Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-14 / 50. szám

3-lk oldal tassa. Kossuth hivatkozott arra is, hogy a mostani viszonyok közt könnyen megtörténhetnék, hogy a főrendiház bírósága fölmenti a kormányt, ami kellemetlen dezavuálása volna a koalíciónak. Szóba került, hogy az ellenzék egy részében elégedetlenséget keltett a vezérlő bizottság abbeli elhatározása, hogy feliratot a lemondott és alkotmányosság nélkül kormányzó miniszterelnök utján küldik el a királynak, holott tagadták, hogy ez a kormány bárminemű közjogi funkciót végezhessen. A vezérlő bizottság viszont azon a nézeten van, hogy mindaddig, mig felülről az alkotmányos uton való kormányzást meg nem szakítják, az eddigi formákhoz ragaszkodnia kell és nagyon helyes, hogy éppen a lemondott kormány adja hivatalos formában tudtul a királynak, hogy helyzete végképpen tarthatatlan. Burián szerepéről a következő hír forog még ma is forgalomban : Burián lesz a homo regius. De nem lesz miniszterelnök. Nem akar az lenni semmi szín alatt. Amint Tisza a föliratot átadta, a király leküldi a jövő héten Buriánt, mint az ő megbízottját, azzal az utasítással, hogy az általa elfogadhatónak talált programmpontok fölött tárgyaljon a pártokkal, első sorban a koalícióval. Ez el van határozva, de sikert Burián missziójától Budapesten nem \árnak s Bécsben alig remélnek. Ez a kísérlet épp oly meddő marad, mint az eddigiek. Előkészületek a tavaszi közgyűlésre. Az állandó választmány ülése. Amióta Békésvármegye törvényhatósága bizalmat szavazott a Tisza kormánynak, parlamentjéből száműzve lett a magas politika és tisztán megyei politikát folytattak a megyei képviselők, akiknek is elvégre első kötelességük a vármegye közügyeit előbbre vinni és istápolni, mint közjogi csetepatékat inszcenirozni a vármegye közgyűlési termében. A tavaszi törvényhatósági közgyűlés napirendjét ismét tarkítani fogja az országos politika. De ahogy mi az eddigiekből sejtjük, nem lesz alkalom a kedélyek háborgására. Az átiratok sorsa elintézhető lesz pártszempontok nélkül is. Négy átirat érkezett a vármegyéhez. Baja városé ós az egyazon kontaktusban íródott heves-, zemplén- ós vasvármegyei átiratok. Békésvármegye állandó választmánya pénteken délelőtt tartott ülést, amely előkészítette a május 30-án tartandó közgyűlés tárgysorozatát, melyen egy-egy pont lesz a két átirat is. Az állandó választmány egyelőre levette napirendjéről az átiratokat és azokat csak legközelebbi ülésén fogja tárgyalni, illetőleg előkósziteni. De amint sejtjük és előrelátható, az állandó választmány az átiratokkal szemben nem helyezkedik rideg álláspontra, hanem megtalálja a helyes megoldást. Tehát, amint előrelátható, olyan javaslat kíséretében teszi le a politikai kérdéseket a közgyűlési zöld asztalra, mely hazafias hangjával és felfogásával kielégítheti a legfanatikusabb pártembereket is. Az első átirat, a bajai, azt kívánja, hogy a szabadság napja, március 15-ike nemzeti ünneppé emeltessék. Eziránt feliratot intézett a törvényhozáshoz és kéri, hogy hasonló feliratot küldjön Békésvármegye is. Inkább pártpolitikát szolgál a másik egyazon hangú három átirat, amely a mindig kuruckodó Hevesvármegyétől ered. Az ellenzéki vármegye közgyűlése ugyanis feliratban üdvözölte a képviselőház uj többségét, az ellenzéki koalíciót, szerencsét és kitartást kivánt a nemzeti követelések mielőbbi megvalósításához. E feliratokat, amelyeket most részben a politikai helyzetre való tekintettel, részben pedig amiatt, mert a közgyűlés, illetőleg az állandó választmány ülésének a tárgysorozatát az érdekelt tagok nem kaphatták meg, levette napirendjéről ós a következő ülésére halasztotta az állandó választmány, amelynek ülése lefolyásáról az alábbi tudósításunk szól: Az állandó választmány ülését L uk á c s György dr. főispán nyitotta meg. Az ülésen a tisztikar tagjain kívül jelenvoltak : B á c s y Lajos dr., Sailer Vilmos, dr., V a r s á g h Béla, K oc z i s z k y Mihály, báró D r e c h s e 1 Gyula, Kovács László, H a v i á r Lajos és Kiss István. Az állandó választmány elsőnek tárgyalta a közpénztárak mult évi zárszámadását, melyre nézve a távollevő tagokra való tekintettel előterjesztették és elfogadták azt a határozatot, hogy a zárszámadás kivonatát a hivatalos lap legközelebbi számában közzéteszik, kinyomatják és a megyebizottsági tagoknak megküldik, hogy egyesek arravonatkozó észrevételeiket'a közgyűlés megtartása előtt 5 nappal megtehessék. Hasonlókép elfogadták a közúti zárszámadást, majd ezután az alispán előterjesztette a politikai átiratokat. Ezügyben az állandó választmány nem hozott határozatot, hanem az átiratokat kitűzte a választmány legközelebbi ülésére, megindokolván ezt a határozatot azzal, hogy esetleg addig kitisztul a politikai helyzet és részint azzal, hogy mivel a számadásokat a közgyűlés megtartása előtt 15 nappal kellett tárgyalni, a napirend nem volt egybeállítható és igy a tagok nem vehettek tudomást arról, hogy a politikai átiratok tárgya Itatnak. A halasztás tehát inkább a távollevő tagokra való tekintet miatt történt. Napirendre kerültek ezután a községi közlekedési utak törzskönyveinek hitelesítésére vonatkozó jegyzőkönyvek, melyeket jóváhagyó javaslattal terjesztenek a közgyűlés elé. Ezután az alispán előterjesztette a volt vármegyei főjegyzői lak vételárának jóváhagyását, melyet az állam a pénzügyigazgatósági székház céljaira megvásárolt, de még 2000 koronát érte meg nam fizetett. Ennek a hátralékos 20CD koronának a követelését kérte a pénzügyminisztertől. Az állandó választmány arra a megállapodásra jutott, hogy nem javasolja ezen összeg követelését. Majd a vármegyei közkórház jövő évi kötségvotése került tárgyalás alá, | amelyben a jövő évre a napi ápolási dijat 1 korona 68 fillérben állapították meg. Ezzel kapcsolatosan az állandó választmány azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy P á n d y Kálmán dr. és Kaczvinszky János dr. kórházi orvosok jövő évi fizetése személyenkint 3600 koronában állapíttassák meg. A napirend jelentősebb pontja volt még a gyulavárosi alkalmazottak fizetésrendezése, majd mintegy 50 db kisebb adminisztratív ügyet intéztek még el. Az ülés 12 órakor ért véget. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A hat vármegyére kiterjedő békésbánáti református nagy egyházmegye kedden és szerdán tartotta meg évi rendes közgyűlését Makón, mely város egész közönsége örömmel fogadta és látta vendégeiül a nagyszámban megjelent kiküldötteket, köztük az egyházmegye kitűnőségeit. Az egyházmegye közgyűlésén megyénkből a következők vettek részt: Dombi Lajos (Gyula), B a y József: (Gyulavári) egyházmegyei jegyző, Szegedi Kálmán dr. (Békés) ügyész, Kecskemóthy Ferencz (Békés). Az egyházközségek megbízása alapján Békésmegyéből megjelentek: Csák Aladár vésztői, P a u 1 i n i Károly mezőberónyi, Szabó János kőrőstarcsai, C s á k y Benjámin szeghalmi, Csapó Péter öcsödi, Somogyi Lajos sámsoni, H a-1 1 á s z Endre csorvási és Gulyás János gyulai lelkészek. A közgyűlést kedden reggel fél 8 órakor istentisztelet vezette be a ref. ótemplomban. Ennek végeztével a közgyűlés tagjai a ref. egyház tanácstermében vonultak, ahol Dombi Lajos esperes szép imával nyitotta meg a közgyűlést. Megemlékezett ezután az egyházmegyei B o d o k y Zoltán tanácsbiró elhunytával ért nagy veszteségről. Ezután két ünnepélyes aktus következett. Az egyik, az uj főgondnok, Fekete Márton ünnepélyes beiktatása. B a y József egyházmegyei jegyző jelentést tett a főgondnok választásról. Ezután egy küldöttség hivta meg az uj főgondnokot a közgyűlésre, akinek Dombi esperes tudomására adta megválasztását. Fekete Márton főgondnok nyomban letette a hivatali esküt és nagyhatású, általános tetszést keltő szókfoglaló beszédben fejtette ki programját magas hivatalának elfoglalásakor. Azután B a r t ó k v József dr. földmivelésügyi miniszteri tanácsos, az egyházmegye uj tanácsbirója tette le az esküt és hatásos beszédben mondot köszönetet a bizalomért. Az ünnepélyes aktusok befejeztével a tárgysorozatra került a sor, amelyből az első nap keveset intéztek el. Szeremley Sámuel hódmezővásárhelyi lelkésznek a tanácsbiróságról, S z e g e d y Kálmán dr. békési ügyvédnek az ügyészi állásról történt lemondását a közgyűlés nem fogadta el, hanem felkérte a lemondottakat tisztségük megtartására. Délben 1 órakor fényes közebéd volt a vendégek tiszteletére a „Korona" szálló emeleti dísztermében, ahol számos alkalmi felköszöntő hangzott el. Délután 4 órakor a békésbánáti református tanitó-egyesület Makón ülésező választmánya s a makói ref. tanitó testület együttesen tisztelget Czi rb u s z István vezetése mellett Dombi Lajos esperesnél és Fekete Márton főgondnoknak Az üdvözlő beszédre az esperes és a főgondnok külön-külön válaszolva, szeretetről és jóakaratról biztosították a tanítóságot. Délután 4 órakor nyugdijválasztmányi ülés volt, 6 órakor pedig a lelkészi kar tartott értekezletet. A közgyűlés 61 pontból álló tárgysorozatának legnagyobb részét a második napon intézte el az egyházmegyei közgyűlés. Ez elintézett ügyek közül bennünket közelebbről érdeklő az, hogy a közgyűlés atyafiságos jóindulattal vette tudomásul, miszerint Csabán most már biztosan megalakul a református leányegyház, amelynek élén N y á r á d y László békési ref. segédlelkész áll. Á közgyűlés elé terjesztett jelentés szerint a csabai anyakönyvi hivatalban levő születési, házassági és halálozási anyakönyvekből 300 református család tűnik — Az embernek nincs lelke, mert lélek egyáltalán nincs. S mert az, ami nincs, nem lehet halhatatlan, azért túlvilág sem lehet. Amit a laikusok léleknek mondanak, az csak egy fixa idea s amit lelki jelenségnek neveznek, az kizárólag az agyvelő működésének eredménye. Már pedig az agyvelő anyag; térfogattal, sulylyal biró anyag. S minden, ami létezik, anyagi s minden, ami történik, nem más, mint az anyag változása és módosulása tartalom és alak tekintetében. — Igen, de amit erőnek, életnek nevezünk, az csak nem tisztán anyag? Amit a laikus erőnek mond, az nem más, mint az anyagnak azon tulajdonsága, mely az anyagot egészében vagy részeiben, parányaiban mozgásra képesiti. Az úgynevezett „élet" pedig vegytani folyamat, az anyag részecskeínek bizonyos meghatározott találkozása. Lélek ? A köztudatba becsempészett haszontalan fogalom. A laikusok által elnevezett „lelki jelenségek" egyedüli orgánuma az agyvelő s e jelenségek magyarázatát — mi tudósok — egyedül az agyvelő alkatában és működésében találjuk meg. — Ámde, ha az anyag alkotja az agyvelőt s ebben az anyagon kívül más mótor nincs, akkor fel kell tételeznünk, hogy az anyag önmagától mozog és minden más segítség nélkül akaratszerüen és értelmesen működni képes. — Ugy is van! E mozgás, működés abban nyilvánul, a mit ti laikusok életnek neveztek s e működésnek egyik nevezetes eredménye, ha emberi agyvelőről van szó, a gondolat, mely az agyvelő váladéka, secretuma. — És hogyan támad a gondolat? — A gondolat az által jön létre, hogy az agyat külső behatások érik. E behatásokból és az agyat képező parányoknak mozgásából képzetek alakulnak. Ezen képzetek szülik a gondolatot. Ha egószsóges az agy, akkor a parányok mozgása rendszeres s mi a gondolatban értelmet vélünk felismerni. Ellenkező esetben a gondolat tökéletlen s igy nem mutat értelemre. — És hogyan jelentkezik előttünk , a gondolat ? — A gondolat az úgynevezett „ítélet" Alakjában jelenik meg, melyet a nyelv által szavakba foglalhatunk. A nyelv szoros kapcsolatban van az agyvelő működésével. — És az agyvelő működése alatt egyedül mozgást értsek ? — Természetesen! Hiszen tudjuk, hogy az anyag minden paránya folytonos mozgásban van. Épen e mozgást nevezik a laikusok életnek. — És mi az agyvelő működésének bázisa, a mozgásnak hordozója? — A dolog igen egyszerű. E működés bázisát sejtek, idegek, idegsejtek, rostok, lebenyék, különböző idegsejtes állományok kepezik. Ha elpusztítom valamely ember agyának halántéki lebenyeit, akkor az az illető egészen süket lesz, ha a lebenyéknek csupán egy részét semmisítem meg, akkor az eredmény abban fog nyilvánulni, hogy emberünk előtt ismert egyes hangokat, szavakat elfelejt. Ha tönkreteszem agyadnak nyakszirti lebenyeit, megvakulsz; ha pedig csak izgatom őket, fény- és szinérzéseid, látásérzéki hallucinációid lesznek. A fiziológia bebizonyította, hogy vakon született embernél a nyakszirti lebenyék el vannak sorvadva. — Köszönöm a figyelmeztetést; ezentúl nagyon fogok vigyázni nyakszirti és egyóbb lebenyeimre. — De hát a sejt, az micsoda csoda ? — A sejtek az emberi, állati és növényi testnek azon alkotórészei, parányi elemei, melyek a szó köznapi értelmében szintén élnek, azaz mozognak, mert az anyag azon tulajdonsága, mit erőnek nevezünk, bennük is megvan. Igy pl. a vérsejt mozgását, alakját 600-szoros mikroszkóppal tisztán látjuk. Minden sejtnek van egy főállománya, az úgynevezett protoplazma — sejttest — melyben a nucleus — székel, ebben viszonta nucleolus — magvacska — van elrejtve. És miből áll a protoplazma a nucleus, meg a nucleolus, ha szabad kérnem ? - Igen egyszerű. Nedv ós fonálzat az egész. Érted ? A sejttest sejtnedv- és sejtfonálzatból, a mag pedig magnedvós magfonálzatból áll. Ézekből indul ki a sejt szaporodása is, mely oszlás által történik. — És milyen a sejtek alakja ? Nagyon különböző. Vannak gombalaku, hengeralaku sejtek, sokszögüek, laposak, kehely ós csillagalakuak, korong és orsóalaku sejtek. Ismerünk még tüskés, pókszerü és gyepsejteket is. — Nem tudom elképzelni, hogy a sejtek testét csupán nedv- és fonálzat képezné. Azt nem is állítottam. A nedvekben és pedig a fonálzatok csomópontjaiban karyomikrozomák és cytomikro! zómák, meg különböző mellókmagvacskák vannak, ezek teszik ki a sejt testét. ; Ezek alak és tartalom tekintetében folytonos változásnak vannak alárendelve, E változás az oszlás általi szaporodásnak okvetlen feltótele. És a sejlek lélekzenek is? — Természetesen és pedig úgynevezett szövetlégzésök van. — De hiszen igy szerinted a sejt semmiben sem különbözik az embertől. Mindkettő anyag és pedig csak anyag, melyben a mozgás lehetősége már ősidőtől fogva létezik s mely mozgás szerinted nem más, mint áz erőnek, az anyag ezen nagyszerű tulajdonságának látható nyilvánulása. Értelemmel, akarattal felruházott lelke nincs sem az embernek, sem a sejtnek. Őszinteségek asszonyokról. Irta : Anatolo Francé. A kereszténység sokat tett a szerelem érdekében, amikor bűnné avatta. Kizárja a nőket a szentségből. Fél tőle. Meg- ' mutatja milyen veszedelmes. Evangéliumában elmondja: „A nő karjai hasonlók a vadász hálójához, lapuens venatorum." Figyelmezteti minket, hogy ne helyezzük reményünket belé : „Ne támaszkodjatok a nádra, melyet a szél lenget és ne bízzatok benne, mert minden hus olyan mint a fü és dicsősége elhervad, mint a mező virága." Fél ravaszságtól, mely az emberi nem vesztére tör : „Minden gonoszság kicsiny a nő gonoszságához képest. Brevis omnis malitia super malitiam mulieris. „De éppen ezen félelme által hatalmassá és rettegetté teszi a nőt. Hogy megérthessük ezen állítás egész értelmét, gyakorolnunk kell a mysteriumokat. Gyermekkorunkat vallásos légkörben kell töltenünk. Visszavonult életet kell folytanunk, meg kell figyelnünk az istentisztelet gyakorlatait. Tizenkótéves korunkban olvasnunk kell azon épületes könyveket, melyek a naiv lelkek előtt feltárják a természetfölötti világot. Ismernünk kell a sz. Borgia Ferencz történetét, Izabella királynő nyitott koporsóját nézi vagy a vermonti apátnő megnyilatkozását leányai előtt. Ezen apátnő a szentség illatában halt meg ós az apáczák, kik részt vettek angyali munkájában azt hivén, hogy az égben van, hívták őt imájukban. De egy napon megjelent előttük, sápadtan : ruháját lángnyelvek nyaldosták körül. „Mikor még éltem, egy alkalommal kezeimet imára kulcsoltam s arra gondoltam, mily szépek e kezek. Ma e bűnös gondolatomért kárhozom a pokolban. Ismerjétek meg leányaim az Isten kegyelmes jóságát ós imádkozzatok érettem." Ezen apró gyermekedet theologia könyvekben ezer' ehhez ha-