Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-04 / 57. szám

3-ik oldal önösen Haviár részvételét hangoztatta linkompatibilitásnak, Jancsovics Emil olyan irányú felszólalása után, hogy a kiküldöttek nem mint tisztviselők, de mint a vármegye érdekeinek képviselői vesznek részt a bizottságban az állandó választmány javaslatát elfogadták. Jókai Mór síremlékére ós szobrára 200 koronát szavazott meg a közgyűlés Két nyugdíjazás következett ezután. 0 r d ó György hivatalszolgát 640 és Belencéresi József volt jegyzőt 400 koronával nyugdíjazták. A vármegyei közkorházi bizottságban megüresedett tagsági helyekre D a i m e 1 Sándor dr. főjegyzőt, Z ö 1 d y Géza dr. tisztiügyészt és Kiss János számtanácsost választották meg. A gerla—békési útszakasz egy részét az alispán előterjesztésére fölvették a vámos utak hálózatába. Haviár Gyulának a szarvasi segédjegyző választása ellen beadott felebbezését elutasították. S mint lapunk más helyén már részletesen megemlékezünk, segédlevéltárnoki állás szervezésének engedélyezése iránt feliratot intéztek a belügyminiszterhez. Bucsatelep közigazgytása te lefonhálózatot kért. A célra szükséges államsegély megadása iránt a miniszterhez fordultak. Gyulaváros jóváhagyás végett beterjesztette módosított nyugdíj szabályrendeletét, amelyett több rendbeli pótlás végett visszautasítottak. Hasonló képpen nem fogadták el Gyulavárosának azon kérelmét sem, amelyben az ebadó eltörlését kérik. Hanem hosszabb vita után az ebadó szabályrendeletet méltányos módosítására bizottságot küldtek ki, amelynek tagjai: F á b r y Sándor dr. alispán, * Z ö 1 d y Géza dr. ügyész, Jancsovics Emil, K. Schriffert József, Domby Lajos, Névery Albert, H e k s c h Miksa és P e t n e r József. A számos apró ügy közül végül megemlíthetjük még, hogy a gyomai uti bizottság javaslatára, hogy az endrőd—turkevei, mezőtúr—dévaványai, endrőd— csabai és a gyoma—babonás—kisújszállási utakat fölvették a községi közlekedési utak hálózatába. A vármegye levéltárának rendezése. Az ősök bűne. Vármegyéknek, városoknak egyik legbecsesebb vagyonuk : a levéltár. Aminthogy a gazdasszonyt konyhájáról, úgy a vármegyéket, városokat levéltárjukról itólik meg. Nohát ilyen ítéletszerzés végett ne adj Isten, hogy valaki, pláne idegen, bevetődjékBékésvármegye levéltárába! Mert az olyan véleményt alkot a megyéről, ami minden képzeleletet felülmúl. Békésvármegye levéltárához képest Augia6 istállója gondozott szalon volt, s ha tán az előző király Eközben a párbaj feltételeit az egyik segéd kihirdette. Egyszeri golyóváltás, lövés adott jelre — az egy . . . kettő . . . három . . . elhangzása után. A jel megadatott. A pisztolyok elcsattantak. Én soha verőfényesebb, szebb, tökéletesebb csütörtökre nem emlékszem mint aminőt ez a két pisztoly adott. S láttátok volna azokat a vérszomjas, ádázán villogó szemeket, amikkel az a két ellenfél egymást méregette — veszély után — ahogyan azok méltatlankodni s boszankodni kezdtek . . , — Miska bácsi, te bennünket nevetségessé akarsz tenni ? ... Ez nem elégtétel! ... A pisztolyok töltve se voltak .. . — Micsoda ? ' Halli öcsém azt a pisztolyt ! Szólt s elfordul felhúzta a sárkányt, babrált valamit rajta s elsütötte ... — Biz azok töltve voltak. Az ellenfelek elnémultak — és összebékültek. Haza menet kinzotí a kíváncsiság és megkérdeztem a főhagynagyot. — Mint és hogyan csinálta azt, hogy a pisztolyok oly bizonyosan csütörtököt mondtak ? — A dolog igen egyszerű. — Tán nem tett rá gyutacsokat. Dehogy nem ! Hanem . . . azok remek, pompás, használt gyutacsok voltak. háromezer szarvasmarhája szabadult volna be, azok se tudtak volna nagyobb rendetlenséget Ivmne f sinálni, mint csinált a boldogult .ősök, mondhatjuk évszázados bűnös mulasztása, a sok-sok ezreket érő történelmi ereklyék, műkincsek, oklevelekkel való nem törődömsége. Mert senki egy pillanatig ne higyje, hogy a mostani, vagy akár a mult generációbeli tisztikar hibája ez a krisztustüzrevalója formájú botrányos állapot. Hanem a megboldogult elődöké, akik következetesen patópálóskodtak a levéltárral, hagyván az utódokra olyan formán a vármegye levelesládáját, hogy öt Herakles egy emberöltőn keresztül se tud benne tökéletes rendet teremteni. A levéltárnak ez a botrányos állapota legelsőbben is Fábry Sándor dr. alispánnak tünt fel, aki évek óta minden lehetőt elkövet, a régiek mulasztásainak pótlására. Évek óta folyik a levéltárban a munka, amelyet azonban legnagyobbrészt akadályozott az a kötülmény, hogy nem volt megfelő helyiség. Nem-e szégyenletes a nevetséges állapot mellett, hogy egy vármegyének az okmánytára régi börtönök kétlépéses celláiban, ablaktalan zúglyukakban, padláson négyujnyi porróteg alatt szerteszét hányódik, végtelen "örömére a kutyabőrös oklevelekből és címerekből lakmározó egérhadnak! Hogy mennyi sok értékes okirat ment igy évszázadokon tönkre, mennyi veszett el! Elismerés Fábry alispánnak, hogy belátva a helyzet tarthatatlanságá', akadályokat nem ismerve, megoldotta a a levéltár helységének kérdését. A levéltár a kir. adóhivatal helyiségeibe költözik, amint a pénzügyi palota építése befejezést nyer. Nyolc terem szabadul itt fel, a megyeház épületének jobboldali földszintjén. A levéltár berendezéséhez mintegy 12 ezer korona áll rendelkezésre, amelyet az 1%-os pótadóból a keddi közgyűlés szavazott meg. Amint erre vonatkozólag megérkezik a miniszteri jóváhagyás, hozzáfognak a levéltár átköltözködéséhez és rendbeszedéséhez. Egy igazi heraklesi erő áll az óriási tömegi munka élén, Antalóczv főlevéltáros, aki eddig is megfeszített munkával dolgozott a botrányok eltüntetésén. — Hanem bármennyire megfeszíti is egy akármilyen törekvő és ambiciózus ember az erejét, egész életének a feláldozásával sem tudja évszázadok mulasztásait egymaga helyrepótolni, pláne, ha e nagyarányú munka mellett folyó ügyeket, levelezéseket, előadványokat, anyakönyvi másodlatok ellenjegyzését kell végeznie. Éppen ezért határozta el a keddi közgyűlés egy segédlevéltárnoki állás szervezését, amelyet a miniszter remélhetőleg jóvá is fog hagyni. De vessünk néhány pillantást a levéliár mai állapotára. Antalóczy főlevéltáros,- aki egy igen nagyműveltségű szakember ós ambiciózus tisztviselő, hivatalos helyisége a megyeház jobbszárnyának belső földszintjén fekszik. Ez a hivatalos helyiség már a levéltár leendő területén fekszik. Újonnan van berendezve s benne a megszólalásig lelkiismeretes rend uralkodik. Ebből a teremből egy ajtón keresztül fog majd a jövendő levéltár három szobája vonulni, a folyosó ellenkező oldalán pedig ugyancsak egy bejárattal négy te; rem. Mindegyikbe uj szekrények jönnek, modernül berendezve, mint a főlevóltári hivatal. Ebben menyezetig érő szekrények vannak. Díszes, borjubőrkötósü hatalmas könyvek sorakoznak rajta. Országgyűlési és főrendiházi jegyzőkönyvek 1700tól kezdve; törvényhatósági jegyzőkönyvek 1715-től kezdve, a Bach korszak kivételével, napjainkig, azután megyei törvényszéki ós ;bünfenyitő iratok, a másik oldalno városok s törvényhatóságok monográfiái, nemesi oklevelek, inventáriumok, boszorkányperek iratai, vizügyiokiratok, régi pecsétek, megyei nemesek címerei, amelyek jórészét Antalóczy találta fel. E címereket Antalóczy szabad óráiban lemásolja és az élethű másolatok díszéül fognak majd szolgálni az egyes termeknek, amelyek nyolcadika a pénztári és számvevői iratok számára lesz berendezve. Most egy sereg kutyabőrt mutat föl a levéltáros. Még III. Károly ajándékozta a cimerleveleket a megyének 1724-ben, a másikat V. Ferdinánd 1836-ban, ismét egy másik csapatot a Rákócziak, Mátyás király stb. Mindezen becses okleveleket szemétben, szekrények alatt, elhányva a padláson, felét-felében találta meg Antalócy. Valamint két értékes királyi pecsétet is, amelyek még viaszba vannak nyomva és sok-sok történelmi ereklyét, amelyeket a hanyag elődök szétszórtak. Nagyjában ennyit lehet irni a levéltár reformált részéről. De kimeríthetetlen anyag fekszik ott, amely a történetíró hivatott tollára vár. A levéltár még rendezetlen részéről szomorú beszélni. Négy különböző helyen fekszik, s mindegyike e helyiségeknek Augias istállója az évszázadokat felölelő poros, penészesedő aktáknak. A régi megyei börtön helyiségében 9 cellában hevernek a legnagyobb rendetlenségben és összeviszaságban a legrégibb iratok, jegyzőkönyvek, oklevelek 1710-től 1849-ig, azután 1886-tól 1895ig. A főépület kapualjától jobbra-balra egy-egy sötét szoba fekszik. Ezek a legsötétebb Bach korszak és II. József németnyelvű iratait rejtik magukban. Az egyikben két érdekes urna van. Egyegy ládiba felül öt tölcsérrel. Titkos szavazásra szolgált. Ki mennyit kapott a szines golyókból, annyi voksot számítottak a javára. Ez urnák egyike megmarad a levéltárban, a másikat a gyulai békésmegyei muzeumnak ajándékozzák. És még ezek után a padlás ugyanannyi okiratot, levelet, s általában régi aktát rejt magában, mint a többi összesen. Elképzelhető hát, mily óriás munkát ád a rendezés, amelyet Antalóczy már évek óta folytat s amelyet kellő munkaerő mellett, remélhetőleg a legsikeresebben megold. A Vöröskereszt egylet esabai fiókjából. 2000 koronás alapítvány. Áldásdús működésének maradandó szép emléket készül emelni a Vöröskereszt egylet csabai fiókja. Az országos központban 2000 koronás alapítványt létesít, miután ügybuzgó tagjainak fáradhatlan munkássága összeteremtett annyi tőkét, hogy ez alapítvány létesítése nagyobb megerőltetés nélkül keresztülvihető. A humánus alapítvány, amelyet pünkösdi közgyűlésén előreláthatólag örömmel hagy jóvá a fiókegylet egyeteme, elsősorban az egylet tevékeny alelnöknőjének, Friedmann Mórnénak köszönhető, aki az eszmét felvetette. De legföként elismerés illeti érte magát az egyletet, s a választmányt, amelynek minden tagja áthatva a humánus cselekedet jelentőségétől, egyhangú és lelkes örömmel valósították meg az eszmét. Itt megemlítjük, hogy nem első a csabai fiók, amely igen szép és emlékezetes adománynyal járul a központi ágyalapitványok számának szaporításához. Hasonló alapítványt létesített már a békési fiók is, amely pedig anyagiakban sokban mögötte van a csabainak. De hogy Békés megelőzte e tekintetben Csabát, az a csabai fiókegylet részéről nem mulasztás, csak a nemes szivüségnek a legalkalmasabb időben való gyakorlása. Ezzel az alapítvány kérdéssel csütörtöki ülésén foglalkozott a csabai vörös kereszt egylet fiók választmánya. Az ülésről az alábbi tudósítást adjuk: A választmány ülését a megjelent tagok szívélyes üdvözlésével özv. B e1 i c z e y Istvánné nyitotta meg. Az elnöknőn kivül jelenvoltak az ülésen: Friedmann Mórné alelnöknő, özv. U r s z i n y i Jánosné, Fejér Béláné, S t u m e r Auguszta, Réthy Béláné, Varságh Béla, R e i s z Miksa dr., W a 1 f i s c h Ferenc dr., Pfeiffer István és Szathmáry Endre. Var ság Béla egyesületi titkár az ülés megnyitása után" előterjesztette a mult év folyamán érkezett összes leveleket, hozott határozatokat, elintézett ügydarabokat, amelyek mind tudomásul szolgáltak. Hasonlóképpen tudomásul vették a pénztári jelentést, amelyet Pfeiffer István mutatott be. A jelentés szerint az egyesületnek jelenlegi készpénzvagyona 4081 korona. Majd az évi rendes közgyűlés idejét állapították meg, amelyet pünkösd hétfőjén tartanak meg az állami felsőbb leányiskola földszinti tantermében ós pedig délután 4 órakor. Friedmann Mórné nyújtott be ezután egy ivet, amely szerint az egyesületnek 20 uj tagot toborzott. A választmány örömmel vette tudomásul az alelnöknő ügybuzgó fáradozását és a taggyűjtésekért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott számára. Az indítványok során elsőnek Friedmann Mórné szólalt föl. Indítványozta, hogy egyesület, amennyiben lehetséges, a központban létesítsen egy 2000 koronás ág.valapitványt, hogy ezáltal is maradandó emléket szerezzen működésének. Az indítványt egyhangn lelkesedéssel fogadták és pártolólag terjesztik a közgyűlés elé. Addig is "az elnökség érintkezésbe lép a központtal aziránt, hogy az alapítvány létesítése esetén, nem-e volna hajlandó legalább öt évig a tagsági dijak hányadát, 50°/

0-kát elengedni, miután az egyesület a nagyobbszerü kiadással igen igénybe lesz Véve. Beliczey Istvánné elnöknő egy a télen rendezendő nagyszabású hangversenyestóly eszméjét vette föl. A választmány egyhangú örömmel üdvözölte az indítványt és megbízta az elnökséget a kérdésnek felszínen való tartásáról. Végül a szanatórium egyesület segélykérvénye fölött döntötték, kimondván, hogy mivel az egyesület most túlságosan igénybe van véve, segélyt egyelőre nem adhat. A békés-csanádi vasutak bérbeadása. Az Acsev. közgyűléséből. Igen érdekes közgyűlést tartott csütörtökön az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak részvénytársasága. Két bank, egy budapesti és egy bécsi, rést akartak ütni azokon a hagyományokon, melyeket eddig oly közhasznú és áldásos eredménynyel követett az Acsev. A teljesen indokolatlan, de mégis érthető támadásra természetesen megkapták a méltó feleletet. Mert ebben az országban nemcsak az Acsev. részvényesei, de az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak: a magyar munkának, a magyar becsületességnek, fényes diadala az egész vállalat, ahol nem a haszon kérdése képezi tisztán a szolidaritást, hanem a vállalat erősítése, fejlesztése hazafias ós nemzetgazdasági irányban. A jelzett támadás különben abban állott, hogy nevezett bankok képviselői indokolatlan és haszonleső bizalmatlanságból nem akarták tudomásul venni az igazgatósági jelentést, amely pedig csak elismerést érdemel. Az Acsev. közgyűlésének tárgysorozatába legfontosabb pont volt, amely egyszersmind bennünket legközelebbről érdekel, az igazgatóság javaslata a Békóscsanádi vasút bérbevétele tárgyában. E vasút átvételével az Acsev. Mezőhegyestől kiágazó ága, Tótkomlós-Orosházán át, Szarvasig bővülne, esetleg a SzarvasSzentandrás-öcsödi vonallal Mezőhegyesig is. A vitának ezt a részét alább adjuk: Okolicsányi Zoltán dr. hoszszan tartó beszédben a mellett nyilatkozott, hogy a Békés-csanádi helyiérdekű vasút bérbevétele a részvénytársaságra nem előnyös s azt érzékeny károsodással fogja sújtani. Indítványozza, hogy a közgyűlés egyelőre vegye le a kérdést a napirendről; indítványa el nem fogadása esetén a kereskedelmi miniszterhez fog felebbezni ós kérni fogja a jóváhagyás megtagadását. Nachtnébel Ödön kifejti, hogy az igazgatóság számvetések alapján dolAngol különlegességek a IqdqfaHW szabás, KWálóan finom Kivitelben * férfi-ruha szövetek fftWünySHet^t £lltiiatwiTe$Wer€l(K£?K