Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-02-16 / 25. szám

vr, - - v 11 évfolyam: ivéscsaba, 1905. Csütörtök, íebruár 16 25 szám. BEIMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7 Szerkesztőség: Főtér, számú ház, hova a lap szellemi ré>-'>t illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik P etenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI : Egész évre 12 kor. Félév

r

e $ kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lebet cvncgvedcn belül is. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY Szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. r)yilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A tizenkettedik óra. Békéscsaba, febr. 15. A mai napon immár ez évben másodszor vonulnak föl Csaba választópolgárai, hogy követet küldjenek az ország törvényhozásába. Az utolsó órákat éljük, amikor e sorok napvilágot látnak. Találkozni már csak az urnák előtt találkoznak a polgárok, a a másfél hónap óta uralkodó és utóbb már katikussá vált korteszaj ott némul el, hogy azután az urnából kikerülve, harmonikus egygyé olvadjon, mint a múltban. És hisszük becsületes meggyőződéssel, hazafias hittel reméljük, hogy a ma hajnalban még politikai ellentábort képező polgárok, mire leborul az alkony Csaba utcáira, egygyé olvadnak érzésben, gondolatban. Hogy azonban ez bekövetkezzék, egygyé kell olvadniok tettben is, akkor, amikor az urnák elé vonulnak. Azon lobogó alá kell állaniok, amely zászló alatt tovahaiadhatnak a dicsőséggel megkezdett fejlődés, boldogulás utján. Értsük meg, elsősorban Csaba és a megye érdekeiről van szó, s csak utolsó és mellékes kérdés az országos politika, atrHy téren pedig büszkeséggel munkálkodott az a nagy férfiú, akinek a képviselőházba való beküldése továbbra is 'biztosítja Csaba békéjét, fejlődését, polgárainak boldogulását. A továbbiakban nem mondunk semmi ujat. Ismerjük a jelölteket. Az egyik Csabának kiváló fia, Zsilinszky Mihály dr. államtitkár, a kerületnek három cikluson át volt képviselője, vezérembere az országos politikának, társadalmi és kulturális életnek. A másik jelölt Áchim L. András, az újjászervezett szociáldemokratáknak furfangos módon önmaga feltolta vezére. Állítsuk szembe a jelölteket, ámbár ez éppen nem méltó dolog, mert Zsilinszky és Achirr között minden tekintetben olyan űr átong, mint amilyen a távolság az A és Zs betűk között. A Zsilinszky Mihál/ fényes múltja mellett zéró az Áchim L. Andrásé, s amig az első név v selőjének bizalmunkkal való megt szteltetése fényt igér a jövőben, addig Áchim megválasztása homályt je ent, s a szégyen mellett Csaba eddigi vívmányainak hanyatlását, a várható fejlődés feltételeinek elvesztését. De ha Áchim L. András elvtelen képviselői lajtorjára való kapaszkodását tel esen megakarjuk ismertetni, akkor tudrunk kell Áchim eddig viselt és sem politikai, sem társadalmi tisztességgel össze nem férő dolgai közül azt, hogy : Áchim L. András volt az, aki keresztü 1 vihetetlen Ígéretekkel félrevezette a népet, amely jóhiszemüleg irta zászlójára a szociáldemokráciát és az ő nevét; Áchim L. András volt az, aki esküvéssel fogadta, hegy hű marad a szocializmus elveihez, éppen akkor, amikor sárga földig lebecsülte a függetlneségi pártot; Áchim L. András volt az, aki mikor látta, hogy pótváia utasra jut, Kossuthhoz ment könyörögn kegyes támogatásért, a lebecsült és ellenségnek h':í< detett Barabást és kiseobségben maradt pártját villámhárítónak használta; Áchim L. András volt az, aki hasonló módon azt az ígéretet tette a katholikus választó polgároknak, ha mellé állanak, 6000 forintot deponál az építendő csabai új katholikus templomra s ha győzelemre jut, a néppártot támogatja. És még folytathatnánk e sorokat, amelyekhez tovább fiMöslegesnek tartunk mindenféle korr mentárt fűzni. Az elvakult, nagyravágyással párosult tudatlansággal, tiszteletlenséggel, hazafiatlansággal és politikai immoralitással szemben Áchim neve egy lapra nem is irható Zsilinszkyével, akinek érdeméből csodálatosképpen az ellen tábor célttévesztett lekicsinylő beszéde sem tudott levonni semmit, mert az érdemeit tettei igazolják. Csaba polgárainak becsülete megköveteli Zsilinszky Mihály dr. államtitkár győzelmét. A tizenkettedik órában hisszük, hogy Csabának hazafias polgársága számot vet a helyzettel, lelkiismeretével és azon lobogó alá sorakozik, amely nem a szabadelvű párté ma, hanem egész Csabáé, annak, mint a megyének, az országnak érdekeié s amelyre az van írva, hogy : Éljen Zsilinszky Mihály dr. A válság. A király Andrássy gróf után meghallgatta az ellenzék vezérét, Kossuth Ferencet is, most már nyugodt lehet afelől a nemzet, hogy a Felség minden oldalról teljesen tájékozva van. Megoldás pedig, amit annyira vár az ország, még nincs, s előre láthatólag egyhamar nem várható, mert sem a hatalomra jutott ellenzék, sem a kisebbséggé devalválódott szabadelvüpárt nem tudnak beleszokni az uj helyzetbe. Nem minden aggr 'alom nélkül való tehát a helyzet, ameiy nem uralja a politikai világot. A pártkörökben természetesen lázas az élet. Tanácskozások folynak, és találgatások. Tegnapelőtt még az a hir hozta riadalomba az ellenzéket, hogy az országgyűlés megnyitását bizonytalan időre elhalasztják. Tegnap azonban megnyugodtak a kedélyek arra a pozitívumra, amelyet Tisza és Kossuth közötti tárgyalás eredményezett, s amelynek értelmében pénteken megnyílik a Ház. Trónbeszéd, mivel a felelős uj kormány kinevezve nincs, s azért a felelősséget nem vállalhatja, természetesen nem lesz, hanem a korelnök a királyi leirat felolvasásával nyitja meg az ülést. A Ház-alakulás a következő sorrend szerint lesz megtartható. A képviselők f. hó 17-ikén összegyűlnek a képviselőház üléstermében. A háznagy, hivatkozva a házszabály 6-ik §-ára, felhívja őket az alakulásra. Ekkor a korelnök és a korjegyzők elfoglalják helyeiket. A korelnök felhívja a képviselőket, hogy adják be megbízóleveleiket. Ezután kisorsolják az osztályokat és ezek átvizsgálják a beadott mandátumokat. A mandátum átvizsgálása még aznap délután megtörténhetik. Másnap, vagyis 18-án a korelnök bejelenti, hogy a mandátumok átvizsgálása után megalakulhat a Ház, mert már határozatképes. Ekkor, a korelnök felolvastatja a királyi leiratot, melylyel az országgyűlés megnyitottnak kinyilvánittatik. Ezen az ülésen aztán kitűzik a Ház alakulásának napját. Ezen a napon megválasztják a Ház elnökét, a két alelnököt és a jegyzőket, továbbá a Ház g8z dasági és igazoló-bizottságát. A többi bizottságokat csak az uj kormány megalakulása után fogják megválasztani. „Ezt igy akarta a Kossuth-párt és én szívesen engedtem" — jegyezte meg a miniszterelnök. E csonka alákulás után a Ház elhatározza, hogy addig nem tart ülést, mig az uj kormány meg nem alakul. Ennek megtörténtével az uj kormány az első ülésen megtartja a bemutató-, a proI grammbeszéd^t, mely ezúttal az ünnepélyes trónbeszédet pótolja, mely utóbbi I elmarad. Ezután megválasztják a Ház Békesmegyei Közlöny tárcája. Aggodalmas napok. Jertek az ölembe kicsi gyermekeim ! Fejeteket szépen keblemre hajtsátok, Apai szivemnek fellángoló tüze Enyhitő meleget hadd árasszon rátok. Meg vagytok rebbenve, mint madárfiókák, Midőn anyjuk szárnyát rabló sas megtépte . . . Betegen feküszik édes jó anyátok, Jertek az ölembe: imádkozzunk érte. Gyönge karotokkal öleljetek körül, Simuljatok hozzám, mint folyondár tölgyre ; Szálljunk gondolatban messze idegenbe, Hol nevelőfátok roskadoz megtörve . . . A kórház tnély csendje nem lesz oly nyomasztó, S nyugodtabb lesz drága szivének verése, Ha imáink szárnyán ágyához röppenünk . . . Jertek hát keblemre : imádkozzunk érte. Jertek a szivemre kicsi angyalkáim ! Emeljük az égre könny'ázott szemünket. Kérjük esdő szóval az élet nagy Urát: Aggódó nagy búnkban szánjon meg bennünket. Kérjük, ki esőt ád a szomjas mezőnek, S virágnyitó tavaszt küld a fagyos télre, Éltető napunkat adja vissza nékünk ! jertek hát szivemre : imádkozzunk érte. Sántha Sándor. Lányok szalonjából. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Eileste: - latinI. Ha meséket irnék e sorokban, ugy kezdeném : Csergő patak partján, rengő nyárfák alján, ott hallottam én ezt szép leányok ajkán ... De nem meséket rovok, hanem ártatlan leánytörténeteket mondok el, amelyek szálai szines, bohó álmokkal telt fehér leányos szobákba vezetnek vissza, s amelyek szereplői bájos csabai leányt>k, vagy jobban mondva, bakfisok. STem elbeszélések tehát ezek, hanem történetek, amelyeket ugy adok tovább, am nt én hallottam . .. Az első történet hőse Paula. Magam sem ismerem, s lehet, hogy sokan nem ismerik. De ez mellékes, fő az eset. Paula 17 éves koráig a tudományoknak élt. De ahogy kicsöp >ent az intézetből, másnap már hosszúszoknya födte ingó nádszál termetét, icipici topánkáit. A nővére ugyanis már férjnél volt, s eg3

renesen nagy leány szerepébe jutott a háznál, ahol most már a gazdasszonyság művészetét tanul nányozta. Az első farsangon, amit olyan lázasan dobogó szivvel v írt a leányka, esett meg vele az érdekes és ártatlan kaland, amelyről alább szó esik. A nővére, egy sikkes asszonyka, aki egyik főváros melletti kis mezővárosban lakott, táncestélyre invitálta míg Paulát. Kettős volt az öröm: az utazás és egy remek ajándék arany óra, amelyet papájától kapott. Ha meg az első bálra gondolt, nem tudott hoválenni a nagy boldogságtól. Fütyült a vonat. A. mama az utolsó tanácsokat adta meg végetéini nem akaró csóközön kíséretében s néhány pillanat múlva Paula már egj második osztályú kocsi ablakából lobogtatta az induló vonatról csipkés kendőjét a perron felé. Hagyjuk el az út éleményeit. Budapesten vagyunk, ahol ismét a búcsúzás jelenetei játszódnak le sok tanácscsal és még több csókkal. A gardedám szerepét a papátót, aki visszautazott holmi megyegyülésre, egy fess hadnagy, az unokafivér vette át. Este lévén, a fiatalok csak másnap folytathatták útjokat. Kálmán, a hadnagy és Paula egyik előkelő szállóban megvacsorázott. Diné után Kálmán felkísérte húgát szobájába és meghagyta néki, nyugodtan feküdjék le, reggel érte megy és folytatják útjokat. Egy álmatlan, izgalmakkal telt éjszaka. A kíváncsiság démona, az első bál gondolata elűzte szemeiről az álmot Alig pirkadt a hajnal, Paula már útrakészen könyökölt a szálló nyitott ablakában ós nézte az alatta három emelettel ébredező várost. Először holmi utcaseprőket, pékeket, majd siető munkáscsoportokat látott. Végre az átelleni oldalon egy fess huszártiszt alakja tűnt föl. Egyenesen a szálló felé közeledett s tekintetét is fölvetette a nyitott ablakokra. Paulát ismét elfogta az izgatottság. Elővette zsebkendőjét és azzal integetett a tiszt felé, hogy jobban siessen, nehogy elkéssenek. A tiszt helybenhagyólag intett, meggyorsította lépteit és alakja csakhamar eltűnt a szálló kapuja alatt. Paula gyorsan betette az ablakot és már örömmel készült ajtót nyitni, mikor hirtelen hangos és nem éppen barátságos hangok ütötték meg fülét. A lármás beszédből ráismert az unokafivérére, de a másik hang ismeretlen volt előtte. — Hadnagy úr, önnek nem szabad e küszöböt átlépni! — Mí jogon tiltja ezt meg nekem, hadnagy úr? — Itt a húgom lakik, aki gondjaimra van bizva! — Azt mondhatja mns is ! Különben engem a húga hívott ide. Az ajtó hirtelen feltárult s Paula halotthalványan, remegve lépett az ellenséges tekinteteket váltó tisztek közé. Majdnem sirva rohant Kálmánhoz: — Kálmán, azt hittem, hogy te azért intettem az ablakból. Ez megmagyarázott mind gen tiszt bocsánatot kérve asszonv Iita : Lo A fehér o

T egy kis áll'" kirándu' karcsú, nézett m vette az komoly kező pi talán s beszélt dül V' tan, 7