Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám
1905-06-01 / 56. szám
„,ia, de akkor a király mereélzárkózott mindentől, ami a szaDadelvüpárt kilences program mján tul terjed. Azt hiszik, hogy az azóta tapasztaltak folytán a kibontakozás érdekében most már az az álláspont nem lenne anynyira elutasító. Eképen emlegették, hogy megint vissza fog kelleni térni, a gróf Andrássy Gyulával való kísérletekhez, de ezúttal a talajt korábban akarják előkészíteni s csak aztán, ha a megoldásra kilátás mutatkozik, kerül arra a sor, hogy a király gróf Andrássy Gyulával újra tárgyaljon. Ekkor történnék, hogy megjelölnék az engedményeket, melyeket az uralkodó adhat. Az ellenzék azonban már minden tervet kételkedéssel fogad. Jelenleg csupán azt látja, hogy gróf Tisza István a helyén maradt és sem ő, sem kabinetje nem távozik, holott Tisza a mult héten a végleges felmentésről már mint bevégzett elhatározásról beszélt ós távozását a képviselőházban kétszer is bejelentette. Attól tartanak, hogy Tisza megmarad, amig a quótát parlamenti tárgyalás nélkül és felelős kormány előterjesztése nélkül, sőt quóta-bizottságok egyezkedési kísérlete nélkül, a király eldönti. Uj tervek is merültek fel. Ezek közé tartozik a pártközi konferencia gondolata, E szerint a pártoknak egyesülnie kellene az alkotmány védelmére, ha az veszedelembe kerül. A politikai körökben különben még mindig nem ocsúdtak fel a gróf Keglevich István tragikus halála által előidézett izgalmak behatása alól. A bányakerületi ev. egyházmegye püspökválasztás előtt. Az ágostai hitvallású evangélikus egyház bányakerülete tegnap délelőtt Zsilinszky Mihály államtitkár, kerületi felügyelő elnöklésével; rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek legfontosabb tárgya a Sárkány Sámuel viszszavonulásával megüresedett püspöki szék betöltése iránt való intézkedés volt. A közgyűlést Zsilinszky Mihály nyitotta meg. A rendkívüli közgyűlés összehívásának oka — úgymond — az, hogy a kerület nagyérdemű főpásztorának, Sárkánv Sámuelnek püspöki széke megüresedett. Ezt a széket be kell tölteni oly férfiúval, a ki arra minden tekintetbén érdemesnek mutatkozik ós a ki az egyházhoz és a magyar hazához való lángoló szeretetén kivül fenkölt gondolkodásával, szellemi fölényével és erős hitével alkalmas arra, hogy mások példájául szolgáljon. Elismeri, hogy ily férfiú kiválasztása nagy és nehéz" feladat, a melyhez a választóközönség érett megfontolása szükséges. Fölöslegesnek tartja, hogy itt bővebben kifejtse az evangélikus püspöki állás magasztos hivatását. Bizik a választásra hivatott gyülekezetek és intézetek higgadtságában, az evangéliumi szellem hatalmában, a mely vissza fogja őket tartani minden törvénytelenségtől. Üdvözli a kerület küldöttéit és a közgyűlést megnyitja. Ezután Sárkány Sámuel örömének adott kifejezést ama kitüntetés fölött, a melylyel a király a kerület felügyelőjének érdemeit elismerte és méltányolta. Zsilinszky megköszönte az üdvözlést, mire újból Sárkány Sámuel szólalt fel. — Tizenöt évig töttötte be — úgymond — a püspöki széket legjobb tudása szerint, most nyolczvanöt éves korában azonban kérnie kell immár elbocsáttatását, mert aggkoránál fogva nem képes többé az állást ugy betölteni, ahogy szeretné. Elfogult szívvel mond köszönetet azért a szives jóindulatért és bizalomért, a melylyel az egyházkerület az ő működését mindenkor kisérte, köszönetet mond Zsilinszky felügyelőnek, a ki neki erős tsmasza és bölcs' tanácsadója volt. Az Ur áldását kéri a kerületre, hogy terjeszkedjék hitben, szeretetben, erkölcsben. Miután még Zsilinszky Mihály meleg szavakkal köszöntötte Sárkányt, az őt ért királyi kitüntetés alkalmából, az agg főpásztor a kerület tagjainak lelkes ovációi közben elhagyta a tanácskozási termet. A közgyűlés 1ezután rátért a püspöki szék betöltésére vonatkozó intézkedések megtételére. Kimondta a közgyűlés, hogy a gyülekezetek és iskolák junius harmincadikáig kötelesek szavazataikat beküldeni Zsilinszky Mihály kerületi felügyelőhöz (Vas-utca 6. sz.) Megalakították a szavazatbontó-bizottságot, a melynek tagjai lettek : Wagner Géza, F a b i n y i Gyula, Zsigmonrty Jenő. H a v i á r Dániel, Horváth Sándor, S c h r a n z János ós Folvay Antal. Végül elfogadta a közgyűlés H aviár Dániel ama indítványát, hogy a mindenkori püspököt, ha bármily okból gátolva lenne hivatalának ellátásában, az adminisztratív teendőkben a kerület egyházi jegyzője helyettesíti. A csabai Kossuth-szobor. A szoborbizottság- Horvay műtermében — Kossuth Ferenoz mint szobrász. Minden nemzetnek megvan a maga kultusza. Miénk a Kossuth kultusz. Varázslatos ez a név, mely regél dicsőséges napokról, hevületbe hozza a sziveket, együvé forrasztja az érzéseket és a magyarság évszázados küzdelmeinek egy olyan változa fos ós bűbájos, de egyszersmind megható és tanulságos panorámáját állítja szemünk elé, amilyen kevés nép életében van. És ez a dicsőséges kultusz csak tervőben a hatalom erőszakának ellenszegülő tisztikarnak. Egy kis következetesség (?) A törvényhatóság erkölcsi (sőt anyagit is akart) támogatást biztosított — egyhangú lelkesedéssel — a megyei tisztikarnak, miután Fábry alispán hazafias gyújtó beszédben kifejtette, hogy az erőszakkal szemben sem tér le a tisztikar a törvényesség útjáról. Közben más tárgyra térnek át. Az alispáni jelentés mezőgazdasági fejezetére. Szabó János, a köröstarcsaiak közszeretetben álló papja, elismerést javasol szavazni az alispánnak az alapos tanulmányra valló eszmegazdag memorandum szerkesztéséért. — Nem szavazunk köszönetet! Hiszen csak kötelességét teljesítette az alispán - zúgja Pándy István dr., a heves temperamentumu csabai fiskális és néhány társa. A noblis riposztot aztán az alispán adja vissza igen szellemesen : — Igazuk van. Csak kötelességemet teljesítettem és ón megelégszem az önök erkölcsi támogatásával (!). (Mellesleg legyen mondva, akadnak koalíciós koponyák, amelyek nem értik, hol van itt a vicc.) Mindez halvány háttere a fölséges szép képnek, amely bevésődött a szivekbe a keddi közgyűlésből. A megragadó kép maga a hazafias lelkesedés tüzétől áthatott testvéríesülése az egész " '-ói/ 11;')i \j; i Ví, amely fontos történeti pillanat komoly méltóságához híven, meghatóan nyilatkozott meg a'politikai kérdéseknél. Azt mondja ez a festői szép jelenet, hogy egyforma hazafias lelkesedés hatása alatt állunk "valamennyien, a midőn megtámadott alkotmányunk védelemre szorul. Azt, hogy amilyen féltő gonddal ápolja Békésvármegye hazafias törvényhatósága a megye általános és parciális közérdekét, éppen olyan letkesedéssel, törhetetlen hazafisággal, tántorithatlan erólylyel áll sorompóba mindazon esetekben, amikor a magyar nemzet érdekeinek, törvényben biztosított alkotmányos jogainak megvédéséről van szó. Egy daliás szép férfi olvassa értelmes, komoly hanghordozással a vármegyének a törvényhozáshoz intézendő hevesi szellemű feliratát . . . Könyek rezegnek a szemekben és igazi lelkesedés szállja meg az ősmamelukok lelkét is ... A feliratra falrengető lelkes éljenzés a felelet. Még Pándy István is tapsol, éljenez és bólintgat a fejével: — Ez egészen jól van ! De a végén csak kitör belőle a megrögzött túlzó : — Igaz, hogy a befejezése egy kicsit lojális. De azért jól van, nagyon jó ! És tapsol, éljenez újra. Ez pedig azt jelenti, hogy Heves csöppet sem kumcabb legény ami mamsluknak csúfolt megyénknél. — latin. jed, bevésődik már a kisdedek szivébe, hogy tettekre erősítse a férfit koporsója bezárultáig. A Kossuth-kultusz terjedésével szaporodnak annak büszke szimbólumai is, a Kossuth szobrok, hogy időtlen időkik hirdessék Kossuth Lajos nagyságát, az ö eszméit. Mit jelent az az érctömeg, amely Kossuth Lajost ábrázolja ? Amint a nagy ember nagynevű fia: Kossuth Ferenc mondta azt, hogy: „Kossuth Lajos nem halt meg, noha eltemettük, hanem időtlen időkig él. Szimbóluma annak a halhatatlan eszméknek, amely hite, lelke minden igaz hazafinak, amely eszme örökké él és eget kér magának. Szellem, amely messze távolban, a múltban testesült Árpádban, Bocskayban, Rákó ciban és meg fog testesülni a jövőben is mindenkor, ha a haza veszélyben forog. Halhatatlan a szobor, amelyben élet és lélek van. Halhatatlan mert az ő dicső eszméi terjednek, szelleme szótárad minden felé. Ott lebeg kunyhóban, palotában, boldog családi tűzhelynél, benne rezeg a dalban, mit gyermekének dúdol az anya, benne az ifjak lelkesedésében, tüzlángra gyújtva ; az aggok szivében, akiket boldogsággal tölt el a mult feledhetetlen dicsősége." Az orosházi szabadságoltár ünnepélyes leleplezésénél hallottuk e szókat. És nem sokára hallani fogjuk Csabán. Mert testet öltött az eszme. Horvay János budapesti szobrászművész budai várkerti műtermében készen áll a csabai Kossuth szobor agyagszobra, amelynek a felülvizsgálata Kossuth Ferenc és az alkotó művész, valamint a Kossuth szobor bizottság tagjainak jelenlétében vasárnap történt meg. Részttovábbá a fölülvizsgálaton lapunk részéről Palatínus József is. A szoborbizottság S z a 1 a y József elnök vezetésével szombaton délután utazott föl a fővárosba. A bizottság részéről Áchim Gusztáv főmérnök, B a1 á z s Ádám és R e 11 Lajos főgimnáziumi tanárok és Wagner József műépítész utaztak föl. A küldöttség vasárnap délelőtt Horvay János szobrászművészt kereste föl Zöldfa utcai lakásán, ahonnan a szobor megtekintése végett átmentek a művész várkerti műtermébe. Szalay József ós Rell Lajos dr. pedig elhajtottak Kossuth Ferencnek, az országos függetlenségi párt vezérének lakására, ahol Szalay József szép beszédben kérte fel a nagy vezért a szoborvizsgálalon való részvételre. Kossuth Ferenc örömmel adta beleegyezését, ós azután Budára hajtattak. Tizenegy óra volt, mikor Kossuth a műterembe ért, ahol lelkes éljenzéssel fogadta a kis társaság, amelynek részéről a művész üdvözölte. A bizottság ezután azonnal beható vizzgálat alá vette a szépen sikerült szobrot, amelyen a művész a tett "észrevételekre több lényeges javítást eszközölt. Az arc — különösen Kossuth Fe renc észrevételeire, néhány perc alatt egész uj, természetes kifejezést nyert. Maga Kossuth Ferenc is modelt ült, miután mint tudvalevő, nagynevű apjának számos jellemző arcvonását örökölte. De legérdekesebb kép volt, mikor maga Kossuth Ferenc vette kezébe a vésőt és a művész tudásával, értelmével és ügyességével, érzésével alakított, formált a szobron. Kossuth, a politikus, az államférfi ? — kérdeznék sokan. Igen, Kossuth Ferenc, aki maga is szobrászművész. Még olaszországi tartózkodása alatt megcsinálta atyjának mellszobrát, carrarai fehér márványból, amely megszólalásig hű szobor ott látható lakásán. Horvay János különben nagy szerencsével oldotta meg a csabai Kossuth szobrot, amely dicséretes törekvéséért az elisnarós legszebb pálmaágát fogja neki nyújtani Csaba közönsége. És az elismerésre rászolgál Horvay, aki fáradságot nem kiméivé, valósággal lelket öntött a szoborba. A művész közel fél esztendeje dolgozik az agyagszobrön, amely most már teljesen kész. Másfélszeres nagyságban ábrázoljaKossuthot (2-80 m.) aki födetlen fővel szónokol, jobb kezét s?ivén tartva, kifeszített balkeze pedig kardja markolatán nyugszik. A póz igen ügyes és természetes, valamint az atilla ós csizma s általában a ruhaviselet. A szobor a gránitalapzattal együtt 6 méter magas lesz, s a bronzI baöntését a jónevü budapesti H a r a s zt y József cég fogja megcsinálni. Horvaynak ez a huszadik Kossuth szobor alkotása. Ö a mestere a ceglédi, hajdúnánási, orosházai szobroknak és egész sereg Kossuth mellszobornak. A szoborvizsgálat 12 órakor ért véget, mikor Kossutk Ferenc elbúcsúzott a tagoktól, akiknek nevében ismét Szalay mondott köszönetet a megjelenéséért. A pártvezért Szalay és Rell kisérték a lakására. Itt még megemlítjük, hogy a vizsgálat után Szalay József a szoborbizottság és Csaba közönsége nevében fölkérte Kossuth Ferencet a szobor leleplezésén való megjelenésre. Kossuth szívesen vette a meghívást és határozott ígéretet tett, hogy a szoboravató ünnepen leérkezik Csabára. Ez lesz Kossuth Ferencnek harmadik csabai látogatása. A pártvezér a vizsgálat után még néhány percig barátságos beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival. Leginkább a lefolyt képviselőválasztásról, a csabai állapotokról kérdezősködött ós arról, hogyan választották meg Áchim L. Andrást képviselőnek. A küldöttség tagjai a bizottság nevében teljes megelégedésüket fejezték ki Horvay Jánosnak és hétfőn délben visszautaztak Csabára. Legközelebb megbeszélik a művószszel az alapozás és felavatás részleteit és mihamar hozzáfognak ezen munkálatok előkészítéséhez. ! A leleplezési ünnepséget az eddigi megállapodások szerint Kossuth Lajos születése napján, szeptember 19-én tartják meg, országraszóló ünnepségek mellett. Az ünnepségre a bizottság, illetőleg Csaba, meghívja a vármegyét, a megye községeit, testületeit és egyesületeit, a törvényhatóságokat, pártköröket a kori mányt és a törvényhozást, mint annak számos jelesét. Ne pozvolime. Kondorosi állapotok. A magyarság minden téren hatalmas léptekkel halad a magyar nemzeti állam kiépítésének megvalósítása felé. Legalább szeretjük használni ezt a hangzatos frázist. Hogy önmagunk áltatására, vagy mi az ördögért, azt nem is tudjuk. Leginkább pedig azért, mert szeretünk nagyzolni, önmagunknak tömjénezni. A valóság pedig tulajdonképpen az, hogy szégyenére magyar nemzeti államiságunknak, a nemzetiségek a legtöbb vidékén az országnak, még külön hazát alkotnak a hazában. A nemzetiségi ügyekben többek között az a hiedelmünk, hogy pusztul a pánszlávizmus és pl. vármegyénkben is rózsásak e tekintetben az állapotok. A tótok megmagyarosodtak, teljesen, szívvel, lélekkel beolvadtak a magyarságba. Ott, ahol igen, de nem mindenütt. Tótkomlós és Kondoros, illetve a Kondoroshoz tartozó szarvasi tanyák még mindig kitűnő talajt szolgáltatnak a pánszláv törekvéseknek. Csodálatos különösen Kondoros, melynek lakósai aránylag kevés kivétellel hazafias magyarok. A dolog mégis úgy van, ahogy állítjuk. Kondoroson a magyar állami nyelv súlyos vereséget szenvedett a tót nyelvvel szemben. A magyarságnak erről a szomorú kudarcáról éppen egyik közelmúlt lapszámunkban irtunk, a kondorosi ág. ev. egyház gyűléséről hozott tudósítás kapcsán. A bántó vereség az, hogy a kondorosi uj templomban, melyet pedig magyar állampolgárok kegyeletes adományaiból építettek föl, a tótok egyáltalán nem engedik meg a magyar nyelvű istentiszteletet, még minden harmadik vasárnapon se. A kondorosi szégyenletes állapotok teljes tisztázására alább adjuk a való esetet és annak előzményeit.