Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-22 / 15. szám

5-ik oldal. Ne a furfangos politikát. Nem ért ahoz Veres Jóska, Akármilyen ravasz róka. Thék Bandi, az erős gyerek, Nem bir vele egész sereg. A nyeregbe ha beleül, Veres Jóska ugy kipördü! Lába sem éri a főidet —, Akár mi lesz, Thék lesz követ. Veres hivei pedig ezzel a strófával replikáznak: Nem látta még Orosházái, Be se tette még a lábát, Ide Thék, oda Thék, A szűrét már kitették, No de csúful kitették. GSAR N OK. Margit. Irta : Sas Edo. Olaszországba utaztam, hogy ujabb, nagyszabású tanulmányokat tegyek, az örök, kiapadhatlan forrásból hangulatot, ihletet igyam — a szőke Margit olyan kis pont volt akkor számomra é világon, amelyre jóformán nem is emlékeztem, mit nem emlékszünk egy szines, szép pillangóra, mely valamikör körülrepdesett . . . Velencében ültem, egy komor, füstös olasz albergoban, csúnya esős naÍ

>on—s csodálkoztam azon, hogy tud Veence, — a halhatatlan ifjúság városa, ez a megkövesült örök tavasz, — ilyen hideg és szürke lenni ? Akkor egy magyar újság, akadt a kezembe s abban olvastam Császár Margit esküvőjének hirét. S erre a hirre valami érthetlen, megmagyarázhatlan érzés vett rajtam erőt. Mintha valami fagyos csontkéz ütött volna szivén. Mi volt ez ? Mit jelentett ez ? Miért nem olvastam oly közömbösen ennek a leánynak az eküvője hirét, mint száz meg száz más leányát a földkerekségén ? Hát nem volt előttem ez a leány egészen közömbös ? Miért támadt föl egyszerre az emléke oly bűvös erővel ? Nem temettem-e el ugy, mint egy számomra teljesen idef

en halottat ? Vagy vannak halottak, akiét akkor szeretünk meg, amikor már a sírban fekszenek s hazajárnak kísérteni ? Az én hazajáró kisértetem is azt mondta: Látod, most már igazán meghaltam számodra — miért nem szerettél addig, amig éltem ? Ha hittem volna a telepátiában, azt mondtam volna: a telepatia csodája az, hogy előttem e halvánv, szelid arcocska megjelenik, amelyben most nem volt semmi pajkosság, huncutság, Nem volt maradásom Velencében, siettem haza. Otthon befejeztem nagy munkámat: az elveszet paradicsomot. S igen-igen keserűen mosolyogtam el arra a gondolatra : Milyen banális tréfát követett el veled az élet! Te a vászonra fested az édenét sirató Ádámot s csakugyan elvesztetted a paradicsomkertedet. S látod, milyen szerencséd van a szerencsétlenségedben : nem Olaszország, a termé•zet virulása, a művészet kincsei, a mesterek remekei adták meg neked az igazi hangulatot ehez a festményhez, a bezárult éden kapujában leroskadó Ádám alakjához, hanem az a Hymenhir. Az éden, amelynek virulását nem is láttad, csak akkor eszmélsz föl, amikor száraz avarja zörög a lábad alatt. Ó hány ilyen tündérkertet vesztenek igy el az emberek ! Az elveszett paradicsom sikere pályám minden eddigi kisebb nagyobb •ikerét messze fölülmulta. A műcsarnokban állandóan sürü tolongás volt a szürke vászon előtt; nézték a kietlen köves pasztát, melynek távolában a halvány, elmosódó alkonypír hirdette csak az elveszett édent; nézték a sivatag kövein guggóló Ádámot, a kitől félve húzódott el Éva, nem is merve vigasztalni kétségbeesésében. A csikorgó kemény tél pompájában tündöklő Andrásy-uton magam is mindennap kimentem a tárlatra, a zsúfolt, forró terembe sütkérezve a dicsőségben. Egy ily alkalommal találkoztam vele is, Margittal. Hogy féltem ettől a találkozástól. Azt hittem, hogy a sírjából fölkelt szerelem egyszerre elemi erővel fog belőlem kitörni. Kiragadom őt a bitorló kezéből és elviszem messze, messze, hogy kipótoljak minden elmulasztott csókot és elsírjak a keblén minden visszafolytott könnyet . . . Bámulatosképpen a találkozás nem volt rám semmi hatással. Mintha csak akármelyik leánynyal találkoztem volna, akivel valaha pár fordulót táncoltam, az odakínált tálcájáról egy kaviáros szeletkét elvettem s nagyságos asszony gyanánt látom viszont a férjeura karján. A Margit férjét, Szitányi Kornél urat, még a múltból ismertem: félelmes hírű ügj

rréd volt, aki a legkörmönfontabb csalókat megtudta menteni a börtönből, ahelyett azonban koldusbotra jutatta őket a költségszámláival. Elvégre az Igazság istenasszonya ezzel is meg lehetett elégedve ; fő az, hogy a gazemberek nem maradtak büntetlenül. S ehez az emberhez simult most bizalmasan az én Margitom, aki a költészet bűbájos sugaraiban jelent meg ifjú álmomban s aki glóriás martir-arccal tünt fel előttem Velencében, szerelmem föltámadásának szomorú fényében ? Valóban, a nagyságos asszony arcán nyoma sincs a martiromságnak; ellenkezőleg, cs k ugy ragyog róla a polgári jólét és dicsekvés. íme, milyen vidáman integet felém s nyújtja a parányi keztyűs kezét: (Folytatjuk.) res is, névszerint H e g • d ü s Mihály, Fási Lajos és Pápai Sándor, akik a mult év január 6-ikán este csupa tréfából befeszítették Hegedűs Illés társuk ajtaját. A szobában minden ingóságot halomra hánytak s aztán felgyújtották. Szerencsére a tüz elfuladt a fojtott szobában és igy nem történt nagyobb baj. A tréfálkozók ezért a csínyért állottak a héten a törvényszék büntető tanácsa előtt, ameiy 8—8 napi fogházra } ítélte őket. — Törvénykezési szünet a választások alatt. A választás mindenféle alapos felfordulást idéz elő. Egy időre úgy szólván egészen megváltoztatja a mindennapi rendes életet. A választás napján pedig mindenfelé szünetelni fog a munka: iskolákban, törvénykezésben stb. Az igazságügyminiszter pl. rendeletet intézett az összes bíróságokhoz, hogy területükön a képviselőválasztást megelőző napra s a választás napjára semmiféle tárgyalást ne tűzzenek, hogy úgy a felek, mint a bíróság hivatalnokai szavazati jogukat gyakorolhossák. A miniszteri rendelet arról is intézkedik, amennyiben a választás napjaira már eddig tárgyalást tűztek volna ki, azt halasszák el és erről az érdekelt feleket, tanukat értesítsék. FARSANG — Gazdabál. Carnevál politikával zűrzavaros uralkodásának a vörös keresztestélye után kétségkívül a csabai gazdák bálja lesz a legfényesebb sikerű. Január 28-án, a jövő szombaton tartják meg, a mikor már véget ér a nagy nap, tul leszünk a választás izgalmain. A bálát, mint az előző években a Vigadó összes termeiben tartják meg és az estély jövedelmét a Gazdakör könyvtárának javára fordítják. A mulatságon Purcsi János jeles bandája szolgáltatja a muzsikát. Belépő-dij : személyenkint 2 kor., családjegy 5 kor., karzatjegy 1 kor. A gazdabál fényes sikerét előre is biztosítja az alábbi 50 tagu rendező gárda, melyben benne van Csaba gazdaközönségének előkelősége. A rendezők névsora ez : Áchim F. János, Áchim F. András, Áchim F. János, Bakos Mátyás, ifj. Bakos Mátyás, Bajcsy Gusztáv, Bakucz József, Belicey Géza, Belenta Mihály, id. Bohus M. György, ifj. Bohus M. György, Bohus M. Márton, Botyánszky János, Botyánszky András, Csjernyik János, Hajdú József, Maraszti Sándor, Kocziszky Mihály, ifj. Kocziszky Mihály, Kiiment Mátyás, Kovács L. Mihály, Kiiment Z. János, ifj. Kiiment Z. György, Kiiment Z. András, Kiiment Z. András, Kiiment Z. György, Kiiment Pál, Kitka György, Kesjár János, Kiss Antal, Laczó N. Pál, Laurinyecz János, Lukoviczky János, Liker Pál, ifj. Lepény Mátyás, ifi. Lepény Károly, Machlyik Mihály, Maczák Ádám, Pataj András, Pataj óyörgy, Rosenthal Adolf, Szalay Gyula, Seiler Gyula, Seiler Elek, Sukk Dezső, Sukk Kálmán, dr. Ursziny János, Wilim István, Zsíros András, Zsilák András. — Mul tság az alumneum tavára. A máv. Békéscsaba állomáson alkalmazott vonatkísérők február hó 4-én a csabai főgimnázium alumneuma javára a „Bárány"-vendéglő összes"termeiben Karácsonyi János zenekara közreműködése mellett zártkörű táncvigalmat rendeznek. Belépti-dij: Személy-jegy 1 korona 20 fillér, családjegy 3 korona. Felülfizetéseket, tekintetteí a jótékonycélra, köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. legjobb Kapható mioden ffyógysiertirban és füszai-kereskedésben. * KOZGAZDASAG. A budapesti gabonapiac irányzatát teljesen üzlettelenné teszi az, hogy a malmok, a lisztüzlet teljes pangása folytán a vételtől tartózkodnak. A mai csabai piacon alig volt kínálat. Az árak a következők: Gabon áraak. Békéscsaba, jan. 21. I. príma piros exp. buza . 18-40—1860 I. r. sárgás búza .... 18-20—18 40 Tengeri 1560—16-OQ Budapest, január 21. (Saját tud. táv.) Készbuza 5-tel magasabb, tavaszi búra 19-68, őszi buza 17.30, tengeri 14.96. TOftVElYHEZES. — Durva tréfa. A föld népének tréfája nem ritkán annyira durva, hogy nemcsak a jó ízléssel, hanem a törvény paragrafusával is összeütközik. Ilyenféle durva tréfát csinált három Endrődi béElhaltak Osibán. Január 13-tól 20-ig. Ancsin György, ács, 58 éves, tüdőtágulás. Pej Iák András, földmives, 62 éves, agyszélhüdés. An| tal János, asztalos, 66 éves, tüdőgümőkór. Áchim | Judit, földmives leánya, 8 éves, agyhártyalob, Palui sik Ilona, napszámos leánya, 18 éves, vörheny. Paulik Jánosné, földmives neje, 5 5 éves, tüdögűmőkór. Markó Jánosné, napszámos neje, 38 éves, vesegyuladás. Alaksa Pálué, napszámos neje, 26 éves, tü dőgűmőkór Hrdlicska Mária, korcsmárős neje, 64 éves, végelgyengülés. Faber Pál, napszámos, 28 éves, tüdőüszkösödés, özv. Köhler Károlyné, magánzónő, 68 éves, agyszélhüdés. Engel László, kereskedő fia, 29 napos, tüdőgyuladás. Maczák Zsófia, földmives leánya, 5 éves, kanyaró. Özv. Hrabovszki Pálné, kerékgyártó özvegye, 74 éves, tüdőlégdag. Sztankó Pál, napszámos, 22 éves, tüdőgümőkór. Karlovszki Mihályné, napszámosné, 64 éves, gyomorfekély. Miskovicz ,Andrásné, napszámosné, 37 éves, tüdőgümőkór. Kociha Judit, napszámos leánya, 3 éves, tüdőgümőkór. Fercsik György, napszámos, 70 éves, szervi szívbaj. Tóth Mária, cseléd, 13 éves, szervi szivbaj. Szerkesztői üzenetek L. M. Tótkomlós. Magántermészetű lévén a dolog, helyesebbnek tartottnk a beküldött leveleket nem közölni, de másrészt nem akarjuk egy végét nem érő polémiával még jobban kiélesiteni a helyzetet. Mariska. Szentandrás. Amint végetérnek a választások, sorát kerítjük. Szives türelmet! Üdvözlet! 43-as. Orosháza. Mindazokat, miket levelében irt, már közöltük lapunkban és pedig a tényeknek megfelelően.