Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám
1905-01-17 / 10. szám
BEKESMEOYEí KÖZLÖNY. 3-ik oldal. lyezték a hazát a pártköteleknól s ezek a helyett, hogy elhallgathatták volna a pártkisebbséget, velük szövetkeztek. De a parlament fekélye átragadt a társadalomra is. A kormánynak kötelessége volt az első békés időt, alkalmat felhasználni, hogy e veszélyt elhárítsa. Kevesen vannak, akik tiszta fogalommal birnak a kormány intencióiról. Ami sajátságos, a túlnyomó többség azt hiszi, hogy a kormány a szólásszabadságot akarja korlátozni. Célja a kormánynak a technikai obstrukció kiirtása, ennek a veszedelmes forradalmi eszköznek, amelyet az ellenzék rendszeresen fegyvertárában tart. A technikai obstrukció magyar agyban meg sem születhetett. A 48-asok importálták be Ausztriából, amelylyel más közösséget nem akarnak elismerni. Hogy Ausztriában dúl a technikai obstrukció, azt értjük ós sajnáljuk, mert ott fajok, rendszerek, nemzetiségek küzdenek egymással élet-halál harcot. Sajnáljuk, hogy az ezer éves parlamenttel dicsekvő Magyarország e penészt át tudta ültetni. A főispán ezután egy eklatans példát hozott fel annak bizonyítására, hogyan rendez az ellenzék technikai obstrukciót, amely nemes játékot a jelenlegi házszabály mellett az ötéves ciklus minden napján megismételhet. Felemlíti ezután a házszabályoknak a revízióra irányuló pontjait. Öt hat búvó helye van a házszabályoknak, amelyeket be kell tömni. A kormány azt javasolta, hogy ae üléseket kezdi a napirenddel, s csak ezután lehet egyéb ügyet felvetni. És ezzel meg lehet törni a féktelensége! A kormány kijelentette nyilvánvalóan százszor és ezerszer, hogy a szólásszabadságot nem akarja akadályozni a viták korlátozásával. Sokan azt állítják, hogy a kormány ezen javaslattal a katonai létszámemelést akarja keresztülvinni. Hát ez egyszerűen nem igaz. A házszabályok egy másik módosítása a vilák nemesítését akarja célozni ázzál, hogy az elnök kezébe több hatalom adassék. Korlátolt vitát tisztán a költségvetésnél kiván, mert ennek a nagyfontosságú törvényjavaslatnak letárgyalása a mult tapasztala szerint, rendesen 8—9 hónapig tartott, a mikor aztán ennek rovására a kimerült Ház az egyéb országos érdekeket érintő javaslatokat minden komolyabb vita nélkül, a legnagyobb gyorsasággal volt kénytelen elintézni. A kormány a házszabálymódositás megalkotás a céljából 21-es bizottság kiküldetését kérte a Háztól. Az ellenzékek nemhogy nem engedték meg a tárgyalását, de szövetkeztek. Ilyen helyzetben a szabadelvüpárt kénytelen volt azt indítványozni, hogy a végleges házszabályrevizió ideiglenes házszabályok keretében legyenletárgyalható. Erre á koalíciósok az alkotmányosság útjáról letérve, a nyilt erőszak terére léptek. A kormány előtt most már két út volt. Vagy meghátrálni a kisebbség előtt, vagy az, amelyet követett. Ez szokatlan modon történt meg, mire az ellenzék nem az egyetlen lehetőséget — a rendes tárgyalások keretében való békés letárgyalását az ügynek, - hanem rendezett egy olyan szégyenteljes jelenetet, amelyért még unokáink is pirulni fognak. Ezzel szemben a legalkotmányosabb király a legalkotmányosabb útra tért. Döntsön a nemzet! A nemzeten áll tehát, akarja-e helyreállítani a szólásszabadságot '? (Igen \) Akkor a népnek azon szabadelvű párt mellett kell állást foglalni, amely szabadelvű párt ezt tűzte zászlójára. Vámkérdés. Hosszasabban szólott még a királyi esküről, a szabadelvüségről, a 67-es kiegyezésről, Tisza jó katonájának vallván magát. Ugyancsak hosszabban szólott a vámkérdésről is, amelyben szintén a kormányelnök politikáját követi, mert az önálló vámterületre való térés átmenet nélkül az iparnak sem elsőrendű célja. De kötelesség itthon fejleszteni az ipart a közös vámterület keretében, mert a fogyasztó képesség meg van, ha minden magyarember felállítja kapujában a vámsorompót. Közgazdaság. Közgazdasági politikája az, „hogy ennek különböző ágait harmonikusan kell fejleszteni, mert a le^eltóvesztet- : tebb politika az, amely külön-külön akarja őket fejieszteni egymás rovására. ! Különösen az Alföldön van erre nagy ' szükség, ahol oly aránytalanok a munkaalkalmak. De különösen fejleszteni az ipar azon ágát, amelyre hajlam mutat1 kőzik. Szociális kérdések. Hangsúlyozva a kereskedelem nagy ! fontosságát, áttér a szociális kérdésekre. A kérdést ugy fogja fel, hogy aki gyön! gébb, azt bármely téren segíteni kell az erősnek, de ebbe óvatosnak kell len! ni, mert ha a határt túllépjük, a segítség a munkátlanságban reakciót szül. Kötelessége tehát a vagyonosnak a ; gyengének munkaalkalmakat, kereset| forrásokat teremteni; kötelessége az erőseknek megismertetni a gyöngével a ha| talmat, mely reájuk nézve a szövetkezésben rejlik; és végül kötelessége a munkásnépnek közegészségére ügyelni, különösen óvni a tüdővésztől, kiirtani közöttük a gyűlöletet. Egyébként szociálpolitika zászlójára az igaz szeretet van irva, Helyi érdekek. A leendő képviselőre nemcsak a nemzeti nagy érdekek előmozdítása, de azon polgárok kerülete érdekeinek előmozdítása is várakozik, amely kerület polgárai megtisztelik bizalmával. Sértés, nek tartaná a gyűlés előtt hangzatos ígéreteket tenni. Adót se akar leszállítani katonaságot se akar eltörölni, de vállvetve a kerület polgáraival célja és törekvése megerősíteni ipart, kereskedelmet, mezőgazdaságot, kulturát. Föl- I sorolva a főispánkodása alatt létesült intézmények egész sorát, kijelentette, hogy küzdeni fog a polg. leányiskola ! államosításáért, küzdeni fog azért, hogy j ! Gyula megkapja a katonaságot; egye- ; 1 bekben ígéretet nem tesz, hanem ezután | | is vállvetve a polgársággal küzdeni fog, ! mint a múltban. A mult a programmja. Frenetikus tapsvihar, éljenzés tört ki erre, s a gyűlés a leglelkesebb hangulatban oszlott szét. Áchim L. András programja. A csabai újjászervezett szociáldemokrata-párt is belement a választási hadjáratba. Vezérét, Áchim L. Andrást kandidálta, aki szintén vasárnap délután tartotta meg programját. Délután 2 órakor a Kossuth-tóren folyt le a gyűlés, Isten szabad ege alatt, vagy 16 fokos hidegben, amely hamarosan szétugrasztotta a híveket. A jelölt beszéde a szocialisták szokásos követeléseit hangoztatta, igy a választói jog kiterjesztését, 1 az általános titkos szavazati jogot, progresszív adórendszer behozatalát stb. Az alig egy félórás szociális hitvallás letétele után a szónokot hallgató népség tüntetve vonult a Vigadó elé és ott be akartak menni a terembe, hogy terrorizálják a szabadelvüpártot. Tervük azonban nem sikerült, mert : S e i 1 e r Elek főszolgabíró parancsára kirendelt rendőrség és csendőrség szétszórta a zajongó tömeget, amely azután egynehány keserves abcugolás után szétoszlott. Itt még még megemlítjük, hogy a központ bejelentett hívei M e z ő f i Vilmos és Magyar Gyula nem érkeztek le ós igy Áchim volt a tér egyetlen ura. A gyomai kerületből Programbeszédektől visszhangzik a gyomai kerület is. Vasárnap a függetlenségi párt jelöltje, F á b r y Károly csai bai ügyvéd dominált, aki délelőtt a gyomai, délután pedig az endrődi közj sógházán tartott programbeszédet, mind| két esetben fényes sikerrel, impozáns ! közönség előtt. Különösen lelkes volt a hangulat Endrődön. Mo golódik a szocialista E r 11 Ferenc is, aki vasárnap Gyomán, tegnap pedig Szeghalmon mondta el politikai hitelvét csekély számú hivei előtt. Erős agitációt fejtenek ki a V á rkonyi hivei is, akik állandóan megszállva tartják a gyomai kerület községeit. A gyomai szabadelvű párt jelöltje, Zsilinszky Endre dr., gazdaságegyleti igazgató-elnök, programkörutját szerdán kezdi meg Mezőberényben. Innen a párt népszerű jelöltje csütörtökön Körösladányra rándul át. Tisza üdvözlete. A gyomai szabadelvü-párt alakuló és kópviselö-jelölő nadygyülóse alkalmából táviratilag üdvözölte gróf Tisza Istvánt és kormányát. Erre az üdvözletre a kormányelnök a következő szívélyes hangú táviratot intézte a gyomai szabadelvű-párt elnökéhez, Kiss István dr.-hoz: „Hálás köszönettel vett lelkes üdvözlésükből értesültem dr. Z s i 1 i n s z k y Endre örvendetes jelöltet séről. Bizton remélem, hogy szilárd elvhüségük jelöltjük győzelmét lehetővé teszi. T i s z a." Békés. Békésen kezdődik a komikum. A Török és Kecskeméthy pártiak Port-Arthurt játszanak. Kecskeméthy a Stössel, Török a Nogi és PortArthur a községi bérház. A kis játék vége : a bérház megadja magát, KecsKeméthy kapitulál. Á valóság pedig az, hogy a Török párt vasárnap délutánra gyűlést hivott egybe a bérház nagytermébe, hogy ott meghallgassa jelöltjének, Török Gábor drnak a programbegzédjét. De mire a Török párt beakart vonulni a bérházba, azt megszállta a Török párt. Az imigyen keletkezett konfliktusnak P o p o v i c s főszolgabíró vetett véget,még pedig olyan formán, hogy e termet kiüritette. Ez az eljárás egy óra hosszat tartott, amely után Török Gábor dr. szint vallhatott hivei előtt, akik tetszéssel fogadott programbeszéde után zászlókkal éljenezve kisérték lakására jelöltjüket. Gyuláról. Megindult a föld a gyulai Németujváros felé is. Mozgatja K. Schriffert József gazda, a gyulai függetlenségi párt jelöltje, akinek támogatója is akadt egyik volt gyulai önjelölt, B a r t h a István csanádapácai lelkész személyében. Bartha ugyanis K. Schriffert híveihez vasárnap déiután a Magyar Király szálló előtt programbeszédfélét intézett, amelyben Schriffert melletti kitartásra buzdította a függetlenségi polgárokat. A szarvasi programbeszéd. A szarvasi kerület volt jeles képviselője, a kerület szabadelvű polgárságának újbóli jelöltje, Krecsmárik János dr. vasárnap délután mondott hivei előtt programbeszédet az Árpád szálló nagytermében. Az impozáns számban megjelent polgárság tüntető lelkesedéssel hallgatta jelöltjét, aki szép beszódben fejtette ki elveit. Krecsmárik után gróf B o 1 z a Géza szólalt fel, a ki megjelenésével, de határozott kijelentésével megcáfolta az ellenzéki részről terjesztett azon híresztelést, mintha kilépett volna a szabadelvű pártból. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. József főherceg betegsége. (Délelőtt.) A beteg főherceg nyugodtabban töltötte az éjszakát. Szívműködése is javult. Testi hőmérséke kielégítő. Az általános állapot azonban nem javult és még mindig katasztrófától kell tartani. Az asztalosmesterek a sztrájk eílen. Budapesten a Krimicsau jobban divatba jön, mint akárhol másutt. Az asztalosmesterek Budapesten már régen dolgoznak a segédek túlzott követelései ellen. Most az összes mesterek