Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-01 / 56. szám

„,ia, de akkor a király mere­élzárkózott mindentől, ami a sza­Dadelvüpárt kilences program mján tul terjed. Azt hiszik, hogy az azóta tapasz­taltak folytán a kibontakozás érdekében most már az az álláspont nem lenne any­nyira elutasító. Eképen emlegették, hogy megint vissza fog kelleni térni, a gróf Andrássy Gyulával való kísérletekhez, de ezúttal a talajt korábban akarják elő­készíteni s csak aztán, ha a megoldásra kilátás mutatkozik, kerül arra a sor, hogy a király gróf Andrássy Gyulával újra tárgyaljon. Ekkor történnék, hogy meg­jelölnék az engedményeket, melyeket az uralkodó adhat. Az ellenzék azonban már minden tervet kételkedéssel fogad. Jelenleg csu­pán azt látja, hogy gróf Tisza István a helyén maradt és sem ő, sem kabinetje nem távozik, holott Tisza a mult héten a végleges felmentésről már mint be­végzett elhatározásról beszélt ós távo­zását a képviselőházban kétszer is be­jelentette. Attól tartanak, hogy Tisza megmarad, amig a quótát parlamenti tárgyalás nélkül és felelős kormány elő­terjesztése nélkül, sőt quóta-bizottságok egyezkedési kísérlete nélkül, a király eldönti. Uj tervek is merültek fel. Ezek közé tartozik a pártközi konferencia gondo­lata, E szerint a pártoknak egyesülnie kellene az alkotmány védelmére, ha az veszedelembe kerül. A politikai körökben különben még mindig nem ocsúdtak fel a gróf Keg­levich István tragikus halála által előidézett izgalmak behatása alól. A bányakerületi ev. egyházmegye püspökválasztás előtt. Az ágostai hitvallású evangélikus egyház bányakerülete tegnap délelőtt Zsilinszky Mihály államtitkár, kerü­leti felügyelő elnöklésével; rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek legfonto­sabb tárgya a Sárkány Sámuel visz­szavonulásával megüresedett püspöki szék betöltése iránt való intézkedés volt. A közgyűlést Zsilinszky Mihály nyitotta meg. A rendkívüli közgyűlés összehívá­sának oka — úgymond — az, hogy a kerület nagyérdemű főpásztorának, Sár­kánv Sámuelnek püspöki széke meg­üresedett. Ezt a széket be kell tölteni oly férfiúval, a ki arra minden tekintet­bén érdemesnek mutatkozik ós a ki az egyházhoz és a magyar hazához való lángoló szeretetén kivül fenkölt gondol­kodásával, szellemi fölényével és erős hitével alkalmas arra, hogy mások példá­jául szolgáljon. Elismeri, hogy ily férfiú kiválasztása nagy és nehéz" feladat, a melyhez a választóközönség érett meg­fontolása szükséges. Fölöslegesnek tartja, hogy itt bővebben kifejtse az evangéli­kus püspöki állás magasztos hivatását. Bizik a választásra hivatott gyülekeze­tek és intézetek higgadtságában, az evan­géliumi szellem hatalmában, a mely vissza fogja őket tartani minden törvény­telenségtől. Üdvözli a kerület küldöttéit és a közgyűlést megnyitja. Ezután Sárkány Sámuel örömé­nek adott kifejezést ama kitüntetés fölött, a melylyel a király a kerület felügyelő­jének érdemeit elismerte és méltányolta. Zsilinszky megköszönte az üdvözlést, mire újból Sárkány Sámuel szólalt fel. — Tizenöt évig töttötte be — úgy­mond — a püspöki széket legjobb tudása szerint, most nyolczvanöt éves korában azonban kérnie kell immár elbocsáttatá­sát, mert aggkoránál fogva nem képes többé az állást ugy betölteni, ahogy sze­retné. Elfogult szívvel mond köszönetet azért a szives jóindulatért és bizalomért, a melylyel az egyházkerület az ő műkö­dését mindenkor kisérte, köszönetet mond Zsilinszky felügyelőnek, a ki neki erős tsmasza és bölcs' tanácsadója volt. Az Ur áldását kéri a kerületre, hogy terjeszked­jék hitben, szeretetben, erkölcsben. Miután még Zsilinszky Mihály meleg szavakkal köszöntötte Sárkányt, az őt ért királyi kitüntetés alkalmából, az agg főpásztor a kerület tagjainak lelkes ová­ciói közben elhagyta a tanácskozási termet. A közgyűlés 1ezután rátért a püspöki szék betöltésére vonatkozó intézkedések megtételére. Kimondta a közgyűlés, hogy a gyülekezetek és iskolák junius har­mincadikáig kötelesek szavazataikat be­küldeni Zsilinszky Mihály kerületi fel­ügyelőhöz (Vas-utca 6. sz.) Megalakítot­ták a szavazatbontó-bizottságot, a mely­nek tagjai lettek : Wagner Géza, F a b i n y i Gyula, Zsigmonrty Jenő. H a v i á r Dániel, Horváth Sándor, S c h r a n z János ós Folvay Antal. Végül elfogadta a közgyűlés H a­viár Dániel ama indítványát, hogy a mindenkori püspököt, ha bármily okból gátolva lenne hivatalának ellátásában, az adminisztratív teendőkben a kerület egyházi jegyzője helyettesíti. A csabai Kossuth-szobor. A szoborbizottság- Horvay műtermében — Kossuth Ferenoz mint szobrász. Minden nemzetnek megvan a maga kultusza. Miénk a Kossuth kultusz. Va­rázslatos ez a név, mely regél dicsősé­ges napokról, hevületbe hozza a szive­ket, együvé forrasztja az érzéseket és a magyarság évszázados küzdelmeinek egy olyan változa fos ós bűbájos, de egyszers­mind megható és tanulságos panorámá­ját állítja szemünk elé, amilyen kevés nép életében van. És ez a dicsőséges kultusz csak ter­vőben a hatalom erőszakának ellensze­gülő tisztikarnak. Egy kis következetes­ség (?) A törvényhatóság erkölcsi (sőt anya­git is akart) támogatást biztosított — egyhangú lelkesedéssel — a megyei tisztikarnak, miután Fábry alispán hazafias gyújtó beszédben kifejtette, hogy az erőszakkal szemben sem tér le a tisztikar a törvényesség útjáról. Közben más tárgyra térnek át. Az alispáni jelentés mezőgazdasági fejeze­tére. Szabó János, a köröstarcsaiak közszeretetben álló papja, elismerést ja­vasol szavazni az alispánnak az alapos tanulmányra valló eszmegazdag memo­randum szerkesztéséért. — Nem szavazunk köszönetet! Hi­szen csak kötelességét teljesítette az al­ispán - zúgja Pándy István dr., a heves temperamentumu csabai fiskális és néhány társa. A noblis riposztot aztán az alispán adja vissza igen szellemesen : — Igazuk van. Csak kötelességemet teljesítettem és ón megelégszem az önök erkölcsi támogatásával (!). (Mellesleg legyen mondva, akadnak koalíciós koponyák, amelyek nem értik, hol van itt a vicc.) Mindez halvány háttere a fölséges szép képnek, amely bevésődött a szi­vekbe a keddi közgyűlésből. A megra­gadó kép maga a hazafias lelkesedés tüzétől áthatott testvéríesülése az egész " '-ói/ 11;')i \j; i Ví, amely fontos törté­neti pillanat komoly méltóságához hí­ven, meghatóan nyilatkozott meg a'po­litikai kérdéseknél. Azt mondja ez a festői szép jelenet, hogy egyforma ha­zafias lelkesedés hatása alatt állunk "va­lamennyien, a midőn megtámadott al­kotmányunk védelemre szorul. Azt, hogy amilyen féltő gonddal ápolja Békésvár­megye hazafias törvényhatósága a megye általános és parciális közérdekét, éppen olyan letkesedéssel, törhetetlen hazafi­sággal, tántorithatlan erólylyel áll sorom­póba mindazon esetekben, amikor a magyar nemzet érdekeinek, törvényben biztosított alkotmányos jogainak meg­védéséről van szó. Egy daliás szép férfi olvassa értel­mes, komoly hanghordozással a vár­megyének a törvényhozáshoz intézendő hevesi szellemű feliratát . . . Könyek rezegnek a szemekben és igazi lelkese­dés szállja meg az ősmamelukok lelkét is ... A feliratra falrengető lelkes éljen­zés a felelet. Még Pándy István is tapsol, élje­nez és bólintgat a fejével: — Ez egészen jól van ! De a végén csak kitör belőle a meg­rögzött túlzó : — Igaz, hogy a befejezése egy ki­csit lojális. De azért jól van, nagyon jó ! És tapsol, éljenez újra. Ez pedig azt jelenti, hogy Heves csöppet sem kumcabb legény ami ma­msluknak csúfolt megyénknél. — latin. jed, bevésődik már a kisdedek szivébe, hogy tettekre erősítse a férfit kopor­sója bezárultáig. A Kossuth-kultusz ter­jedésével szaporodnak annak büszke szimbólumai is, a Kossuth szobrok, hogy időtlen időkik hirdessék Kossuth Lajos nagyságát, az ö eszméit. Mit jelent az az érctömeg, amely Kossuth Lajost ábrázolja ? Amint a nagy ember nagynevű fia: Kossuth Ferenc mondta azt, hogy: „Kossuth Lajos nem halt meg, noha eltemettük, hanem időt­len időkig él. Szimbóluma annak a hal­hatatlan eszméknek, amely hite, lelke minden igaz hazafinak, amely eszme örökké él és eget kér magának. Szel­lem, amely messze távolban, a múltban testesült Árpádban, Bocskayban, Rákó ciban és meg fog testesülni a jövőben is mindenkor, ha a haza veszélyben fo­rog. Halhatatlan a szobor, amelyben élet és lélek van. Halhatatlan mert az ő dicső eszméi terjednek, szelleme szót­árad minden felé. Ott lebeg kunyhóban, palotában, boldog családi tűzhelynél, benne rezeg a dalban, mit gyerme­kének dúdol az anya, benne az ifjak lel­kesedésében, tüzlángra gyújtva ; az aggok szivében, akiket boldogsággal tölt el a mult feledhetetlen dicsősége." Az orosházi szabadságoltár ünne­pélyes leleplezésénél hallottuk e szókat. És nem sokára hallani fogjuk Csabán. Mert testet öltött az eszme. Horvay János budapesti szobrászművész bu­dai várkerti műtermében készen áll a csabai Kossuth szobor agyagszobra, amelynek a felülvizsgálata Kossuth Fe­renc és az alkotó művész, valamint a Kossuth szobor bizottság tagjainak je­lenlétében vasárnap történt meg. Részt­továbbá a fölülvizsgálaton lapunk részé­ről Palatínus József is. A szoborbizottság S z a 1 a y József elnök vezetésével szombaton délután utazott föl a fővárosba. A bizottság ré­széről Áchim Gusztáv főmérnök, B a­1 á z s Ádám és R e 11 Lajos főgimnázi­umi tanárok és Wagner József mű­építész utaztak föl. A küldöttség vasár­nap délelőtt Horvay János szobrász­művészt kereste föl Zöldfa utcai lakásán, ahonnan a szobor megtekintése végett átmentek a művész várkerti műtermébe. Szalay József ós Rell Lajos dr. pedig elhajtottak Kossuth Ferencnek, az or­szágos függetlenségi párt vezérének la­kására, ahol Szalay József szép beszéd­ben kérte fel a nagy vezért a szobor­vizsgálalon való részvételre. Kossuth Ferenc örömmel adta beleegyezését, ós azután Budára hajtattak. Tizenegy óra volt, mikor Kossuth a műterembe ért, ahol lelkes éljenzés­sel fogadta a kis társaság, amelynek részéről a művész üdvözölte. A bizottság ezután azonnal beható vizzgálat alá vette a szépen sikerült szobrot, amelyen a művész a tett "észre­vételekre több lényeges javítást eszkö­zölt. Az arc — különösen Kossuth Fe renc észrevételeire, néhány perc alatt egész uj, természetes kifejezést nyert. Maga Kossuth Ferenc is modelt ült, mi­után mint tudvalevő, nagynevű apjának számos jellemző arcvonását örökölte. De legérdekesebb kép volt, mikor maga Kossuth Ferenc vette kezébe a vésőt és a művész tudásával, értelmével és ügyes­ségével, érzésével alakított, formált a szobron. Kossuth, a politikus, az államférfi ? — kérdeznék sokan. Igen, Kossuth Fe­renc, aki maga is szobrászművész. Még olaszországi tartózkodása alatt megcsi­nálta atyjának mellszobrát, carrarai fe­hér márványból, amely megszólalásig hű szobor ott látható lakásán. Horvay János különben nagy szerencsével oldotta meg a csabai Kos­suth szobrot, amely dicséretes törekvé­séért az elisnarós legszebb pálmaágát fogja neki nyújtani Csaba közönsége. És az elismerésre rászolgál Horvay, aki fáradságot nem kiméivé, valósággal lel­ket öntött a szoborba. A művész közel fél esztendeje dolgozik az agyagszob­rön, amely most már teljesen kész. Más­félszeres nagyságban ábrázoljaKossuthot (2-80 m.) aki födetlen fővel szónokol, jobb kezét s?ivén tartva, kifeszített bal­keze pedig kardja markolatán nyugszik. A póz igen ügyes és természetes, vala­mint az atilla ós csizma s általában a ruhaviselet. A szobor a gránitalapzattal együtt 6 méter magas lesz, s a bronz­I baöntését a jónevü budapesti H a r a s z­t y József cég fogja megcsinálni. Horvaynak ez a huszadik Kossuth szobor alkotása. Ö a mestere a ceglédi, hajdúnánási, orosházai szobroknak és egész sereg Kossuth mellszobornak. A szoborvizsgálat 12 órakor ért vé­get, mikor Kossutk Ferenc elbúcsúzott a tagoktól, akiknek nevében ismét Sza­lay mondott köszönetet a megjelenésé­ért. A pártvezért Szalay és Rell kisér­ték a lakására. Itt még megemlítjük, hogy a vizs­gálat után Szalay József a szoborbizott­ság és Csaba közönsége nevében föl­kérte Kossuth Ferencet a szobor lelep­lezésén való megjelenésre. Kossuth szí­vesen vette a meghívást és határozott ígéretet tett, hogy a szoboravató ün­nepen leérkezik Csabára. Ez lesz Kos­suth Ferencnek harmadik csabai láto­gatása. A pártvezér a vizsgálat után még néhány percig barátságos beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival. Leg­inkább a lefolyt képviselőválasztásról, a csabai állapotokról kérdezősködött ós arról, hogyan választották meg Áchim L. Andrást képviselőnek. A küldöttség tagjai a bizottság ne­vében teljes megelégedésüket fejezték ki Horvay Jánosnak és hétfőn délben visszautaztak Csabára. Legközelebb meg­beszélik a művószszel az alapozás és felavatás részleteit és mihamar hozzá­fognak ezen munkálatok előkészítéséhez. ! A leleplezési ünnepséget az eddigi meg­állapodások szerint Kossuth Lajos szü­letése napján, szeptember 19-én tartják meg, országraszóló ünnepségek mellett. Az ünnepségre a bizottság, illetőleg Csaba, meghívja a vármegyét, a megye községeit, testületeit és egyesületeit, a törvényhatóságokat, pártköröket a kor­i mányt és a törvényhozást, mint annak számos jelesét. Ne pozvolime. Kondorosi állapotok. A magyarság minden téren hatal­mas léptekkel halad a magyar nem­zeti állam kiépítésének megvalósítása felé. Legalább szeretjük használni ezt a hangzatos frázist. Hogy önmagunk álta­tására, vagy mi az ördögért, azt nem is tudjuk. Leginkább pedig azért, mert szeretünk nagyzolni, önmagunknak töm­jénezni. A valóság pedig tulajdonképpen az, hogy szégyenére magyar nemzeti államiságunknak, a nemzetiségek a leg­több vidékén az országnak, még külön hazát alkotnak a hazában. A nemzetiségi ügyekben többek kö­zött az a hiedelmünk, hogy pusztul a pánszlávizmus és pl. vármegyénkben is rózsásak e tekintetben az állapotok. A tótok megmagyarosodtak, teljesen, szív­vel, lélekkel beolvadtak a magyarságba. Ott, ahol igen, de nem mindenütt. Tót­komlós és Kondoros, illetve a Kondo­roshoz tartozó szarvasi tanyák még min­dig kitűnő talajt szolgáltatnak a pán­szláv törekvéseknek. Csodálatos különösen Kondoros, melynek lakósai aránylag kevés kivé­tellel hazafias magyarok. A dolog mégis úgy van, ahogy állítjuk. Kondoroson a magyar állami nyelv súlyos vereséget szenvedett a tót nyelvvel szemben. A magyarságnak erről a szomorú kudar­cáról éppen egyik közelmúlt lapszámunk­ban irtunk, a kondorosi ág. ev. egyház gyűléséről hozott tudósítás kapcsán. A bántó vereség az, hogy a kondorosi uj templomban, melyet pedig magyar állam­polgárok kegyeletes adományaiból épí­tettek föl, a tótok egyáltalán nem enge­dik meg a magyar nyelvű istentiszte­letet, még minden harmadik vasárna­pon se. A kondorosi szégyenletes állapotok teljes tisztázására alább adjuk a való esetet és annak előzményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents