Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-03-19 / 34. szám

ívfolvam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap március 19, 34 szá m. BEKESME6TEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ElíŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY Szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyüttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A jövő zenéje. Békéscsaba, márc. 18. Magyarország mezőgazdasági ország. Legalább az még a jelenben, mert a nyugati ipar és kereskedelmi államok nívójára még nem emelkedett fel. Azt mondják, azért nem, mert a közös vámterület nem engedte kifejlődni a magyar ipart, életerőre nevelni a kereskedelmet. Akik ezt mondják, éppenúgynem mondanak valótlanságot, mint nem uj dolgot. Teremtsük meg az önálló vámterületet és akkor az önálló gazdasági berendezkedés esetében ipari és kereskedelmi állammá fejlődünk mezőgazdaságunk hanyatlása nélkül. A legutóbb lezajlott képviselőválasztáson a választók döntöttek a vámkérdésben is. Még pedig úgy, hogy a választók túlnyomó többsége az önálló vámterület mellett foglalt állást. Helyesen. Önálló, szabad nemzet vagyunk, vagy legalább annak kellene lennünk, dukál tehát, hogy gazdasági berendezkedésünk se függjön, még Ausztriától se, amint hogy nem függ Japántól. A választások után a politikai viszonyokban beállott jelentős fordulat közelebb hozta az önálló vámterület kérdésének megoldását. Lehet rá reményünk, bármennyire bizonytalan és zavaros a jelen politikai helyzet, hogy ami eddig óhaj volt, az önálló gazdasági berendezkedés, a közeljövőben keresztülvihető. Tudva ennek a jelentős fordulatnak a bekövetkezését, számítva a közeljövőben várható változásokra, gondolnunk kell arra is, ha meg van a mód és lehetőség az ipar, kereskedelem fejlesztésére, milyen eszközökkel és hogyan tegyük virágzóvá iparunkat, amelynek a nyugati államokéhoz hasonló nivóra emelésétől várjuk a haza boldogulását. Kik teremtsék meg tehát a magyar ipart? Fogas kérdés bizonyos és olyan, amelyre legtöbb oldalról az a felelet, hogy : csakis a külföldi gyárosok. És miért ? Mert azok szerint, akik a fönnebbi feleletet adják, csak a külföldi gyáraknál vannak a nagy tőkék, a külföldi tőkepénzes gyárosokban van meg a vállalkozási szellem, a kellő képesség. Hát annyira hátramaradott nép vagyunk, hogy ebben a tekintetben nem tudnánk a magunk lábán megállani ? Ha ez igaz volna, akkor pl. a külföldön nem keresnék annyira a magyar mérnököket, technikusokat, akikuek ott nemcsak szívesen adnak munkát, hanem gyáraik és vállalataik élére állítják. Vagy talán megfelelő munkaerőben volna nálunk hiány ? Ezt sem lehet mondani, mert a külföldön a magyar munkást is megbecsülik, akik a szorgalmukkal, ügyességükkel és becsületességükkel mindenütt kitűnnek. Sokkal inkább más nálunk a baj. Az, hogy a rendelkezésünkre álló munkaerőt nem tudjuk iparunk megteremtésére értékesíteni. Ismeretes dolog, hány magyar találmány vándorol ki évről-évre a külföldre, s tehát a magyar föltalálok sem maradnak a külföld mellett. Talán kárunkra válnék, ha ezeket a találmányokat itthon értékesíthetjük, a helyett, hogy a magyar találmány segítségével előállított cikkeket drága pénzen a külföldön vásároljuk meg? A baj e kérdésnél ott van, hogy pénzembereink — sajnos — nem biznak a magyar tehetségben, nem merik magyar emberekre bízni pénzüket, hanem elnézik, hogy törekvő mérnökeink és munkásaink kivándoroljanak az országból, mint hajdanában és részben még ma is festő, szobrász és zeneművészeink tehetségesei részben a közöny, részben a kellő támogatás hiánya miatt külföldön kéntelenek élni. Mi következik most már ebből ? Ami a legtermészetesebb. A kivándorolt tehetséges magyar mérnökök és kiváló munkások nem hazájuk, hanem a külföld iparát szolgálják, mert ott nyilik alkalmuk tehetségük érvényesítésére. Nos hát, azért állítsunk föl vámsorompókat, hogy a külföldi gyárosok megteremtsék a magyar ipart? A külföldi gyárosok majd maguktól is elfognak jönni. De ha van pénzünk alapítsunk magunk is vállalatokat a hazai munkaerő felhasználására. Ha pedig erre hiányzik a bizalom, legalább hozzuk vissza azokat a honfitársainkat, akik a külföldön már tanújelét adták képességüknek és tehetségüknek. És akkor az önálló vámterület kérdésének megoldása előtt is megoldást nyer az a másik kérdés, hogy kik teremtsék meg a magyar ipart. A válság. A kormányválság dolgában ma ott állunk, ahol tegnap és azelőtt voltunk. Gróf Tisza István megint Bécsben járt a héten és kihallgatáson volt a királynál. Gróf Khuen-Héderváry haza se jön. Ő állandóan Bécsben van és informál. Minisztérium, amely lemondott, amely ideiglenes megbízás alapján csak adminisztrálhat, vezeti, mozgatja, befolyásolja, sőt döntően irányitja még ma is a válságot. Különben minden jel arra vall, hogy a Tisza kihallgatása a válságból való kibontakozást készítette elő. Az uralkodó, ugy látszik, megállapodott követendő eljárására nézve és most talán remélni lehet, hogy a cselekvés következik. Ezt mutatja az is, hogy a felség vasárnap Budapestre érkezik és állítólag ekkor fogadja azt a politikust, akit megbiz a kabinetalakitással. Hogy ki lesz az első, a kit a felség ideérkezése után fogad, arra nézve ma a hirek és vélemények megoszlanak. Némelyek szerint az első természetesen a miniszterelnök, Tisza István gróf lesz, a kit majd Andrássy Gyula gróf követ. Andrássy Gyula gróf, minthogy megbízását nem tette még vissza a király kezébe, még mindig homo regius és igy a király föltétlenül fogadja. Mások, főként ellenzéki politikusok szerint, a király legelsőnek Andrássy Gyula grófot fogadja, a ki ez alkalommal valószínűleg megbízatást kap a kabinetalakitásra. Ezek szerint Andrássy megbízatása megváltoztatott programm alapján fog megtörténni. A kik azonban Andrássy Gyula gróf fölfogását a helyzetről és a helyzethez ismerik, azt mondják, hogy Andrássy Gyula gróf változtatott programmal nem vállalja a kabinetalakitást. Vannak azonban politikusok, akik még mindig aggodalommal néznek a válság megoldása elé és azt hiszik, hogy ettől még nagyon messze állunk. Nem is merik remélni, hogy a merev fogadás, amely a nemzeti követelésekkel szemben eddig állandóan érvényesült, most annyira megenyhült volna, hogy a nemzet a maga követeléseinek összességét máris egy csapásra remélhetné. Az előjelek mindamellett arra vallanak, hogy a válságban döntő fordulat következhet! k be. Azonban az egyik poFebruár 12-én kerül ismét megünneplésre Linkoln elnök születésnapja. A Rebellió óta memorabilis napja ez különösen a republikánsoknak. Megkoszorúzzák ekkor a lángeszű nagy embernek szobrát. A nemzeti ebédeken toasztolnak emléke fölött. Ugyancsak e hó 22-én van ismét egy extra vasárnapja mindenkinek. Akkor Washington, a nagy altroista patrióta, Amerika volt legpopoularisabb elnökének születésnapja van. Az úgynevezett Decorationday május 30-án van, amely a mi „Halottaink napjának" felel meg. Nagyon észszerüleg, a virágok főidőszakában rójják le kegyeletüket az itteniek, amikor a szegény inkább adhatja szerény fillérjeit egy koszorúra, mint novemberben, amikor a megélhetésnek terhét a beköszöntő tél még fokozza. Hideg szobában nem születhet igaz kegyelet a nem létezők iránt. Májusban azonban nem lehet a hideg kifogás a díszítetlen sírhantok fölött. Nagy precesszióban vonul ki ilyenkor a rezervakatonaság teljes uniformisban A penzionált veteránok nyitott hintókon. Oldalfegyverén valamennyinek miniatűr tölgykoszoru. Zeneszó mellett igy mennek ki az óraszámnjnra eső temetőkbe. Nincs az a záporeső, ami őket e meghagyott szokásuk kivitelében vissza riasztaná. Oda érve, leteszik azt a pár friss zöld levelet elesett kamerádjaik sirhalmára. Julius 4-ike a legnevezetesebb napja egész Amerikának 1776. nyara óta, amikor a függetlenség dekleráltatott. Lelkesen üli meg a benszülött és adoptált gyermeke e világrésznek egyaránt a „Fourth July"-t. Nemcsak a hadsereg rukkol ki üyenkor, hanem több iskola tanulói is egyenruhában. A fiuk eredeti fafütyülő hangszeren fújják lépéseikhez, karmesterök dirigálásra mellett a legdivatosabb indulókat. A leánykák hófehérben, nagyság szerint sorakoznak a hosszú menethez, amely Nev-York főbb utcáin keresztül kanyarul, hogy a város végén aztán szétoszoljon, arra, amerre egy barát vagy jóakarónak megállapított programja invitálja. A felnőttek hazafias beszédekre animálják magokat egy-egy quaterkáló kompániában, éltetve erősen a szabadságot. Az apróság szelídebb természetű, uzsonnák mellett élvezi át a délutánt a szabadban. A gyerekek már kora reggel dobálgatják az utcán az apró rakétákat, lövöldözgetnek játékpuskáikkal. A járda terítve van tarka confettikkel. Lobognak az apró tüzek a kocsiutakon, zsivalyog a sok vásott fiu, még cipőjüket se sajnálják a lángokba vetni. Békésmegyei Közlöny tarcája. Csevegés az amerikai ünnepekről. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta: Bartóky Matild. New-York, febr. 13. „Boldog uj évet!" Ezzel köszöntik itt egymást az ösmerősök még akkor is, mikor az uj esztendő már 15 napos. A sok előzetes gratulációk szétküldésének divatja maholnap le fog tűnni. Az elnöknél még szokásos a hivatalos tisztelgés, s a diszebédadás. Az egyes államok fője ilyenkor minden tisztességesen kinéző jókivánónak a bemutatás ceremóniája nélkül is kézszorítással fejezi ki köszönetét. A clubbok és csaknem minden Hotel, ahol külön Bar-rouniok vannak, (helyiség, ahol állva isznak) január 1-én ingyen villás reggelit szervíroznak a vendégeknek. Mig a társaskör helyiségekben csupán a tagokat, addig a vendéglőben bárkit szívesen látnak a feldekorált gazdag buffetnél. Van New-Yorkban néhány olyan sörcsarnok, ahol az esztendő minden szakában g r a t i s adnak egy-egy sandwichet sonkával vagy sajttal akárkinek, ha egy vagy több pohár sörért az árat lefizette. — Hogy mit szólnak a szülők ehhez? — Semmit. A szabadság érzetét növelni kell csirájában! Némely esetben rosszalni való ez a túlzott engedékenység a csemetékkel szemben. Hej sok semmire való fatytyúvá lesz, vannak azonban, kiket ez a „szabadkézre" hagyás megtanít önvéleményt alkotni, megkülömböztetni a jót a rossztól. Az európainak kérdezősködésére, hogy hol vannak a gyerekek, a szülők azt felelik: Hja, merre vannak, mit csinálnak, abba én nem avatkozom, az az ő dolguk. Intelligensek és felvilágosodottak itt a gyerekek; egy 6 éves fiu egyedül eltud igazodni, tudja hol kell átszállani a villanyosról a felsővashidakon közlekedő vasútra. A mi előttünk szinte ösmeretlen ünnep a „Laborday". A munkásoknak szánt nap, szeptember 4-ike. Ha vasárnapra esik, 5-én ülik meg. Minden munka, üzlet szünetel ilyenkor, kivéve a korcsmárosokat, akiknek ekkor van csak dolguk igazán. Yan még egy speciális ünnepnapja az itteni népnek, ez a „Thanksgiving day". Hálaadás napja. A jó termést és minden egyéb égi jót ekkor szokás különösen megköszönni a Gondviselésnek. Ezen a napon ingyen Isteni tiszteleten vehet részt minden halandó. Hang! Sirolin 5 a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbeteg'ség'eknél, légfZŐSZe !*V©k tlUI'UÍOS bajainál úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozéknál influenza után ajánltatik meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet 03 megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban űvegenkint 4 koronáért kapüató. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).