Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-01 / 92. szám

108 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaca, 1905. október 1. kádok terére akarta a nemzetet kényszeríteni; de egyiksem sikerült. A magyar nép, megőrizve méltóságát és nemzeti fenségét, megmaradt a jog és törvény megingathatlan báziásán; de sőt még jobban összeforrva, a legimpónálóbb módon verte vissza a gálád támadást. És a kamarilla meg van szeppenve. Már megkezdődtek a visszaszívások, a magyarázgatások, sőt azok a bizonyos „felsőbb körök" ijedtükben nem átallják meg nevetségessé is tenni magukat. Olyan magyarázgatások hallatszanak, hogy hiszen a király meg is akarta hallgatni a meghívott vezéreket, de azok — nem szóltak. Valószínűleg hirtelen megnémultak. Óh, saneta simplicitás! Különben az udvarnál nagy a sürgésforgás. C z i r á k y jön, Cziráky megy. Fejérváry megy, Fejérváry jön. Az előbbi úr, hihetőleg, most már végképen eltűnt a látóhatárról. Ellenben Fejérváryt még nem eresztik. Erről a szegény emberről tudják odafönt is, hogy teljesen lehetetlen, de mivel nincs más, akivel minden tettükért a felelősséget elvállaltassák, hát fogják a gallérját s minduntalan elöretaszigálják. Bizony, a hü öreg katona jobb sorsot is várhatna gazdájától. Ismét homo regimus nevek röpködnek a levegőben. Különösen a C s á k y Albiné. Őszintén megvallva, nem nagyon hiszünk benne, hogy Csáky jelen viszonyok között megbízást vállaljon, vagy hogy ha el is vállalja nemzeti engedmények nélkül sikert érjen el. Ha pedig ezeket megadják, Csáky Albinra sincs szükség. Mindenesetre azonban jó jel, hogy már nem Galgóczyt és Lobkovitzot, hanem Csáky Albint és W ek e r 1 é t kombinálják. Mialatt Bécsben diplomáciái eljárásokkal kísérleteznek, Budapesten megmozdult az utca; de részben ezt is a bécsi kezek mozgatják. Kristóffy hivei gyilkolják azokat, akik a magyar hazát éltetni merészük. A magyar ifjúságot rendőri asszistenciával öldöklik azért mert a magyar szabadság mellett lelkesedik. De a válasz erre sem fog elmaradni. Budapest hazafias polgársága a gazság megtorlására hatalmas előkészületeket tesz. A legutóbbi minisztertanács üléséből szenzációs hirek szivárogtak ki. Báró F ej é r v á r y bejentette, hogy az uralkodó a mostani kabinetet hajlandó ismét megbízni az eredeti programtól némileg eltérő program alapján, azonban ami a katonai kérdéseket és a gazdasági kérdéseket illeti, a Fejérváry-kormánynak a programmja kedvezőbb, mint az, ameiy a király szeptember 23-iki deklarációjában foglaltatik. A Fejérváry-kormány felhatalmazást kap a képviselőház elnapolására De a kétségeskedés kérdése gyötör, vajon ezek az uj irányok javára válnak-e költészetünknek. A Szilágyi Gézák, Ignotusok, Fehér Jenők és mások undorító, perditák bűneit, bachanáliák mámorát festő pornográfia költészet-e? Félre nem ösmerhető folytatása Bandelaire irányának, ki a Fleurs du mai kötetben mérges virágot szedett csomóba. A bandelairismus testi-lelki betegség, mely megöli az embert, tönkre tette a fancia költő dőre életét is. Nem általános emberi érzés szólal meg verseiben; alacsony testiség az ideálja; illatos mező helyett mocsárból szedi a virágot. Magyar követőit megcsalta e virágok szine, alkata ; ha megérinted, halálos a leheletök. Sokan ma is vitatják, van-e a költészetnek törvénye. Alkotó tehetség sokszor nagyot teremtett, pedig sutba dobta az írás nyüzsgő szabályait. Ez igaz, bizonyos mértékig. De általános, vagy nemzeti igazság, érdemes tárgy, emelkedett fölfogás, szerkesztő kétség és stilmüvészet nélkül még senki sem alkotott maradandót. Van-e az említetteknél ilyen igazság ? Fajunk józan erkölcsössége sohase kívánta az érzékiséget, mely a legtisztább szerelmet is állati ösztönnek nézi s utcai portékának a női becsületet, melyben ott van ez az imádatos név is: anyja. Vallásosság helyett anyagi kultusz üzi játékát; a hazafiságot kiszorítja a nemzetköziség olcsó és áruló jelszava. október tizedikétől december közepéig és később a jövő év első hónapjaira felhatalmazást kap az országgyűlés feloszlatására. A programmban a választói jog kérdésében megszorításokat kell tenni. Kristóffy József, Lukács György dr. és György Endre kijelentették, hogy nem maradhatnak a kabinet kebelében. Báró Fejérváry Géza hangsúlyozta, hogy jelenleg csak tervről van szó, október tizedike előtt semmi sem történik. A kabinet erre elhatározta, hogy további rendelkezésig a helyén marad. Politikai híreinket részletesen távirat-rovatunkban közöljük. Csaba rendkívüli közgyűlése. Kát bérletügy. Csaba képviselőtestületének régen volt olyan mozgalmas hónapja, mint az elmúlt szeptember. Az egy rendes közgyűlésen kivül három esetben gyűltek egybe a városatyák, hogy egynémely halasztást nem tűrő ügyben határozatott hozzanak. A harmadik rendkívüli közgyűlés csütörtökön volt és napirendjén két bérletügy szerepelt. A csütörtöki közgyűlés gyér látogatottságnak örvendett, s alig félóráig tartott. Lefolyásáról ez a részletes tudósításunk: A borakk-kantin ügye. A közgyűlést délután 3 órakor, a megjelentek szokásos üdvözlésével, Áchim Tamás biró nyitotta megKoros y László főjegyző előterjesztette a barakk-kantin ügyét, amelyben a képviselőtestület még április havában akként határozott, hogy annak bérletét még október 1-től G r o s s z Miksa régi bérlővel szemben Balassa Lajosnak adja ki, mint legtöbbet ígérőnek. Grosz fellebezésére a törvényhatóság e határozatot megsemmisítette, mire a képviselőtestület újra előbbi határozatát tartotta fenn, mint törvényszerűt. Ám Grósz ezt a második határozatot is megfellebezte. Mivel azonban a törvényhatóságnak ebben az ügyben eddig nem volt módja intézkedni, s a bérlet október hó elsején lejárván, ezáltal a község esetleg károsodásnak van kitéve, szükséges az első határozat végrehajthatóságának a kimondása. Éppen ezért javasolja, mondja ki a képviselőtestület a végrehajthatóságot, s amennyiban a régi bérlő nem távoznék el a bérletből október elsején, a kilakoltatását fogják kérni, egyben az elöljáróság a bérlővel kösse meg a szerződést. A mikor költészetről van szól, eszményibb világra gondolunk ; érezünk valamit, de érzésünk világos szavakba sohase öltözik; csak lelkünkben él, de kifejezni nem tudjuk, mert maga a tárgya, a mivel foglalkozik, a kifejezhetetlen szép. Ez a szép nem érzéki, de lelki érzés, mert csak ugy ébredhet fel bennem és másokban, ha az alkotó költőben ott van az én érzésem, másé, mindenkié, az egész emberiségé. A nagy költő az örökkévalóságnak dolgozik. Már most vegyük a nőt. A nő csupa sziv, megkapja minden. Még gondolata is érzés. Fájdalmat és örömet, bus tragédiát és szerelmet oly erősen, állandóan mint a nő, nem érez férfi. A férfit elragadta a modern kor anyagias láza, nem csoda hát, ha érzéseivel kevésbbé van egy szebb világhoz kötve. Azért várhatjuk a nőtől, énekeljen arról a másik, tisztult, nem földi térről, hol a sziv uralkodik egyedül, az ő mindent megbocsátó szeretetével. A líra szinte a nők által és számára látszik teremtettnek. Nem az a különös hogy ma több a női irónk, mint valaha, hanem az, hogy ilyen kevés van belőlük. Nem jól irtuk le! Az a legkülönösebb, hogy ilyenek a mai tollforgató nők. Goethe nagy poéta-társáról megírta : Was Euck Alle bándigt jenes Eine: es lag ihm ewig ferne das Oemeine. A mi alantas, nem emelhet föl. Itt van Erdős Renée különben nagyon szükkörü tárgya: a szerelem. Ezt a húrt pengeti folyton, de micsoda vad, érzéki lázzal. Ne gonÁchim L. András emlékezteti a képviselőtestületet arra, hogy annak idején Grossz olyan értelmű ajánlatot adott be, hogy minden bérlőnél többet fizet 40 koronával. A képviselőlestület tehát a felső fórum határozatáig vagy függessze fel határozatát, vagy adja ki a bérletet Grossznak. H a a n Béla jogi oldaláról világítja meg a kérdést és kéri a közgyűlést, hogy az elöljáróság javaslatát fogadja el. A képviselőtestület ezek után ilyen értelemben határozott. A Zöldfa vendéglő bérlete. K o r o s y László előadja, hogy a képviselőtestület julius havi közgyűlésén a Zöldfa vendéglő bérletét Jakabfi Árpád abrudbányai vendéglősnek adta 2000 koronáért, oly feltétellel, hogy biztosítékul fizessen le 1000 koronát. Ezt' a tanács megsürgetésére sem tette meg Jakabfi, hanem értesítette az elöljáróságot, hogy a "bérletet nem fogadja el. Javasolja tehát, hirdessenek uj pályázatot, amely szerint a vendéglő október 15-ig kiadassák. H a a n Béla nem tartaná helyesnek, ha október 15-ig bezárnák a vendéglőt. Azért azt az expedienst ajánlja, hogy az uj bérlő beköltözéséig kéressék meg a mostani vendéglős arra nézve, hogy a vendéglőt minden bérösszeg fizetése nélkül vezesse tovább. V a r s á g h Béla azt javasolja, ha a bérlő kötelezhető esetleges kártérítésre az ügyletből kifolyólag, a község érvényesítse jogát. Áchim L. András már juliusban felhívta a képviselőtestület figyelmét arra, hogy a vendéglő bérletét ne adják ismeretlen idegennek, hanem kevesebb bérösszegért biztos helybelinek. Ha az üzlet károsodást szenvedne, ezért vagyonilag az elöljáróságot teszi felelőssé. K o r o s y László szerint nem az elöljáróság, hanem a képviselőtestület felelős, de különben a község érdekeit tekintették akkor, amikor a bérletért legtöbbet igérő Jakabfinak adták a vendéglőt. A tanács javaslatát ajánlja elfogadásra Haan indítványával kibővítve. Még Áchim L. András és újból K or o s y László szóltak a kérdéshez, mely után a képviselőtestület a tanács javaslatát elfogadta. Napirend után. Áchim L. András soronkvül kér szót és aljas rágalomnak minősiti a Békésmegyei Függetlenség azon állítását, mintha az iskolaszék Sztik Gyula tani tó ügyében részeg tanítót hallgatott volna ki. V a r s á g h Béla kijelenti, hogy nevezett lap híradása nem felel meg a valóságnak, dolja senki, hogy arról az általános hófehér érzésről versel, a milyen az igazi szerelem. Buja vágyakat szinez. Elismerjük rendkívül ügyes formaérzéket, újszerű és erőteljes nyelvét, csengő rémeit. Ezzel az első pillanatra megvesztegeti az olvasót, de a felfogása hamar és kegyetlenül kijózanít. íme a mariage blanc az ő lelkivilágában (Versek, Pallas, 214. lap) : Hajfürteimet lágyan rád borítom S ajkamat az ajkadra szorítom. A két karommal átfonom fejed, Ruhám redője rád simul, befed, Elrejtelek, hogy sanki meg ne lásson, Szeretsz-e párom ? Valahányszor Aranynak ezt a két sorát olvassuk : „Csendes fészek zöld lomb árnyán, hol a dal szabadon megfoganhat", a nő jut eszünkbe. A nő, kinek a lelkén oly álmokat cserél ki a családi kör, a féltő gondosság, a szeretet melege, az élet szebbik oldala, mintha imádság volna . . . Ilyennek képzeljük írásait is, ha vannak. Ha romlott is ez a világ, a lélek az a szebbiket keresse, hol nincs salak. Érző, finom lelkek mégis találhatják, hiszen „csak egy szépség van, mely sirig tart: mij érzésünk másolra fest" (Gyulai). Vagy azt gondolják ezek az irónők, hogy a mi magában szermészetes, szép is egyszersmind? A költészet szempontjából erős elfájulással van dolgunk. Kedvünk volna személyes viszonyaikat kutatni, hogy a Taine-féle milient szem előtt tartva, megérthessükgezt a szennyes