Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-18 / 51. szám

— Esküvök. L i c s k a Mariskát özv. Licska Józsefné leányát, szombaton d u. 5 órakor vezeti oltárhoz a gyulai róm. kath. nagytemplomban Bálint Géza gyulai kir. pénzügyigazgatósági szám tiszt. D u b á n y i László vármegyei hi­vatalnok hétfőn délután esküdött hűsé­get Körös Bertának, Ambrus Ilona nevelt leányának. M a t u 1 a y Ferencz Békéscsabai fiatal gazdász, kedden délután vezette ol­tárhoz Baukó Erzsikét. Niedermáyer Béla gyulai róm. kath. hitoktató ma vezeti oltárhoz P u s­kás Margitot. — A közegészségügyi bizottság ülése. A vármegye közegészségügyi bizottsága szombaton délután 3 órakor a várme­gyeház kistermében ülést tart. Az ülés tárgya a Gyulaváriban kért anyagyógy­szertár és a Szentetornyára kérelmezett fiókgyógyszertár engedélyezése tárgyá­ban véleményadás a törvényhatósági bizottságnak. — Eljegyzés. S onnenfeld Sámuel csabai kir. bírósági végrehajtó leányát, Margitot eljegyezte Kovács Lajos magyar államvasűti hivatalnok, tartalé­kos cs. és kir. hadnagy. Englánder József, csorvási gőz­malomtulajdonos vasárnap eljegyezte Nagyváradon Várnai Ilonkát, Weisz Károly törvényhatósági bizottsági tag leányát. — A csabai öntözött rét látogatói. Kedden előkelő vendégei.. voltak Csa­bának : Kolozsváry Ödön műszaki tanácsos és Cserháty Andor, az országos növénykisérleti állomás főnöke, akik Gyárfás ós Katona Béla aradi kultúrmérnökök társaságában a csabai öntözött réten jártak. A látoga­tás célja volt az eddig szerzett kísérle­tek és tapasztalatok alapján annak el­határozása, hogy az öntözött réten óven­kint 4—4 holdat fokozatosan megforgat­nak és újra vetnek, miután az igy nyert magasabb terméshozam megtériti a be­fektetett tőkét. A vendégeket rótjáró utjokban elkísérte W i 1 i m István gaz­dasági intéző is. _ fl qy"^VáH rcinnkaQmnTrpInm vpg pt ért. A Gyulaváriban mult héten kiütött és már-már veszedelmesebb arányokat öltött munkásmozgalom az Almássy­uradalom méltányossága folytán békés befejezést nyert. A grófi uradalom ugyanis teljesítette a munkások kérel­mét és munkabért fölemelte 1 korona 40 fillérre. Énnek folytán a munkások legnagyobb része már tegnap munkába állott, tehát minden alapot nélkülöző az a híresztelés, mintha a községből 300 munkás Amerikába szándékoznék kiván­dorolni. Az elitélt munkások a főszolga­bíró ítélete ellen jogi tanácsosuk által felebbezést jelentettek be, gróf A1­m á s s y Dénes pedig Lukács Endre főszolgabírónak a zavar alkalmával ta­núsított tapintatos és igazságos eljárá­sáért levélileg mondott köszönetet. — Párisi hegedűművész hangversenye Csabán. Csaba műkedvelő közönségének ritka élvezetes estélyben lesz része szom­baton. K n e i s e 1 A., a világhírű párisi hegedűművész, aki körutazása alkalmá­ból ellátogatott Csabára is, szombaton este a színházban hangversenyt rendez, amely elé érthető érdeklődéssel tekint a nagyközönség. Kneisel A. hegedűmű­vészről a legelső francia lapok csodás dolgokat irnak. A legnagyobb kritikusok véleménye szerint Kneissel a legtökélete­seb, legkitűnőbb hegedűművész, remek alkotásai bámulatosak. Előadása hóditó, a futamok, hullák, és terciáróflaj ölettek, dublék, pizzicatok jobb és balkezével bá­mulatosak, növekednek és végre hódítás­sal gy őznek.Kneisel a legnehezebb hegedű darabokat fogja bemutatni és igy bizo­nyos, hogy Csaba műértő és pártoló kö­zönsége tömeges látogatással fogja ki­tüntetni. — A tótkomlósi templom tatarozása Csak az utóbbi lapszámunkban irtuk meg hogy renoválják a békési ref. templomo és ujjá építik a tornyát. Hasonló munká kezdenek meg a jövő hét elején Tótkom lóson, ahol az ág. ev. templom tornyá tataroztatja az egyházközség, mely a na pókban dönt a munkálatokra beérkezet pályázatok fölött. —Halálozás. Egy fiatal asszony huny el Csabán vasárnap reggelre. S c h v a rt Í Ármin gyulai honvéd kezelőőrmestei neje, szül. G r u b e r Szidónia, élte 29-il évében. — Vízvezeték Gyulán. Gyula város legközelebbi közgyűlésén érdekes ügj kerül napirendre. Vízvezeték-létesítésé­nek kérdése, a melyet valószínűleg ked­vezően oldanak meg, hosszú tárgyalá­sok után annál is inkább, mert az úgj közegézségügyi, mint kényelmi szem­pontjából hasznos mű létesítése a város: pénztárra nem ró terhet. A vizvezetét részletes tervezete és költségvetése el­ambiciózus tornatanára, Áchim Ká roly fogja vezetni, aki több tanártársá­val elkíséri a diákokat az országos ver­senyre is. A Disztornázás sorrendje a követ­kező : 1. Felvonulás és szabad gyakorlatok fabotokkal. 2. Súlylökés távolba. 3. Füzérgyakorlatok. 4 Csapattornázás korláton. 5. Magasugrás. 6. Füzérgyakorlatok. 7. Mintacsapat-tornázás a magas nyújtón, 8. Oulák. 9. Felállás oszlopba, dijosztás és elvonulás. Belépő dij: 40 fillér. A tornakör e disz­tornázás jövedelmét az országos torna­versenyre felránduló szegényebb sorsú tanulók segélyezésére fordítja. Mint ismeretes, a Rudolf-főgimná­zium ifjúsága jó hírben áll az ország­ban. Csak utóbb két alkalommal hoztak hasonló versenyekről szép kitüntetése­ket. Annál inkább lehet most remény biztos győzelemre, mert hasonló mű­vészi gyakorlatokra még nem voltak betanítva csabai diákok, mint most. Vi­! szont másrészről nehéznek ígérkezik a küzdelem, mert ugy a főváros, mint a vidék tanuló ifjúsága eddig szinte pél­dátlanul magas számban vesz reszt a versenyen, melyet a Csömöri-uti mille­náris pályán tartanak meg. Az eddig beérkezett jelentések sze­, rint csak a vidékről 103 tanintézet je­lentkezett 3662 tanulóval s ekként a résztvevők száma előreláthatólag meg­fogja haladni a 6000-et. Az országos versenyt végrehajtó bizottság gróf T e 1 e k y Sándor elnök­lete alatt szerényen foglalatoskodik a célul kitűzött feladatok minél sikeresebb megoldásán. Ugy a bizottság, mint an­nak albizottságai minden lehetőt elkö­vetnek arra nézve, hogy a mult verse­nyek alkalmával szerzett tapasztalatok­ból levont tanulságokat értékesítsék. A csabai diákokat és kisérő tanárai­kat, mint általában a vidékről érkező tanárok és tanulók egy jelentős zömét a budapesti községi és állami iskolákba fogják elszállásolni; amelyeket ez alka­lomra csinosan átalakítanak. Az elszál­lásolási bizottság igyekezni fog, hogy az elszállásolás minél mintaszerűbb lé­gyen. Az is könnyebbségére lesz a vi­dékieknek, hogy a kultuszminiszter fel­kérte a fő- ós székváros középiskoláinak tanárait, hogy a vidékről érkező tanulók kalauzolásában segítségére legyenek a végrehajtó bizottságnak. A csabai diákok Budapestre 25-ón délután indulnak ós 29-én reggel érkez­nek vissza Csabára. Itt még megemlil­jük, hogy az országos versenyen részt vesz a messze híres szarvasi főgimná­zium tornázó ifjúság is. • . • % r r . . . mm készülvén, a mozgalom vezetője, F á b r y í Sándor dr. alispán a napokban érte- i kezletre hívta egybe az érdekeltség ál- 1 tal kiküldött előkészítő bizottságot. Az i értekezleten H a v i á r Lajos és M o 1- 1 n á r Albert részletesen ismertették a 1 tervezetet és a költségvetést, amely sze- Í rint a mű létesítése a tervezett összeg­nél kevesebbért, 48000 koronáért meg- ] valósítható és a fentartás költségei a 1 vízdíjakból fedezhető, a nélkül, hogy a 1 vizvezetés létesítőjére a legkisebb anyagi i teher hárulna. Az értekezlet újból kivá- i natosnak találta a vízvezeték létesítését, i sőt annak lehető nagyobb körzetre való 1 kiterjesztését. : — A baritonista sikerei. Palotay volt csabai színigazgató baritonistájáról szól, az ének. Gyárfás Ödönről, aki most Csaba jövendő színigazgatójának, Szalkay Lajosnak a társulatánál van. Szalkay pedig most Csongrádon kezdi meg a szezont. A csongrádiak azonban hojkot mozgalmat indítottak meg Szalkay ellen, mert társulatában ott szerepel Gyárfás Ödön, aki tavalv rossz fát tett Csongrádon a tűzre. A mozgalom fe­lette érdekes háttere pedig ez : Csongrá­don a tavaivi nyári szezonban is Palo­tayék játszottak, s különösen nagy sikere volt Gyárfásnak, aki színpadi tudomá­nyát az életben is kamatoztatta, s egyre­másra udvarolt a csongrádi szép asszo­nyoknak. Legnagyobb sikere Lajos György anyakönyvezető feleségénél volt, akit később még is szöktetett s azzal élt, Csabán pedig kóristanő lett. Közben a férj valópört indított a hűtlen asszonv ellen, amely már hónapok előtt be is fejeződött. Már jogerős volt az ítélet, mikor egy napon sirva, bűnbánattal telve megjelent a hűtlen asszonv elvált férjé­nél esdekelve, hogy fogadja vissza. El­panaszolta, hogy egyedül, támasz nélkül él a világban, mert lovagja megunta és elűzte magától. A megcsalt férj azon­ban tudni sem akart többé az asszony­ról, aki akkor eltűnt és azóta Kunhegvi | társulatánál pénztárosnő. Ez is hónapok­kal ezelőtt történt és már-már elfeledtek azesetet, de Szalkay bevonulása ismét aktuálissá tette. A mozgalmat az intel­ligencia indította meg, dokumentumául annak hogy maga a társadalom bünteti a családi szentélyek szentségtelen fel­bujtóit és már több százan írtak alá egy ívet, melyben kijelentik, ha Gyárfás Csongrádra megy, nem látogatják a szín­házat. — A vonat kerekei alatt. A tegnap hajnalban Mezőtúr felöl Gyomára bero­bogó személyvonat kerekeit embervér festette pirosra. Még nem tudni, hogy öngyilkosság vagy baleset forog e főn, de az áldozat afelől nem nyújthat fölvi­lágosítást, mert meghalt. H e r t e r Imre 19 éves gyomai legény az áldozat, aki apjával együtt dolgozott a vasút melleti gőzmalomban. Azt tudni csupán, hogy a fiatal Herter kedden éjjel mulatott és tegnap hajnalban a malom felé igyeke­kezett az apjához, mikor az eset történt. A vonatvezető csak akkor vette észre a szerencsétlenséget, mikor a kerekek lemetszették a jobb karját, amely a sí­nektől mintegy 20 méternyire vágódott. Ezenkívül a szerencsétlen ember olyan belső sérüléseket szenvedett, hogy el­vérzés folytán a helyszínen meghalt. A halálos elgázolás nagy pánikot idézett elő a vonat utasai között. — A kisemberek érdekében. A munká­sok között általánosan dühöngő nyomor enyhitésére a kora tavaszszal akció in­dult meg vármegyénkben is. Ennek az akciónak az egyik eredmánye, hogy a kőrös-tisza-marosi ármentesitő társaság a hatóság közbenjárására elhatározta, hogy az árterület töltéseit megmagositja és ezáltal hosszabb időre jó keresetet biztosít az érdekelt vármegyék munká­sainak. A magasítás tervei még a föld­; mivelésügyi minisztériumban vannak jó­váhagyás végett. Mindamellet a munká­latok egy részét a napokban már meg­kezdték és egyelőre a Tisza töltéseit emelik Ezen munkálatoknál eddig is már több mint 600 földmunkás nyert kenyeret, számosan vármegyénkből is. — Népszínmű. Szabó Mari csabai cselédleány is abba a betegségbe esett, amelynek szerelem a neve. S mivel nem tudott belőle kigyógyulni, gyufa­oldathoz fordult. Ezt a bolondságot teg­nap reggel követte el. A méreg borzal­masan megkínozta a szerelmében csa­lódott cselédleányt, akinek még volt annyi ereje, hogy bevánszorgott a kór­házba, ahol ápolás alá vették. Szabó Mari állapota éietveszélyes. — Elmaradt közyyülés. A csabai ipar­testület betegsegélyző pénztára évi ren­des közgyűlése az elmúlt vasárnap dél­utánra volt tervezve, de mivel a tagok nem jelentek meg határozatképes szám­ban, a közgyűlést 21-re, vasárnap dél­után 3 órára halasztották, amikor tekin­tet nélkül a megjelentek számára, meg­tartják. A közgyűlés az ipartestület helyi­ségében fog lefolyni. — Szeghalom járda-ügye. Mint isme­retes, Szeghalom elöljárósága a járda­kérdés megoldása ügyében Schrei­ber Izidor mezőtúri vállalkozó ajánla­tára bizottságot küldött ki Mezőtúrra, az ottani betonjárda megtekintése vé­gett. Ez a bizottság a napokban meg­tartott képviselőtestületi közgyűlésen számolt be utja eredményéről. Ugyanez a képviselőtestületi közgyűlés a járda­építéssel Schreibert bízta meg, aki a betonjárdának négyzetméterét 6 koro­náért, tehát az egész járdalétesitést 50 ezer koronáért csinálja meg. Ezt a ha­tározatot azonban több városatya meg­felebbezte, azon az alapon, hogy Schrei­ber az első ajánlattevésnél nem 6 ko­ronáért, de 5 korona 20 fillért nyilatko­zik hajlandónak a járda elkészítésére és igy a község 50 ezer kor. költségmeg­takarítás elől esik el. A felebbezés má­sik indoka, hogy a vállalatnál mellőz­ték az árlejtést. A szeghalmiak érdeklő­déssel néznek a 30-iki megyegyülés elé, hogy milyen álláspontot foglal el ez ügyben a'törvényhatóság. — Műkedvelői estély Szarvason. A szarvasi iparos-ifjúság a jövő hó elején műkedvelői előadással egybekötött tánc­mulatságot rendez az Erzsébet-ligetipa­villonban. Szinre kerül ez alkalommal a Tolonc, amelynek már javában folynak a próbái. Az iparos ifjak mulatsága a kilátások szerint igen sikeresnek ígér­kezik. — Acetelin világitás Szeghalmon. A Sárrét fő- és székvárosa, Szeghalom rohamosan halad a civilizáció terén. A hóditó az acetelin világitás, amely az ázsia sötétséget terjesztő petroleummé­csesek elől elveszi a tért. Az acetelin világítást, különösen az utóbbi időben, egész sereg üzletbe és irodai helyi­ségbe, meg számos magánlakásba vezet­ték be. . — Életunt aggastyán. Megrázó az az öngyilkosság, amely a napokban történt Szeghalmon, s amelynek szomorú hőse egy 76 éves fehérhajú aggástyán. H e­g y e r i István a neve az életuntnak. Az öreg ugyanis a napokban felöntött a garatra, s ilyen állapotban eszébe jutott az élet minden nehéz keserűsége. Eszébe jutott az öregnek, milyen nehéz az élet, különösen most, amikor kicsöppent a csőszségből. Keservéből leakasztotta a szegről régi huszárpisztolyát, megtöl­tötte puskaporral és kavicscsal s aztán mikor egyedül maradt a szobában, meg­húzta a sok vihart látott pisztoly rava­szát és szivén lőtte magát. — Halálos baleset. Végzetes baleset történt a napokban Gádoroson, a tégla­égető kemencénél. A baleset áldozata! Varga Lajosné, aki e^y alátámasztott deszkaszálon akart lejutni a magasból a kemencébe. Közben a támaszték ki­csúszott a palló alól és a szerencsétlen asszony alázuhant és ennek folytán olyan sérüléseket szenvedett, hogy mint a megejtett boncolás megállapította, belső elvérzésben meghalt. Miután a balesetnél a gondatlanság esete látszik fenforogni, a hatóság megindította a vizsgálatot, hogy kit terhel a felelősség. — Szeplő, pattanás, foltok az arczot elcsúfítják, azonkívül a nap és szél is na­gyon befolyásolják az arcbőrt, ezért hasz­nálják hölgyek sőt urak is a hírneves Földes-féle Margit-Crémet. E törvénye­sen védett arcskenőcs sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a szeplőt, májfol­tot, pattanást és az arc mindennemű tisz­tátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ráncokat kisimítja és az arcnak finom, fiatal, rózsás szint ad. Nagy tégely 2., kicsi 1 korona. Kapható készítőnél: Föl­des Kelemen gyógyszerésznél Aradon és minden gyógyszertárban. Az országos ifjúsági tornaverseny. Egyik közelmúlt lapszámunkban rész­letesen megírtuk, hogy májuí hó 27-én és 28-án a fővárosban rendevmdő or­szágos ifjúsági tornaversenye a milyen módon vesz részt a csabai Rudolf fő­gimnázium ifjúsága. Azt is jeleztük, hogy ez országos versenyt megelőzőleg a csabai diákok bemutatják tornászgya­korlataikat a nagyközönségnek, amely­nek körében a legnagyobb érdeklődés­sel várják a főpróbaszérü gyakorlatokat. Ez a bemutató vasárnap délután 3 órakor fog megtörténni a főgimnázium udvarán, amennyiben pedig kedvezőt­len idő miatt a szabadban nem lehetne megtartani, ugy az intézet tornacsarno­kában. A bemutatón az országos versenyen résztvevő 52 csabai diák ugyanazon gyakorlatokat fogja bemutatni,' mint a fővárosban. A gyakorlatokat az intézet A csabai munkás- és cselédsegély pénztár jelentése, Nagyjelentőségű az a szerep, melyet a munkás- és cselédsegélypénztár be­tölt a gazdasági munkások, különös­képpen a kisemberek körében. A föld megmunkálásából s általában a mező­gazdaság körébe vágó foglalkozások­ból élő munkásember fárasztó munkája közben ki van téve betegségnek, bal­esetnek, mely esetleg munkaképtelenné teheti, vagy nem ritkán elveszi a kenyér­keresőt a családtól. A sorsnak ilyetén csapását könyebben viseli el az, aki valamelyes támogatásban részesül, mint áz olyan, aki koldusbotot kénytelen kezébe venni. A beteg, rokkantá vált kisembere­ket a koldusbottól menti meg a munkás ós cselédsegélypénztár, amely humánus intézménynek csabai bizottsága az el­múlt esztendőben is számos munkás­ember keserű sorsán enyhített. Bizony­ságot szolgáltat erről a csabai bizottság mult évi működéséről szóló jelentós, amelyet a napokban állított egybe K o­r o s y László főjegyző, a bizottság el­nöke ésChrisztián György, községi iktató, a munkásügyek tevékeny intézője. A bizottság jelentéséből adjuk az alábbi részleteket; A mult évben a tagok száma szapo* rodást mutat, amennyiben 42-vel szapo­rodott ; ugy mint a mult években is a rendkívüli tagok sorába lép a legtöbb egyén. Tagjaiknak száma 1904. december 31-ikével következő volt: I-ső csoportbeli tag II-ik III-ik „ „ IV-ik Rendkívüli tag Összesen: 58 16 1 435 51U

Next

/
Thumbnails
Contents