Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-17 / 10. szám

BEKESMEOYEí KÖZLÖNY. 3-ik oldal. lyezték a hazát a pártköteleknól s ezek a helyett, hogy elhallgathatták volna a pártkisebbséget, velük szövetkeztek. De a parlament fekélye átragadt a társa­dalomra is. A kormánynak kötelessége volt az első békés időt, alkalmat felhasználni, hogy e veszélyt elhárítsa. Kevesen vannak, akik tiszta fogalommal birnak a kormány intencióiról. Ami sajátságos, a túlnyomó többség azt hiszi, hogy a kormány a szólássza­badságot akarja korlátozni. Célja a kormánynak a technikai obstrukció kiirtása, ennek a veszedelmes forradalmi eszköznek, amelyet az ellen­zék rendszeresen fegyvertárában tart. A technikai obstrukció magyar agyban meg sem születhetett. A 48-asok impor­tálták be Ausztriából, amelylyel más kö­zösséget nem akarnak elismerni. Hogy Ausztriában dúl a technikai obstrukció, azt értjük ós sajnáljuk, mert ott fajok, rendszerek, nemzetiségek küz­denek egymással élet-halál harcot. Saj­náljuk, hogy az ezer éves parlamenttel dicsekvő Magyarország e penészt át tudta ültetni. A főispán ezután egy eklatans pél­dát hozott fel annak bizonyítására, hogyan rendez az ellenzék technikai obstrukciót, amely nemes játékot a je­lenlegi házszabály mellett az ötéves ciklus minden napján megismételhet. Felemlíti ezután a házszabályoknak a revízióra irányuló pontjait. Öt hat búvó helye van a házszabályoknak, amelyeket be kell tömni. A kormány azt javasolta, hogy ae üléseket kezdi a napirenddel, s csak ezután lehet egyéb ügyet felvetni. És ezzel meg lehet törni a féktelensége! A kormány kijelentette nyilvánvalóan százszor és ezerszer, hogy a szólás­szabadságot nem akarja akadályozni a viták korlátozásával. Sokan azt ál­lítják, hogy a kormány ezen javaslat­tal a katonai létszámemelést akarja ke­resztülvinni. Hát ez egyszerűen nem igaz. A házszabályok egy másik módo­sítása a vilák nemesítését akarja célozni ázzál, hogy az elnök kezébe több hata­lom adassék. Korlátolt vitát tisztán a költségvetésnél kiván, mert ennek a nagyfontosságú törvényjavaslatnak le­tárgyalása a mult tapasztala szerint, rendesen 8—9 hónapig tartott, a mikor aztán ennek rovására a kimerült Ház az egyéb országos érdekeket érintő javaslatokat minden komolyabb vita nél­kül, a legnagyobb gyorsasággal volt kénytelen elintézni. A kormány a házszabálymódositás megalkotás a céljából 21-es bizottság kiküldetését kérte a Háztól. Az ellenzé­kek nemhogy nem engedték meg a tár­gyalását, de szövetkeztek. Ilyen hely­zetben a szabadelvüpárt kénytelen volt azt indítványozni, hogy a végleges ház­szabályrevizió ideiglenes házszabályok keretében legyenletárgyalható. Erre á ko­alíciósok az alkotmányosság útjáról letérve, a nyilt erőszak terére lép­tek. A kormány előtt most már két út volt. Vagy meghátrálni a kisebbség előtt, vagy az, amelyet követett. Ez szo­katlan modon történt meg, mire az ellen­zék nem az egyetlen lehetőséget — a rendes tárgyalások keretében való békés letárgyalását az ügynek, - hanem ren­dezett egy olyan szégyenteljes jelenetet, amelyért még unokáink is pirulni fognak. Ezzel szemben a legalkotmányosabb király a legalkotmányosabb útra tért. Döntsön a nemzet! A nemzeten áll tehát, akarja-e helyreállítani a szólásszabadsá­got '? (Igen \) Akkor a népnek azon sza­badelvű párt mellett kell állást foglalni, amely szabadelvű párt ezt tűzte zász­lójára. Vámkérdés. Hosszasabban szólott még a királyi esküről, a szabadelvüségről, a 67-es ki­egyezésről, Tisza jó katonájának vallván magát. Ugyancsak hosszabban szólott a vámkérdésről is, amelyben szintén a kormányelnök politikáját követi, mert az önálló vámterületre való térés átmenet nélkül az iparnak sem elsőrendű célja. De kötelesség itthon fejleszteni az ipart a közös vámterület keretében, mert a fogyasztó képesség meg van, ha minden magyarember felállítja kapujában a vám­sorompót. Közgazdaság. Közgazdasági politikája az, „hogy ennek különböző ágait harmonikusan kell fejleszteni, mert a le^eltóvesztet- : tebb politika az, amely külön-külön akarja őket fejieszteni egymás rovására. ! Különösen az Alföldön van erre nagy ' szükség, ahol oly aránytalanok a munka­alkalmak. De különösen fejleszteni az ipar azon ágát, amelyre hajlam mutat­1 kőzik. Szociális kérdések. Hangsúlyozva a kereskedelem nagy ! fontosságát, áttér a szociális kérdésekre. A kérdést ugy fogja fel, hogy aki gyön­! gébb, azt bármely téren segíteni kell az erősnek, de ebbe óvatosnak kell len­! ni, mert ha a határt túllépjük, a se­gítség a munkátlanságban reakciót szül. Kötelessége tehát a vagyonosnak a ; gyengének munkaalkalmakat, kereset­| forrásokat teremteni; kötelessége az erő­seknek megismertetni a gyöngével a ha­| talmat, mely reájuk nézve a szövetke­zésben rejlik; és végül kötelessége a munkásnépnek közegészségére ügyelni, különösen óvni a tüdővésztől, kiirtani közöttük a gyűlöletet. Egyébként szociál­politika zászlójára az igaz szeretet van irva, Helyi érdekek. A leendő képviselőre nemcsak a nemzeti nagy érdekek előmozdítása, de azon polgárok kerülete érdekeinek elő­mozdítása is várakozik, amely kerület polgárai megtisztelik bizalmával. Sértés, nek tartaná a gyűlés előtt hangzatos ígé­reteket tenni. Adót se akar leszállítani katonaságot se akar eltörölni, de váll­vetve a kerület polgáraival célja és törekvése megerősíteni ipart, kereske­delmet, mezőgazdaságot, kulturát. Föl- I sorolva a főispánkodása alatt létesült intézmények egész sorát, kijelentette, hogy küzdeni fog a polg. leányiskola ! államosításáért, küzdeni fog azért, hogy j ! Gyula megkapja a katonaságot; egye- ; 1 bekben ígéretet nem tesz, hanem ezután | | is vállvetve a polgársággal küzdeni fog, ! mint a múltban. A mult a programmja. Frenetikus tapsvihar, éljenzés tört ki erre, s a gyűlés a leglelkesebb han­gulatban oszlott szét. Áchim L. András programja. A csabai újjászervezett szociálde­mokrata-párt is belement a választási hadjáratba. Vezérét, Áchim L. Andrást kandidálta, aki szintén vasárnap délután tartotta meg programját. Délután 2 óra­kor a Kossuth-tóren folyt le a gyűlés, Isten szabad ege alatt, vagy 16 fokos hidegben, amely hamarosan szétugrasz­totta a híveket. A jelölt beszéde a szo­cialisták szokásos követeléseit hangoz­tatta, igy a választói jog kiterjesztését, 1 az általános titkos szavazati jogot, progresszív adórendszer behozatalát stb. Az alig egy félórás szociális hitval­lás letétele után a szónokot hallgató népség tüntetve vonult a Vigadó elé és ott be akartak menni a terembe, hogy terrorizálják a szabadelvüpártot. Tervük azonban nem sikerült, mert : S e i 1 e r Elek főszolgabíró parancsára kirendelt rendőrség és csendőrség szét­szórta a zajongó tömeget, amely azután egynehány keserves abcugolás után szét­oszlott. Itt még még megemlítjük, hogy a központ bejelentett hívei M e z ő f i Vil­mos és Magyar Gyula nem érkeztek le ós igy Áchim volt a tér egyetlen ura. A gyomai kerületből Programbeszédektől visszhangzik a gyomai kerület is. Vasárnap a függet­lenségi párt jelöltje, F á b r y Károly csa­i bai ügyvéd dominált, aki délelőtt a gyomai, délután pedig az endrődi köz­j sógházán tartott programbeszédet, mind­| két esetben fényes sikerrel, impozáns ! közönség előtt. Különösen lelkes volt a hangulat Endrődön. Mo golódik a szocialista E r 11 Fe­renc is, aki vasárnap Gyomán, tegnap pedig Szeghalmon mondta el politikai hitelvét csekély számú hivei előtt. Erős agitációt fejtenek ki a V á r­konyi hivei is, akik állandóan megszállva tartják a gyomai kerület községeit. A gyomai szabadelvű párt jelöltje, Zsilinszky Endre dr., gazdaságegy­leti igazgató-elnök, programkörutját szer­dán kezdi meg Mezőberényben. Innen a párt népszerű jelöltje csütörtökön Kö­rösladányra rándul át. Tisza üdvözlete. A gyomai szabadelvü-párt alakuló és kópviselö-jelölő nadygyülóse alkal­mából táviratilag üdvözölte gróf Tisza Istvánt és kormányát. Erre az üdvöz­letre a kormányelnök a következő szí­vélyes hangú táviratot intézte a gyomai szabadelvű-párt elnökéhez, Kiss István dr.-hoz: „Hálás köszönettel vett lelkes üd­vözlésükből értesültem dr. Z s i 1 i n s z k y Endre örvendetes jelöltet séről. Bizton remélem, hogy szilárd elvhüségük jelölt­jük győzelmét lehetővé teszi. T i s z a." Békés. Békésen kezdődik a komikum. A Török és Kecskeméthy pár­tiak Port-Arthurt játszanak. Kecske­méthy a Stössel, Török a Nogi és Port­Arthur a községi bérház. A kis játék vége : a bérház megadja magát, KecsKe­méthy kapitulál. Á valóság pedig az, hogy a Török párt vasárnap délutánra gyűlést hivott egybe a bérház nagytermébe, hogy ott meghallgassa jelöltjének, Török Gábor drnak a programbegzédjét. De mire a Török párt beakart vonulni a bérházba, azt megszállta a Török párt. Az imigyen keletkezett konfliktusnak P o p o v i c s főszolgabíró vetett véget,még pedig olyan formán, hogy e termet kiüritette. Ez az eljárás egy óra hosszat tartott, amely után Török Gábor dr. szint vallhatott hivei előtt, akik tetszéssel fogadott prog­rambeszéde után zászlókkal éljenezve ki­sérték lakására jelöltjüket. Gyuláról. Megindult a föld a gyulai Németuj­város felé is. Mozgatja K. Schriffert József gazda, a gyulai függetlenségi párt jelöltje, akinek támogatója is akadt egyik volt gyulai önjelölt, B a r t h a István csanádapácai lelkész személyében. Bartha ugyanis K. Schriffert híveihez vasárnap déiután a Magyar Király szálló előtt programbeszédfélét intézett, amelyben Schriffert melletti kitartásra buzdította a függetlenségi polgárokat. A szarvasi programbeszéd. A szarvasi kerület volt jeles képvi­selője, a kerület szabadelvű polgársá­gának újbóli jelöltje, Krecsmárik János dr. vasárnap délután mondott hivei előtt programbeszédet az Árpád szálló nagytermében. Az impozáns szám­ban megjelent polgárság tüntető lelke­sedéssel hallgatta jelöltjét, aki szép be­szódben fejtette ki elveit. Krecsmárik után gróf B o 1 z a Géza szólalt fel, a ki megjelenésével, de ha­tározott kijelentésével megcáfolta az el­lenzéki részről terjesztett azon híreszte­lést, mintha kilépett volna a szabadelvű pártból. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. József főherceg betegsége. (Délelőtt.) A beteg főherceg nyugod­tabban töltötte az éjszakát. Szívműkö­dése is javult. Testi hőmérséke kielé­gítő. Az általános állapot azonban nem javult és még mindig katasztrófától kell tartani. Az asztalosmesterek a sztrájk eílen. Budapesten a Krimicsau jobban di­vatba jön, mint akárhol másutt. Az asztalosmesterek Budapesten már ré­gen dolgoznak a segédek túlzott köve­telései ellen. Most az összes mesterek

Next

/
Thumbnails
Contents