Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-03-16 / 33. szám

SZÍNHÁZ. Két vendégszereplés. A csabai színtársulatra, ugy látszik, jobb napok virradtak. Az igazgatónak is kedvezett a szerencse, hogy sikerült F á y Szerénát, a Nemzeti Színház kitűnő művésznőjét és Reviczky Rózsikát, a Magyar Színház énekesnőjét vendég­szereplésre megnyerni. Öt estét telt ház előtt játszottak a színészek, s ezzel az igazgató mérlege is jóra billent. Szombaton a „Lili" operettében lé­pett fel először Reviczky Rózsika, ki nemcsak igen szép színpadi alak, ha­nem jól is játszik; hangja nem valami nagy, de kellemes és ügyesen tud vele bánni. Liliben őszinte és igaz sikert ara­tott, több dalát: a keringőt és Plen­charddal (Gyárfás) énekelt kettőst, megismételtette a közönség s nyilt szí­nen zajos tapsokat aratott. Az előadás is nagyon jó volt. Gyárfásnak a tüzér kedvenc szerepe lehet, nemcsak szépen énekelt, de pompásan is játszott. M a­a s a folyton ifjodó nagybácsiból ka­gtató alakot csinált. Vasárnap Reviczky „Rip-Rip"­ben játszott másodszor a csabai közön­ség előtt. E dallamos és nehéz operette, hol a karnak is, a kiállításnak is nagy szerepe van, éppen ez utóbbi okból nem került ugy színre, hogy az operette szép­sége érvényesülhetett volna. Reviczky (Lisbeth), Gyárfás (Rip) most is szé­pen s különösen utóbbi nagy hatással is játszotta nehéz szerepét. Kovács (Derik), M a d a s (fogadós) jelesül ki­aknázták hálás szerepüket. Három estén át igazi gyönyörűsége tellett annak a közönségnek, mely a komoly múzsát szereti. Ritka müélveze­zetet nyújtott Fáy Szeréna, a nemzeti színház elsőrendű művésznője játéka. Fáy Szeréna hétfőn a Vörös talárban Echeparnét játszotta, keddén Deborát, szerdán pedig Bánk bánban Gertrudist. Fáy Szeréna a szó teljes értelmében mű­vésznő, s az ország első színpadának méltóan elismert oszlopos tagja. Hogy Fáy Szeréna hogyan játszik, mily dal­lamos és ha kell, mily szenvedélyes a hangja, arról sokat írtak és lehetne még írni, mi csak azt konstatáljuk, hogy kö­zönségünk nem győzött betelni a nagy tragika lebilincselő játékával, amilyen­ben ritkán van módja gyönyörködni. De honorálta is a közönség a nyert élvezetet, mert annyi taps, mint a héten, nem zúgott föl régen a csabai színház­ban. A vendég estéken a színtársulat tagjai is becsülettel kitettek magukért. Utolsó estén Fáy Szeréna remek nem­zeti szinü szalaggal ellátott szép csokrot is kapott a zajos óvación kivül. Irodalom. — Zalay Masa könyve. Az olvasó sű­rűn találkozik e névvel lapunk tárcaro­vatában és szívesen olvassa Zalay Masa bájos novelláit. Ezeknek legjavát legkö­zelebb összegyűjtve élvezhetik a minden szépnek és jónak barátai. Zalay Masa, a jeles irónő, lapunknak és több fővárosi lapnak kedvelt munkatársnője kiadja no­velláit. Minden dicsérő szó helyet itt ad­juk a kiadó cég előfizetési fölhívását, amelyet szives figyelmébe ajánljuk a nagyközönségnek: Zalay Masa novelláinak legja­vát F karjuk kiadni. Méltatlanság volna dicsérő szólamokkal elintézni ezt a kis könyvet, ahogy nemes kedvtelésből íro­gató nők dilettáns müvecskéi számára parancsolja az udvariasság. Zalay elbe­széléseinek olyan kvalitásai vannak, a melyeknek alapján jogunk van kritikára, komoly szóra, sőt szigorúságra is. Hatá­rozottan írói tehetség tulajdonsága: a fölülállóság, a melylyel a dolgokat nézi, az észrevevés gazdag készsége, a fino­mabb érzéseknek és megi-ezdüléseknek is biztos és szabatos rajza. Női ebben a kötetben a báj, a szívnek egész a meg­indulásba hajló szelídsége, de sohasem határozatlansága. Az írói rutint mutatja, hogy époly érdekesen fejlesztő a mese kigondolásában, mint a megszerkesztés­ben. Stilusa szabatos, élénk és finoman színező. Zalay Masa elbeszélései pár év óta jelennek meg fővárosi ós vidéki lapok­ban. Bátran elmondhatjuk, hogy a fiatal irói gárda egyik legtehetségesebb és legszívesebben olvasott tagja. Ez alapon vállalkoztunk Zalay köny­vének kiadására. A kötet 13—15 ívnyi tartalommal ez év tavaszán fog megje­lenni. Készítünk fűzött és kötött példányo­kat. A díszesen kiállított kötet éles, tisz­tametszésü betűkkel, finom velinpapiro­son kerül ki a sajtó alól. A fűzött példány árát 2 koronában, a kötöttét 3 koroná­ban állapítottuk meg. A kötetet melegen ajánljuk a t. olvasó közönség figyelmébe. Előfizetések K n e r Izidor könyv­nyomdája Gyoma cimre küldendők. Mulatságok. Békésmegyeiek estélye Budapesten. A „Békésmegyeiek Segitő Egylete" szo­kásos évi családi estélyét az elmúlt hé­ten tartotta Budapesten a Saskör föld­szinti dísztermében. A kedélyes estélyen a tagokon kívül. szépszámú vendégkö­zönség jelent meg. Ott volt a többek közt a nagy történettudós, Kará­csonyi János egyetemi tanár is, aki felköszöntőben üdvözölte az egyesület tagjait. A felköszöntőre V a r s á g h Zol­tán dr. alelnök válaszolt, szép beszéd­ben buzdítva hazafiságra a tagokat. A fiatalság ezután táncra perdült és ma­gyaros jókedvvel járta a hajnali órákig. Az estélyen megjelent hölgyek névsora : Asszonyok: Dőrfler Ferencné, Dvoracsek Józsefné, Fischer Zsigmondné Folman Lajosné, Ivó Lajosné, Lukács Józsefné, Podomi Pálné, Rutner Lő­rincné, dr. Szabó Mihályné, Sziklay Fe­rencné, Szlovák Kálmánné, Vozárik Fe­rencné. Leányok: Bársony Ágnes, Dvoracsek Annuska, Karácsonyi Ninike, Karácsonyi Terka, Hirsch Micike, Papp Teréz, Rutner Erzsike, Steinvell Paula, Stoda Eleonora, Vozárik Mariska, Vo­Antalka. — Műkedvelő est Kondoroson. Sikerült műkedvelői előadással egybekötött tánc­mulatság folyt le az elmúlt vasárnap este a kondorosi uri kaszinó termeiben. Szinre került ez alkalommal a Falu rossza, amelyet az ügyes kondorosi mű­kedvelők március 4-én adtak elő elő­ször szép siker mellett. Kitűntek szere­peikben Podány Mihály, D a n t z k y Sándor, U h 1 j á r Rózsi, S z r n k a János, Fazekas István, B o h u s István, S z a­m e c z János, de a többi ügyes szerep­lőket is megtapsolta a szépszámú kö­zönség. A két műkedvelői est tekinté­lyes jövedelmét az iparosok egyesülete könyvtára javára fordították. í" évi 5 1/*—5Va - 6% kamatra, vagy évi 513 — 5 50 amor­tizáczióra, földbirtokokra, első helyre, a becsérték 60 - 65%-áig engedélyez és magasabb kamatozású tarto­zásokat előnyösen konvertál a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület. tőke, komló és árpa, vagy egyéb hasonló alkalmatosság. Amikor pedig a kis va­gyonka a példás életpár garatján lejára, az asszony, nem tudni józan, avagy be­csudálkozott pillanatban, búcsú nélkül elhagyta az emberét, akinek nem keve­sebb, mint 61 esztendő nyomta a vállait. Az öreg azonban nem törődött bele az uj helyzetbe, s mert az asszonyt szép szerével nem bírhatta visszatérésre, le­harapta az orrát. Az elfajult szeretkező­dését a gyulai kir. törvényszék Kecske­méti István békési lakost az enyhítő környülállások figyelembevételével* s no meg hogy a leharapott orr használha­tóvá reparálódott, 3 hónapi fogházra ítélte. Az itélet jogerős. — Útonállók. Kellemetlen kalandja volt 1903. november 1-én éjjel P i s k e Lajos csabai iparossegédnek. Amint hazafelé igyekezett, az utcán három alak, P e t r i k János, V e r e s k a Mihály és O c s o­v á n Pál állottak eléje, szivart kérve tőle. Piske nem lévén dohányos, nem teljesíthette a kérelmet, mire az úton­állók nekiestek és elkezdték dügönyözni. A zajra figyelmessé lett rendőrök'segít­ségére siettek a megtámadott legénynek, de ők sem részesültek külömb fogadta­tásban. Ezért a gyulai törvényszék a három éjszakai utonállót a héten meg­tartott tárgyaláson fejenkint 3—3 napi fogházra Ítélte. TORVENYKEZES. Családi csendélet. Valóban pazar humorista az élet, amely számtalan eset­ben a tárgyalástermekben mint halálos ellenségeket hozza össze a házasfeleket, akik egykor égre-földre esküdözve egy­másnak örök hűséget, egymás árnyékát is lesték. Kecskeméti István uram is imigyen szerette hajdanában az oldal­bordáját. Amint ritkultak azonban a haj­szálak Kecskeméti uram tarkóján, azon­képpen lazult a szeretkezés közte és az asszony között, akivel pedig hűségesen végiglumpolta az életet. Mert hogy ke­rek legyen az irás, Kecskeméti uram és felesége egyformán nem vetették meg az itókát, szolgáltatta az légyen szőlő­KOZGAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, márc. 15. A budepesti gabonatőzsde irányzata lanyha. A csabai mai hetipiacon gyenge volt a kínálat. Az árak a következők: I. prima piros exp. buza . 1810—19"60 n. „ „ „ „ . 17-00—18-— Tengeri 15-60 Budapest, március 15. (Saját tud. táv.) Készárú 15 fillérrel olcsóbb ; tavasz­búza 19-36, őszi buza 17-04, tengeri 15-40. Hirdetmény. . Alólirott elöljáróság részéről közhírré tétetik, hogy az újonnan létesített legelő öntözési terület, amely az alvégen a véd­gát s az öntkzött rét között terül el — összesen 50 Kis hold föld és 34 d-öl a folyó év április hó 24-töI novembél' hó l-ig legelőnek haszonbérbe kiadatik. Az árverés a folyó hó 20-án, azaz hétfőn reggel 9 órakor fog a biró hivatalos helyiségében megtartatni. Bővebb felvilágosítás s a szerződési feltételek Wilim István gazdasági intézőnél tudhatók meg. Kelt Békéscsaba, 1905 március 8. Korosy László, Áchim Tamás, első jegyző. biró. Megyei telephon: 20 sz. 5ISZ MIKSA bútortelepe Békéscsabán, Vasut-utca 4 — Saját készitményü fa­és kárpitozott bútoroké Teljes berendezések dús választékban fiK" versenyképes árakon. Asztalos-, kárpitos- és diszitö-műSielyek.

Next

/
Thumbnails
Contents