Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-28 / 54. szám

Tóth József a főreáliskolai alapítványi helyre első sorbán Kovács Bélát ajánlja. A közgyűlés szótöbbséggel'. az állandó választmányi javaslatot fogadja el Egyéb ügyek. Hosszabb vitát provokált meg Schriffert József az ebadó eltörlése tárgyában. Olyanféle argumentumot hangoztatott, hogy egy jó kutya többet ér három rendőrnél is. Felszólalását támogatták még Dohányos János, K. Schriffert József és több gyulai gazda. Ez ügyet az alispán felszólalására későbbre halasztották, amikor Gyula városának az ebadó törlése tárgyában beadott kérvényére került a sor. Jelentősebb tárgyai voltak még a közgyűlésnek: A beruházási törvény alapján építendő utak építési engedélye iránt feliratot intéztek a belügyminiszterhez ; ugyancsak feliratot intéztek a belügyminiszterhez a 20 ezer koronába befoglalt 1%-os vármegyei szükségleti pótadó nagyobb része felmentése iránt a közigazgatási szükségletek alul. A többi tárgyat a lapunkban már részletesen ismertetett állandó választmányi javaslatok szerint intézték el, minden nevezetesebb vita nélkül. kai leszorított gabonaárak mellett egész évi fáradsága alig ad eredményül valamit. Természetes következmény azután, konyha 1881 óta nem is volt árviz, de a telekkönyvet azóta öntötte el az adósság árja. És ha igy, apróbb körülményékre való kiterjeszkedés nélkül meg lehet állapítani a kisgazdág jelenlegi helyzetének és szomorú jövőjének két főokát, akkor helyén való és idején való a leghathatósabb állami segélynyújtás, addig, mig nem késő. Mert ahol egy földművelő államban, amilyen Magyarország is, ha évenként 20,000 végrehajtást vezetnek ingatlanra, ott bajnak kell lenni. Ezt a bajt elsősorban kell megszüntetni a törvényhozásnak. A kisgazda jövője már nagyon szomorú, pedig ez fizeti az adót, ez adja a katonát . . . Kató József. A kisgazdák jövője. Az államélet a legfontosabb alkotóelemét súlyos válság fenyegeti régen. A kisgazda, ki azt a kevés öröklött vagy keserves nélkülözések árán megszerzett földdarabot szántogatja és verejtékével öntözi, nem tud pozitív alapot találni a megélhetésre. — Ijesztően elszomorító jelenség ennek a törzsgyökeres magyar elemnek a százezrével való pusztulása, Előbb-utóbb hazátlan lesz a saját hazájában. Pedig a dologtól nem irtózik. Abban a felgyűrt ing ujjú, napsütött karban hatalmas izomerő van és még lelkileg, testileg meg nem roskad, nem hagyja azt a földet, amely neki kenyeret ád. De hiába minden erőfeszítés, törekvés és munkálkodás, ha annak a kisgazdának vállára rakott teher olyan aránytalan annak termelő, gazdasági erejével. Lépésről-lépésre kergetik a hihetetlenül rossz gazdasági viszonyok a bankok, takarékpénztárak és szövetkezetek karjaiba, mert szive van és dolgozni akar a családjáért, erőt érez a két kezében és dolgozni akar a jövőért. Pedig itt rálépett arra az útra, ahonnan alig van szerencsés körülmények nélkül visszatérés. És a vége az, hogy itt hagyja az éhező, a rongyos családot, kimegy Amerikába, Romániába, ez pedig a nemzeti politika szempontjából is annyival inkább fájdalmas, mert hiszen máris több mint egy milió magyar vándorolt ki az országból, akiknek a szivére, eszére, két kezére olyan nagy szüksége volna ennek a szerencsétlen hazának. Itt már igazán radikális rendszerváltozásra van szükség. A mindenkori kormányok meddő politikai szereplése mellett történhetett csak, hogy ebben az országban leghanyagoltabb, legmostohább sors jutott a kisgazdának. Pedig történhetett volna állami intézkedés a baj tovaterjedésének megakadályozására különösen két irányban, amely két irány talán közvetlen ok a kisgazdák helyzetét illetőleg. Egyik az adórendszer megváltoztatása, másik az ármentesítés, illetve vizszabályozás. A progresziv adórendszer életbeléptetése ma már olyan széleskörben követelmény tárgya, hogy az elől a jövendő kormány már ki nem térhet. Ha elkésve is, de megvalósítása a közel jövőben várható. Annyivalinkább képezheti komoly gondolkodás tárgyát az a hatalmas adóteher, mely az ármentesítés, illetve viz^abályozás következtében éri a kisgazdát, mely adóteher csak az Ivánfenéknél is a kataszteri jövedelem 17—20%-a évenként. És ha vesszük, hogy <'gy kataszt. hold föld ármentesitésí költsége az egyes vizszabályozó társulatok szerint 370, 720, sőt 800 koronára rug és hogy ezt a terhet annak a gazdának kell viselni, akkor annak a birtokosnak ilyen megterheltetése mellett eo ipso tönkre kell menni. Tagathatatlan, hogy ezek az állami felügyelet alá helyezett ármentesitő társulatok óriási munkálatokat végeznek, ami viszont óriási költségbe kerül. E költségek megosztása végett fejleztették az ártereket, nagy, hogy minél több község legyen érdekelve. Ez a teher megosztás azonban csekély vigasztalás. Különösen csekély akkor, mikor tudjuk, hogy az alföldi talaj termőerőssége rohamosan hanyatlik és egyetlen rossz esztendő elég ahhoz, hogy megrendítse annak a kisgazdának munkakedvét, hitelképességét. Ha meg terem is valami, az olcsó, tőzsdemanipulációkEllenzéki smvazkedes Békés vármegyében. Pártalasulás Gyulán. A szervezkedő nagygyűlés előkészítése Junius 30-ika jelentős dátum Békésvármegye történetében. Ámbár ennek megítélése nem a napi krónikásé, hanem a jövő nemzedéké. Az események regisztrálására szorítkozván tehát csupán, igen emlékezetesnek és mozgalmasnak mondhatjuk a tavasz illatos hónapjának utolsó előtti napját, amely, mintha csak beakarta volna lopnia szivekbe az elnyomatás hosszú évszázadainak elveszített illatát, szabadság napját. A jelentős eseményeknek, amelyek e napon lefolytak, egyik láncszeme a békésmegyei ellenzéknek tömörülése, szervezkedése. Egy megyei egységes párttá tömörült ezen a vármegye ellenzéki polgársága, hogy az egyesülésben rejlő erők kihasználásával hathatósabban szerezzenek érvényt a magyar nemzeti szellem érvényesülésének. A szervezkedő gyűlés, amelyet a csabai függetlenségi párt részéről S z a1 a y József, P á n d y István dr. és B ak o s Mátyás kezdeményeztek, ma reggel, a közgyűlést megelőzőleg, Gyulán folyt le a Göndöcs-kerti pavillonban. A gyűlés lefolyásáról az alábbi tudósítást adjuk: Kedden reggel a vármegye minden részéből mintegy 100—150 megyebizottsági tag jelent meg a Göndöcs-kerti pavillouban. A gyűlést Szalay József, csabai földbirtokos nyitotta meg a megjelentek üdvözlésével és előadta a gyűlés egybehivásának célját, majd felszólította a : gyűlést, válasszon elnököt ós két jegyzőt. A gyűlés elnökének egyhangúlag Szalay Józsefet, jegyzőkül pedig Pándy István drt és ifj. J a n c s ov i c s Emilt választotta meg. A gyűlés célját P á n d y István dr. terjesztette elő. Szervezni akarják a megyei ellenzéket, mert az erő az egyesülésben rejlik. Hazafias erőtől duzzadó szép beszédben mutatott rá a 'szervezkedés szükségességére és feltette a kérdést, hogy óhajtják-e a szervezkedést avagy nem ós milyen módozatok között. A kérdésre egyhangú lelkesedéssel igenlő volt a válasz. Pándy István dr. ezután a részletkérdésekről tájékoztatta a gyűlést. Javasolta tekintettel arra, hogy gróf A pp o n y i lbert a bókésmegyei ellenzék elnökségét, hejlandó elvállalni ós az alakuló gyűlésen résztvenni: a szervezkedő nagygyűlést Csabán, mint a megye központján tartsák meg ós pedig junius hó 18-án délután a Széchenyi-ligeti pavillonban. A nagygyűlést megelőzőleg délben ismerkedő bankettet tartanának Szükség van a szervezkedésre, mert a megye polgárának túlnyomó része ellenzéki, minden képviselője függetlenségi, s az az egy, aki még nem lépett be a függetlenségi pártba, szintén függetlenségi elveket vall. Fábry Károly nem helyesli, hogy a szervezkedő nagygyűlés idejét véglegesen kimondják, mert Apponyi, akit fölkért az elnökségre, lehet, hogy akkor nem rendelkezik szabad idővel s igy nélküle kellene megtartani az alakuló gyűlést, mig ha hétköznapra tervezik, ha nem is lesz oly impozáns a gyűlés, lehet, hogy Kossuth Ferencz is lerándul Csabára. Pándy megmagyarázza szavait, hogy nem határozat provokálása a célja, hanem tájékoztatás. Különben nem tartja okvetlen szükségesnek, hogy Kossúth vagy Apponyi jelen legyenek a megalakuláson. Meghívják a Házat, az országos függetlenségi pártot, a megye ós szomszédos megyék ellenzéki képviselőit, függetlenségi köreit. Végül felhívja a gyűlést, kerületenkint két tagot küldjön ki az előkészítő bizottságba, mely a nagygyűlést előkészíti. Az előkészítő bizottságba kiküldettek : Csabáról: Szalay József, Pándy István dr. ésB a k o s Mátyás ; Gyuláról: D o ra b y| Lajos és J a n c s ov i c s Emil; Orosházáról: Bikády Antal ós Brósz János; G.yo máról : Tóth József ós B i r ó Benedek ; Mezőberényből: Kovács László dr. és Kollár János ; Szarvasról: H a v i á r Gyula és Groszmann Mór ; Békésről: Lavatka Gyula és Igaz Pál. Fábry Károly: Azt hiszi, mindnyájuk érzelmét toínácsolja, amikor ugy a maga, mint a gyűlés nevében köszönetét fejezi ki a gyűlést összehívóknak hazafias fáradozásaikért. (Éljenzés) Bejelentette ezután, hogy a békésmegyei ellenzék elnökéül sikeralt megnyernie gróf Apponyi Albertet. (Éljenzés) Ő a diszelnökséget ajánlta Appon.yinak, de az a tényleges elnökséget kérte magának (Éljenzés) Ezután a részletkérdésekről tett előterjesztést, de ezt a kérdést Jancsovics Péter indítványára a megalakulás utáni időre halasztották. Haviár Gyula dr. azt ajánlja, hogy a vármegyei szervezkedés legyen alapja a békésmegyei szövetkezett ellenzéknek, Az ellenzék szövetkezése nem lesz irtóháboru, de a szeretet nevében testvéri küzdelem a magyar nemzet ősi jogaiért, a függetlenségi párt elveinek minden téren való diadalra juttatása. A békésmegyei ellenzék szervezésének ügyét pedig most már az előkészítő bizottság vette át, amely állandó permanenciában marad a megalakulásig. Hasonló szellemben szólalt még fel Berényi Ármin és több ellenzéki polgár, s ezzel a gyűlés viharos éljenezés közepette 9 óra előtt néhány perccel véget ért. Gyufa és romantika. Az ember sokkal komolyabb dolognak hinné a nemzetközi munkavédő konferenciát, semhogy annak a cselédromantikához, a regényesség legvadabb fajtájához köze lenne. És mégis Bernben a romantika egyik pipacsát gyomlálták ki azzal a határozattal, amelyet a „fehér (sárga) foszfor nak a gyufagyártásnál való használatánák eltiltása ügyében hoztak. A konferencia által megállapított legújabb nemzetközi egyezmény kimondja, hogy 1911 január 1-től kezdve a fehér (sárga) foszfort tartalmazó gyufák gyártása, kivitele, vagy eladása tilos. A foszforos gyújtó, amelyet népszerűbb nyelven kénes gyufának neveznek, mind jobban háttérbe szorult a svédgyufa mintájára készült, uj tüzet-adó eszközök mellett. Csupán két helyen maradt meg. A parasztoknál, akik nem tudnak gyufát elképzelni, minthogy az az orrukat csavarja a szagával, — ós az öngyilkosságoknál. Ez tudnillik a legolcsóbb öngyilkossági módszer. Akinek nem volt pénze revolverre, vagy kőiére s nem tudott méregre szert tenni, az olyan életunt vett egy krájczárórt egy pakli gyufát, föloldotta vizben s megitta. Nem mindig hatott, néha csak örökös betegséget okozott, de hát az öngyilkosság is — lutri. Egynek sikerül, másnak sehogy se megy. 1911 január 1-től kezdve az öngyilkosságoknak ez a módja kivesz. Marad a konkurense a marószóda, amely szintén nagy közkedveltségnek örvend az öngyilkosságra hajló szobaleányok között. Ha a nemzetközi konferencziák ezt is kiküszöbölnék a forgalomból, akkor a szegény ember igazán nem fogja megengedhetni magának azt a luxust, hogy — öngyilkossá legyen. Tarkaságok. Békési esetek. Ez az eset Eoscher volt békési uradalmi állatorvossal történt meg. Egy napon beállít hozzá egy parasztikus ember, aki kötélen jóltáplált borjút vezetett. Köszönésképp megböki az ujjával a pörge kalapot, félretolja az agyarán a makrapapát és mondja: — Lúdoktor úr, beteg a tehén. Az orvos pedig rámordul: — Hát akkor meg van kend bolondulva, hogy a beteg tehén helyett az egészsége? borjut hozta el. Az atyafi hunyorított egyet: — Hát alássan kírem, ezt csak könynyebb volt elhajtani, mint a tehenet. — Es mit akar ? — kérdezte az állatorvos. — Arrul adjék orvosságot, hogy Í. borjú ne szakítsa el mindig a kötelet és ne szívja el az anyja tejét. ^ Mikor vármegyénkben ezelőtt négy évvel megalakult a József főherceg szanatórium, Lukács György dr. főispán felhívást intézett a vármegye községeihez, hogy megfelelő ádománynyal járuljanak hozzá a szanatórium alapja növeléséhez. A főispáni megkereset beérkezett Békés képviselőtestületéhez is, amely azt tárgyalás alá vette. Szathmáry elsőjegyző terjesztette elő a javaslatot, szép szavakkal ecsetelvén a szanatórium nemes célját. A tanácsi javaslat mellett aztán szólaltak fepro és contra. Végre egy újdonsült városatya emelkedett szólásra, szúnokolván ilyenképpen : — Én megszavazom a szanyatoriumi orvosságot, mert hát amint kivettem, szép szép az; de mondbná meg a jegyző úr, hol lehet aztán azt a szanyatóriumi orvosságot kapni. TÖRVÉNYKEZÉS. — A csirkepiaci háborúság epilógusaÉlénk emlékezetében él még Csaba közönségének az a majdnem végzetes kimenetelű munkászavargás, amelynek a Csirkepiactér volt a színhelye most két éve, 1903. junius 1-ón. A fölizgult értelmetlenség, szenvedélyektől elragadtatva, erőszakkal akarta azt megszerezni, amihez jussot formált s amit szép 'szóval nem tudott megszerezni. És a tömeg elvadult dühében tört, vert, zúzott mindent, ami útjába állt. Összevertek egy embert, rombolást vittek végbe egy vendéglőben, ellene szegültek a hivatalos hatalomnak, szóval egész kis utcai forradalmat csináltak, amelyet már csak a katonaszurony tudott elfojtani. A gyulai kir. ügyészség a zavargásból kifolyólag részint a btkv. 175~ és 176. §§-ba ütköző magánosok elleni erőszak, részint a btkv. 391. §-ába ütköző könnyű testisértés vétsége miatt 35 munkás ellen emelt vádat s ezügyben a főtárgyalást a gyulai kir. törvényszék előtt a mult év szeptember 14-én tartották meg. A biróság három vádlottat fölmentett, a többit 6 hónap és 8 napi fogház közötti változással elitélte. Az elitéltek legnagyobb része már le is ülte büntetését, csupán Szenteszky János és Ocsován János sokallották a rájuk kiszabott 6, illetőleg 1 hónapi fogházat. A felebbezéseket felterjesztették a kir. táblához, mely jóváhagyta az elsőbiróság ítéletét. Ezt a határozatot tegnapelőtt hirdette ki a gyulai b

;róság, amely előtt azonban egyik vádlott sem jelent meg. Ocsován ugyanis tébolydába került, Szenteszki pedig állítólag Amerikába vitorlázott. — Amerika helyett a börtönbe. Furfangos módon akart Amerikába utazni ifj. S t r i c z Sándor orosházi legény. Mivel pénze nem volt, gazdája, S ü 1 e Pál nevében levelet irt a mult év március elején Megyaszay Ernőhöz, s e levélben 400 koronát kórt. Megyaszay teljesítette a kérelmet, annál is inkább, mert tartozott Sülének. Amikor Stricz kezében érezte a pénzt, Budapestre zónázott és ott alaposan kilumpolta magát. Majd visszaakart térni Orosházára, hogy az Amerikába szóló útlevelet megváltsa. Szolnokon azonban a csendőrség letartóztatta ós bekísérték a gyulai törvényszók fogházába. A biróság a héten ült felette törvényt és csalás büntette miatt 6 hónapi börtönre Ítélte. Az itélet jogerős. — Csabai tolvajbanda. Három csabai legény állt a héten lopás bűntettével vádolva a gyulai törvényszék előtt. H r ub e c z András, M á c s o k György ós L i p t á k András, akikre ez a vád bizonyult, hogy S c h v a r z Dávidtól egy baltát, W o c e t Adolf udvaráról egy fejszét, Zsiros Pál portájáról pedig egy pár libát loptak, mely utóbbin rajta is vesztettek, miután a capitáliumi hősök utódai árulást követtek el. A tolvajokat fejenként 6—6 hónapi börtönre ítélték, Az elitéltek felebbeztek. — Egy orosházai hentesmester üzelmei. Nem mindennapi esetről ad hirt orosházai tudósítónk. A felháborító eset az, hogy az ottani hatóság vizsgálatot folytat egyik jólismert hentesmester ellen, aki a közegészségügy rovására a legnagyobb mértékben- élt vissza vevőközönsége bizalmával. Az illető hentes ugyanis beteg és elhullott sertéseket vásárolt össze potom áron és azoknak húsát és zsíranyagát feldolgozta ós árúba bocsájtotta. A lelkiismeretlen embert egyik alkalmazottja jelentette föl boszúbó'l, amiért öt arculütötte. Mivel pedig a feljelentésben foglalt vádak beigazolást nyertek, a hatóság a magáról megfeledkezett, bűnös ember üzletéből nagymennyiségű szalonnát, zsirt, hust és egyóbb hentes árúkat kobozott el. A haszonleső ember ellen folyamatba tették a megtorló eljárást.