Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-25 / 53. szám

a mél^ "' e valamikor pénzt Nyisz­szor n e' r- ha jól érezte a vendégek­. .iiagát. Egyszer 15 forintot és éte­leket, hogy készítsek Kubiknak is, ha jön. I .— Hányszor találkoztak magánál Nyisztorné és Kubik ? — Háromszor. — Leveleket irt magának Nyisz­torné ? — Igen, sokat, néha naponta két­szer is. Felolvassák Nyisztorné azon levelét, melyben kérte Brádnét, hogy mihama­rabb végezzék el a „dolgot", mert nagy baj lesz különben. A másikban pedig szemrehányást tesz, amiért az elmúlt este nem csinálták meg a dolgot. — Miért irta ezen levelet Nyisz­torné ? — Mert nem volt nyugodt a babo­nától. A tervezett merénylő. Alacsony, köpcös gyereklegény áll a birák elé : J o s z i p Péter, a kinek végre kellett volna hajtani a gyilkossá­got. A vizsgálóbíró előtt tett vallomását híven ismétli meg. Az általános kérdé­sekre előadja, hogy 20 éves, büntetlen, napszámos. Bűnösnek nem érzi magát. Nyisztorné adta neki a revolvert ós pénzt is adott, „kecsegtette", hogy ölje meg urát, de ő félt megtenni a dolgot. Nyisztorné sokszor felkereste e célból, de ő mindig huzodozott. Elnök figyelmezteti, hogy a vizs­gálóbíró előtt történt kihallgatásával azt vallotta, hogy Brádné kérte fel a tett végrehajtására. — Arra már nem emlékszem bizo-, nyosan. Egy este Brádnéval átment Nyisztornéhoz, és akkor is kérte, mikor pedig nem hajtotta végre a tervezett merényletet és a revolvert átadta Ku­biknak, az mérgesen olyasmit mondott, hogy „majd elvégzem ón!" Másnap Nyisztorné is kérdőre vonta, hogy miért nem lőtte le férjét. Azt felelte, nem al­kalmas a revolver, mire Nyisztorné adott neki 7 koronát, hogy vásároljon ujat. Vett is, ezt is kipróbálta, megmutatta Nyisztornénak is, aki azt mondta neki, hogy csak minél hamarabb végezzen férjével. — Kisérgette-e Nyisztort ? — Egyszer. — Hányszor lesett rá? — Kétszer. - Mi volt a szándéka Nyisztornéval ? Pénzt csalni tőle. ígért pénzt Nyisztorné? — Igen, 200 koronát. A tanuk, ítélet. Következtek a tanuk. Egész sereg ember és asszony, sőt apró lányok is. A legnagyobb részük lényegtelen vallo­mást tesz. Vallomásuk éppen nem vet világot a homályos ügyre, amelynek szomorú titkait sirba vitte magával a tragikus sorsra jutott asszony. Kihall­gatásuk aránylag hamar befejezést is nyert. A perbeszédek délután hangzottak el. T ó t h Ferenc kir. alügyész érvekben gazdag beszédében föntartja a vádat, mig Hoffmann Károly védence ártat­lanságát hangoztatja. A biróság vissza­vonult és öt óra után meghozták az Ítéletet, mely kellő bizonyítékok hiányában mind három vádlottat felmenti. A köz­vádló felebbezett a fölmentés ellen. SZÍNHÁZ. Kritikára kritika. „Hullámok !" ez a cime K a s s a y Vidor, a népszínház volt nagyművésze egyik megjelent könyvének, a melyben többek között, a kritikusokhoz szólva, ezt mondja: „Könnyű beszélni, de ne­héz cselekedni, gondolja meg mindenki előbb, hogy mit mond, s azután beszél­jen. Es háromszor gondolja meg, hogy mit ir, ha irni akar. Mert különben könnyen megtörténhetik vele, hogy nagy­jelentőségűnek hitt sorai azt a látszatot fogják kelteni mindenkiben, hogy az irója olyan dologba ütötte az orrát, a melyhez nem ért." Hogy a fővároshoz közellevő Bé­késcsaba intelligens közönsége Doboz és Békés színpadjaitól mit vár, azt ne 2 tudom, de hogy Békés rögtönzött szín­padjain már nagyon sokszor láttak sok­kal jobb előadást, mint a milyeneket, sajnos, a békéscsabai színpad újonnan festett, alig használt ezer koronás ku­lisszái előtt produkáltak, az bizonyos. Kár tehát fitymálni ezt a két színpadot azért, mert egyik sincs állandóan rosszul meg­építve ! A tisztelt kritikus ur, kinek e soro­kat figyelmébe ajánlom, ugy látszik, na­gyon sokat gubbaszt az Íróasztal mel­lett és nem forog a helybeli intelligencia körében, azért nem tudja, hogy azok az uri családok, akik szombaton a szín­házba jöttek, nem unalomból, nem kí­váncsiságból jöttek el. Intelligens ember nem azért megy színházba. Valamint azt is tudnia kellene, hogy akik ott voltak, valószínűleg nem az ön által helytelenül fitymált békési szín­padról jött kis trupptól vártak előadást, hanem az előttük már régen jól ismert és mindenkor jónak ismert Dombayék­tól és semmiesetre sem vártak keve­sebbet, mint a mennyit láttak ! Ön azonban, tisztelt kritikus ur, soha sem fogja tudni mérlegelni a színész tudását. Ha egy fővárosi szinésziskolából kiszalasztott növendék, aki semmit sem tud, vagy Budapest egyik színházának keveset tudó színésznője, vagy színésze jönne ide vendégszerepelni, ön bizo­nyosan elragadtatással irna róla. De hát az Budapestről jött és nem Békésről. Ez az a súlyos hiba, amely a leg­nagyobb hátrányára van nem csak a magyar színészetnek, de minden jónak ós szépnek a vidéken, ami nem a fővá­rosból vagy éppen nem a külföldről való. Újságírás, kritikairás az a mesterség, amelyhez nagyon sokan gondolnak ér­teni, de alapjában nagyon kevesen ér­tenek. Mert nem az a rosz kritika, amely föltárja a színész hibáit, hanem amely valótlan dolgokat állit Az igazi színész nem kíván dicséretet, hanem igaz s_á§ot: Valamint nem is ismer különbséget a békési, csabai, mucsai és budapesti in­telligencia között sem. Egyforma mind! Az inteligencia fogalma nála soha sem változik. Végtelenül meglep azonban bennün­ket az, hogy ime itt, a főváros közelé­ben találkozunk egy olyan kritikával, mint a milyent egyik csabai lap keddi számában olvastam. Ha egy hozzáértő ember két nehéz menetű egy felvonásos színdarab után ítélve dicséretet gondol tartogatni a szí­nészek számára, a még előadandó egy felvonásos darabok után, akkor semmi­esetre sem tarthatja gyengének, ugyan­azon hat ember erejét egy hat szemé­lyes három felvonásos darab előadásá­hoz sem. Arra pedig csak mosolyogni lehet, hogy valaki egy örökszépségü Seribe darabot, mint amilyen a „Nők harca" is, elavult, ócska romantikáju unalmas darabnak akarjon degradálni. Mert azt igazán csak egy elfásult, rossz izlés te­heti, aki sohasem fogja megkülönböz­tetni tudni a szépet, a jót a rossztól és az Ízléstelentől. Hja! színdarabot nézni is tanulni kell. Ha pedig színészekről és színdara­bokról kritikát akar irni valaki, az ta­nuljon előbb dramaturgiát, s akkor legalább, ha majd mindennel tisztában lesz, annyira meg fogja magát szégyelni előbbi kritikáiért, hogy nem fog többé kritikát irni soha! Beleznay Ferenc, színész. Dombayék estólye. Azok a remé­nyek, melyeket a közönség a Dombay­pár ügyes színjátszó gárdájának rövid szezonjához fűzött, messze, várakozáson felül teljesültek. Az öt tagból álló tár­saság szinte bámulatot kelt úgy az ügyes, egybevágó összjátékban, mint külön-külön. Ami pedig a világvárosok világot jelentő deszkáin sem ismeretes, a sugó nélküli előadás, egyenesen cso­dás. A fővárosban a viszonyokhoz ké­pest súgóval sem produkálnak különb előadásokat, mint Dombayék. A színház kedvelő közönség meleg szeretettel ho­norálta is az ügyes játékosokat, akiknek minden egyes tagja sok tapsban része­sült eddig minden előadáson, amelyek egyike éppoly kifogástalan volt, mint a másik. Eddig különben hat darabot ad­tak elő, amelyek mindegyike igazolta a vígjátékok kultiválásának előnyeit. Közönség köréből. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérem, méltóztassék az alábbi soraimnak becses lapjában helyt adni: Békéscsabán egy rövidke kis idő óta megjelenő „Függetlenség" czimü lap utolsó számában nagy vehemenciával nekiront a vezetőségem alatt álló nit­község fenntartotta népiskolának. Az egész cikkből világos csak egy, hogy Szabadi Oszkár ur még csupasz állu legényke, aki vezércikkeit akkor irja, mikor alkalma van egy gazdatiszt kis okos fiával beszélni. Szeretettel kér­dem, miért nem beszélt a fiúcska gazda­tiszt apjával vagy anyjával, talán más véleménye lett volna az iskola felől. Határozottan tiltakozunk iskolánk magyaros szelleme ellen elkövetett alap­talan rágalma miatt. Nem Szabadi ur van hivatva arra, hogy ítélkezzen egy általánosan elismert jó magyar iskola fölött. Hitoktatónk, Glober Vilmos ur sem nem Galíciából származott ide, sem nem kaftanban jár, hanem igenis törzs­gyökeres magyar és nem hiszem, váj­jon Szabadi ur beszél-e oly magyaro­san, mert ugy látszik, hogy cikkiró ur nagyon jól ismeri a kaftános alakokat. Szabadi ur, nem mindent szabad! Hitközséget, iskolát, tanitót pellen­gérre állítani minden alapos ok nélkül, ha a viszonyokat nem ismerjük. Egy kis alaposság nem fog ártani cikkeinek. Különben béke velünk! A tisztelt Szerkesztő Ur alázatos szolgája Békéscsaba, 1905. május 24. Braun Hermann, az orth. izr. hitközség elnöke. Tanügy. — Érettségi biztos. A szarvasi fő­gimnázium érettségi vizsgálatain évek óta. Sárkány Sémuel, a nem rég le­mondott bányakerületi püspök szokott mint érettségi biztos elnökölni. Mivel az agg egyházfő gyengélkedése miatt most folyó érettségi vizsgálaton szemé­lyesen nem jelenhet meg, az elnöki teendőkkel az utódjelöltek egyikét, P e t­rovics Soma csongrád-csanádmegyei esperest bízta meg. — Vizsgák Erzsébethelyen. Lapunk egyik mult heti számában már részletesen hoz­tuk csabai elemi iskolai vizsgáinak sor­rendjét. A csaba-erzsébethelyi áll. elemi iskola vizsgái az alábbi sorrendben foly­nak le : 25-én délelőtt 10 órakor vallástani vizsga. A többi tantárgyakból 31-én foly­nak le a vizsgák ós pedig: 8—10-ig az I. és II. oszt., 10—12-ig a III. és IV. oszt. és délután 3—5-ig az V. és VI. osz­tályban. TÖRVÉNYKEZÉS. — Két tyúkért 6 hónap. Nagy Gy. István gyulai napszámos veszedelmes tyuktolvaj, aki a tyúkok irányában ta­núsított túlságos szeretetóért" már szá­mos alkalommal ült. A napokban azért vonta felelőségre a gyulai törvényszék, mert a gyulai uradalom egyik alkalma­zottjának udvarából két tyúkot emelt el az elmúlt hónapban. A biróság Nagyot jogerősen 6 hónapi börtönre ítélte. — A vasvilla, mint felelet. Csapó Mátyás aféle juhász ember Békésen. A mult év október 2-án tilosba legeltette a juhait. Meglátta ezt V á c z i István mezőőr, aki kérdőre vonta a juhászt, majd zálogba elvette tőle a mándliját. Csapó Mátyás azzal felelt a mezőőri be­avatkozásra, hogy a kezeügyóbe eső vas­villával fejbe kólintotta Váczit, aki né­hány napig viselte az ütés nyomát. Ezért az ütésért Csapót tegnap előtt 3 napi fogházra ítélte a gyulai kir. törvényszék. — Hálátlan vendég. A mult nyár egyik estéjén egy szegény asszony kért szál­lást özv. K 1 i m a j Mihályné kondorosi asszonytól lakásán. Nemes Mihályné volt, akinek Klimajnó szállást is adott, szivesen meg is vendégelte. Nemesnó azzal hálálta meg a szives vendégszere­tetet, hogy reggel ellopta a háziasszony két szoknyáját. Mivel a lopás bebizonyult és mert Nemesné már több izben volt hasonló cselekményekért büntetve, a gyulai kir. törvényszék lopás büntette miatt a héten jogerősen 6 hónapi bön­tönre ítélte. KÖZGA2DASAG. A jelentés további része igy szól: A buza a Duna balpartján általában véve kielégítően áll, szépen bokrosodott, üde zöld szinü és néhol annyira buja növésű volt, hogy sarlózni kellett. Rozsda csak szórványosan van. A Duna jobb­partján is nagyobbára kielégítő és jó; itt is több helyen sarlózni kellett, oly erős növésű és sűrű volt. A Duna—Tisza közén, csekély kivételektől eltekintve, általában kielégítően fejlődik és szárba hajt. A Tisza jobbpartján néhol az ápri­lisi hideg időjárás káros hatása észlelhető most is, amennyiben a buza ritka és gazos. As utóbbi esőzések azonban még sokat javíthatnak most is. A Tisza bal­partján, Békés- és Hajdú vármegyék több részében gyenge és közepes fej­lődés mellett a terméskilátások a ren­desnél gyengébbek, jóllehet az utóbbi esőzések itt is javíthatnak még a hely­zeten. A Tisza—Maros szögén csekélyebb mértékű fagy- és féregokozta károsítások fordultak elő, mindazonáltal a vetések nagyrészben kielégítően és jól állanak, üde zöld sziniiek, megfelelőleg bokro­sodtak és most szárba hajtanak. Rozsda csak szórványosan mutatkozik. A király­hágóntúli vármegyékben szintén van némi panasz, de tulnyomólag itt is ki­elégítő az állapot és a vetések fejlődése nagy átlagban biztosítottnak látszik. Az árpa a Duna balpartján nagyob­bára kielégítően gyarapodik és néhol a tavaszi oly buja, hogy sarlózzák. A Duna—Tisza közén az őszi kissé ritka és alacsony, a tavaszi azonban, főleg a májusi jó esőzések hatása alatt sokat haladt. Az őszi kalászol. A Tisza jobb­partján a tavaszi vetések szépen bokro­sodnak, üde zöldszinüek. Az ősziek nagyobbára ritkák és visszamaradottak. A Tisza balpartján, Békésvármegye néhány járásának kivételével, nagyob­bára jól áll. A Tisza—Maros szögén az őszi gyenge, mig a tavaszi jobbadán kielégítő és jó. A tengeri kikelt ós nagyobbára ki­elégítően áll; kapálják. Egyes helyeken férgek és rovarok károsítják. Gabona árak. Békéscsaba, május 24. Budapesti gabonadözsdén a ter­mésre kedvező időjárás folytán, az irány­zat elhanyhult. A csabai hetipiacon a sürgős mezei munka folytán rendkívül kevés volt a kínálat.; I. príma piros exp. buza . 17- 17 20 n. „ „ „ „ . 16-60—1680 Tengeri 1560 Budapest, május 24. (Saját tud.Jtáv.) Készbuza 10—15 fillérrel olesóbb, májusi 17-94, októberi 16 52, tengeri 15"30 —\ Az Aradi Ipar- és Népbank Békésmegyei Fiókintézete Békéscsabán. A vetések állása. A földmivelésügyi miniszter jelentése. A földmivelésügyi kormány hivata­los lapjában vasárnap jelent meg a hi­vatalos jelentés a vetések állásáról. Megnyugvással vehető tudomásul ez a jelentós, mely szerint az áldásos májusi esők meghozták a kedvező eredményt. A földmivelésügyi miniszter jelen­tését a következőkben ismertetjük: Kedvezőbb a vegetáció az ország délnyugati felében, az Alföldön, továbbá a nyugati részeken és némely keleti | vármegyékben, ahol a növényzet, külö­nösen a gabonafélék, ilagyobbára igen jól állanak ós jó közepes termést ígér­nek. Itt a kaszálók, legelők és kapás­i növények is igen jól állanak és közepes termést ígérnek. A jószágállomány a legeltetés általános megindulásával és a zöld takarmánynemüek kaszálásával és etetésével jobb kondíciók között van, . mint az esőzések előtt volt s igy termé­szetesen a takarmányhiány is megszűnt, vagy legalább is annyira nem érezhető tőbbó. 50 Wcs HölcsönöKet 5% töke- és kamattör­lesztéssel engedélyez, drágább kamatozású kölcsö­nöket konvertál s a legolcsóbb váltó és személyes hitelt ad folyószámlára vagy érték­papírokra. ! lyilltér. E rovatban közlöttekre a szerkesztő felelőssége nem vonatkozik). Értesítés. Tisztelettel hozom jóbarátaim és és igen t. ismerőseim szives értésére, ! hogy Rasofszky Miksa cégnél viselt üz­letvezetői állásomból mai napon saját j akaratomból kiléptem. Békéscsaba, 1905. május hó. Licbermann Mór. Szerkesztői üzenetek Mariska Legközelebb sorát ejtjük, Z. I. Szarvas. Tényleg hiányzott a beküldött lap. Hálás köszönet, jövő számuukban hozzuk. K. J. Gyoma. Köszönettel nyugtázzuk mindkét küldeményét. A cikket vasárnap közöljük. Jó ntat és kellemes napokat a hosszú útra ! Bruckból vár­juk a katonaélet érdekes rajzait. Üdvözlet ! Ancus Március. Pécs. Őszinte sajnálat a csúz miatt 1 Szellemes tárcáiból többször olvastuk, hogy aOuzi kenőcs minden ellen használ. Talán a csúz ellen is ? Egyébként szívből jobbu­lást ! A „Derüre-derü'' kiderültek a nyomdából és beborultak a postára. Szívélyes üdvözlet I K. B,, Arad. Hálás köszönet nagyérdekü so­raiért. Kérjük továbbra is szives tudósításait.

Next

/
Thumbnails
Contents