Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-21 / 52. szám

scsaba, 1905. Vasárnap, május 21 52 szám. „MEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI Din: Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 16 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. nyiUtér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. J6. május 20. A megszüntetése tár­gyában ... ö u ..ult hó folyamán egy rövid kis hir je'ent meg lapunkban, amely hirnek föújítását aktuálissá teszi a még mindig megoldatlan helyzet. Szól pedig ez a hir igy: A politikai válságok hosszú sorozata dominálja szegény hazánkat évek óta, s elválaszthatatlan árnyékként kiséri a gazdasági paigás. Itt már a tavasz (és közeledik már a nyár is) és még most is ott vagynnk, ahol voltunk; teljes a munkátlanság. Valósággal ránehezedik társadalmunk minden rétegére a kere­sethiány és érezi mindenki, hogy ez v tovább nem mehet. A munkátlanság •onyomásától akarja megszabadítani nmérnökök országos szövetsége ágot, amidőn felhívással fordul ág első ipari, kereskedelmi és .gi intézményeihez, hogy nyujt­segédkezet egy mozgalom meg­'hoz, amely azt célozza, hogy Í együtt a legilletékesebb fo­z, hogy kapcsolják ki a köz­Kiadását a politikai válságból, iák tönk szélére jutni építő adjanak kenyeret a népnek. :ák közé sorolja a mérnökegylet 51 az újonnan létesítendő ál­iskolákat, a csabai állomás ós több, a földmiveiésügyi m ügykörébe tartozó szabá­utmunkákat. Annyi bizonyos, nug^ x— a mozgalom sikerrel járna, száz és százezer szegény munkásember nyerne keresetet, mert csak tisztán út­építésekre 8 millió koronát irányoztak elő. Ezenkívül se szeri, se száma a köz munkáknak, amelyeket végeztetni kel­lene az államnak. Ez a mozgalom tényleg megindult és már az összes kiváló gazdasági tényezők között elterjedt, azzal az in­tencióktól irányítva, hogy a koaliciós többség a magyar nyelvért és politikai függetlenségért folytatott harcaiban is legyen figyelemmel a gazdasági élet eme sürgős és fontos kívánalmaira és teljes erélyével hasson oda, hogy addig is, mig nemzet és király közt a po­litikai kérdésekben a kivánt megegye­zés létrejön, mig a végleges kormány megalakul, a gazdasági tényezők és erők zavartalan működésére szükséges kormányzati és törvényhozási teendők ellátassanak, nehogy gazdasági életünk fejlődésnek indult csirái teljesen el­pusztuljanak. A valóság — tagadhatatlanul — az, hogy a választások eredménye óta gazdasági téren semmit, vagy nagyon keveset tettaz állam, noha ez föltétlenül kötelességében állott volna. És ha azért nemtett'csupán, merte téren cselekednie módjában nem állott, kötötteakezét a törvényhozásilag nem szentesitett be­ruházási törvényjavaslat, akkor is fel­adata lett volna akár a választásokat megelőzőleg, akár azután módot keresni arra, hogy külön törvényjavaslat bizto­sította volna a gazdasági élet szükség­letét, annál is inkább, mert akár a választásokat megelőzőleg, akár azután aligha akadt volna a parlamentnek tagja, aki egy ilyen üdvös irányú tör­vényjavaslattal szemben obstrukcióra vállalkozott volna. Egy kis gondolkozás után azonban arra a fölfedezésre jutunk, hogy a kor­mányt aligha vezérelték olyan féle szem­pontok a gazdasági kérdésekkel szem­ben tanúsított merev álláspontnál, atnely azt föltélezné, hogy a szóban-forgó törvényjavaslat szankcionálásának hiá­nya kötné a kezét. Mert ha így volna, hasonló eljárást kellene tanúsítania a kormánynak nemcsak a gazdasági, de egyéb kiadásoknál is. Pedig látjuk, a törvényhozásnak minden hozzájárulása nélkül fizeti az állam hadseregét, tiszt­viselőit stb. Ugyanazon okból pedig, mint a gazdasági kiadásokat, ezek fize­tésének utalványozását is megvonhatná a kormány, miután ezek a fedezetek sincsenek jóváhagyva. Természetesen, ez nem volna csöppet sem okos dolog, csupán az érthetetlen helyzet illusztrá­lására hozzuk fel. Hogy mikor ér véget a válság, az ma épp oly bizonytalan, mint három hónappal ezelőtt volt. Annál inkább szükség volna a gazdasági fedezetek kérdését kikapcsolni a politikai válság­ból hogy a senki által el nem tagadható munkahiány mielőbb megszüntetést nyerjen. Magyarország már éppen elég, és nagyon is sok dolgos kezet importált Amerikának. Semmi szükség, hogy a munkahiány miatt elbocsájtott munká­sok ezrei növeljék a kivándoroltak se­regét, csak azért, hogy a politikai vál­ság megoldásával belló rohamos mun­kakeresletalkalmával nélkülözzük, amire legnagyobb szükség lesz: a hazafias, adófizető magyar munkáskezet. Kibontakozás leié. Mintha a politikai élet egén a hosszú borongás után valami csekélyke derű jelenne meg. Napsugár, amely eloszlatja a májusi tavaszban is ködös sötétséget. Nem a Burián báró megjelenése ez, hanem a bécsi udvar látszólagos enge­dékenysége, amit igazolt Burián kül­detése, az, hogy a korona is óhajtja már a megoldást. Burián a héten meglátogatta a szö­vetkezett ellenzék valamennyi vezérlő tagját. Nem mint homo régius tárgyalt velük. Más volt a küldetése. Az, hogy a koalíciónak ajánlja fel mindazon en­gedményeket, melyek a koronának az alkotmány lényegéről vallott felfogásá­val nem ellenkeznek. A hadsereg nyelvkérdését illetőleg tehát nemcsak a magyar ezrednyelvet, hanem a katonai bíróságok magyar tár­gyalási nyelvét és a paritásos zászlókat, jelvényeket is fél fogja ajánlani. A ve­zényleti nyelvet illetőleg azonban a ko­rona eddig elfoglalt álláspontján tul nem megy. Ha a koalíció ezekbe a feltéte­lekbe beleegyezik, akkor semmi sem áll útjában annak, hogy a koaliciós kabi­netet megalakítsák. Ilyenformán a koaliciós kormány megalakítása már csak napok kérdése. A kibontakozás állítólag oly gyors tempóban halad, hogy a T i s z a-kor­mány már a jövő hét első napjaiban megkapja végleges felmentését. Mint hire jár, Kossuth Ferenc és a koali­ciós vezérek a katonai kérdésekben hajlandók csupán elvi kijelentésekkel megelégedni. Igy tehát az ellenzéki fel­iratra a királyi válasz csupán elvi ki­jelentéseket fog tartalmazni. A megva­lósítandó reformok azonban a katonai téren nem mennek tul a szabadelvüpárt kilences bizottságának ismeretes pro­gramja keretén. Mint befejezett tényt emlegetik, hogy a koalíció vezérei ezt az alapot elfogadták. Némelyek arra Békésmegyei Közlöny tárcája. Májusi este. Akácvirágos májusi este balzsamos illat árad a légben, szerelmi mámort lehelve surran, mosoly, dal élet fakad nyomában, — vigasztalanul csak magam bolyongok : szivem a bánat újra megeste. En is f" !"tem nem is oly régen né' erelmes májusi este, mi.. myém volt: csók, a virág, dal, — de jött a zord tél, virágot-tépő, s a csók elröppent, elhalt a nóta, gyászbaborultam sirok azóta, siratlak téged, én mindenségem ! Májusi estnek balzsamos árja arcom hogy ár'j' lágyan szelíden, álomba ringat ' ma is, mint régen, oh, de ez álom nem az a régi, sok színes képpel, bűbájjal teli! lobogó mécsek, kereszt, koporsó, benne az édes, a drága halott, mirtuskoszoru selymes hajában . . . tátongó mély sir, hantok hullása, gyászoló népnek bus zokogása . . rémes az álom, s az ébredéssel szivem, lelkem az édes csalódást hiába várja, hiába várja! A szivem-lelkem egyre csak vérzik, sebzik a múltnak fájó emléki, s könyzápor omlik arcomon végig. Májusi estre felhők borulnak, maga az ég is hullatja könnyét, cseppje összefoly az enyémmel; tombol az orkán, menydörg, cikázik, visszhangjaképpen lelkivilágomnak. A közös sorsban enyhül a bánat; hogy csöndesedik az ég viharzása, lelkemben is enyhülés támad. Végre teljes a csönd . . . . . . S hogy véget ér a hajnali álom, májusi napnak színes sugára fátyolt borit a bus éjszakára, viharnak, könynek nyomát se látom. Palatínus József. hanem az bizonyos isteni szikra, amely előtörve, utat kór magának akaratlan is, s amely csak a valódi kiváltságosok tulajdona, amüyen Zalay Masa is. De mielőtt e sorokat tovább fűzném, ki kell jelentenem, távol áll tőlem min­den szándók Zalay Masa zsenialitását magasztalni. Ez botorság volna, mert a Zalay Masa neve nem szorul ilyesmire, Zalay Masa. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — (p. j) A csömörlésig tulfinomodott izlés korszakában, amit leginkább a mimózái elkü női iróink kultiválnak, figy el­menkivül hagyva a Benickyné-féle zsá­nereket, jóleső megnyugvással vehetjük 1 tudomásul, hogy a hazafias magyar nök 1 világából valódi tehetségek is szántogat­nak az irodalom berkeinek azon részei­ben, amelyek, ha nem is ismeretlenek éppen de semmi esetre lejárva nincse­nek. Azok a részek ezek, ahol a hami­sithatlan, valódi életet ontja magából az egészséges talaj. Ezen az egészséges, természetesen terrémum forgatja tollát istenáldott tehetséggel Zalay Masa, a ma­gyar női irópoóták egyik büszkesége. Ez a név nemcsak lapunk tárcaro­vatából, de a főváros és a vidék legelő­kelőbb lapjainak hasábjairól is ismeretes. Nem a hivalgás lopta be nevét a sajtóban, !és hordta szót dicsőséggel az országba, És itt egy kis indiszkréciót köve­tek el. A napokban írja a nagytehet­ségű irónő : „Olyan kedves a tudat, hogy sajnál­ják távozásunkat, sőt szerepelnek a köny­nyek is." Azt jelenti ez, hogy Zalay Masa bú­csút mond Szarvasnak, mely ismét el­veszti, ha nem is végképp, egyik büszke­nem pedig különösképpen e helyen. Ami j ségét. Őszinte sajnálattal látjuk a való ságot és bennünket, mint hisszük az olvasóközönséget is, csak a következő sorai vigasztalhatnak: „Magukhoz azonban hű maradok onnan is szorgalmasan fogok irni, szinte szárnyra fogok kelni." Marad itt egy kedves emléke. Zalay Masa könyvet ad ki. Oh, ne tessék hinni, hogy ő vállalkozott erre a háládatlan szerepre. Semennyiért se. Nem is tu­dott róla, hogy könyve jelenik meg. Csak mikor már faktum volt a dolog, amikor egy nemes barátja, aki véletlenül névleg is Nemes, suba alatt elintézte a kiadóval az ügyet. Hát erről a készülő könyvről is, mint magának Zalay Masának bájos egyéniségéről, egyszerűségében is meg­kapó zsenialitásáról, finom szelleméről és mély érzelemvilágáról nagyon sokat lehetne mondani. Elmondja azonban majd mindent az a diszes kiállítású és igazán értékes könyve, amely pünkösd­kor hagyja el a gyomai Kner nyomda mégis irni késztet róla, az a tisztelettel­jes ragaszkodás, amelylyel kartárs tarto­zik a kartársnak, az a nagyrabecsüléssel eltelt rokonszenv, amelylyel egy lap kö­telességszerűen tartozik viseltetni egyik legkedvesebb, legbájosabb, de egyszer­smind egyik legtehetségesebb és leg­szorgalmasabb munkatársa iránt. Mert, amint azt az olvasóközönség nagyon jól tudja, Zalay Masa évek hosszú sora óta irja e lap tárcarovatába legbájosabb no­velláit, amelyeket hihetetlen gyors egy­másutánban röpit szét a posta a szarvasi poétakuriából hozzánk és a lapok egész seregóhez. Ismét Szarvas! Ha kicsi országunk nagyjainak életét nézzük, szinte bámula­tos, hánynak ringatta böcsőjót ez a csöndes bókésmegyei község. Mintha csak a művószistenek verték volna fel ott tanyájukat valami meseszerű madár­dalos tündórberekbe, hogy minden uj szülött szivébe, lelkébe belopják az is­teni tüzet. q a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: Siroli tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamúrliurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatík meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpstet é3 megszünteti az éjjeli izz^^ást. Kellemes sza^a és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents