Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-08 / 58. szám

2-ik oldal bizottsága, ahol „Pünkösdig nincs változás" szállóige kelt szárnyra. A bizottság foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy uj kormány alakítása esetén minő álláspontot foglaljon el a párt, illetőleg, hogy a párt értekezlete elé a bizottság minő javaslatot terjeszszen. A kérdések gerince az, hogy parlamenten kivüli kormányt támogathat-e egyes javaslatoknál a párt, vagy nem. Azonban a szabadelvű párt részére mindenesetre pártprogramot dolgoznak ki, hogy a párt együttmaradását s eképen mint külön pártnak az érvényesülését lehetővé tegyék. A bizottság ma sem hozott határozatot, mert meg akarja várni, amig konkrét tényekkel szemben válik szükségessé az állásfoglalás. Értekezletet tartottak a héten a főrendek is. Az értekezleten az összes megjelentek élesen körvonalozott nemzeti szellemben fejtették ki nézeteiket a válságról. Gróf Széchenyi Imrével egyetemben, aki mint házigazda üdvözölte a megjelenteket, valamenynyien arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a válság eseményeit a főrendiház nem nézheti tétlenül, mert ezzel a passzivitásával gyengíti a nemzeti álláspont súlyát. A megjelent főrendek elhatározták, hogy a főrendiház elnökéhez azt a kérést intézik, hogy hivja össze a főrendiházat ülésre. Fölmerült az az eszme is, hogy a főrendiház a nemzeti álláspont erősítésére intézzen a királyhoz külön feliratot. Ezt az eszmét is általános helyesléssel fogadták el. Az értekezlet állásfoglalásáról Írásban értesítették gróf Csáky Albint, a főrendiház elnökét. A magyarságnak pedig mindezek dacára is szomorú piros pünkösdje lesz Gazdasági ügyek. A gazdasági egylet ÍOOOOO koronás feölosöne. — Házépítés — A mezőgazdaságreformja. Bírósági szakértők. Kihatásaiban nagyjelentőségű eszmék és tervek foglalkoztatták vasárnap délelőtt Békésvármegye vezető gazdáit, akik a vármegye gazdasági egylet igazgató választmányának rendes évnegyedes ülésén résztvettek. Az ülés napirendje az üdvös reformok egész seregét ölelte fel. Mindjárt elsőnek a katonai és luxus lóvásár megtartásáról indult meg tanulságos vita a titkári jelentés kapcsán. Nagyérdekü volt az a vita, amely a 100 ezer koronás szarvasmarha beszerzési államkölcsön kieszközlésének módozatai körül megindult, valamint a mezőgazdaság reformjának kérdése és végül ami talán elsősorban érdekli a vármegye gazdáit, a választmány uj egyesületi ház építését határozta el. A gazdasági egyesület választmányának vasárnapi gyűléséről részletes tudósításunk ez: Az ülést a megjelent választmányi tagok üdvözlésével Zsilinszky Endre dr. igazgató-elnök nyitotta meg. Ezután P f e i f f e r ístván titkár terjesztette elő jelentését a luxus ós katonai lóvásár, valamint a tenyészszarvasmarhakiállitás és díjazás lefolyásáról. A jelentésnek katonai és luxuslóvásárra vonatkozó részéről lapunk más helyén emlékezünk meg részletesen. A választmány a jelentés utóbbi részét köszönettel vette tudomásul. A 100000 koronás kölcsön, Zsilinszky Endre dr. előterjesztette, hogy a földmivelésügyi miniszter a kormány szarvasmarha beruházási kölcsönéből 100000 korona kölcsönzését szóbelileg megígérte, amely Ígéretének most leiratban is kifejezést adott, utasítva az egyletet, hogy kifejezetten állapítsa meg a jótállás módozatait. Eziránt ^megkérdezték az aradi gazdasági egyletet, mely tudatta, hogy a kölcsön 4%-os, 3 évi részlettörlesztóses és ezért a nagybirtokosok nyilatkozat utján vállaltak szavatosságot. Az értesítést a titkár olvassa fel, az igazgató-elnök pedig bejelenti, hogy gróf Wenckheim Dénes is vállalja a jótállást. Báró D r e c h s e 1 Gyula nem tartaná helyesnek, ha csupán az elnök vállaná a szavatosságot, amely pedig csak formalitás. Hanem az elnökség a legközelebbi ülésen mutassa be a kölcsönnyilatkozat megfelelő szövegét, hogy azután a jelentkezők azt aláírhassák. Zsilinszky Endre dr. csatlakozik e javaslathoz, L a v a t k a József pedig azt ajánlja, hogy az igazgatóság is vállalja az obligot. P f e i f f e r István fölöslegesnek tartja a nyilatkozatnak uj ülésen való bemutatását. Báró Drechsel Gyula dr. jogi szempontból közgyűlési határozatot tart szükségesnek a kölcsön megszavazására. Pfeiffer István ellenkező álláspontot foglal el, miután a közgyűlés a bemutatott programot elfogadta ós annak végrehajtásával az elnökséget és illetőleg az igazgató választmányt bízta meg. A választmány báró Drechsel javaslata értelmében döntött. Bírósági szakértők. Az ülés harmadik tárgya a bírósági szakértőkként kijelölendő egyének névsorának megállapítása volt. Kiküldettek erre a tisztségre Csabáról: Kállay Ödön, Wilim István és Pfeiffer István; Békésről: Emperl Ernő, J a n t y i k János és K o z i c s Gyula ; Orosházáról: Szabó János, K r a f t Viktor és Kun Árpád ;Szarvasról Dércy Péter, B a 11 a Sándor és Z1 i ns z k y ístván ; Gyuláról: Wagner Ferenc, Galgócy Gáza ós B a n n e r Béla ; Szeghalómról: Reck Géza, Wagner István, és Nagy Béla; Gyomáról: Serly Kálmán, Fr eyb e r Ernő és Debreceny Endre ; a nagyváradi bírósághoz : Kállay Ödön, Pfeiffer István és Debreceny Endre. Házépítés. Következett Beliczey Géza házépítési indítványa, az ülés egyik legérdekesebb tárgya. Az indítvány egy megfelelő uj házhelyiség ópitését ajánlja, miután ezt az egyesület sajnosan nélkülözi, s miután most a kerteladásból mintegy 100 ezer korona készpénz vagyonnal rendelkezik. Az indítvány tárgyalására kiküldött bizottság jelentését Z silinszky Endre dr. terjeszti elő, amely szerint a bizottság a Főtéren levő Zsilinszky Mihályféle épület megvásárlását ajánlja a célra, ahol a bemutatott tervek szerint 60 ezer korona kölcsönnel emeletes helyiséget lehetne teremteni. Egyben Zsilinszky az elnöki széket ez ügy letárgyalásáig, mint esetleges érdekelt fél, Beliczey Géza igazgatóalelnöknek adja át. U r s z i n y i Dezső furcsának találja határozatok megmásitását, miután a régebbi* álláspont az volt, hogy a régi gazdasági egyleti háztelken építik fel az uj otthont. Az építkezés ügyében rend kivüli közgyűlés egybehivását látja szükségesnek, s a tervet különben, ha az a legelőnyösebb, elfogadja. Pfeiffer István arranézve ad magyarázatot, mennyire költséges volna a régi, mélyfekvésű ós kevésbé forgalmas telken az építkezés és nem olyan előnyös, mint a most bemutatott terv szerint, amelynél még 55 ezer korona forgótőkéje marad meg az egyesületnek jelenlegi vagyonából. A Zsilinszky Mihály-fóle ház átalakításával teljes és megfelélő elhelyezést nyer a gazdasági egylet helyisége, titkári és szolgai lakások, a létesülő szövetkezetek stb. Áchim Gusztáv azt javasolja, hogy csak ugy változtassák meg a régebbi határozatot, ha jobb megoldást találnak. A régi telek állapota miatt ott az építkezés költséges, az a telek a forgalomból kiesik, tehát nem értékesíthetnék kellőleg a bérhelyiségeket, igy a bemutatott tervet ajánlja elfogadásra. Vidovszky Károly kérdi,hogy a tervezett uj helyiségben elhelyezést nyerne-e a tejszövetkezet? Pfeiffer István kijelenti, hogy igen, még az épületnek Köröspart felé eső részében, a főtéri ponton pedig előreláthatólag elárusító helyiséget is nyithatnának. A választmány ezután kimondta, hogy a bemutatót tervet elfogadja és annak jóváhagyása végett rendkívüli közgyűlést hiv egybe. Egyéb ügyek. Pfeiffer István jelentette, hogy az állattenyésztési felügyelőség átirt az egylethez, hogy amint' megszűnik az ex-lex, az egyesületnek 800 korona állatdíjazásra szolgáló államsegélyre van kilátása. Az átiratot tudomásul vették azzal, hogy az egyesület előlegezi a 800 koronát ! az állatdijazásra. Következett az Országos Magyar Gaz, dasági Egyletnek két átirata. Az egyik, amelyikben az egyletet állásfoglalásra | hivja fel a német kereskedelmi" szerződéssel szemben. A kérdést tanulmányozás és javaslattétel végett az igazgató elnök indítványára áttették az állattenyésztési szakosztályhoz. A másik átirat országos mozgalmat indít, az alföldi mezőgazdaság megváltoztatására irányuló törekvései támogatását és erre vonatkozólag véleményét kéri kérdőpontjaira. Ez utóbbi átirat anyagával annakidején, mikor a mozgalom megindult, részletesen foglalkoztunk lapunban, kifejtve álláspontunkat, amit teljesen föd az a nagyszabású vita, mely a tárgy körül megindult a vasárnapi ülésen. Mindjárt a vita elején általános lett a vélemény, hogy e kérdést összekapcsolcsolják a vármegye alispánjának ismemeretes mezőgazdasági memorandumával, melyet a törvényhatóság legutóbbi közgyűlése véleményadás végett áttett a gazdasági egylethez és a két ügyet együtt tárgyalja egy nagyobb bizottság. Az Omge átiratahoz elsőnek B e1 i c z e y Géza szólott, aki az alföldi mezőgazdaság pusztulását nem a gazdasági bajokban, hanem a társadalomban és a szociális bajokban találja. Első a nehéz hitel. A kereskedőnek pl. háromszor annyi passzívája van, mint aktívája, míg a kisgazda vagyona értékének feléig sem élvezhet hitelt. Ez a főhiba, meg azután az, hogy a kisgazda földéhes, árucikknek tekinti a földet. A túlterhelt birtokok megvételére és méltányos eladására földhitelintézetet kellené létesíteni, a mezőgazdaságba kereskedelmi szellemet -önteni. Fölemlíti a községi takarékpénztárak létesitének eszméjét, a melyet már a törvényhatóság legutóbbi ülésén elhangzott beszéde kapcsán ismertettünk lapunkban. Az is egyik nagybaja mezőgazdaságunknak, hogy a munkásnép ós kisgazda félre vannak vezetve, amire illusztris példákat hoz fel. Ezen a bajokon csak a földmives és gazdasági iskolák helyes irányban való fejlesztésével lehet segíteni. Zsilinszky Endre dr. hasonló hibákat említ föl, majd Domoszlay József szólt, aki a legfőbb hibát abban találja, hogy a kisgazda bizik a földjében, s hogy a kisgazdáknak az uj eszmék, a heiyes termelési módok iránt nincs érzékük. Báró Drechsel Gyula dr. szerint oly nagy és annyi problémát ölelnek feí az Omge kérdései, hogy azokra feleletet adni egyenesen nem lehet. E kérdéseket a legapróbb részletekben 1 csak egy bizottságban lehet megtárgyalni, amely bizottság csak a fejezetek megállapítására szorítkozik; a részletkérdéseket pedig ad hoc bizottságokra bizza. Ilyen értelemben tesz indítványt, amelyet egyhangúlag elfogadnak. Néhány apró ügyet intéztek ínég el s az ülés 12 órakor véget ért. Esküdszéki tárgyalások. — Három bűnügy. — A gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbíróság előtt hétfőn kezdődött meg a juniusi ülésszak. A rövid ciklus három első napján három bűnügyet tárgyaltak le, amelyek közül a tegnapi, egy szarvasi feleséggyilkosság keltette a legnagyobb érdeklődést. Az esküdtbirósági tárgyalásokról az alábbi tudósításokat adjuk: Kútba dobta a haragosát. A ciklus első napján S o ó s Lajos orosházi lakos szorongott a vádlottak padján. A kir. ügyészség szándékos emberölés bűntettének a kísérletével vádolta, amely bűncselekményt Soós azáltal követte el, hogy a mult év augusztus 19-én Pusztai Imréné Szabó Julianna orosházi menyecskét a Lehel-utcai kútba dobta. A hirtelen természetű ember, az utcai kútnál összeszólalkozott az asszonnyal, akit felindulásában derekán kapott és fejjel a 6 m. 20. cm. mélységű kútba dobta, melyben 1. in. 5. cm. mélységű víz volt. Az asszony, szerencsére a halálos rémületen kivül, csak kisebb sérüléseket szenvedett. Az ügyet V. Szakmáry Arisztid h. esküdtszéki elnök elnöklete alatt tárgyalta a biróság, melynek tagjai voltak : Hubay Lajos és B u 11 a Antal szavazóbirák, Nuszbek Sándor dr. jegyző. A közvádat Tóth Ferenc kir. alügyész képviselte, a vádlott védelmét pedig P e r g e r Elemér dr. orosházai ügyvéd látta el. Az esküdtbíróság rendes tagjaivá kisorsoltattak: Bertóthy Károly (Orosháza), Fre und Sándor (Gyula), Bakucz József (Csaba), Kéri János (Szentetornya), Szemeti Imre (Gyula), G e n c s i József (Csaba), Z a 1 a y György (Csorvás), I s z 1 a y Gábor, P o 11 á k Kálmán (Orosháza), L i c s k a Ferenc ós S a 1 István (Gyula), pótesküdtek voltak : Boros Károly (Köröstarcsa) és G r ó s z Ármin (Szarvas). Vádlott a tárgyalás folyamán beismerte a terhére rótt bűncselekményt, de a bűnösséget tagadta, azzal védekezvén, hogy az asszony akarta őt a kútba dobni, s ő csak a jogos önvédelemre szorítkozott. Mivel azonban ezt a védekezést a kihallgatott tanuk megcáfolták, az esküdtek a perbeszédek befejezése után a vádlottat bűnösnek mondták ki verdiktjükben, melyet Berthóty Károly esküdt-elnök hirdetett ki. A biróság ennek alapjan Soós Lajost az enyhítő körülmények figyelembe vételével 6 hónapi börtönre ós 3 évi hivatalvesztésre itélte. Rabló legények. A második napon, kedden, egy érdektelen rablási esetet tárgyaltak. Csekély volt az elrabolt összeg, de a törvény rablásnak minősítette, s mint ilyen szigorúan büntette. Két vádlott volt: Gyaraki Mátyás és Makay Bálint köröstarcsai legények. A bűnök az volt, hogy a mult év október 14-én éjjel Tóth Imre köröstarcsai lakost az utcán leteperték és elrabolták tőle 34 korona 10 fillér készpénzét. Múlatás után volt ez, amikor Tóth igyekezett ^haza. A biróság igy alakult meg: elnök Thold István törvényszéki biró, szavazó-birák : Bulla Antal és P o p p Aurél, jegyzőkönyvvezető Weimann dr. A közvádat L i s z y Viktor dr. kir. ügyész, a vádlottakat Ladics László dr. és Karácsonyi Sándor ügyvédjelölt védték. Az esküdt biróság rendes tagjai voltak : I s z 1 a y Gábor" (Orosháza), P o 11 á k Kálmán (Orosháza), Karácsonyi Károly (Gyula), Szemeti Imre (Gyula), Bakucz József (Csaba), Groszmann Ármin (Szarvas), W i n k 1 e r Gyula (Gyula), K á t a i István (Gyula), Karácson i János (Szentetornva), Fehér Flóris (Csaba), Bakos Mátyás (Csaba), Weiszbrunn Ignácz (Köröstarcsa), rendes esküdtek. Vádlottak a vizsgálóbíró előtt történt kihallgatásuk alkalmával beösmerték bűnösségüket, a keddi tárgyaláson azonban tagadtak. Makay azt a mesét adta elő, hogy esős idő volt, a sikos pallón elcsúsztak,,, miután egy kis szesz volt a fejükben. Ö estében belegabalyodott sértett láncába, amelyen pénztárcája lógott és azt így rántotta ki, Gyaraki pedig rájuk esett. Ezt a lehetetlen mesét Gyaraki is megerősítette, aki pedig első alkalommal azt vallotta, hogy torkolászta a sértettet. Azt azonban beismerte, hogy a véletlenül kezébe csúszott pénzből másnap 10 korona 10 fillért Makkainak adott. A kihallgatott tanuk természetesen rácáfoltak erre a vallomásra, s ezért a perbeszédek után az esküdtfőnök I s z alay Gábor a polgárbirák nevében marasztaló verdiktet hirdetett ki, amelynek alapján a biróság vádlottakat fejenként 2—2 évi fegyházbüntetésre itélte. Az elitéltek és a! védők semmiségi panaszszal éltek az ítélet ellen. Keresd az asszonyt. Az élet egy sokat megismétlődött tragédiája játszódott le tegnap a gyulai törvényszék esküdtbirósági tárgyalótermébe. A komor arcú birák előtt egy szánalmas kinézésű öreg ember sírta el panaszát, keserves sorsát. Elhalt az első felesége, deresedő szive még egyszer meleg napsugárt vágyott s amikor elrebegte a kacér asszonynak az oltár előtt az esküt, belépett a pokolba, amelyből csak a börtönbe vezethetett az út. Oda is jutott, mert a hűtlén asszonyt egy elkeseredett pillanatban az indulatok hatása alatt agyonverte s azután önként jelentkezett a csendőrségnél. Annakidején részletesen megírtuk, hogy Urbancsok János szarvasi lakos a mult év december 19-én este egy mángorló fával kétszer ugy sújtotta fejbe csapodár feleségét, Sztrehoszky Juliánnát, hogy az szörnyethalt. Ezért a kir. ügyészség a btkv. 278. |§-ába ütköző és a 280. szakasz szerint minősülő házastárson elkövetett szándékos emberölés büntette miatt emelt ellene vádat. A ciklusnak a legérdekesebb tárgyalását Hubay Lajos törvényszéki biró vezette. Tagjai voltak a bíróságnak : Thold István és P o p p Aurél szavazó birák, K á 11 ó Miklós jegyző, az ügyészség részéről L i s z y Viktor dr. kir. ügyész, A vádlottat Major Simon dr. védte. Törvényszéki szakorvosokként megjelentek: folyfalvi Z ö 1 d y János vármegyei főorvos és P á n d y Kálmán dr. elmegyógyintézeti főorvos, továbbá Déry és' Takács szarvasi orvosok. Az esküdtek kisorsolása a következőkként történt: Rendes esküdtek lettek : Gábor János, Iszalay Gábor, Kalmár Pál, Zalay György, Németh Lukács, Kohn Zsigmond, Sal István, Szemeti Imre, Gencsi József, Karácsonyi János, Fehér Flóris, Kátai István. Pótesküdtek : Bakucz József és Grósz Ármin. Az esküntbiróság megalakítása után a vádlottat vezette elő két szuronyos őr. Öreg, meghajlott vállú, dereshaju ember. Szánalmas a megjelenése, a hangja. Az elnök kérdéseire siránkozó hangon felel. Az általános kérdésekre előadja, hogy 61 éves ev. ref. vallású napszámos, szarvasi lakos, özvegy, első feleségétől 4