Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-03-19 / 34. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 34-ik számához csak éjjeli nyugalmunkat zavarják és jászolhoz nem köthetők, hanem veszedelmes harapásuk miatt bizony nem . egyszer kénytelen a hatóság zárlatot elrendelni reájuk. Biztosithat-e képviselő úr bennünket, hogy a 200 felvilágosodott férfiú közé nem elegyednek-e ilyen lények is? Nem alkalmaztuk volna e képet a jövő képviselőtestületre, ha a képviselő úr a multat és jelent nem itélte volna el nézetünk szerint, teljesen indokolatlanul. Le a kupaktanácscsal! Könnyű a haladás nevében ezt az elcsépelt jelszót használni; de azt hisszük, a gondolkodó polgárok jól meg fogják fontolni, hogy valljon a képviselő úr ezen legújabb jelszava nem fogja-e juttatni Csaba népét cseberből vederbe! Egy választója. Csaba fásítása. Manapság, a villany korszakában, vannak városok, amelyek mesterséges úton vélik élvezni azt, amit a mi vidékünkön meg teljes adományában a természetnek élvezhet az emberiség: a jó levegőt. Nagyban függ ez nemcsak a vidék geográfiái, földtani és egyéb fekvésétől, de attól is, mily mértékben van fásitva. Mert amely vidéken erdőségek, gyümölcsösök vannak, vagy ezek hiján bő a fásitás, ott kellemes a levegő is. Ezt az igazságot különben bizonyítani nagyon elemi dolog. Valamint azt is, hogy a fák pormentesítik a levegőt, árnyékot adnak, tűzveszély esetén és viharban védelmet nyújtanak, mások gyümölcsöt hoznak, végül pedig tüzelőanyagul és szükségleti tárgyak készítésére használódnak. Csaba és környéke a fásitás tekintetében majdnem páratlanul áll az Alföldön. Csabának 30 holdnyira terjedő gazdasági haszonfa iskolája van. Az ezen területen lévő fák mennyiségéről némi tájékozást nyújt, ha közöljük azt a statisztikát, amely a mult év fásítását tünteti föl. • A kimutatás szerint a mutt év folyamán elültettek Csabán 3194 db közönséges akácfát, 160 db oltott akácot, 218 db helyben oltott akácot, 1338 db szederfát,'1793 db kanadai nyárfát, 498 db tölgyfát, 1065 db kőrisfát, 2000 db közönséges fűzfát; a faiskolában 49031 db két éves közönséges akácot, 676 db oltott akácot, 400 db hársfát, 250 db kőrisfát, 250 db juharfát, 400 db tölgyfát, 5550 db különféle fenyőfát, 2000 db platánfát és 151 száma azon utcáknak, tereknek és közutaknak, amelyek mellékein fásitás történt a mult évben. Nemes kosárfűz, kanadai nyár- és másféle fákragyog a bolyhos felhőkön, színaranyban lángolnak a hegycsúcsok. Klárika már nem érik meg a napkeltét, utolsó hajnal ez neki. A vén hegyek, mintha megcsóválnák hatalmas erdőüstököket, nézik a réten futó Klárikát. Hogy a szép Klárika igy halt meg, még sincs egészen rendjén ... De hát ő megakar halni mindenáron ... A tüskés bogáncskóró elkapja ruháját, a füzfabokor ága elébe tartja ágát . . . nem, nem. Klárát mi sem tarthatja vissza, mert Klára meghal . . . Valaki kiálltott, de Klára már csak a halálhivó szózatát hallja. Nem itt van, ott túlnan már inkább . . . Hiába akasztják meg a sűrű bokrok, hiába vet gáncsot a gyökerek szövedékének ezer águ hurokja : ott ragyog, habzik, sistereg, forr a víz rohanó hullámának tükre. Benne ragyog a hasadó hajnal aranyos tüze, ; <>, duzzadó aranyos párna a folyó. Szép sir, aranyos és puha. Vasmarok ragadta meg Klárát . . . Mikor feleszmélt, egy gyűrött kalapu, kipirult arcú fiatal ember állt előtte. Reszketett, mint a nyárfalevél. O volt, a gonosz, akiért Klárika meg akart halni. — Klárika! — Maga haszontalan, mondja Klárika. — És lump . . . igaza van. kérem, . . . adja nekem azt — Nem. Klárika még Mennek hazafi'

5 Klárika keinkből tízezer darabot dugványoztak, különféle famagot pedig 2 holdnyi területen vetettek. A föntebb emiitett előnyökön kivül, amelyet a fásitás nyújt, vegyük ennek gazdasági hasznát. Éz jelentkezik mindjárt a községnél, amely két év óta sem tűzi-, sem szerszámfát nem vesz és ezáltal évente 9—10 ezer koronát takarít meg. A község ebbeli szükségletét télen, amikor a szegény munkásnépnek más keresete nincs, ugy szerzi be, hogy részbőli vágásra adja ki, ezáltal mintegy 400 munkás keresi meg téli tüzrevalóját ós ezenkívül minden öt öl fa után 2 koronát. Ennek a fának a befuvarozása is munkakeresetet jelent a népnek, de maga a faültetés és a faiskola gondozása is, amely szintén 100—150 embernek ad foglalkozást. A gazdasági iiaszonfásitása tehát szinte páratlan Csabának, ami a községi elöljáróság érdeme. A gyümölcsfatenyésztés már nem áll annyira előre. Csaba és környéke gazdáinak gyümölcsfaszükségletét * eddig a gazdasági egyesület gyümölcsfaiskolája látta el. Miután azonban ezt az egyesület feloszlatta, ezután az ebbeli szükségletet a gazdasági ismétlő iskola kertje és a községi faiskola látja el. És itt valamit közbe kell szurnunk. Vármegyénk minden szépért, nemesért és hasznosért lelkesülő alispánja kívánja, hogy mivel most már a gazdasági fával való fásitás mi kívánni valót sem hagy maga után, fokozottabb gond forditassék ezentúl a gyümölcsfatenyésztésre, a még befásitatlan utakat és arra alkalmas helyeket ültessék be gyümölcsfával. A faiskola legyen olyan mérvű, hogy néhány esztendő múlva csaknem ingyen juthasson mindenki gyümölcsfacsemetéhez és igy idővel a kisgazda, s általában a kisember olyan uj kereseti forráshoz jusson, amely más hasonló éghajlati és talajviszonyokkal biró községekben a fő jövedelmi és megélhetési forrást képezi. Amint beletanult a csabai gazda az amerikai oltott szőlő kezelésébe, éppen ugy elsajátítja a gyümölcstermelés mesterségét is. Csak akarat kell, és a siker nem marad el. Ott van pl. a szederfával történt kísérlet. Csaba közterületein jelenleg 14—15 ezer szederfa van kiültetve. Ezek, bár fiatalok, mégis 115 családnak nyújtanak keresetet a selyemtenyésztéssel. De mennyi keresetet nyújtanak ezek idővel, ha megerősödnek? A tanyákon, majorokban és minden alkalmas helyen ültessenek szederfákat. A szegény cselédember családja selyemtenyésztéssel 6 hét alatt 26 gramm'pete után 60—80 korona mellékjövedelmet biztosithat magának. Szederfát, bármilyen mennyiségben bárkinek szívesen ad ingyen a selyemtenyészstési felügyelőség Szegszárdon, ha eziránt egyszerű levélben hozzáfordulnak. Ezek után még szóljunk valamit a gyümölcsfák hasznáról. Csak annyit, hogy Csabát erős akarat és szorgalmas munka mellett éppenoly gyümölcstermelési gócponttá lehet fejleszteni, mint Kecskemét. De amikor a fásításról szólunk, nem hallgathatunk el egy vandál dolgot, amelyet uton-utfélen tapasztalunk. Akkor, amikor a község, az állam ós vármegye segítségével költséget és fáradtságot nem kímélve, mindenek örömére sikerrel vezeti keresztül a fásítást, találkoznak vandálok, akik még ebben is ellenséget látnak. Azok ezek a lelkiismeretlen, rosszindulatú emberek, nemcsak vásott és éretlen gyerkőcök, — akik pusztítják a fákat. Csak a mult év folyamán történt pl., hogy Csaba egyik újonnan nyitott utcáját 152 darab fával ültette be a község — s másnap reggel mind a 152 darab fa héjjá egészen le volt hántva. A tettesek a legszigorúbb nyomozás mellett sem kerültek kézre. De hogy nem gyermekek voltak, az bizonyos. A társadalomnak kell az ilyen elvetemedett embereket megbüntetni azzal, hogy az illetékes hatóság kezére adják, s elsősorban azzal, hogy az ilyen vandáiizmust megakadályozzák. Ápoljuk a fákat, fejlesszük a fásítást! / W) í nnepi hangok. szép a hazafias lelkev országszerte felünnepnapon. El•)s múltnak megnapra és bi'tötték el lelnár megstületek, ől. Az-1 óta a következő márciusi ünnepségekről kaptunk még tudósításokat: Március idusát hazafias dalok éneklésével és költemények szavalásával megünnepelték az összes csabai elemi iskolák, amelyekben természetesen szerdán szüneteltek az előadások. Hasonló mó* don ünnepelték meg március nagy napját a kisgerendási iskolában, ahol az ünnep jelentőségét S z t i k Gyula tanitó magyarázta a növendékeknek. A gyomai kerület minden községének egyesületei, körei hazafiasan ünnepelték márciust. Nagyobbszabásu ünnepélyek Gyomán és Mezőberényben folytak le, amely községek népköreiben megjelent a kerület népszerű képviselője, Fábry Károly is. Gyomán az Alsórészi olvasókörben volt jelen Fábry képviselő, aki a diszbeszédet tartotta. Rajtakivül szónoklatokat tartottak Biró Benedek és számosan, mások pedig hazafias költeményeket szavaltak. A társasvacsorával egybekötött hazafias estét ugy Gyomán, mint a mezőberényi polgári körben tánc követte. Utóbbi helyen Mucsy Mihály jegyző körelnök tartotta a megnyitó, Fábry Károly pedig a nagyhatású alkalmi beszédet, amelyet nagy tetszéssel fogadtak. A kerület többi községeinek népkörei az ünnepség alkalmából táviratilag üdvözölték képviselőjüket, aki másnap tért vissza kerületéből Csabára. Gyomán a nyilvános ünnepély délután 2 órakor a Petőfi-téren kezdődött, hol a diszes emelvény köré sorakozva, saját zászlóik alatt jelentek meg az egyes körök és társulatok — némelyike zenekarok kísérete mellett. — 3 órakor a helybeli dalárda a Hymnusz eléneklésével nyitotta meg az ünnepélyt, mely után ifj. Biró Benedek igen szép elnöki megnyitó beszédet mondott, majd Varságh Zoltán dr. fényes szónoki tehetséggel mondta el ünnepi szónoklatát, melyben a nap jelentőségét festette. Utána Ábrányi Emil „Március 15." cimü költeményt ifjú hévvel szavalta Varga Kálmán. A dalárda „Fohász" cimű dalt énekelte, majd Örményi Lajos szavalta el az általa irt „Március 15" cimű alkalmi verset. Végül a dalárda Ébresztő éneke zárta be az ünnepélyt. Este több helyen táncvigalommal egybekötött közvacsora volt. Vacsora előtt megérkezett; Fábry Károly országgyűlési képviselő | isjés ugy ő, mint Varságh Zoltán dr. külön-külön kísérettel bejárták a kaszinó és olvasóköröket és hazafias szónoklatokkal lelkesítették a polgárságot. A tótkomlósi olvasókör a Komló szálló nagytermében 150 terítékű társasvacsorán ünnepelt. A tótkomlósi dalkör nyitotta meg a szép ünnepséget a Hím nuszszal. Gajdács Pál, Lehocky .Mihály és G r o s'z József voltak az alkalmi szónokok, akik hazafias tűztől lelkes beszédekben emlékeztek a nagy napok dicsőséges eseményeiről. Nádor Adolf, K a r k u s János és Kun Zoltán alkalmi szavalatokkal szerepeltek, S z ok o 1 a y Pál pedig ünnepi versét olvasta fel. A lakoma alatt még számos sikerült felköszöntő hangzott el, majd táncmulatság következett. A mezőberényi iparos ifjúság önképző egylete a következő műsor mellett ünnepelte meg március 15-ikét. Az iparos dalkar elénekelte a Himnuszt, amely után Szilágyi Demeter elnök megnyitó beszédet mondott A nagyhatású ünnepi szónoklatot Marz Konrád tartotta. Alkalmi költeményeket M óz e s János, H u r t a András, Császár Pál, Vadas Gusztáv és Cselovszky Pál szavaltak. Mózes Márton, Mózes Zsuzsika és Cselovszky Pál a dalkar fohásza után ügyesen játszották el „Az öreg honvéd" cimü egyfelvonásos színmüvet. A szép ünnepséget a Szózat és elnöki berekesztő zártfi be. Mezőberény többi társ uskörei is nagy lelkesedéssel ünnepelték a szabadság napjának évfordulóját. Az „Otthon kör-" ben Szentandrássy István, a Nemzeti körben Jeszenszky Károly lelkész tartott ünnepi beszédet. Szónokoltak még itt M a c h o Pál és V i r á g Pál gazdák. A Gazda körben Horváth János, a kör elnöke és Bárdi Ernő mondtak hazafias beszédeket. A Társadalmi Olvasókörben az ünnepi beszédet Belencéresi József tartotta. A 48-as körben P a u 1 i n y i Károly mondott tanulságos lelkesítő beszédet. Kondoros hazafias közönsége lelkesen ünnepelte a szabadság ünnepét. A község lobogó diszt öltött. Este pedig a polgárság a „Csárdában" rendezett közvacsorára gyűlt össze. A Hymnusz eléneklése után'Keviczky László ev. lelkész vázolta az ünnep jelentőségét. Majd Dércy Péter buzdította a lakosságot a hazafias dolgokban való egyetértésre, józan munkálkodásra. Kupec Vilmos lelkes szavakban utalt egy remélhető nemzeti erősödés közeledésére, melynél a jogokért senki ne akarjon szabadulni a kötelességektől, ha súlyosak lennének is ezek. A polgárság késő éjjelig együtt maradt a legkedélyesebb hangulatban. * A Békésmegyei egyetemi ifjak köre az eddigieknél nagyobbarányu ünnepség keretében ünnepelte meg március 15-ét, amennyiben az ünnepségre a közönséget is meghívta, kivált a Budapesten tartózkodó békésmegyei polgárokat, ami ezelőtt nem volt szokásban. S a közönség oly szép számban jelent meg a József főherceg szálló nagytermében, hol az ünnepség lefolyt, hogy a kör várakozását egészen felülmulta. A kör bizonyára buzdítást merít a szép sikerből a jövőre. A'Z ünnepélyen D i mák Géza, a kör buzgó elnöke néhány szóval rámutatott^ nap jelentőségére, Darvas Jenő elszavalta a „Talpra magyart". Utánna Z v a r i n y i János zongorán szép magyar dalokat játszott, ezután Popper egy Gavottját cselion P 1 a c s k ó Lajos játszotta, zongorán Zvarinyi János kisérte. Az ünnepi beszédet B e n z s i k József tartotta, majd Weisz Arnold szavalta el ügyesen Ábrányi Emilnek alkalmi költeményét, mig Horváth Dezső felolvasta „Nemzeti közérzés a szabadságharcban" cimü szép munkáját. A gyönyörűen eljátszott kvartett szereplőit és minden egyes közreműködőt is tapssal jutalmazta a közönség, mire Braun Adám néhány lelkesítő szóval bezárta az ünnepi ülést. A „Szózat eléneklése után a fiatalság táncra kerekedett. Épitö-ipari tanfolyami vizsgák. A csabai téli épitő-ipari és a ruhaipari szakcsoport tanfolyamai záró-vizsgáikat az elmúlt vasárnap délelőtt tartották meg V i g h Albert orsz. iparoktatási főigazgató, a helyi ipartestület elöljárósága és számos érdeklődő részvétele mellett. A vizsgát az épitő-ipari csoport d. e. 9 órakor kezdte meg s tartott 12 óráig. A vizsgázók megmutatták, hogy a tanfolyam vezetői, Áchim Gusztáv igazgató vezetése mellett derekas munkát végeztek, az öt hónapig tartó tanfolyam alatt. A vizsgát az orsz. ip. főigazgató szép beszéd kíséretében zárta be, elismerve és megköszönve a tantestületnek eredményes fáradozását s a jelenvoltak érdeklődését, kiknek soraiban — fájdalom — már azt nem láthatja, kinek úgyszólván köszönhető az iskola létrejötte s kinek neve ez iskolával összeforrott; s mely iskolának falai közül sohasem tűnhet el áldásos emléke. Buzdítva még a tanulókat az iparkodásra s arra, hogy ha kikerülnek az életbe, mindig arra törekedjenek, hogy minden tekintetben előre haladjanak. Németh József, az iskolai bizottság alelnöke köszönte meg a főigazgatónak a tanfolyam iránt tanúsított mindenkori kitüntető érdeklődését s kérte becses támogatását a jövőre is. Ezután a főigazgató s a vendégek, a ruha-ipari szakcsoport vizsgájára mentek, hol a tanfolyamon készült összes rajzokat kiállították. A főigazgató megkérte a tanfolyam vezetőjét és igazgatóját, mivel nem volt elég ideje a rajzok tüzetes áttekintésére, azokból néhányat küldjenek fel hozzá. A főigazgató az elméleti vizsgával igen meg volt elégedve s szép szavakkal köszönte meg fáradozását a tanfolyam vezetőjének s a tapasztaltak fölött elismerését fejezte ki. De elismerését fejezte ki a tanfolyamon résztvevőknek is, akik szabad idejükben, olcsó élvezetek keresése helyett tanfolyamra jártak, ahol alapot raknak a jövőbeni boldogulásukhoz. A tanfolyam vezetője köszönte meg a saját és tanítványai nevében a főigazgató elismerő szavát, igéibe, hogy mindnyájan az iparfejlesztésén fáradoznak továbbra is. Azután a főigazgató többek kíséretében a Fiume éttermébe megebédelt és déiután viszzautazott a fővárosba. ^SERŰVIZ az egyedüS elismert, ke lenies izű, term esz etes hashajtószer. =====