vagyont, érdemrendeket szerezni lehet, csak ügyesség kell hoz,zá. De annyi időt tölteni el munkában, mindig csak mások érdekeinek szolgálatában, hogy mégis elismerést vívjon ki, annak reménye, tudata nélkül, hogy övéinek vagyoni biztosithat, ez nem „lehet" érdem, de föltótlen érdem. Jól esik lelkének, hogy Gally Gyula így ar-atott elismerést s e* a legnagyobb érdeme. Jól tudja, hogy a közigazgatás egységességében, szervezetében csak úgy lehet összetartó, ha a tisztviselők megbecsülik egymást, csak akkor tudják e célt előbbre vinni, mely a nép boldogulásának minden útonmódon való előmozdítása. Nem az szükséges, hogy nagyokat alkosson valaki, de szűkebb hatáskörében eredményesen teljesítse kötelességeit. íme, a negyedszázad, mely alatt Gally Gyula működött, összeredmónyében Csabára nézve szép fejlődésről tanúskodik. Szűkkeblűség volna azt eltagadni, hogy az elért eredményekben Gally Gyulának nincs elévülhetetlen érdeme. Igen tisztelt jegyző úr. Az ön érdeme legyen a legszebb jutalma, érdemeit embertársai tisztelete, szeretete jutalmazzák. Szól azután hosszasabban mindama nehézségekről, amelyekkel a tisztviselőknek meg kell küzdeni, majd kifejtette, hogy Gally Gyula az a szerencsés ember, aki embertársaina ; igaz elismerését kivívta magának. Kivánneki erőt, egészséget, munkakedvet, hogy embertársainak, a köznek és családjának javára még nagyon sokáig büszkesége lehessen. (Hosszantartó éljenzés,) Az ünnepelt. . Most a jubiláns szólott. A meghatottságtól könyek peregtek végig jóságos arcán és szavai többször félbeszakította a megindulás, Ez a megtisztelós, amely érdememen felüli — úgymod, oly nehézzé teszi a feladatot, amelyre elkészülve nem voltam. Mint szerény munkásnak, az vol a hite, hogy az élismerés azokat illeti meg, akik maradandó emléket alkottak. Érzi, hogy az a tisztelet, szeretet, amely körülveszi, azt nem érdemelte ki, de ezután igyekezni fog kiérdemelni. Beszélhetne még sokat, de engedjék meg neki, az ünnepléshez nem volt soha szokva, Azt az Ígéretét fogadják, hogy ha nem volt eddig érdeme, igyekezni fog arra a jövőben és kéri a közönséget, hogy tartsák meg ezentúl is jóindulatukban. Jólesett különösen tapasztalni az alispán beszédében az érdemén felüli móltatást, amelyből a vármegyének a csöndes munkásság iránti szeretete tűnik ki. Hálásan köszöni az alispán szép szavait, s azokat a jövő munkásságában talizmánként fogja megőrizni. (Éljenzés,) Áchim Tamás biró ezután megköszönte a megjelentek szives érdeklődését ós a díszközgyűlést bezárta. A tisztikar üdvözlete. A díszközgyűlés után az ünnepelt legkedvesebb barátai, a tisztikar üdvözölte Gally Gyulát, akinek a nap emlé-