Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám
1905-01-08 / 3. szám
1 évfolyam Békéscsaba, 190.' árnap, január hó 8-án KOZLONl POLITIKAI LAP. ztöség : hova a lap szellemi nyek küldendők Unak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ElfOFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám ló fillér. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAR O S GYÖRGY Segédszerkesztő : PALATÍNUS JCZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyiluér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. előtt. Békéscsaba, jan. 7. ..^ium est. A legelső magyar ember, a király, megszólalt. Alkotmányos kötelességünknek tartjuk, hogy alkalmat adjunk a nemzetnek állásfoglalásra. Tesszük ezt bizalommal eltelve a nemzetnek alkotmányos intézményeihez való ragaszkodása és hagyományos politikai bölcsessége iránt. K.Ya'íy és nerrizet egyetértése, kölcsönös bizalma állította helyre a zavartalan alkotmányos élet feltételeit. S a nemzet szrbad intézményeinek zavartalan, sies működése tette lehetővé a békés ődésnek / mögöttünk álló áldásos szakát. És ha most ez intézmények ködése belső okokból akadályokba özik, a nemzetre hárul a feladat, iy kinyilvánítsa akaratát. A király beszéda ez, azé a királyé, akit a legalkotmányosabb jelzővel tanultunk meg mindenkor tisztelni. Erre a legfelsőbb szózatra el kell mémulnia minden pártpolitikai zsivajnak, mert a király szavára csak egyetlenegy visszhang kelhet minden lojális és haza• ' • igaz magva ember szivében : logméh ebb tiszk-i.•; és alattvalói hó-hl 1 i;^a!kotüiá'yosabb fejedelmi Kecsesség, méltóság és lovagiasság negrtyilatkozása előtt. Sokat, nagyon sokat tanulhat a nemzet e trónbeszédből. Megtanulhatta mindenekelőtt azt, hogy királya megtartja és megtartatja a törvényt, az alkotmányt, amelyre fölesküdött. Megtanulhatta, '•hogy a királyt uralkodásában nem vezetik pártpolitikai szempontok. Megtanulhatta e beszédből megismerni gróf Tisza István egyenes, hazafias jellemét. Mert ebbe a trónbeszédbe nem kavarodik bele a nagy parlamenti tusáknak egyeMen csöppje. Már pediga trónbeszédekért a mindenkori kormány a felelős. A trón magaslatáról hangzik el a hivatkozás a király abbeli alkotmányos kötelességére, hogy az ország népét, a nemzetet hivja fel akaratának kinyilvánítására. És bizonyára, a nemzet megérti királyának hozzáintézet szavát, amelynek értelmében az 1874 évi XXXIII. t.-c. és az 1899. évi XV. tcikkek által rendelt módon a fenálló törvények által meghatározott számban megválasztja február 4-ig uj képviselőit, hogy a február 15-én egybeülő parlament akadálytalanul megkezdhesse munkásságát. A királyi szózat Csaba polgárságának is szól. Annak a hazafias polgárságnak, amelynek zöme a törvényhozásban feltámadt controvers kérdésekben a parlamenti többség egyedül és célravezető álláspontja mellett nyilatkozott meg. Mert valljunk szint. A magyar nemzeti állam szabaddá, nagygyá és hatalmassá való kifejlődése csak a liberális eszmék zászlója alatt érvényesülhet oly módon, amint azt minden igaz hazafi óhajtja. A liberális eszmék leghathatósabb terjesztői a magyar nemzeti szellemnek, amely, ha bevégzi hódító körútját, megteremtette Nagymagyarországot. É szentséges célon kivül nem lehet más irányt követni Csaba hazafias polgárságának sem. Mert jól jegyezzük meg, az egységes magyar nemzeti szellem megteremtéséhez az egyéneknek éppen olyan mértékben hazafias kötelessége a hozzájárulás, mint a tömegnek, az összességnek, amelynek alkotó elemei az egyedek. De hogy felelhet meg mindeme kötelességeinek Csaba? Úgy, hogyha mindenekelőtt önönmaga társadalmi, kulturális, ipari kereskedelmi és gazdasági életét fejleszti arra a nivóra, amelyen domináló helyzetet foglalva el, teremteni, alkotni képes a maga és igy közvetve a haza javára s amely nivón vezetőszerepet foglalhat el a megyében és annak határain is túl, amelyre különben hivatva is van. Ne várjunk mindent a fővárostól, j Ébredjen föl a vidék! Ébredjen föl Csaba is, amelynek szintén meg van a joga követelni ősi jussát, követelni osztályrészét a nemzeti kultura megteremtésében, a nemzeti szellem irányításában. Mindezekből Csaba is magára vállalja a reája eső részt. Joggal vállalkozhat, sőt kötelessége vállalkozni erre a szerepre, mert rendelkezésére állanak mindama társadalmi és kulturális eszközök, amelyek nagyjelentőségű feladatának teljesítésében sikeres eredményeket biztosítanak. De mindamelleti még odáig nem jutott Csaba, hogy teljes eredményeket "CTilessen el. Még fejlődnie kell, megteremteni az üdvös intézmények egész sorozatát, amelyek rendelkezésével önönmagának megteremtve az anyagi és erkölcsi boldogulás teljes feltételeit, az igazi és valódi vezető szerepére vállalkozhat. E célját elérendő, most napokban lezajló képviselőválasztás. A leginkább itt van az alkalom : a közelfebruár 15-én összeülő parlamentbe Csaba polgárságának is be kell küldenie képviselőjét. Az alkotmányos küzdelem megindult a csabai kerületben is. Hála Istennek, vannak már jelöltek is. Jelö tek, mert többekről van szó. Nem szc lünk egy, vagy más tulajdonságaiknál, szellemi tehetségeikről, amelyeknél fogva igényt tarthatnak a polgári bizalom legszebb tanujelére : a mandátum elnyerésére. Mondjuk a reménybeli honatyákról, hogy rendelkeznek mindé* jó tulajdonsággal. De ez még minc kevés az üdvösségre, mert annyi tisztességes, jóravaló és tehetséges polgára van a hazának, hogy ha az mind bekerülne a parlamentbe, nem igen sokkal többen maradnának kivül. De tekintsünk az érdemekre. S ha ezeket nézzük, ugy találjuk, hogy Csaba hazafias polgársága nem tisztelhet meg mást bizalmával, mint Zsilinszky Mihály dr. államtitkárt, a ki már három cikluson át szolgálta a csabai kerület ! érdekeit a törvényhozásban. A hála nagy sok érdemeiért, amelyeket fölsorolni szinte fölösleges; a kötelesség, amelylyel fáradhatatlan munkásságának, országos fényben ragyogó jellemének tartozunk; a hódolatteljes tisztelet, a melyet irányában az egész nemzet tanusit, megköveteli, hazafias kötelességünkévé teszi, sőt egyenesen parancsolja, hogy ismételten dicsőségesen lobogó zászlója alá sorakozzunk. De Zsilinszky Mihály dr. zászlója alá parancsol bennünket amaz általános és országosan elismert álláspont is, hogy csakis országos kapacitás alkalmas arra, hogy a kerület helyi és országos érdekeit összhangba tudja hozni; hogy Békésmegyei Közlöny Tavasz a télben. Hó borítja künn a tájat, hideg tél van. A kályhából meleg árad kis szobádban. Ropog a tűz, pajkos lángon fütyörésznek, Fittyet hányva hóviharnak, zord szélvésznek. Duruzsoló zsarátnoknak sugaránál Üdébb illat kél a tavasz illatánál, Amint nézlek, nézlek hosszan gyöngyvirágom, S gyönyörködöm hajnal üde szép oicádon. Künn haldoklik bár az élet, semmivé lett' — Ugy érzem, hogy tavasz ébred e mellelted : 'ó elolvad, jég kienged, jinb kizöldül, ^rűs légből pajkos madár a csendül. S hogy átöleNiljom karod, szép szerelmem, Láztól égő ajkamon hogy csókod érzem, Szerelmednek szirmaitól teleszórva, A. szivem is, a lelkem is csupa nóta. tárcája. S mint egykor, rég, napsugárban, csendül a dal, Hideg télben föltámadott szép tavaszszal : A kikelet melengető csókjára, Kinyílott az orgonafa virága, Kinyílott egy szép tavaszi reggelen, Mint szivemben a lángoló szerelem. Mért titkoljam, hiába is tagadnám ? Szeretlek én egyetlen egy violám ! Kis madárka a fakadó lomb alatt, Az is csak nagy szerelmemről dalolgat. Reggel-este, egész nap azt dalolja, Még a falomb is szerelmem is susogja, Azt hirdeti a virágos kikelet: Boldog leszek egykor'én még teveled. Palatínus Józief. A dilettáns és naturalista. (Ltvél a szerkesztőhöz.) - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Kedves fiatal barátom ! Hm ! Talán csak nem haragszol még reám'? Talán nem veszed oly komolyan a dolgot, hogy szakits a te öreg barátoddal ? Hisz nem akarlak én téged megsérteni, mikor elveiddel és föltétlen igazságoknak hitt kitételeiddel'szemben ellenkező álláspontra helyezkedtem. De minek is beszélsz te muzsikáról és a muzsikusokról ? Azért, hogy újságot irsz, az még nem elég ahhoz, hogy beleszólj olyan dolgokba, a miről csak halvány sejtelmeid lehetnek. S mit is véded azokat a művészeket ? A tegnapi események után, tudod kedves barátom, veled már csak Írásban vitatkozom, mert félek, hogy az erősebb jogánál fogva a kiválóbb „paedagogiai tapintatok" használatba vételével stimmolnálak helyesebb véleményre, a miért is te majd a büntető paragrafus utján kérnél satisfaktiot s én pedig sokkal jobban szeretlek, semhogy ily csúfságot engedjek meg magamnak. Tegnap megfutottál. Gondoltam mindjárt az okát. De nem mondom meg. Pedig rosszkor mentél el; ép akkor, midőn a legsúlyosabb argumentumokat készítettem elő töltésnek. S hogy most levelet kapsz, azt csak annak a mások szerint rossz természetemnek tulajdonítsd, hogyha tudomésérzem az igazat, azt ki is szoktam mondani, Téged is Port-Arthur sorsára akarlak juttatni. De hogy is mondtad tegnap ? „Aki nem hivatásból, nem anyagi haszonért, de tisztán és kizárólag csak a saját lelki gyönyörűségére foglalkozik a zenével, az mind dilettáns". Vagyis te az u. n. naturálistákat is ide számítottad. Látod kedves barátom, ebben igen tévedsz. És én ismételten fentartom tegnapi állításomat, hogy a dillettans és naturalista között nagy, de nagy külömbség van. S hogy ezt be is bizonyítsam, olvasd tovább amint következik. Ha én azt kérdeném tőled: mi is vagy te tulajdonkép, nem-e azt felelnéd iró,"még pedig ujságiró? Van-e tehát különbség az iró és ujságiró között ? Hongyne. Iró a kis gyerek, ki megtanulta, vagy csak most tanulja az abc-ét, iró a nagy gyerek, a gimnázista, ki szerelmes leveleken és verseken töri fejét, s iró az is, ki jó költeményeket, elbeszéléseket vagy regényeket ir. Hogy mily nagy a külömbség a* két első és ez utóbbi között, azt magyaráznom fölösleges. De te újságot irsz, s olyan ember vagy, ki a neve után nemcsak „iró"-t, de egy „ujság"-ot is tehet. Most még azt kérdem, mit irsz az újságba ? sorban elmondanád. „Megirom a vezércikket, a tárcát, politikai hireket. Megszerkesztem a „Táviratok"-kat, (a mint éppen aktuális), a napi hireket az időjárástól a balesetekig. Közgazdaság, pénzügy, sport, szinház, közoktatás, regénycsarnok, különfélék már csak bliktri". Néha a szabómesterséghez folyamodd, vágsz és töltesz, (nem vattával!) S miért teszed ezt ? Azért, hogy az újság a kellő időre meglegyen. Mit törődöl te azzal, hogy a nyájas olvasó veszekszik, hizik, s néha „álompor" helyett házi gyógytárba helyezi az egyes feltűnően megirt cikket. Te hivatásból irsz, diletians tehát nem vagy. Ha nekem kellene vezércikket avagy tárcát irni, arra rámondhatnád, hogy azt dilettáns irta, s ha még a 4 éves fiamat kérnéd, hogy irjon, azt ugyan elolvasni nem tudnád, de legalább a naturalista fogalmával is tisztában lennél. E hasona legiiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbeteg'ség'eknél, légfZŐSíeCvek llUl'UtoS bajainál ugymút idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitatikmeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a -'gyermeket is szeretik A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapüató- Figyeljünk, hogy minden iveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).