Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám
1905-10-01 / 92. szám
4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaca, 1905. október 1. jelentősebb mozzanatairól, a nagyobb, országos eseményekről, a vármegyei életről. Állandó rovatai bővülnek, s már legközelebbi lapszámunkban egy rendkívül érdekfeszítő regény közlését is megkezdjük. Különösen nagy gondot fektetünk a hír-rovat élénkségére. S hogy mindenkor friss és érdekes hírekkel szolgálhassunk, havonként ujdonságpályázatot hirdetünk. Aki a legérdekesebb, legszenzációsabb bármiféle rovatba tartozó hírt, vagy röviden magát a hir anyagát beküldi lapunk szerkesztőségének annak minden egyes esetben 10 korona jutatmat adunk. A bírálatot a szerkesztőség tartja fenn magának, s a megjutalmazott nevét mindig közli a lapban. A pályázatra tisztelettel felhívjuk a sajtó barátjait. * A históriai idők teremtették meg ezt a lapot, amely a mai napon újjászületett. Az csak laikus előtt is nyilvánvaló, hogy ilyen átalakulás nagy áldozatot követel. Szerkesztőség ós kiadóhivatal örömmel hozta meg ezt az áldozatot, annak a hitnek a reményében, hogy az a lelkes tábor, amely három évtizeden át biztos támasza volt e lapnak, most megerősödik és fokozottabb mértékben tisztel meg bennünket jóindulatu támogatásával. Küszöbén az uj évnegyednek, uj előfizetést nyitunk. A kiadóhivatal a körülményekhez mérten móltányos előfizetési feltóteleket állapított meg. Olcsóbb, mint bármelyik hasonrangu vidéki napilapnál. Előfizetési árak: Helyben, házhoz való kézbesítéssel: Egy negyedévre .... 5 kor. Fél évre 10 „ Egész évre 20 „ Vidékre, postán szállítva, minden más lapot megeló'zve : Egy negyedévre .... 6 kor. Fél évre 12 „ Egész évre 24 „ Egyes szám ára pedig 6 fillér. Ismételten tisztelettel kérjük az olvasó közönség szives támogatását. A ,.Békésmegyei Közlöny" szerkesztősége és kiadóhivatala' Iparkamarai ügyek. Havigyülós. Az aradi kereskedelmi ós iparkamara, melynek kerületébe vármegyénk is tartozik, szerdán látogatott gyűlést tartott. A gyűlés napirendjén több bókósmegyei ügy is szépéit. Ezek közül ^legjelentősebb volt az az alispáni átirat, amely a vásárrendtartási szabályrendelet módosítása tekintetében kórt véleményt. A kamara kedvezően intézte el a kérdést és ezzel orvoslást nyert Békésvármegye társadalmának egy igazán napirenden lévő panasza, mely a piaci drágaság, a kofamizériák ellen irányul. Éppen lapunk legutóbbi számában foglalkoztunk ismételten e kérdéssel és javasoltuk, hogy illetékes körök sürgősen intézkedjenek olyan irányban, hogy a kofák a piacon kivül ne vásárolhassanak a fogyasztóközönség rovására. Elismerés F á b r v Sándor dr. alispánnak, megszüntette e téren a sérelmeket, illetőleg megszűnnek, ha rendelkezése, melyet a kamara véleményezett Békésvármegyére, óletbelép. A kamara szerdai közgyűlésén különben az alábbi békésmegyei ügyeket tárgyalta: Gádoros község Orosházától elválva, önnálló kéményseprési területté akart alakulni. Az alispánnak e tekintetben a kamarához intézett megkeresését a közgyűlés véleményezte, Bucsatelepót azonban, mely hasonló ügyben szól, nem véleményezte, merj a kéményseprő jövedelme nem volna elegendő arra, hogy megélhessen. Bucsatelep tehát továbbra is Füzesgyarmat községgel alkot egy kéményseprési kerületet. Mezőberóny község vásárnapjainak kibővítését kérte, még pedig olyanképpen, hogy az országos vásárok mindenkor pénteken, szombaton "Ós vasárnap tartassanak. A kamara a régi rendszer fentartását mondotta ki, még pedig azzal, hogy a juh, sertés és szarvasmarhavásár mindig szombaton, a lóés kirakodóvásár pedig vasárnap tartatnak meg. Az orosházi járás főszolgabírójának kérelmére az alispán az egész megyére való kiterjesztéssel akként módosítja a vásárrendtartási szabályrendeletet, hogy a hetivásárra árufelszállitóktól a kofák nem" vehetnek eladás céljából árut a piacterületén kivül s az az ezen rendelet ellen vétőket 5—50 korona birságra ítélik. A kamara az alispán ezen előterjesztését jóváhagyólag véleményezte. Vésztő község több izben kérte piaci helypénzdijszabályzata módosításának jóváhagyását. Ezt a kamara a legutóbb beadott kérelem alapján kedvezően intézte el. A kamara ezután az alispánnak egy átirata kapcsán kimondta, hogy a kofáli baromfikereskedése iparigazolvány nélkül űzhető, egy második átira alapján pedig azt, hogy az 1884. év előtt szerzett önálló ipargyakorlási jogosultaknak nem szükséges iparuk folytatására uj iparigazolványt váltani. Több jelentős ügyet tárgyalt még le ezután a kamara, ezek azonban közelebbről nem érdeklik a vármegye közönségét. A megfertőzött Kőrös. Döghalszüret Gyomán. Az emberiségnek Krisztus születése után közel kétezer évvel odáig kellett jutni, hogy kézzel-lábbal tülekedünk jó levegőért. Ebben a küzdelemben a sokszor lepocskondiázott falusiak egyideig a boldog kiváltságosok előnyeit élvezték, mig a közegészségügyet agyon huma nizáló lángelmék a gyilkos bacillusok és baktériumok megszámlálhatatlan és nyelvbotlitó nevü seregét fel nem fedezték levegőben, vizben, és minden elképzelhető anyagban. Hogy ezek léteztek a múltban is, annyi bizonyos. De az is, hogy valamikor nem csináltak annyi veszedelmet, mint ma, ennek a legtermészetesebb oka pedig az, hogy amíg egyfelől minden elképzelhető módon rugkapálózunk az óvintézkedések özönével, addig másfelől összetett kezekkel nézzük, hogy mint csinálódnak a mesterséges nyavalyák. Több az a bűnös könnyelműségnél, ahogy nagyon sokszor eljárnak illetékes köreink. A vád ezúttal Biharvármegyének szól, amelynek jóvoltából a komádi-i kendergyár annyira megfertőzte a Hármas Körös vizét, hogy valamennyi hal kipusztul belőle. Gyomai tudósítónk jelenti, hogy a héten, különösen pedig szerdán piszkos barna szint nyert a Körös vize és dögletes bűzt árasztott szét az egész környéken. Ugy dóitájban a legkülönféle halaktól tarkállott a a viz felszine ós a temérdek döghal között sok 3—4 kilós pontyokat, 20—30 kilós harcsákat himbáltak a megmérgezett szennyes hullámok. Ezidőtől fogva a gyomai szegényebb sorsú lakosság százai egész héten halászták a döghalakat és elárasztották vele a községet. Halestély volt minden szegényebb háznál, ettek sült halat, főtt halat és hogy teljes legyen a veszedelem, itták rá a Kőrös megfertőzött bűzös vizét. Gyomai tudósítónk azt is jelenti, hogy a hatóság részéről péntek reggelig semmilyen intézkedés nem tétetett. Hát ez szomorú állapot. Nem elég veszedelem az, hogy a megbüzhödt folyóvíz gyilkos levegője terjeng a községben, hanem még módot engednek arra, hogy a döghalak élvezetével egy kiszámíthatatlan következményű nyavalya lepje meg a lakosságot. A hatóságnak kötelessége a közönséget felvilágosítani a veszedelemről é3 a legszigorúbban eltiltani nemcsak a döghalak halászásától, hanem a Körös vizének a használatától is addig, mig a bűzös lé, amelyet a komádi-i kendergyár áztatójából engedtek le, lefolyik. És egyben kötelessége a hatóságnak a jövőre nézve lépéseket tenni Biharvármegye hatóságánál, hogy hasonló esetek többé ne forduljanak elő és tiltassák meg a kendergyárnak a mocsárviz leeresztés a Körösbe. A kőrös menti helységekben nagy a felháborodás a viz megfertőzése és a halak pusztulása miatt. Érthető is, mert a halászati jogot bérlő halászok óriási kárt szenvedtek a halállomány elpusztulása miatt, a közönség pedig nem használhatja a megbüzhödt vizet. Ipartestületi ügyek. Az elöljáróság ülése. Ünnepe volt csütörtökön Csaba ipartestülete elöljáróságának. Ünneppé avatta ennek ülését az a minden oldalról megnyilatkozó szép elismerés, amelyben az ipartestületnek két évtized óta működő érdemekben gazdag jegyzőjét, achim Jánost részesítették. Ha a közpályán működő egyének, közül, akik az elnyomott iparosság érdekeiért szállna sikra, érdemes valaki az elismerésre, úgy nem csak a mi szűkebb patriánkba, de az egész országban Áchim János az, aki e téren való fáradhatatlan és önzetlen munkásságáért valóban kivívta az iparosság osztatlan nagyrabecsülését. Áchim János az, aki az iparosság nagy sok problémáinak megvalósításáért való küzdelmében két évtized óta harcol az ipartörvóny revíziójáért, amely ha megvalósul, elsősorban valóban az ő érdeme lesz. Az ipartestület elöljárósága csütörtöki ülésén különben a rendes folyó üsyeken kivül több jelentős kérdéssel foglalkozott. Az ülés lefolyásáról a következő részletes tudósításunk számol be : Jelen voltak az ülésen: Wagner József elnök, Áchim László alelnök, Áchim János jegyző, U h r i n András pénztáros, továbbá a következő elöljáróság! tagok: Bottyánszky János, Csanádi János, ifj. Horváth Mihály, Horváth Mátyás, Hilló Mátyás, Facsinay Dezső, Kelemen János, Kollár János, Lehoczky György, Mayerhoffer István, Márton József, Michnay Gusztáv, Sztraczinszky György és Timkó János. Áz ülést délután 4 órakor Wagner József elnök nyitotta meg a tagok üdvözlésével. Jelentette, hogy a szabadkai hetedik ipartestületi országos gyűlésen a csabai ipartestület képviseletében ő és a jegyző vettek részt. Áchim László felolvassa T h é k Endrének a szabadkai kongresszuson elmondott megnyitó beszédét, amelyet, mint a kongresszus egyéb iratait, levéltárba helyeznek. Wagner József ezután ismertette a kongresszuson hozott határozatokat, különösen pedig Áchim János jegyzőnek az ipariörvóny revíziója és a betegsegélyezés ügyében előterjesztett és egyhangúlag elfogadott javaslatait, amelyeket annakidején részletesen ismertettünk lapunkban. Az elnö'napirend e pontjával kapcsolatosan ' Águl különlegesósgek == 8 Mtifraw <«(» * férfi-ruha szövete' f<rt iS íkí t Olwatm Te** 1'
