Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-29 / 64. szám

XXX11, évfolyam. Békéscsaba, 1905. Csütörtök junius 29. 60. szám. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára lő fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, riyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Péter-Pál. Békéscsaba, junius 28. Ismét piros betűs nap, Péter és Pál apostolok emlékünnepe. Sok-sok jelentősége van ennek az ünnepnek. Az írás szerint ez a nap a katholikus egyház megalapítóinak emlékünnepe. Mert amint az írás mondja, annak évfordulója a csütörtöki nap, hogy Néró vad őrültségében Pétert, az egyház első római helytartóját keresztre feszitette és Pált, a „római polgárt," lefejeztette. Péter a katholicizmus nagy szervező tehetsége. Pál pedig az egyházalapítás nagy munkása, a legfényesebb irói szellemek közül való. Munkájuk gyümölcse a katholikus egyház erőssége és emlékünnepjük két erős tehetségű, az emberek között kimagasló férfiúnak örök időkre való megbecsülése. A magyar nemzet meg is becsüli az emléküket, mely kétszeres ünnep az ország millióinak, akiknek serény kezében Péter Pál napján csendül meg a kasza és dől rendre az áldás, a buza, amelynek ekkor szakad meg a magja. A délibábos rónákon most csendül fel először az aratók dala, most kezdődik meg az élet. Egy istenháza az egész magyar föld, amelynek rónaságain beharangozó az első kaszapendülés, imával kezdett és fohászszal végzett munka pedig az a élet" betakarítása. A mezőn kezdődik az a munka, amelyet az iskolákban ezen a napon fejeznek be teljesen. Itt általában jó a termés, a nemzetnek nem kell aggódnia fiai miatt. Magvát szakította a búzának is a nap éltető heve, csak a politikában hosszú idővel ezelőtt beállott válságot nem tudta még a kibontakozásig érlelni az arra illetékesek bölcsessége, hazafias egyetértése. Sőt egyre fenyegetőbb fellegek tornyosulnak a hazára, amelynek népe ezerszeresen megbűnhődte már küzdelemmel teli múltjával jövőjét. Mindezekről elmélkedhetünk Péter Pál napján. Bőséges anyagot találunk a nap mindegyik jelentősége körül. De hallván a kasza-pengéssel egybecsendülő pacsirtadalt és arató éneket, mégis a termés az, ami legjobban leköti a figyelmet. A termés kilátás nem igen sokkal bölcsebb prófécia az időjóslásnál. Mind a kettő beválhat, de nem is. Pozitiv eredményről hát szó sem lehet, amig talpon áll a kalász. A kilátások mindenesetre kedvezőbbek, mint a mult évben, ámbár általában nem mondható kedvezőnek sem. A terméskilátásokról általában talán még legelfogadhatóbbnak mondható a földmívelési kormány szokásos jelentése, amely most hagyta el a minisztériumot. Szól pedig a jelentés igy: Az őszi buzavetések fejlődését a beérkezett jelentések nagyobb részében nemcsak kielégítőnek, hanem jónak i« jelezik; egyedül a Tisza, Kőrös, Maros vidékén, illetve az ezek medencéjében találhatók gyengébb, sőt néhol egészen hibás vetések a tavaszi hosszabb szárazság következtében. Ez utóbbi vidékek némely részében nemcsak a szalma, hanem a kicsinyre nőtt s néhol ablakos kalászok következtében a szemtermés is jóval kisebbnek Ígérkezik, ,mint aminő termés volt a mult évben. Átlagban ellensúlyozza ugyan az itteni különbözetet szemben a mult évvel is — az ország többi részeiben mutatkozó jobb terméskilátás, mindazáltal a károsodott vidékek különbözete mégis szembetűnő. A jobb vidékeken a kilátások biztatóak és az eredmény is kielégítőnek ígérkezik. Békésmegyében katasztrális holdankint 6 mm aluli termés várható. A tavaszi buzavetések nagyobbára jól fejlődtek, kivévén a megyének néhány járását, ahol a szárazságot nem heverte ki. Az őszi és tavaszi árpában az üszög okoz kárt, különben elég sokat szenvedett a hosszantartó száraz és hideg tél következtében, különösen egyes alföldi részeken; a terméskilátások általában alig közepesek. Az utóbbi sűrű esőzések befolyása alatt a vetés több helyen megdőlt. A kalászok azonban általában szép nagyok és szemképződés is tökéletesnek Ígérkezik. Megyénk terméseredménye itt is 6 mm.-t igér. A zabban az országos átlagban közepes termésre számithatni. Vármegyénk zabtermése elég kedvező és közel 8 mm. igér. A tengeri vetések túlnyomó részben nagyon kedvezően állanak. Néhol ugyan a sok eső késlelteti a kapálás és töltögetés munkálatait s emiatt a gyomok is nagyon elszaporodtak, de ez ma még egyáltalában nem okozhat aggodalmat. A burgonya, egyes kisebb területektől eltekintve, ahol szintén legalább is közepes, általában igen jól áll és bő termést igér. Az Alföldön a korai már többnyire elvirágzott és szép nagy gumókat nyújt. Házi használatra a fogyasztás mind nagyobb mértéket ölt. A késői burgonya is kifogástalanul fejlődik. A dohány csupán azokon a vidékeken gyengébb, ahol elegendő csapadék nem volt; másutt kielégítően fejlődik, bár szórványosan férgek pusztítása is látható. A mesterséges takarmányfélék terméshozama nagyon különböző volt. A tél folyamán igen sokat szenvedett lóhere és lucernafélék első kaszálásra alig adtak középtermést. És ahol még a szárazság is rontott, ott az eredmény gyenge. A kedvező esős időjárás következtében a második és harmadik kaszálás általában jobbnak Ígérkezik, bár egyes helyeken panaszkodnak, hogy a lekaszált takarmányt az eső károsítja és igy a lóhere és lucerna minőségileg nem lesz mindenütt kifogástalan. A zabos bükköny kaszálása jó eredményt igér, a csatornádé szépen fejlődik. A réteken a fütermés egyes Tisza vidékektől eltekintve, ahol "gyengébb volt a hozam, általában kielégítő és jó ; helyenkint ugyan panaszkodnak az eső miatt, mely a renden levő szénának kárára van. A sarjú terméskilátások szintén kedvezők úgyszólván országszerte. A legelők is csupán a Tisza vidékén gyengébbek; másutt kielégítők. A szőlőkben a második permetezési munkálatok nagyobbára befejeződtek. Az eső még eddig a virágzó szőlőben számbavehető károkat nem okozott. Általában a szőlő kielégítően gyarapodik ; helyenkint ugyan panaszkodnak téli fagy okozta kár miatt. A gyümölcs terméskilátások különbözőek ; részben kielégítők, nagyobbára azonban gyengék. Szélcsend. AFejérváry kormány kinevezése óta odafönt, ahol a politika irányitódik, teljes szélcsend. Szinte félelmesen csöndes, mint nagy vihar kitörése előtt szokott lenni. Az a förgeteg, amit az uj kormány kinevezése támasztott, már szintén elült. Minden újság három napig tart. Még a vidék nyargalódzik a kirendelt kormányon, szavazván neki a sablonos üdvözlő feliratok helyet kacskaringósabbnál kacskaringósabb bizalmatlanságot. Békésmegyei Közlöny tárcája. NépdalSzegény vagyok, nincs se házam, se tanyám, Nincsen szülém, a ki kincset hagyna rám, És én mégis vigan élem világom' : Hisz a falu legszebb lánya az én babám, virágom ! Hogyha rám néz szép kis szemed, violám, Két gyémántnál szebb két csillag ragyog rám, És ha csókra nyílik bíbor ajakad, Azt hiszem, a szép menyország minden kincse rám [szakad ! Hogyha pedig rám borulva édesen, Hévvel ölel két lágy karod, kedvesem, Nem kell akkor gyémánt, rubint, kaláris : Mellettem csak koldus még a leggazdagabb király is! G. P. Régi csabai népszokások. Irta és a Békéscsabai Muzeum Egyesület csütörtöki közgyűlésén felolvasta : Maros György főtitkár. II. Az esküvő előtt való hétfőn ugy a menyasszonyi, mint a vőlegényi háznál nagy volt a sürgés-forgás. Lön baromfiaknak, hornyuknak és bárányoknak szörnyű pusztulása. A házbeliek, rokon ság, közeli szomszédok női nemen lévő tagjai nagy seregbe verődtek, hogy a két-három napig tartó vigasság több száz főre menő közönsége semmiben hiányt ne szenvedjen. A férfiak gyilkolták, nyúzták, trancsirozták a nagyobb áldozati barmokat, majd a műépítész szakértelmével egyberótták a több száz vendég befogadására szükséges ponyvavagy deszkasátort. Az előkészületek délutánján kendőkkel, szalagokkal, virágfüzérekkel díszített fogatokon megérkezett a menyasszony ke' 'ígyéje (veno, idu s duchnámi): mázolt ágy, fiókos láda, rámás fogas, fiókos szekrény, ágynemű stb. A kelengye kísérőit nagy riadalommal fogadta a lakodalmi előkészületekkel szorgoskodó népség s valóságos fióklakodalommal ünnepelte az örvendetes eseményt. Keddi napon, az esküvő fsobás) napján kora reggel mindkét lakodalmas házba egyházi énekkel köszöntött be a rezesbanda; a fuvó, sipoló, búgó szerszámokat kendőkkel, szalagokkal, művirágokkal díszítették fel gyöngéd kezek. Lassan egybesereglett mindkét házban a vendégkoszorú. Délelőtt tizenegy órakor a násznagy elbúcsúztatta a szülei kézből a fehér ruhába öltözött, kisirt szemű menyasszonyt, s a lakadalmas menet templomba indult. A menyaszszonyt (mladá nevesta) az első vőfély (dru/.ba) vezette. Ugyanily előkészületek mellett indult el a lakadalmi menet a vőlegényi házból. Az együvé tartozó násznép csak a templomban találkozott. Esküvő után a vőlegény a menyasszony menetéhez csatlakozott, a vőlegény násznépe egyelőre az ifjupár nélkül volt kénytelen hazatérni. Mindkét házban déli lakomához ült a közönség. Leves tálalás előtt a násznagy buzgó imában kérte a Mindenható áldását az ifjú párra, a felköszöntő szónoklatokat is a nász iagy beszéde nyitotta meg. Ebéd után az ifjúság táncra perdült. Délután 4 órakor a násznagy parancs szavára megszűnt a tánc ; a násznép hosszú menetbe formálódott. És megkezdődött a búcsúzkodás. A násznagy körmönfont beszédben köszönte meg a szülők szeretetét, fáradozását, melylyel a menyasszonyt gondozták. A sokszor hosszura nyúlt s bibliai citátumokkal teiitarkázott beszédet többször megszakította a menyasszony hangos zokogása, melybe harmonikusan olvadt bele az anya meg-megcsukló sirása, a testvérek sikongása, mig az apa lopva morzsolt szét szemeiből egy-egy könyet munkától kérges tenyerével. Csókolódzás, ölelkezés: megtörtént a bucsu s a násznép zeneszó, a legények hangos sikoltozása, itt-ott pisztoly-durrogás közben megindult a vőlegényes házhoz. Itt a fiatalokat az ifjú férj szülei fogadták. Kiadó násznagy beköszöntő beszéde, kérő násznagy replikája, sirás, ölelkőzés, tenger csók : s végbement a fogadtatás. A vőlegényi házban az ifjúság újra tánchoz fogott, melyet csak a vacsora szakította meg. Minden fogást a násznagy tréfás verse előzte meg, magasztalva a feltálalandó ételt. Vacsora után következett a menyasszonyi tánc, melyet a vőlegény nyitott meg, rendesen nagyobb ezüst pénzzel váltva meg a tánc szabadságát. Sorra kapkodták a menyasszonyt a vőfélyek, a legények, kisebb-nagyobb pénzösszeget áldozván a násznagy által őrzött tányérba, ugy, hogy az ifjú menyecske rövid 7*—

3/* óra alatt 20—40 forintot is összetáncolt magának. A menyasszonyi tánc alatt a vőfélyek behozták az óriási örömkalácsot (radostnik), felszeletelték s almával, dióval vegyesen szétosztották a násznép között, gondosan ügyelve arra, hogy az örömételből a lakodalmas vendégek minden egyes tagjának jusson. Divatos volt egykor a menyasszonyi játék is, amely abból állott: hogy a násznagy és két vőfély a menyasszonyt égő gyertyákkal a főasztalhoz vezették, tréfás versikéket szavaltak, ez alatt a menyasszony megfutott az asztaltól s szobákon, udvaron által ugy kellett az asztalhoz viszszatérnie, hogy az útközben reája leső legények kalapjaikkal meg ne üthessék. Legnagyobb sajnálatomra, ezeket a verseket megszereznem eddig nem sikerült ; bírom azonban két idősebb násznagy igéretét, hogy a versek egybegyűjtésének munkájában szívesen fognak kezemre járni. A vőlegény és menyasszony ezután éjjeli nyugvóhelyére tért, ahová a családbeliek nagv serege kisérte őket. A násznép azonban tovább is együtt maradt s vig zeneszó mellett egész éjszakán át mulatott. Szerdán reggel, a nászéj után zajos örömriadallal fogadta a násznép az ifjú párt s délelőtt 11 órakor nagy ünnepséggel ment végbe a menyecske-avatás: a felfőkötőzés (zavíjat

5). A menyasszony szines virágokból font igen kicsiny koszorút viselt fején; hajdiszét a koszorú mellett tömérdek szalagból mesterien összeszövött fonadék képezte. A koszorút és szalagfonadékot a menyasszony fejéről levenni s a haját szétbontani az első vőfélynek kiváltságai közé tartozott. E müvelet közben a menyasszony haját megtépázni ősi virtus volt. Majd előléptek az asszonyok, a menyasszony haját felkonytyózták, gyöngyös csipkefőkötő alá szorították, homlokát lenge fátyollal átkötötték. Az ekként végbement avatás annak az ős zsidószokásnak fenntartása, mely szerint a hajadonból menyecskévé lett személynek a világ előtt födetlen fővel tilos megjelenni. Ezzel a lakadalom formaságai véget értek. A násznép az nap estig együtt mulatott s csütörtökön végbement a nagytakarítás, ami a munkában résztvevők jelentékeny számánál, uj hangulatánál fogva valóságos lakadalomszámba ment. (Vége következik). A fehér leány. Irta : Lázár Béla. . . . Hát persze, hogy ő az! Ugyanaz a fitos orr, az a két mosolygó kék szem, melyben mint szélcsendes időben a viz lapján ragyogó jókedvvel tükröződik vissza a világ képe. A mint ott ül velem szembe a villamos kocsiban, rám tekint, egyszerre megismerem : — Maga az, Lola? — Szentségos teremtőm! .