Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-08 / 3. szám

1 évfolyam Békéscsaba, 190.' árnap, január hó 8-án KOZLONl POLITIKAI LAP. ztöség : hova a lap szellemi nyek küldendők Unak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ElfOFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám ló fillér. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAR O S GYÖRGY Segédszerkesztő : PALATÍNUS JCZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyiluér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. előtt. Békéscsaba, jan. 7. ..^ium est. A legelső ma­gyar ember, a király, megszólalt. Alkot­mányos kötelességünknek tartjuk, hogy alkalmat adjunk a nemzetnek állás­foglalásra. Tesszük ezt bizalommal el­telve a nemzetnek alkotmányos intéz­ményeihez való ragaszkodása és ha­gyományos politikai bölcsessége iránt. K.Ya'íy és nerrizet egyetértése, kölcsönös bizalma állította helyre a zavartalan alkotmányos élet feltételeit. S a nemzet szrbad intézményeinek zavartalan, si­es működése tette lehetővé a békés ődésnek / mögöttünk álló áldásos szakát. És ha most ez intézmények ködése belső okokból akadályokba özik, a nemzetre hárul a feladat, iy kinyilvánítsa akaratát. A király beszéda ez, azé a királyé, akit a legalkotmányosabb jelzővel ta­nultunk meg mindenkor tisztelni. Erre a legfelsőbb szózatra el kell mémulnia minden pártpolitikai zsivajnak, mert a király szavára csak egyetlenegy vissz­hang kelhet minden lojális és haza­• ' • igaz magva ember szivében : logméh ebb tiszk-i.•; és alattvalói hó­-hl 1 i;^a!kotüiá'yosabb fejedelmi Kecsesség, méltóság és lovagiasság negrtyilatkozása előtt. Sokat, nagyon sokat tanulhat a nemzet e trónbeszédből. Megtanulhatta mindenekelőtt azt, hogy királya meg­tartja és megtartatja a törvényt, az alkotmányt, amelyre fölesküdött. Meg­tanulhatta, '•hogy a királyt uralkodásá­ban nem vezetik pártpolitikai szem­pontok. Megtanulhatta e beszédből meg­ismerni gróf Tisza István egyenes, hazafias jellemét. Mert ebbe a trón­beszédbe nem kavarodik bele a nagy parlamenti tusáknak egyeMen csöppje. Már pediga trónbeszédekért a minden­kori kormány a felelős. A trón magaslatáról hangzik el a hivatkozás a király abbeli alkotmányos kötelességére, hogy az ország népét, a nemzetet hivja fel akaratának ki­nyilvánítására. És bizonyára, a nemzet megérti királyának hozzáintézet szavát, amelynek értelmében az 1874 évi XXXIII. t.-c. és az 1899. évi XV. t­cikkek által rendelt módon a fenálló törvények által meghatározott számban megválasztja február 4-ig uj képvi­selőit, hogy a február 15-én egybe­ülő parlament akadálytalanul megkezd­hesse munkásságát. A királyi szózat Csaba polgársá­gának is szól. Annak a hazafias pol­gárságnak, amelynek zöme a törvény­hozásban feltámadt controvers kérdé­sekben a parlamenti többség egyedül és célravezető álláspontja mellett nyi­latkozott meg. Mert valljunk szint. A magyar nemzeti állam szabaddá, nagy­gyá és hatalmassá való kifejlődése csak a liberális eszmék zászlója alatt érvé­nyesülhet oly módon, amint azt min­den igaz hazafi óhajtja. A liberális eszmék leghathatósabb terjesztői a ma­gyar nemzeti szellemnek, amely, ha bevégzi hódító körútját, megteremtette Nagymagyarországot. É szentséges célon kivül nem lehet más irányt követni Csaba hazafias polgárságának sem. Mert jól jegyezzük meg, az egységes magyar nemzeti szellem megteremtéséhez az egyének­nek éppen olyan mértékben hazafias kötelessége a hozzájárulás, mint a tö­megnek, az összességnek, amelynek alkotó elemei az egyedek. De hogy felelhet meg mindeme kötelességeinek Csaba? Úgy, hogyha mindenekelőtt önönmaga társadalmi, kulturális, ipari kereskedelmi és gazda­sági életét fejleszti arra a nivóra, amelyen domináló helyzetet foglalva el, teremteni, alkotni képes a maga és igy közvetve a haza javára s amely nivón vezetőszerepet foglalhat el a megyében és annak határain is túl, amelyre különben hivatva is van. Ne várjunk mindent a fővárostól, j Ébredjen föl a vidék! Ébredjen föl Csaba is, amelynek szintén meg van a joga követelni ősi jussát, követelni osztályrészét a nemzeti kultura meg­teremtésében, a nemzeti szellem irá­nyításában. Mindezekből Csaba is ma­gára vállalja a reája eső részt. Joggal vállalkozhat, sőt kötelessége vállalkozni erre a szerepre, mert rendelkezésére állanak mindama társadalmi és kultu­rális eszközök, amelyek nagyjelentőségű feladatának teljesítésében sikeres ered­ményeket biztosítanak. De mindamelleti még odáig nem jutott Csaba, hogy teljes eredményeket "CTilessen el. Még fejlődnie kell, meg­teremteni az üdvös intézmények egész sorozatát, amelyek rendelkezésével ön­önmagának megteremtve az anyagi és erkölcsi boldogulás teljes feltételeit, az igazi és valódi vezető szerepére vál­lalkozhat. E célját elérendő, most napokban lezajló képviselőválasztás. A leginkább itt van az alkalom : a közel­február 15-én összeülő parlamentbe Csaba polgárságának is be kell kül­denie képviselőjét. Az alkotmányos küzdelem meg­indult a csabai kerületben is. Hála Istennek, vannak már jelöltek is. Jelö tek, mert többekről van szó. Nem szc lünk egy, vagy más tulajdonságaiknál, szellemi tehetségeikről, amelyeknél fogva igényt tarthatnak a polgári biza­lom legszebb tanujelére : a mandátum elnyerésére. Mondjuk a reménybeli hon­atyákról, hogy rendelkeznek mindé* jó tulajdonsággal. De ez még minc kevés az üdvösségre, mert annyi tisz­tességes, jóravaló és tehetséges pol­gára van a hazának, hogy ha az mind bekerülne a parlamentbe, nem igen sokkal többen maradnának kivül. De tekintsünk az érdemekre. S ha ezeket nézzük, ugy találjuk, hogy Csaba hazafias polgársága nem tisztelhet meg mást bizalmával, mint Zsilinszky Mi­hály dr. államtitkárt, a ki már három cikluson át szolgálta a csabai kerület ! érdekeit a törvényhozásban. A hála nagy sok érdemeiért, amelyeket föl­sorolni szinte fölösleges; a kötelesség, amelylyel fáradhatatlan munkásságá­nak, országos fényben ragyogó jelle­mének tartozunk; a hódolatteljes tisz­telet, a melyet irányában az egész nemzet tanusit, megköveteli, hazafias kötelességünkévé teszi, sőt egyenesen parancsolja, hogy ismételten dicsősé­gesen lobogó zászlója alá sorakozzunk. De Zsilinszky Mihály dr. zászlója alá parancsol bennünket amaz általá­nos és országosan elismert álláspont is, hogy csakis országos kapacitás alkalmas arra, hogy a kerület helyi és országos érdekeit összhangba tudja hozni; hogy Békésmegyei Közlöny Tavasz a télben. Hó borítja künn a tájat, hideg tél van. A kályhából meleg árad kis szobádban. Ropog a tűz, pajkos lángon fütyörésznek, Fittyet hányva hóviharnak, zord szélvésznek. Duruzsoló zsarátnoknak sugaránál Üdébb illat kél a tavasz illatánál, Amint nézlek, nézlek hosszan gyöngyvirágom, S gyönyörködöm hajnal üde szép oicádon. Künn haldoklik bár az élet, semmivé lett' — Ugy érzem, hogy tavasz ébred e mellelted : 'ó elolvad, jég kienged, jinb kizöldül, ^rűs légből pajkos madár a csendül. S hogy átöleNiljom karod, szép szerelmem, Láztól égő ajkamon hogy csókod érzem, Szerelmednek szirmaitól teleszórva, A. szivem is, a lelkem is csupa nóta. tárcája. S mint egykor, rég, napsugárban, csendül a dal, Hideg télben föltámadott szép tavaszszal : A kikelet melengető csókjára, Kinyílott az orgonafa virága, Kinyílott egy szép tavaszi reggelen, Mint szivemben a lángoló szerelem. Mért titkoljam, hiába is tagadnám ? Szeretlek én egyetlen egy violám ! Kis madárka a fakadó lomb alatt, Az is csak nagy szerelmemről dalolgat. Reggel-este, egész nap azt dalolja, Még a falomb is szerelmem is susogja, Azt hirdeti a virágos kikelet: Boldog leszek egykor'én még teveled. Palatínus Józief. A dilettáns és naturalista. (Ltvél a szerkesztőhöz.) - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. ­Kedves fiatal barátom ! Hm ! Talán csak nem haragszol még reám'? Talán nem veszed oly ko­molyan a dolgot, hogy szakits a te öreg barátoddal ? Hisz nem akarlak én téged megsérteni, mikor elveiddel és föltét­len igazságoknak hitt kitételeiddel'szem­ben ellenkező álláspontra helyezked­tem. De minek is beszélsz te muzsikáról és a muzsikusokról ? Azért, hogy újsá­got irsz, az még nem elég ahhoz, hogy beleszólj olyan dolgokba, a miről csak halvány sejtelmeid lehetnek. S mit is véded azokat a művészeket ? A tegnapi események után, tudod kedves barátom, veled már csak Írásban vitatkozom, mert félek, hogy az erősebb jogánál fogva a kiválóbb „paedagogiai tapinta­tok" használatba vételével stimmolnálak helyesebb véleményre, a miért is te majd a büntető paragrafus utján kérnél satisfaktiot s én pedig sokkal jobban szeretlek, semhogy ily csúfságot enged­jek meg magamnak. Tegnap megfutottál. Gondoltam mind­járt az okát. De nem mondom meg. Pedig rosszkor mentél el; ép akkor, midőn a legsúlyosabb argumentumokat készítet­tem elő töltésnek. S hogy most levelet kapsz, azt csak annak a mások szerint rossz természe­temnek tulajdonítsd, hogyha tudomésér­zem az igazat, azt ki is szoktam mondani, Téged is Port-Arthur sorsára akarlak juttatni. De hogy is mondtad tegnap ? „Aki nem hivatásból, nem anyagi haszonért, de tisztán és kizárólag csak a saját lelki gyönyörűségére foglalkozik a zenével, az mind dilettáns". Vagyis te az u. n. naturálistákat is ide számítottad. Látod kedves barátom, ebben igen tévedsz. És én ismételten fentartom teg­napi állításomat, hogy a dillettans és naturalista között nagy, de nagy külömb­ség van. S hogy ezt be is bizonyítsam, olvasd tovább amint következik. Ha én azt kérdeném tőled: mi is vagy te tulajdonkép, nem-e azt felelnéd iró,"még pedig ujságiró? Van-e tehát különbség az iró és uj­ságiró között ? Hongyne. Iró a kis gye­rek, ki megtanulta, vagy csak most ta­nulja az abc-ét, iró a nagy gyerek, a gimnázista, ki szerelmes leveleken és verseken töri fejét, s iró az is, ki jó köl­teményeket, elbeszéléseket vagy regé­nyeket ir. Hogy mily nagy a külömbség a* két első és ez utóbbi között, azt ma­gyaráznom fölösleges. De te újságot irsz, s olyan ember vagy, ki a neve után nemcsak „iró"-t, de egy „ujság"-ot is tehet. Most még azt kérdem, mit irsz az új­ságba ? sorban elmondanád. „Megirom a vezércikket, a tárcát, politikai hireket. Megszerkesztem a „Táviratok"-kat, (a mint éppen aktuális), a napi hireket az időjárástól a balesetekig. Közgazdaság, pénzügy, sport, szinház, közoktatás, re­génycsarnok, különfélék már csak blik­tri". Néha a szabómesterséghez folyamo­dd, vágsz és töltesz, (nem vattával!) S miért teszed ezt ? Azért, hogy az újság a kellő időre meglegyen. Mit törő­döl te azzal, hogy a nyájas olvasó veszek­szik, hizik, s néha „álompor" helyett házi gyógytárba helyezi az egyes feltű­nően megirt cikket. Te hivatásból irsz, diletians tehát nem vagy. Ha nekem kellene vezércikket avagy tárcát irni, arra rámondhatnád, hogy azt dilettáns irta, s ha még a 4 éves fiamat kérnéd, hogy irjon, azt ugyan elolvasni nem tudnád, de legalább a naturalista fogalmával is tisztában lennél. E hason­a legiiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbeteg'ség'eknél, légfZŐSíeCvek llUl'UtoS bajainál ugymút idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitatik­meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a -'gyermeket is szeretik A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapüató- Figyeljünk, hogy minden iveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents