Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-18 / 11. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. 3 ik oldal. valószínűleg már holnap bejelentik a kamarának, hogy az új kabinet megala­kítására B r i s s o n kapott megbízatást. Elfogott rabló. Mult év Budapesten dec. valamelyik estéjén egyedül jött haza valahonnan Knézer Károly 22 éves joghallgató. Amint a Sip-útca és Kerepesi-út sarkára ért, az egyik kapumélyedésből előugrott egy ember ós torkonragadva, ütni-verni kezdte. Majd leteperte a földre s azzal a fenyegetéssel, hogy megöli, ha szólni mer, elrabolta a nála lévő összes érték­tárgyakat. Az elfogott rablót Derecs Zsig­mondnak hívják, harminc éves, volt borbély, aki rablás, lopás, betörés s'b. miatt, a harminc esztendőből tizet bör­tönben töltött. Husz éves kora óta mind­össze fél évet töltött szabadon. ÚJDONSÁGOK. — Idöjaráa. Az országos központi időjelző állomás mára enyhébbb időt jelez, elvétve csapa­dékkal, — Tisztújítás a gyulai i?r. hitközségben. A gyulai izraelita hitközség ujonan meg­alakult egyháztanácsa évi rendes tiszt­újító közgyűlését a napokban tartotta meg A választások három évre történtek, titkos szavazással.. Megválasztattak elnöknek : B e r é n y i Ármin dr., alelnöknek: W e i s z Mór, templomatyákul: B1 e i e r Ignác és F o g 1 Ádolf, pénztárosul: L u s z t i g Adolf, házgondnoknak : N e u rn a n n Si­mon. Az iskolaszék tagjai lettek : Berónyi Ármin dr., Kohn Mór dr., Bárdos Arthur, dr. Reisner Ede, Martos József dr., Wolf Zsigmond és Weisz Mór. A vasárnapi tüntetéshez- Lapunk keddi számában hirt adtunk a fucscsba ment tüntetésről, a melyet az Áchim L. András hallgatóságának egy része akart rendezni a szabadelvű párt és annak jelöltje ellen. Egyik helyi lap az eset­ről irva, olyan színben tüntette fel az esetet, mintha S e i 1 e r Elek főszolga­bíró azért alkalmazta volna a fegyveres hatalmat, mert a szocialisták a b c u­g o 11 a k. Ezzel szemben illetékes hely­ről felhatalmaztattunk annak kijelenté­sére, hogy a fegyveres hatalom azért alkalmaztatott, mert a szocialisták fenye­getőleg léptek fel, beakarták törni a Vi­gadó kapuját és mert kijelentették, hogy beverik az ablakokat és megakadályoz­zák a szabadelvű párt gyűlését. — Az igazi árva. Különböztetni még az árvák közt is lehet, ahol vannak árvák ós árvábbnál árvábbak. Ez utóbbiak kategóriájába lehet sorozni a szarvasi főgimnázium egyik negyed osztályos növendékét, Havas Zoltánt. Ezt a saj­nálatra méltó fiút megrendítő csapás érte. Mint már mi is megírtuk, édes anyja részben gyógyíthatatlan betegsége, részben férje kártya szenvedélye miatt, a napokban megmérgezte magát, mire a férj lelkiismerete föltámadt ós főbe­lőtte magát. Egy szűkszavú távirat szó­lította Budapestre a tragikus végetért szülök mélyen lesújtott gyermekét, akit Hraskó Kálmán tanár kisért el a szo­morú aktushoz. — A gyulai isii vasár. Szomorú je­lentést veszünk Gyuláról a téli vásár alkalmából. Az ismételten nagy fokban föllépett sertésvész miatt teljesen elma­rad a sertésvásár, amely körülbelül más­fél évtized óta Gyula város mérlegei­hetetlen anyagi kárára és veszteségére, különben is elvesztette országos jelen­tőségét. A gyulai téli vásár egyébként csütörtökön kezdődik a juhvásárral. Pénteken a szarvasmarha, szombaton a ló és gazdasági iparcikkek, vasárnap pedig a kirakodó vásárt tartják meg. Juhászbojtárból milliomos. Lord George Mont Stephen, aki a minap a lon­doni Edvárd-kórház javára olyan alapít­ványt tett, a melynek évi kamatja 250.000 korona, gyermekkorában juhászbojtár volt. 1829-ben született,parasztsorsban. Is­kolába járt és a falu lelkészének juhait őrizte, de aligha furulyaszó mellett, ha­nem alapos matematikai müveletek kö­zepette. Atyja Aberdeenbe kereskedő­nek adta, ahonnan később egy londoni nagykereskedésbe került. Egy napon a pénztárnál egy montreali kliensnek nyug­táiból az idegen észrevette, hogv valami távoli rokonával van dolga. 'Meghívta Stephent Kanadába és kis üzletet nyitot­tak 1850-ben Montrealban. Nemsókára egy bank igazgatója, majd elnöke, külön­böző vasúttársaságok vezetője ós végre a kanadai Pacificvasut építője lett. 1886­ban barones lett és mint lord Mont Step­hen-t meghívták a felsőházba. Az egykori bojtárból így lett dúsgazdag ember, de ő nem feledkezett meg egykori nyomorú­ságáról és mindenütt az emberi nyomo­rúságot igyekszik enyhíteni millióval. Harmincöt szegény rokona között már eddig több, mint tiz millió koronát osz­tott szót. Az eberdeeni kórháznak, a mely­ben valamikor betegen feküdt, 100.000 koronát adott. Legújabb alapítványa öt millió koronát tesz ki. Nyomdászok álarcos bálja. Hova­tovább a politika befolyással lesz a bá­lakra is. Legalább ezt a jelenséget tapasz­taltuk a Corvina-nyomda személyzetének álarcos estólyén, ahonnan a" politika asszonyság többeket visszatartott, mint remélte a rendezőség. Az est azonban mindamellett fényesen sikerült, noha el­elmaradtak a Barison lányok, attrakció és Törley pezsgők is. Érthetők e kis bal­esetek. Á Barison leányokat, orfeumis­tákat visszautasította a vasárnapi hófú­vás. Törley pedig megfeledkezett a meg­ígért pezsgők elküldéséről. Ami szintén nem csudálható, mert hiszen Szabadkán föllépett képviselőjelöltnek. Ott pedig mozgolódni kell ós legfőképpen szállítani a sok pezsgőt a voksot-adó bácskai bu­nyóknak — különben elúszik a mandá­tum. No de mindezen látványosságokat kárpótolta egy sereg sikerült maszka. Nem volt hiány szép lányban, jókedv­ben, táncosokban és kitűnő zenében, ugy hogy ifj. Purcsi Pepi jeles bandája még a reggeli órákban is együtt tartotta a fesztelenül mulató közönséget. Mivel pedig az est jövedelmétől jótókonycélra is jutott, hát egészen szépen sikerültnek mondhatni Carneval bohókás "estólyót. — Köszönetnyilvánítás. A békéscsabai pincérek magyar asztaltársaságának el­nöksége ez utón is köszönetét fejezi ki azon nemeslelkü adakozóknak, kik a mult év december hó 29-ikén a szegény gy^mekek felruházása alkalmával tar­tott estélyen a jótékonycélra kegyes adományokkal hozzájárulni szívesek vol­tak. Felülfizettek: KetterKároly 20 kor. Páger Pál 22 kor., Kormos Emil 2 kor., Grósz Ignácz 2 kor. Szenes Vilmos 2 kor., Walfisch Mór 1 kor., Lőwi N. 1 kor., Baver Adám 5 kor., N. N. 1 kor., N. N. 3 kor., A. 1 kor., M. 1 kor. Lé­dig Károly 1 kor. Varga Mátyás 3 kor, Gyebrovszki Károly 2 kor, Woczet Adolf 2 kor, Berger Sámuel 2 kor, Korek Antal 1 kor. 20 fill., Wilhelm Mihály 2 kor, Áchim László 2 kor, Ko­hut G. Gusztáv 2 kor. Bükfai Nándor 2 kor, Michnai Gyula 1 kor, Bottyánszki Pál 1 kor, Hornvai Pál 2 kor. Hat ember tűzveszedelme. Életmentő legény. Borzalmas tüzkatasztrófa játszódott le a napokban a Békéshez tartozó Bottyánszky János-féle tanyán, ahol csak isteni gondviselés őrizte, hogy hat élet áldozatául nem esett a tűznek. A tanya eddig ismeretlen okból kigyúlt az alvó emberek feje fölött, akik bent égnek, ha egy halálra szánt legény élete kockáztatásával meg nem menti őket. Igy csak egy ember esett a tűz áldoza­tául, öten pedig megmenekültek. A rémes esetről tudósítónk a kö­vetkező részleteket jelenti : A Bottyánszky-féle tanyán lakott Nagy Gábor feleségével, L u k á c s Máriával, három kis gyermekével és apjával, Nagy Istvánnal. A napokban éjjel kigyúlt a tanya s amikor az asszony felébredt, a lángok már elhamvasztot­ták a tetőzetet, a konyha padozata be­omlott, fojtó füst föltötte meg az egész lakást, ugy, hogy menekülésre gondolni sem lehetett. A bentszorultak helyzete rettenetes volt. Az irtózatos tűzhalál borzalmaival szemben egy élő lény sem mutatkozott a környéken. Kétségbeesve, reményüket vesztve szaladgáltak, arcukat a szoba földjére szorítva. Először az anya terült el eszmélet­lenül a földön. Nagy Gábor és atyja, a nagy hőség elől egy-egy ágy alábújtak. A gyermekek kábultan fetrengtek édes anyjuk mellett. Már fél 11 óra felé járt az idő, a mikor a tanya még mindig lángokban állott. A tető, szarufák lesza­kadtak, a padlás már-már leomló fél­ben volt. Czira László fiatal legény, a meny­asszonyától hazafelé menet — egyedül rohant — a tőle még jó három kilomé­ternyire levő égő tanyához. A konyha és lakószoba ajtaját betörte. Elszánt merészséggel megragadta a szoba kö­zepén aléltan fekvő anyát s a szabadba vitte. Czira látván, hogy egy ember nem képes a veszélyt elhárítani, a szomszéd tanyába rohant segítségért. Közben az anya eszméletéhez jött s bevánszorgott a még mindig égő házba s különös isteni gondviselés: mind a három gyermekét megmentette. Mikorra Czira a segítséggel vissza­érkezett, a két ember még mindig benn volt az égő házban. Czira társával — hosszas keresés után — Nagy Istvánt kivonszolták az ágy alól, de mikorára Nagy Gábort megtalálták, már halott volt, megfuladt. A többiek valamennyien életben vannak. Az anya s egyik kis gyermek je­lentéktelen égési sebet szenvedett. A tűz keletkezési oka valószínű, hogy gon­datlanság. A padláson ugyanis felhal­mozott, szárított szőlőlevelét tartottak s a télen avval fűtöttek. Nagyon valószínű, hogy a tűz a padláson keletkezett, mert különben a nagy világosságra figyelme­sek lettek volna a környék lakói, mert mikorára a láng felcsapott, a tető már összeomlott. A sserencsótlen család iránt általános a részvét. A házasságról. — Farsangi téma. — A huszadik század asszonyai közt még a plutokrácia körében is kevés akad olyan, aki ne tudna számolni és ne tö­rődnék azzal, honnan és hogyan terem | elő a pénz, amelyet ő elkölthet. Az élet gondjai még a milliomosokra is ráne­hezülnek, mert az aranynak az a termé­szete, hogy gurul. Á baj és nyomorúság közelebb hozza egymáshoz a sziveket, bizalmassá, köz­lékenynyé teszi az együvé tartozókat, ezért a szegény emberek családjában nincs pénzügyi titok. Ami nincs, azt nem lehet rejtegetni. Eltekintve tehát az al­sóbb társadalmi osztálytól, kevés olyan férj van mai nap, aki anyagi kérdések­ről ne tárgyalna a feleségével. Ha né­melyik ezt feleslegesnek tartja, azt csupa kíméletből teszi. Az asszony vagy na­gyon tapasztalatlan, vagy fiatal, talán ideges, miért hát komoly gondokkal rombolni le illúzióit, ós esetleg ártani velük az egészségének ? Sok férj pedig örül, ha kedves kis fé­szkében megszabadul a banalitásoktól s háza küszöbén lerázhatja magáról az üz­leti gondokat. Az igazi altruizmus a csa­ládalapítással kezdődött és boldog az az ember, a ki szabadon gyakorolhatja. A férjek harmadik csoportja abban a nem irigylósreméltó helyzetben van, hogy élettársánál nem leli fel a kellő ko­molyságot, értelmi tehetségét, hogy anyagi kérdésekről tárgyalhasson vele. Az érdekközösségben élő egyének, különösen házastársak közt fődolog min­dig a bizalom és őszinteség. Ennek hi­ányában komédiává alakul a házasólet

Next

/
Thumbnails
Contents