Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-05 / 2. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 2-ik számához. határozattal elintózettügyeknél afegyelmi vétség s a kiszabott büntetés megjelö­lendő. A jelentés fél évi időszakról és pedig az évnek első feléről az augusztus havi és az évnek második feléről a követ­kező évi február havi ülésben állítandó egybe s terjesztendő fel hozzám 1—1 példányban. Ezen elvek pontos betartása, a fe­lesleges általánosítások és kimutatások elhagyása s jelentésben felölelt tárgyak alapos kifejtése által lesz azon kettős cél elérhető, hogy minden felesleges munka kiküszöbölése mellett a kormány oly becses anyagnak jusson birtokába, melyet az ország közigazgatásának és közviszonyainak javítására irányuló te­vékenységében üdvös eredménnyel fog felhasználhatni. A miniszterelnök azzal fejezi be rendeletét, hogy a közigazgatási bizott­ság ezen irányú tevékenységére kiváló súlyt helyez, mert a kormány csak akkor fogja intézkedéseit helyesen megválaszt­hatni, s az élet igényeihez képes idomí­tani, ha felhasználja azon középhatósá­gok észleleteit és tapasztalatait, amelyek azon intézkedések gyakorlati hatását, >z ország egyes vidékeinek eltérő vi­•nyai között megfigyelhetik. ufiékésmegye! Közlöny" táviratai Képviselők a király előtt. A nagy szenzáció elmaradt. Az el­;éki képviselők nem mentek föl a a s igy nem szóltak közbe a trón­Ibe. i a hir már reggel elterjedt a fő­ban, ugy hogy az érdeklődés nagy­megcsappant. De azért sok bámu­akadt a fölvonuló szabadelvüpárti .iselőknek és főrendeknek. A trónbeszéd felolvasása a legride­bb formaságok között folyt le. A meg­mt képviselők — kormánypártiak, ^idensek és Meszlényi Pál volt nép­irti képviselő, mint az ellenzék egyet­.en reprezentása — az előírás szerint l»l;i!i->uaí., t.ú i király bejött és felol­vasta • trónbe det. Éljenzés csak ott volt, mi 1 ' király azt olvasta fel, hogy a nemzeti " kell hivatkozni. Mikor a király a felolvasást elvégezte, sarkon fordult és elhagy .a a termet; nem vál­tott senkivel eg etlen egy szót sem. A trónbeszéd. A király a trónra lépett, föltette a kalpagját és az udvari főbiztostól átvett egy papir-tekercset. Kibontotta és olvasni kezdte a trónbeszédet. Tisztelt Urak, Főrendek és Képviselők, Kedvelt Híveink ! Bizalommal és reménnyel üdvözöl­it Önöket ez országgyűlés meg­nyitásakor. Hosszú sorozatára mutattunk rá a megoldásra váró nagy kérdéseknek s bízva hazafiságukban és bölcsességük­ben, hivtuk fel Önöket a lankadatlan kitartással való gyümölcsöző munkára. Fájdalom, e kérdéseknek csekély része az, mit ezen országgyűlésnek si­került megoldania. Alig kezdte meg az országgyűlés törvényalkotási munkáját, parlamenti bo­nyodalmaknak hosszú sorozata akasz­totta meg azt, ugy, hogy csakis az or­szággyűlés elején s majdan a pártharcok között beállott rövid szünet alatt sike­rült ez országgyűlésnek néhány üdvös törvényt megalkotnia. Amazok közt az 1902. évi 5. törvény­cikk s annak alapján foganatosított kon­verzió fényes tanúbizonyságot tett az államhitel ereje mellett. A vármegyék pénztári és számvevő­ségi teendőinek ellátásáról, a gazdasági munkássegélypénztárról, a cukorra vo­natkozólag Bruxellesben kötött nemzet­közi egyezmény becikkelyezéséről s végre a kivándorlásról és az utlevél­iigyről, valamint a külföldieknek hazánk­ban való lakhatásáról és a határrendőr­ségről szóló törvények fontos közgaz­dasági és közigazgatási közcélokat vol­tak hivatva megvalósítani. t A most elősorolt törvények megal­kotása után Iioszzu szünet következett az országgyűlés törvényhozói munkála­taiban s csak az 1904. év tavaszán ve­hette az fel ismét az elejtett fonalat. Az állam feltorlódott folyó ügyein kivül két nagy horderejű kérdés várt mindenekelőtt sürgős megoldásra. Meg kellett a tisztviselők fizetésének rendezése terén késedelem nélkül tenni, amennyit azonnal lehetett s addig is, mig a kérdés végleges rendezése be­következhetnék, pétiékok engedélyezése utján elment a törvényhozás addig a határig, a meddig az ország pénzügyi helyzetére való parancsoló tekintet meg­engedte. E rendelkezést kiegészítette a ma­gyar államvasutak alkalmazottainak fi­zetésrendezése, valamint azon törvények megalkotása, melyek belevonták az akció keretébe a vármegyei és községi szolgá­lat azon érdemes közegeit is, kik az ál­lami közigazgatás legfontosabb,; legfele­lősségteljesebb teendőit odaadással vé­gezték eddig is, anélkül, hogy illetmé­nyeik tekintetében az állami tisztviselők­kel egyenlő elbánásban részesültek volna. Az ezerkilencszáznegyedik évi I. tör­vénycikk alapján eszközölt ideiglenes rendezés félmunkát képez, azt — amint a pénzügyi helyzet megengedi - az egész müvet rendszeresen kiépítő vég­leges rendezésnek kell felváltania. Ad­dig is azonban jelentékeny haladást mu­tat a múlttal szemben s a magyar állam tisztviselői iránt érzett áldozatkész jóin­dulatának fényes tanújele. Az állam, számos'sürgős beruházási szükségleten kívánt segíteni s. az or­szág közgazdasági viszonyainak ujabb lendületet adni a beruházásokról szóló törvény, a közoktatásügyi és belügyi té­ren felmerült néhány beruházási szük­séglet mellett, túlnyomó részben oly közgazdasági' természetű, kiadásokat en­gedélyezett az, amelyek a hazai 3mező­gazdaság, ipar és közlekedésügy haté­kony előmozdítására s az ipar helyzeté­nek, valamint a kereseti viszonyoknak megjavítására hivatvák. Különösen pedig a nagy összegek, melyek vízszabályozási és útépítési munkákkal kapcsolatos föld­munkálatokra voltak engedélyezhetők, hatékony eszközt adtak kormányunk kezébe a tavalyi kedvezőtlen gazdasági és silány termés által okozott bajok sikeres leküzdésére. A kérdések e két nagy csoporjta mellett anyakönyvi törvény módosítása ujabb lépést jelent a közigazgatás egy­öntetűbbé, egyszerűbbé tétele terén; a marhasó árának ujabb leszállításáról a Rába-szabályozó társulatról, számos helyi érdekű vasútról szóló törvények a közgazdasági fejlődésnek megannyi ujabb eszközét képezik ; az Olaszország­gal kötött ideiglenes kereskedelmi szer­ződés örvendetes biztosítékot nyújt ezen velünk szövetséges viszonyban élő s számos közgazdasági érdekszállal egybe­fűzött nagyhatalommal való kereskedelmi viszonyainknak, mindkét fél jogos érde­keit ktelégitő méltányos rendezése iránt. Végre a katonri alapítványi helyek szaporítására vonatkozó törvény, a ka­tonai nevelésügy terén parancsunkra kormányzati uton foganatosított refor­mokkal együtt a magyar tisztekben ma még sajnálatunkra mutatkozó állandó hiány fedezését intézményszerüen biz­tosítja. Ezeken kivül számos fontos és sürgős javaslat állott tárgyalásra készen a kép­viselőház előtt. Ezeknek tárgyalására azonban nem kerülhetett sor. A közelmúlt tapasztalatai arra indí­tották a képviselőház nagy részét, hogy a házszabályok reformjának kérdését tűzze napirendre s az ebből kifejlődött küzdelmek oly válságos helyzetet terem­tettek, melyben a jelen országgyűlés munkaképességének helyreállta^ nem le­lehet többé reménylenünk. Ezen helyzetben alkotmányos köte­lességünknek tartjuk, hogy alkalmat adjunk az állásfoglalásra a nemzetnek. Tesszük ezt bizalommal eltelve a nem­zetnek alkotmányos intézményeihez való ragaszkodása és hagyományos politikai bölcsesége iránt. Király és nemzet egyet­értése és kölcsönös bizalma állította helyre a zavartalan alkotmányos élet­feltételeit. S a nemzet szabad intézmé­nyeinek zavartalan, sikeres működése tette lehetővé a békés fejlődésnek mö­göttük álló áldásos korszakát. És ha most ez intézmények működése belső okok­ból akadályokba ütközik, a nemzetre hárul a feladat, hogy kinyilvánítsa aka­ratát. Ezen okoknál fogva kormányunk felterjesztésére az 1901-ik évi okt. hó 24-ikére összehívott országgyűlésnek ko­rábbi feloszlatását határoztuk el. Fogadják és vigyék küldőiknek őszinte királyi üdvözletünket. Ezzel a jelen országgyűlést berekesz­tettnek nyilvánítjuk. A nagybeteg József főherceg. József főherceg állapotában rossza­bodás tegnap óta nem állott be, bár a beteg főherceg állapota állandóan sú­lyos és aggodalomra ad okot, noha em­minens veszedelem nincs. Fiúméban betegágyánál állandóan ott van orvosa, s odautaztak József Ágost főherceg és neje is. A beteg főherecg szivelmesze­sedésben szenved. Orosz-Japán háború. Stössel nem akarta megadni magát. Port-Arthur elesett. Az orosz erős­ség kapitulációjáról ma olyan hírek ér­keznek, amelyek szerint Stössel tá­bornok nem akarta magát megadni és csak a kényszerítő körülmények hatása alatt szánta magát rá a kapitulációra. A balti flottát vissza hivták. Hir szerint a balti'flottát sürgősen visszahívták. Több tartományban véres zavargások vannak. Forradalomtól tar­tanak. ÚJDONSÁGOK. Választási mozgalmak a megyében. A magyar országgyűlés házának fel­oszlatásával most már országszerte meg­indultak a választási mozgalmak, ame­lyek Békésmegyét sem hagyhatják érin­tetlenül. Kerületenkint megindulnak a pártértekezletek, a jelölések megejtése céljából. Megkezdődnek aztán a kortes­kedések is, amelyek a tiszta választások korszakában éppen olyan jelentős sze­repet játszanak, mint valamikor régen. Leghamarabb megindultak a válasz­tási mozgalmak Gyulán, ahol B a r t h a István csanádapáczai plébánost jelölte a függetlenségi párt. Bartha már egész sereg vörös plakáttal árasztotta el Gyu­lát, amely plakátokon felhívást intéz Lukács György dr. főispánhoz, hogy ne vállaljon mandátumot, hanem mint főispán maradjon meg a vármegyei köz­ügyek élén. A gyulai szabadelvű polgár­ság részéről ugyanis kombinációba van véve a főispán jelölése, ha ezt elfogadja. A tulajdonképpeni jelölések különben Gyulán holnap, Vízkereszt napján fog­nak megtörténni. A gyomai kerülethez tartozó közsé­gek választópolgárai vasárnap tartanak Gyomán jelölő értekezletet. A szabad­elvüpárt Petneházy László miniszteri fogalmazót szándékszik fölléptetni, mig vele szemben a függetlenségi elvüek Fábry Károly csabai ügyvéd és nagy­birtokos, V a r s á g Zoltán dr. és Kard­hordó Árpád neveit emlegetik. Erős küzdelemre van kilátás az oros­házi kerületben is, ahol a szabadelvűpárt jelöltjének, László Elek dr. vármegyei tb. főorvosnak ellenében a független­ségi tábor Veres József eddigi kép­viselő, esetleg B i k á d y Antal dr. nevé­vel indul az alkotmányos küzdelembe. Szarvason sem kínálkozik egyhan­gúnak és simának a téli választás lefo­lyása. A szabadelvű párt jelöltjével, Krcsmárik János dr. eddigi képvi­selővel szemben a függetlenségi párt is fölveszi a küzdelmet, mely H a v i á r Dánielt hívja képviselőnek. Mint már jeleztük is lapunkban, a s/.od< 1 demokrata párt, természetesen • : íuszk becsületéért — a vármegye min­<U !i i ihletében állit jelöltet. A szocialista jelöltek persze ezidén sem érnek el na­gyobb eredményeket, mint az előző években. Az egyes kerületek tényleges jelölt­jeiről persze ezidőszerint pozitive irni lehetetlen. E hét végével azonban, vagy legkésőbb a jövő hét elejével már telje­sen kibontakozik a helyzet. A tisztelgések a vármegyén. Az újév alkalmából a vármegyén is lezajlottak a szokásos tisztelgések és üdvözlések. A közigazgatási életben régi hagyományos szokás, hogy a főtényezők ez alkalommal iránynyilatkozatokat tesz­nek. Az idén az alispáni beszéd az újév nagy föladataira hívta föl a figyelmet, s mig mindennemű személyi vonatko­zástól tartózkodott, a közigazgatási erők sorakoztatását kívánta. A főispáni beszéd ezidén pusztán csak köszönő válasz volt az üdvözlésre. A vármegyei uj évi tisztelgések le­folyásáról a következő sorokat adjuk : A vármegye tisztikara az újév alkal­mával testületileg tisztelgett Fábry Sándor dr. alispánnál. Az alispán a vármegyeház kistermében fogadta a tisztikart, melynek élén D aimel Sán­dor dr. vármegyei főjegyző üdvözölte szép beszéd kíséretében az alispánt. A főjegyző beszédében vissza emlékezett az elmúlt év nevezetesebb mozzanataira a vármegyei életet illetőleg, kifejezte a tisztikar jókívánságát s köszönetét az alispán atyai jóindulatáért, amit az el­múlt évben tisztviselőivel szemben tanu­1 sitott, s kérte, hogy ezen jó indulatá­ben az uj esztendőben továbbra is tartsa meg a tisztikart. Az alispán meghatottan válaszolva, biztosította a tisztikart, hogy a jövőben is azon lesz, miszerint tiszttársai szeretetét megtartsa s egyetértéssel munkálkod­hasson a vármegye "közönsége javára ; kérte a tisztikart, hogy ezen törekvésé­jben olyan odaadóan támogassák az uj évben is, mint eddig. Az alispán végül megemlékezett a politikai viszonyokról s kijelentette, hogy gróf Tisza István kormányában bizik, eddigf eljárásában a legönzetlenebb hazafias szándékot látja, ezért aggodalomra okot nem lát. Végül szívélyes szavakkal boldog újévet kívánt a jelenvoltaknak. Ezután az alispán vezetésével átvo­nult a tisztikar a főispánt üdvözölni. Fábry dr. alispán szép szavakkal kivánt a népszerű főispánnak s családjának bol­dog uj évet. A főispán a tőle megsza­katt kedves modorban köszönte meg rö­viden az üdvözlést s boldog uj évet ki­vánt a tisztelgőknek. Külön tisztelgett a városi tanács, kir. pénzügyigazgatóság és az állami építészeti hivatal a hivatali főnökök előtt. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony és enyhébb időt jelez elvétve csapadékkal. - Újévi tisztelgések Csabán. Mint a magánéletben, fölkeresik egymást jóki­vánataikkal és üdvözletükkel az emberek, ugy a hatóságok sem mulasztják el fe­letteseiket testületileg üdvözölni. Ámbár ez a szokás manapság már kezd veszí­teni jelentőségéből. Csaba község elöl­járósága, mint az előző esztendőkben, ez uj óv napján is testületileg kereste föl a járás érdemes főszolgabíróját Seiler Eleket, akinek a község jókivánatait K o r o s y László első jegyző tolmácsolta szívélyes szavakban. — Az üdvözletre Seiler főszolgabíró meleg válaszban mon­dott köszönetet. A többi hivatalokban, ha nem is testületileg, de a szűkebb körben szintén üdvözölték uj év alkal­mából a főnököket, Rendkívüli közgyűlés. A vármegye törvényhatósága ez esztendőben első közgyűlését január 13-án délelőtt 10 óra­kor tartja meg Lukács György dr. főispán elnöklete alatt. Nem rendes gyű­lés lesz ez, hanem rendkívüli, amelyen a legfelsőbb királyi kéziratot olvassák fel, amely tudomásul adja, hogy az uj or­szággyűlést február 15-ikére hívja egybe a király. — A közigazgatási bizottság ülése. Bé­késvármegye közigazgatási bizottsága az új esztendőben első rendes havi ülését január 9-én, hétfőn tartja meg Lukács György dr. főispán elnöklete alatt. Az ülés első tárgya a bizottság megalaku-

Next

/
Thumbnails
Contents