Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-02-02 / 21. szám

kormány. Ennek az eshetőségnek gyöngéje az, hogy a szabadelvüpárt kisebbségben van. Ha magához vonja a disszidenseket; akkor is kisebbségben van. Ha a néppárt a maga egészében bevonul a szabadelvű pártba: ezzel nincs segitve a bajon; mert ha a kifejezetten klerikális néppártiak (Molnár János, Csernoch s még néhányan) belépnének a szabadelvű pártba: akkor más huszharminc tagot kiszorítanának belőle és még kevésbé volna meg a többség, mint azelőtt. Ha pedig a néppártnak csak olyan tiz tagja lépne be a szabadelvű pártba, akinek szabadelvűsége ellen nem lehet komoly kifogást tenni: ezzel még nem volna meg a többség. Be kellene vonni tehát az ujpártot is, amelyet könynyebben fogadna be a szabadelvű párt, mint a néppártot, bárha Bánffy programja két kardinális pontban (a hadsereg és a vámterület kérdésében) éles ellentétben áll a szabadelvüpárt programjával. Igy valahogy létrejönne a hatvanhetes többség, de marcangoló ellentétekkel a belsejében. Az ekként megalkotott többség nem volna komoly akcióra használható s nem adna tartós bázist a kormányzásra, mert ideig-óráig a régi állapotot állítaná vissza s nem felelne meg annak a jelentős fordulatnak, amely a nemzet gondolkozásában és érzésében beállott s a mely a választás eredményében jutott világos kifejezésre. Ezt az eshetőséget tehát elvethetjük, mert nem nyit kilátást egészséges és tartós uj alakulásra. — A második eshetőség az volna, a melyről legtöbb szó esik, hogy tudniillik a disszidensek csoportja, illetve Andrássy Gyula gróf vállalkozzék kormány alakítására egy, általa adandó program alapján, a mely magához vonzaná mindazokat, a kik ezt a programot helyeslik s támogatására hajlandók. Ennek az eshetőségnek útját szegi az a körülmény, hogy a disszidensek csoportja magában kicsiny s kormányt alakítván, kénytelen volna egyfelől a szabadelvű pártra támaszkodni, a mely ragaszkodik a maga programjához, másfelől a függetlenségi pártra, a mely a legnagyobb parlamenti párt lévén, a maga programjának megvalósítását követeli. Igy kiszolgáltatva a különböző pártok kénye-kedvére, tartós kormány nem alakulhat. — A harmadik eshetőség volna az, ha a szövetkezett ellenzéki koalíció alkotná meg az uj kormányt, szorosan körülirt munkaprogram alapján. Ezt a munkaprogramot olyképpen szerkesztenék meg, hogy megfelelne a hatvanhétnek s nem sértené a negyvennyolcat. Akik a megoldásnak ezen módja mellett foglalnak állást, ugy vélekednek, hogy ez ellen a "koalíciós program ellen jóformán nem tehetne kifogást a szabadelvű párt sem, mert hiszen Tisza István gróf is hangoztatta ismételten, hogy ő s vele a szabadelvű párt a negyvennyolcas eszmék megvalósítására törekszik. Miért ne mondhatná ugyanezt a koalícióban részes többi hatvanhetes párt is ? Ily alapon létesülhetne kormány, melynek tagjai lehetnének Andrássy, Kossuth, Apponyi stb. Kérdés azonban, még pedig elsőrendű kérdés, mit szól a szélsőbal által formulázandó pontokhoz a király. "Ad-e megbízást kormánynak, mely ezt a programot irta fel zászlójára: gazdasági függetlenséget az önnálló vámterület képében; a magyar hadseregnek magyar nyelvét és nemzeti jelvényeit; a külső képviselet reformját a paritás alapján, a magyar nemzet szuverénitása értelmében; a konzuli képviselet különválasztását ; a magyar királyi udvar felállítását Budapesten. Ma még nem tudunk semmit. De holnap már többet tudhatunk. A felség fogadja gróf Tisza Istvánt. A bécsi ut eredményétől pedig sok függ. De korántsem lesz ezzel megoldva a helyzet. A bécsi ut csak kezdet a kibontakozáshoz, mert Tisza után jönnek azok a politikusok, akiket meghallgat a király. A válságból való kibontakozás első lépése különben tegnap megtörtént és részben ma folytatódik a felség előtt. Tegnap ugyanis minisztertanács volt, amelyen a kormány tagjai aláírták lemondásukat, A tepnapi minisztertanácson arról is esett szó, hogy Tisza gróf milyen előterjesztéseket tegyen a királynak. Egy forrás szerint Tisza azt fogja ajánlani a felséges urnák, hogy Andrássy grófon kivül a negyvennyolcas pártból is hallgasson meg valakit. Alkalmasint Kossuth Ferencet fogja magához rendelni a király. Természetesen az ellenzéki párton nagy izgatottsággal és érdeklődéssel tárgyalják, vájjon fogadja-e majd a király a függetlenségi párt vezérembereit ? Az ellenzéki pártokban fölvetették azt a kérdést, hogy fönmaradjon-e még egy ideig az ellenzéki pártok szövetsége, amely tudvalevőleg csupán a jogfolytoAkik az ur körül állt, Permay Miklós, Péchy László, Vecsey Márton, Krasznay Miklós meg még többen, szótlan nézték, mi fog most történni. Egyik sem merte háborgatni ő nagyságát a mulatságában. A fegyvertelen Horváth János most az ajtó felé menekült. De aztán talán szégyelte mégis a futást s a kardját akarta fölvenni a földről; azonban elbukott s Mátyás, a török, most kedvére szabdalhatta a földre rogyott embert, akin több sebet ejtett, ugy hogy szinte patakzott a vére a földön. Ekkor Bárdy Pál, a Wesselényi Ferenc ur nemes ifju apródja, könyörgött az urának; Ne engedje nagyságod, hogy a dühös török megölje Horváth János uramat, ugy is oda van az már szegény. Arra felbőszült Wesselényi: — Mit parancsolgatsz te nekem, kölyök? S ugy a fejéhez vágott a kezében levő karddal, hogy tátongó mély seb nyilt a homlokán. A két sebesültet aztán bevitette a kastély egyik szobájába s ott ágyra fektették. — Hívjátok az orvost, — parancsolta mindjárt Wesselényi ur. — Száz arany üti a markodat, Borbély Ferenc, - mendta az orvosnak — ha ezt a két emberemet hamar talpra állítod. A jelenlevők mindnyájan dicsérték ő nagysága nagylelkűségét, mert nem sajnálta a pénzt s Horváth Jánosnak még tiz jobbágytelket is igért, ha fölgyógyul. Másnap meglátogatta ő nagysága a két sebesültet s igen kegyes szavakat intézett hozzájok. Megnyugtatta őket, hogy nem haragszik reájuk s ha be akar állni szolgálatába Horváth János, szives örömmel fogadja. Az apródnak egy paripát ad nyergestől szerszámostól. Választhatsz az istállómban. De máskor ne locsogj, ha nem kérdeznek. Az apród kezet csókolt; de Horváth János igy szólt: Nagyságos uram, te engem megvagdaltattál, de él az Isten és él az én testvérem Horváth György, a ki ártatlan halálomért bosszút fog állni. Hej bizony nem állt az bosszút. Hogy állt volna bosszút olyan nagy hatalmas uron ? Eltemették szegény Horváth Jánost szép halotti pompával, prédikációval, nagy gyülekezettel. Ha az Isten ugy akarta, hogy elköltözzék ez árnyékvilágból, ki tehet róla ? Az apród Bárdy Pál is belehalt sebébe. Annak az atyja Bárdy György próbált ugyan valamit a törvény utján Wesselényi ellen. Tanukat hallgattak ki hit alatt s protocolumba vették vallomásaikat. De aztán mindent visszavont Bárdy György s a következő Írásbeli nyilatkozatot adta Esterházy Miklós nádorispán előtt: Jóllehet nagyságos Wesselényi Ferenc urat fiam halála miatt perbe akartam fogni, de azután megfontolván s elmémbe forgatván az emberi dolgoknak viszontagságait, végre sok tisztelendő okok és tekintetek által és azáltal, hogy nagyatyjának és magának Wesselényi urnák tett szolgálataim érdemeit elveszíteni nem akarom, arra vezéreltettem, hogy minden követelésemről, melyet emiitett fiam halála miatt jelenben vagy jövendőben támasztottam vagy támaszthatnék, lemondok, azokat megszüntetem, megsemmisítem és érvénytelennek nyilatkoztatom. Vértesi Arnold.. nosság helyreállítása végett jött létre november 18-án? Mert a restitució in integrum már biztosítva van s igy sokan fölöslegesnek tartják a koalíció további fönntartását. Főleg a függetlenségi párt tagjai között vannak, akiknek ez a véleményük. Mások viszont amellett kardoskodnak, hogy a koalíciót legalább a választási reform létesítéséig fönn kell tartani. Ez a kérdés különben a legközelebbi napokban nyer végleges meg! oldást. A kibontakozás küszöbén nagy érdeklődéssel fogadták Kossuth Fe: rencnek azt a felhívását, amelyet a párt j tagjaihoz intézett. Figyelmezteti őket, hogy ne keverjenek kártyát, ne intrikáljanak, hanem fogjanak össze, hogy céljaikat elérhessék. A megváltozott helyzettel Kossuth fokozatos reformprogramja ez : a gazdasági függetlenségre vonatkozólag csak az 1899. XXX. t.-cikk végrehajtása. Katonai téren hajlandó a párt bizonyos engedményeket tenni, intézményes biztosítékok ellenében. A választási reform dolgában már obiigóban vannak a pártok és csupán a végrehajtás módozataiban és a választási jog miként leendő kiterjesztésében vannak ellentétek. A fokozatos adórendszer tekintetében a pártok szintén kötelezték magukat. A csabai pótválasztáshoz. Gyulai laptársunk, a „Békés" az elmúlt vasárnapi számában vezető cikkben foglalkozik a megyében lezajlott országgyűlési képviselőválasztásokról. Nevezett cikk hosszabb sorokat szentel Zsilinszky Mihály dr, államtitkár, a csabai szabadelvüpárt illusztris jelöltje érdemeinek és ezzel kapcsolatosan foglalkozik a 'csabai helyzettel. A „Békés"-nek Csabára vonatkozó részét minden egyéb megjegyzés nélkül a következőkben adjuk: Békéscsabán nem pártpolitikai, sőt első sorban egyátalán nem is politikai, hanem bár tudnánk, nem akarjuk drasztikusan jellemezni, hogy minő természetű választási küzdelem volt. Az országban mindenütt, Békésvármegyében pedig a kiegyezés óta, úgyszólván legiálissá vált 67-es és 48-as pártok közé ugyanis egy harmadik furakodott és a két előbbi párt közül az egyiknek, ez utóbbival kell pár nap múlva ujabbi harcba bocsátkozni. A 48-as függetlenségi párt jelöltje dr. Barabás Béla, ha a békéscsabai speciális községi közéletben igen is, de mint a szomszédos gyomai kerületnek több cikluson át volt országgyűlési képviselője a vármegyei közéletben nem volt ösmeretlen egyéniség, sőt — nem keressük, nincs is politikai jogunk keresni, hogy megérdemelve, vagy megérdemetlenül, — tényleg országos nimbuszszal dicsekedhetik. Hiszen épen ezen utóbbi körülmény adta az impulsust a békéscsabai függetlenségi s 48-as pártnak, hogy az ő nevével vigye küzdelembe zászlaját. És hogy jelöltsége s annak körülményei különleges helyi színezetű is lehessen, Apponyi Albert gróf Békéscsaba községének egy izben megválasztott képviselője, első virilise, Gerendás földesura s tegyük hozzá, hogy az áldozatkészség és jótékonyság határát anyagi érdekei kockázatával túllépő nemesszivü s méltán szeretett földesura, az ország első szónoka s büszkesége fogadta el Barabás Béla érdekében a helyi bizottság elnökségét és személyesen exponálta magát annak megválasztása érdekében. A közjogi alapon álló párt jelöltje s volt képviselője Zsilinszky Mihály dr. maga is jómódú parasztgazda fia, a kit a születés, rokoni, az ott domináló ág. ev. hitfelekezet ezerféle kötelékei s ér[ dek szálai fűznek Békéscsaba községé| hez. Hegedűs Sándoron kivül, a ki ha ; módjában van, a csillagos eget is Kolozsvárnak adta volna (ahol mellesleg megjegyezve a január 26-iki viharos naI pon ő is elbukott) el merjük mondani, hogy nagy AMagyarországon nincsen senki, a ki úgyis mint képviselő, úgyis mint befolyásos államtitkár annyit tett volna választókerületéért, mint Zsilinszky cselekedte Békéscsabáért: ugy, hogy a geográfiái helyzet folytán, á melybe a sors sodrott bennünket gyulaiakat, nagyon sokszor féltékenységgel, sőt alkalom, adtán a mellőztetés keserű érzésével, de e mellett Zsilinszky páratlan chauvinista egyénisége ós ügybuzgósága iránt mindig tiszteletteljes elismeréssel és bámulattal néztük mi is Békéscsaba kulurális s közgazdasági érdekei körül kifejtett fáradhatlan tevékenységét és sikereit. És ez a páratlan érdemeket és sikereket szerzett, a csabai nép testéből és véréből származó helyi ember először is pótválasztásra jut — oh nem az ellentétes közjogi alapon álló, tehát politikailag indokolható függetlenségi párt országos nevü jelöltjével, oh nem! az Apponyi Albert helyi elnöksége s személyes intervenciója dacára az első választásnál elbukik, hanem olyan emberrel szemben, a kinek nem az ellen politikai párt állás, hanem tisztán és kizárólag az a körülmény juttatott Barabás Bélát messze túlhaladó s Zsilinszkyét megközelítő szavazatokat és juttat esetleg, sőt valószínűleg mandátumot is, ha ez idő szerint ha már többé nem is alsó, hanem még nem egészen uri nadrágban jár. Ismételjük, hogy tisztán és kizárólag ez és semmi más körülményen. Két uj mandátum. A gyomai és orosházi választás. Békésvármegye két kerületében, az orosháziban és gyomaiban hétfőn itélt a polgárság. Hétfőn választotta meg uj követeit, akik a fényes diadalt aratott független eszme harcosai. Az orosházi kerület volt képviselőjét, Veres Józsefet tisztelte meg bizalmával, mig Gyoma egy uj, de nem ismeretlen katonáját a függetlenségi eszméknek küldte be az ország törvényhozásába. Fábry Károly csabai ügyvéd ez, akit fényes győzelemre vitt lelkes tábora. Erős volt a küzdelem mindkét kerületben. Az orosháziban nem elvekért, de személyekért, mig a gyomai kerületben, mely pedig túlnyoinólag az ellenzéké volt, bódított a szabadelvűség s a nagy ellenzéki diadalnak legfőbb oka a szabadelvüpárt, főleg a sárréti párttagok végtelen levertsége Tisza és az országos szabadelvüpárt veresége felett, a miért be se mentek Gyomára; de oka a gyomai szabadélvüpárt szervezetlensége és fejletlensége. A képviselőválasztásokról különben a következő tudósításunk szól: Gyoma. A megye legnagyobb kerülete : tíz; községből áll s közel négyezer szavazó polgára van. Ha lehet használni ezt a kifejezést: ősrégi ellenzéki kerület. Egy ; időben küldött szabadelvű képviselőt, a reformkorszak idejében, Zsilinszky Mihály dr. személyében. A választó polgárság három jelöltet állított. A szabadelvüpárt Zsilinszky 1 Endre dr. gazdasági egyleti igazgató-elnököt, az ellenzék Fábry Károly csabai ügyvédet, aki egyébként a kerület egyik községében, Körözstarcsán földbirtokos, mig az előző választáson megnövekedett nemzetközi szocialistapárt régi jelöltje, Várkonyi István budapesti háztulajdonost nevével indult küzdelembe. Meglepetésszerű az eredmény. Pótválasztást vártak. A választási eljárás 8 órakor, a szavazás 9 órakor kezdődött B á c s y Lajos dr. választási elnök előtt. Tagjai voltak a küldöttségnek ührin Endre helyettes elnök, jegyzők : D e b r eczeni Lajos ésHázi Imre; helyettes jegyzők : V i s k o v i c s Ignác és K o1 o z s i Endre. A választás, mely a községházán folyt, rendben kezdődött és mindvégig a legnagyobb rend uralkodott, ugy hogy a kirendelt szegedi 5. honvédgyalogezred két századának nem jutott egyéb szerep a nézésnél. Igen tapintatosan és pártatlanul jártak el a kirendelt hatósági közegek is. Gyoma kezdte a szavazást. Bár a voksok megoszlottak Fábry és Várkonyi között, Fábry vezetett és dominálta 'is mindvégig a helyzetet. Zsilinszky hivei délfelé és délután jutottak az urna elé. Legtöbbet Gyoma, Szeghalom és Mezőberény adott, mig Várkonyi legtöbb voksát Köröstarcsa (88),- Mezőberény (146), Vésztő, Körözsladány és Endrőcl szolgáltatta. A többség azonban Fábryra szavazott, ugy hogy az ellenzék népszerű jelöltjének este már félezer abszolút többsége volt. Ez az arány éjfélig csak emelkedett* ugy, hogy az abszolút többsége Fábrynak 652 volt. A szavazást különben' 1 órakor zárta le az elnök. Az eredmény ez. Leadtak összesen 2620 szavazatot, amely igy oszlott meg: Fábry Károly 1636 Zsilinszky Endre 621 Várkonyi István 363 v Bácsy elnök 1 órakor hirdette ki több ezer főnyi nép előtt az eredményt, amit lelkesen megéljeneztek. A megvá-