Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-14 / 8. szám

2-ik oldal. BEKESMEOYEí KÖZLÖNY. tályra leselkedő Ínséges tavasz eddig soha nem tapasztalt mértékben kény­szeríti kivándorlásra a munkabíró em­bereket családjaikkal együtt. Lapunk tegnapi számában megemlí­tettük, hogy csak pusztán Csabáról az év első 10 napján 47 útlevelet kértek ki Amerikába. Téved, aki azt hinné, hogy a kivándorlók számaránya a hely­hez viszonyítva a megye többi közsé­geiben kisebb. Ez a szembeötlő jelenség már vitát is provokált a vármegye decem­beri gyűlésén, ahol, mint ismeretes, határozatba ment, hogy a vármegye alispánja az egyes községektől részletes jelentést tétet magának a kivándorlók számáról s a kivándorlás okairól, hogy a veszedelem ellen orvoslást lehessen találni. De szóba került a kivándorlás kérdése a vármegye közigazgatási bizott­ságának legutóbb tartott ülésén is, ami­kor az alispáni jelentés megemlékezett arról, hogy a beruházási költségvetés­ből az insóg munkákra megszavazott összeggel megkezdik a vármegyében kiépítendő utak földmunkálatait, amiijt az idő megenyhül. Hát hiszen ez mind üdvös dolog. De mikor enyhül meg az idő, mikor kezdhetik meg ez inségmunkákat, mi­kor ma még január első felét tapossuk ? A népnek, az elkeseredett népnek pedig most is kenyér kell, meleg ruha és fű­tőfa. Azután ezek az inségmunkálatok sem tartanak mindig, de meg foglalko­zást sem tudnak nyújtani a munkásnép minden egyes tagjának. Először is föltétlenül szükséges te­hát, hogy addig is, mig az inségmun­kálatok megkezdődnek, az illetékes ha­tóság másként gondoskodjék a nagy­mértékben megindult kivándorlás meg­akadályozására, vagy legalább is csök­kentésére. De nem lesz mindig inségmunka. ínséges esztendőben pedig még részel­tethet bennünket a sors. Oda kell tehát törekednünk, hogy a kivándorlás kér­dését egyszersmindenkorra megoldjuk, a kivándorlást megakadályozzuk s azok helyzetét pedig, akik hazájukat Amerika földjével cserélik föl, a lehetőségig elvi­selhetővé kell tenni. E lap hasábjain mindkét intézkedésre nézve tétettek már javaslatok, amelyeket ezúttal ismételten szükségesnek tartunk elmondani: A módozatok ezek: Igaz ugyan, hogy ott, ahol a né­pesség elszaporodása folytán a föld­birtok elaprózódik és ennek következ­kos jogot és csak arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ő feladata csak a gyógyítás ; és a fájdalom csillapítása sem történhetik a gyógyítás lehetősé­gének teljes kizárásával. A japán színház. A japán művészeteknek semmi köze ahhoz, a mit mi európai művészetnek nevezünk. A japán tragédia és komédia volta­képpen mit sem kölcsönzött ki az euró­pai dramaturgok müveiből. Shakespeare, Corneille, Racine, Moliere, Goethe, Schil­les ismeretlenek a japán színészek előtt. A japán tragédiát az erőszakosság, gyil­kolás, vérontás, harcok jeliemiik; a japán komédia pedig nem egyéb pornográ­fiánál. A japán szinház nem femelia lelket, nem tanit semmire. Vagy véres jelene­tek, vagy pedig bűnös epizódok vonul­nak fel a hallgatóság előtt. Ujabban azon­ban már mutatkozik szinház tekintetében is az európai kultura hatása. Tetsujir Inoné dr, japán aesztetikus Kavakamiba, a nagy japán színészbe he­lyezi minden reményét az európai szín­művészet behozatalára nézve. Egyes japán szerzők, mint Tsubucsi Jazo, siker­rel küzdenek ugy a drámába,n mint a regényben a régi japán drámaírók ext­ravagáns erőszakosságai ellen. De még sokáig fog tartani, mig a japán kedélynek és népegyetemnek megfelelő régi szín­házi alkotások kiveszenek a színpadról. Dr. tében a birtokszerzés csak nehezen állhat elő, a kivándorlást, mint termé­szetes okozatot kell elfogadnunk. Mégis, mint egyedüli, tartósabban mérséklő eszközt, a gyáripart kell megjelölnünk, mely egyébként is a munka differenciáló­dására vezető hatásban, kizárólag föld­művelést űző vidéken különös jelentő­séget nyer. Itt tehát a gazdasági egye­sületnek kell a kereskedelmi és iparka­marával közös akciót indítani. A kivándorlási terület fekvése, bir­tokmegoszlása és földminősége a kerti gazdálkodásra nyit módot. Ennek pro­vokálása, a term'esztményeknek a hely­színen való földolgozása és az értéke­sítés szervezése tanulmány tárgyává teen­dők. Mindazon termeivényeknek,amelyre alkalmas talajunk, intenzivitása fokoz­ható lenne a termelési eljárás, értéke­sítés, feldolgozás nagy hibáinak kikü­szübölésével. A tej, tojás és baromfi szö­vetkezetek részére szövetkezeti vagy részvénytársasági alapon megyei köz­pont létesítendő", amely a kellő állatállo­mány beszerzéséhez, tenyésztéséhez és a termeléshez szükséges befektetéseket a szövetkezetek részére mobilázálhatná, a vezetés és értékesítés ismert nagy hi­nyain segítene, szóval e vállalatok fej­lődéséhez nélkülözhetetlen kereskedelmi irányításáról gondoskodna. A másik módozat, amit vármegyénk főispánja, Lukács György dr. is han­goztatott, az, hogy figyelemmel az Ame­rikába irányuló kivándorlás nagy ará­nyaira, az ottani munkásviszonyokról, amelyek szomorú állapotáról éppen ele­get tudunk, — haladéktalanul beható és minden részletre kiterjedő információt kell beszereznünk, érintkezésbe kell lépnünk az illetékes körökkel, hogy a kivándorlási mozgalom minden egész­ségtelen elfajulástól megóvassék. De nem mindezek az összes teen­dők. Sok-sok üdvös intézkedés, amelye­ket e helyütt felsorolni szinte lehetet­len, mentheti meg ennek a sok bajjal vesződő országnak a legdrágább kin­cset, a dolgos "munkáskezet. s. Választási mozgalmak. Széles Magyarországon talan még soha nem lendült föl annyira a zászló­ipar, mint mostanság. Kitetszik ez onnan, hogy napról-napra több száz zászlót lenget a januáriusi szél. De nemcsak a zászlóipar lendült föl, de a fölséges nép tisztelete és legfőként voksa is, amelynek kedvéért mindezen megnyerő külsőségek történnek. Az idő pedig csak halad és egy nappal ismét közelebb vagyunk az ítélet napjához. Addig is pedig folynak az elő­készületek serényen. Az érdeklődés kü­lönben ezúttal a vasárnapi program­beszédek elé irányul, amelyekből bőven lesz része a választópolgárságnak. A nap érdekesebb eseménye egyéb­ként Zsilinszky Endre dr. csabai nagybirtokosnak gyomai egyhangú je­löltetése és Orosháza Pál-fordúlása. Oros­háza ellenzéki polgársága ugyanis nem tudván megállapodni a helyi jelöltek­ben, H a v i á r Dániel felé fordult, akit ezidőszerint most már két kerületben léptettek föl. A választási mozgalmakról külömben legújabb értesüléseink ezek: Zsilinszky Mihály program­beszéde. A csabai szabadelvüpárt illusztris képviselőjelöltje, Zsilinszky Mihály államtitkár vasárnap érkezik Budapest­ről Csabára, hogy itt elmondja nagy ér­deklődéssel várt programbeszédjét. A szabadelvű párt elnöksége ebből az al­kalomból a következő felhívást intézte Csaba szabadelvű polgáraihoz: A szabadelvüpárt vasárnap,január j 15-én, délután 3 órakor a Vigadó \ nagytermében gyűlést tart, melyen a párt képviselőjelöltje, Zsilinszky Mihály megtartja programbeszédét. A gyűlésen való megjelenésre a szabadelvüpárt tagjait hazafias tiszte­lettel felkéri M Elnökség. Lukács György dr. főispán jelöltsége. Lukács György dr. főispán, a gyu­lai szabadelvüpárt által történt jelölése a legszélesebb körben keltett maradandó érdeklődést. Tudvalevőleg a tegnapi pártgyülés­ből üdvözlő sürgönyt küldtek Tisza István grófnak és az orsz. szabadelvű párt elnökének, kik közül az utóbbi a következő meleghangú sürgönyt küldte a párt elnökéhez: "Nagyságos dr. Márki János urnák, a szabadelvű-párt elnökének Gyulán. Ragaszkodásuk kifejezéséért köszö­netet mondva, őszinte örömmel vettük tudomásul, hogy párthiveink Lukács György dr. lobogója alatt akarnak a küzdelembe vonulni. Bizva elvtársaink buzgóságában, reméljük, hogy fényes győzelmet fognak aratni. Podsranlczky, s. k., pártelnök. A jelölés alkalmával pedig a hód­mezővásárhelyi szabadelvüpárt követ­kező sürgönyét olvasta fel, melyre a párt nevében Márky János dr. párt­elnök köszönőleg válaszolt. Márki János közjegyző urnák, a gyulai szabadelvüpárt elnökének Gyula. A hódmezővásárhelyi szabadelvű párt mai nagy gyűléséből hazafiúi üd­vözletet küld a gyulai szabadelvű párt­nak azon alkalomból, hogy Gyula város képviselőjéül szeretett főispánunkat Lu­kács Györgyöt jelöli, veszteségnek tart­juk mind a két törvényhatóságra, ha főispánunk körünkből távozik, mert az ő közigazgatása, tudása, s valóságos államférfiúi bölcsessége, szívbeli nemes­sége, páratlan igazságszeretete a felvi­rágoztatás utján segítették elő Békésvár­megyét, Gyulát, Hódmezővásárhelyt, de alávetjük magunkat ama tudatnak,"hogy főispánunk a haza, a nemzet hivó sza­vát követi akkor, mikor a népképvi­selők sorában készül küzdeni Magyaror­szág jobb jövőjéért. A kibontott zászlónak győzelmet kívánunk, kérjük tolmácsolni főispá­nunknál ragaszkodásunkat. Vasárnap délutáni pragramm beszéden küldöttsé­gileg megjelenünk. Éljen Lukács György. Éljen Gyula város közönsége, hazafiúi testvéi üdvözlettel. Kovács János elnök, s. k. Kun Béla jegyző s. k. Itt emiitjük meg. hogy tegnapi tudó­sításunkba tévedés csúszott be, mert abból kimaradt, hogy L a d i c s László dr. ügyvéd szép és tartalmas beszédben méltányolta B o d o k y Zoltán dr. eddigi képviselő érdemeit s ugyanő tett formás és magvas beszédben indítványt a fő­ispán jelölésere nézve is. Zsilinszky Endre dr. jelöltetése. > A gyomai kerület szabadelvű pol­i gárságának kiküldöttei ma délután tar­tották szervezkedő és jelölő nagygyűlé­süket, a melyen impozáns lelkesedéssel, egyhangúlag Zsilinszky Endre dr. csabai nagybirtokosnak ajánlták fel a kerület mandátumát. A naggyűlésen Kiss István dr. elnökölt, aki a nagy számban egybe­sereglett kerületi kiküldötteket üdvö­zölve, szervezkedésre hivta fel a gyűlést. Ez azután elnökének Kiss István drt., alelnökeinek Németh Lukácsot, D e ta­ré c z e n i Endrét, Kovács Lajost és Fazekas Zsigmondot választotta meg. A végrehajtó és nagy-bizottság megalakítása után a kerület jelöltjéül egyhangú lelkesedéssel Zsi inszky Endre drt. kiáltotta ki. Elhatározták ez

Next

/
Thumbnails
Contents