Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-03-09 / 31. szám

birnak a szövetkezett ellenzék legtitko­sabb és legféltettebb megállapodásairól, terveiről. J u s t h Gyula a szombati auden­cián kihallgatott Házelnök hozta a meg­lepő hirt, hogy kihallgatása alkalmával megdöbbenve tapasztalta, hogy a király a szövetkezett ellenzék legbizalmasabb haditerveit kitűnően ismeri. Az árulás az ellenzéken nem kis elkeseredést és még nagyobb felháborodást keltett. A hétfői nap szünetelt az audiencia, az általános kihallgatások miatt. Kedden azonban újra fogadta a király a meg­hívott politikusokat. Az érdeklődés kü­lönben kedden csak részben fordult a Burg felé. Talán jobban a Budapesten megtartott pártkonferenciák határozata érdekelt mindenkit. A terv az volt, hogy a szövetkezett ellenzék kedden délelőtti értekezletén három irányben fog dönteni és pedig: hogy a Ház intézkedjék arról, hogy a november hó 18-iki elnöki enunciációk hatályon kivül helyeztessenek, hogy a Ház a minisztérium ellen esetleg vádat emeljen, hogy a Ház fölirati vitát ren­dezzen, amelynek keretében a politikai helyzetről is folytasson eszmecserét. Az ellenzék körében legutóbb fel­merült terv, hogy a képviselőház leg­közelebbi ülésein a politikai helyzetet is okvetlenül tanácskozás tárgyává kell tenni, valószínűleg nem fog megvaló­sulni. A függetlenségi párt nagyobb ré­szében ugyanis az a vélemény, hogy mivel a király az egész hét folyamán magyar politikusokat fogad, nem volna helyes, ha a képviselőházban szóvá tennék a helyzetet, mielőtt ezek a ki­hallgatások véget érnek. Sőt a függetlenségi párt annak ide­jén Ígéretet tett a miniszterelnöknek, hogy mig az új kabinet nem alakul meg, a képviselőház nem bocsájtkozik érdem­leges tanácskozásokba. A pártnak ezt azért kellett megígérnie, mert Tisza István grófnak akkor egy királyi kézirat volt a birtokában, amelylyel elnapolta volna a Házat és ezáltal a szövetkezett ellenzék elesett volna attól, hogy a képviselőházat szükség esetén újból összehívja. A ki­rály erre az ígéretre a kihallgatáson figyelmeztette Apponyi Albert grófot. Ennélfogva a képviselőház március 9-én rövid időre napolja el magát. A válság megoldása dolgában ujat a kedden kihallgatott Hodosy, Tóth János, Apponyi Albert sem mond­dozó ember melléhez. A köny csakúgy bugygyant a Csifó szeméből és végig­csorgott lesoványodott arcán. Aztán igy szólt: „Felülhetek ugy-e ? Felülhetek rá még egyszer? Utoljára." — A ló nincs megcsutakolva, — mondta félhangon egy kevély tekintetű hadnagy, de azért ő se szólott többet, mert oly mélységes vágy sugárzott ki a Csifó szeméből, oly félénk, alázatos, egyszerre rimánkodó és követelő lélek ült ki az arcán, hogy annak nem lehet ellentmondani. — Miket beszélsz ? Miért utoljára ? — kérdezte durva hangon egy huszár és tizen is szöktek oda, hogy felsegít­sék Csifót a lóra. De Csifó egy ugrásra a Lármás hátára szállt föl. Lármás pedig halkan nyerített fel s kényesen megszegte a nyakát, a mint Csifót megérezte a nyeregben és ugy lépegetett, mintha tojáson járna. Mindenki odanézett. Száz lépést előre tett vele és szá­zat vissza. Tátott szájjal lélegzett Csifó és kigyúlt az orcája. Arra valami az eszébe jutott, egyet csettintett, megszorí­totta a ló vékonyát, nagyott kiáltott, megragadta a kantárszijat — s azzal hajrá! nekivágtatott a dombos oldalnak. Hogy rohant a Lármás ! Mint a szél­vész. A kavicsok repültek a lába alól. — Mit csinál az a bolond ? — kér­dezte mosolyogva a tiszt. — Fogadjátok el, — mondta egy má­sodik tiszt, de harag nélkül. Mindenkinek jó kedve szottyant. Négyen is utána iramodtak. Mily futás volt az! Lármás szállt, mint a madár. Aligha érintette a gyepet. A legények kiáltottak. A Csifó inge lobogott a szélben, az arca égett. Aztán az élen fogták el. Csak ugy lefordult a lóról Csifó. Igen lihegett. . . Azután vér bugygyant ki az ajakán. Köhögött, de mosolygott. — Szép volt, — rebegte és elalélt. . . A ló a fiu felé hajolt, meleg párát fujt rá s kaparta a gyepet. hattak s igy a kibontakozás éppen olyan távol maradt, mint amilyen messze eddig volt. A katonai kérdések a helyzet ütköző pontjai, amelyeknek megoldását nem lehet jósolni a közeli napokra, mert a jövő kihallgatások érdeme ugyanaz lesz, mint az eddigieké. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A bárósitásokról és a nemesítések­ről lesz szó a t. Házban. Pikáns téma, érdekes téma. A képviselő urak azonban nem igen sietnek az ízes ételhez ; a közönség már sunyibb, annál is inkább, mert ki akarja élvezni az uj „demokratikus" rendet. A király elé ma három politikus já­rul, Darányi Ignác, Láng Lajos és T h a 1 y Kálmán­A házban ezektől a kihallgatásoktól sem várnak nagyobb eredményt az ed­digieknél, mert informálva elegendőké­pen van a korona, hogy pedig a korona más irányba terelje a pártok nézetét és elhatározását ez sem fogbekövetkezhetni, e szerint tehát a kihallgatások értékte­lenek. A képviselőházat féltizenegy órakor nyitja meg J u s t h Gyula. Bejelentések kapcsán megemlíti, hogy Esterházy gróf jegyzői tisztségéről lemondott. Az uj választás iránt később fog intézkedni. Ezután felolvasták azoknak a név­sorát, akiknek a mandátumát megtámad­ták és azokét is, akiket végleg igazoltak. Holló Lajos hivatalosan is bejelenti az elnöknek, hogy napirend előtt szót kér. Justh Gyula természetesen megen­gedte a napirend előtt való felszólalást. A függetlenségi párt ma délelőtt tiz órakor a jegyzői szobában értekezletet rögtönzött, amelyen Kossuth Ferenc be­jelentette, hogy a király és a miniszter­elnök úgy értelmezik megállapodásukat, hogy az uj kormány kinevezéséig a Ház megalakulásán kivül semmiféle más kér­dést nem tárgyalnak. Épp ezért helyes­nek tartja, ha Holló Lajos a mára be­jelentett napirend előtti felszólalásától eláll. Az értekezlet ehhez- hozzájárult. A megyei képviselők közül igazol­ták valamennyiét Áchim L. András mandátumának kivételével, mert a pót­választáson történt megválasztása óta még nem telt el 30 nap. Holló felszólalása és Tiszának erre adandó válasza tehát elmaradt ma. A szürke ülés után az ellenzéki honatyák, — a hevesebb vériiek, — csoportokba verődve tárgyalták a folyósón a hely­zetet s számosan kifakadtak a válság elhúzása miatt, hangoztatva, ha hamaro­san nem lesz megoldás, nem állnak érte jót, hogy megismételik december 13-ikát. Elhunyt nagyiparos. A magyar közélet egy nagy alak­ját veszítette el. Neuschloss Marcel budapesti nagyiparos, a Neuschloss Ödön és Marcel nagygyáros cég vezető tagja a mult éjjel meghalt. Gyorsan követte fivérét Ödönt, aki néhány hó előtt hunyt el. Az orosz hadsereg katasztrófája. Reuter jelenti Mukdenből főhadi­szállásról : Tegnap estig tartott az ütkö­zet. A cs^tavonal hossza 6 verst. A ja­pánok Matiapunál jó állást foglaltak el ós tovább hatoltak. Az oroszok veszte­sége nagyobb, mint a liojangi csatában. Két órakor délután a japán gyalogság elfoglalta Santosa helységét. A Daily Telegraph jelenti Tokióból tegnapról: Egy inkaui táviratból az tű­nik ki, hogy az oroszoknak Fucsungnál lévő főhaderejük Tienligbe vonul vissza. A veszteségek jelentékenyek. Az összes orosz segitőcsapatokat északi irányba küldték Mukdenen tul. Kuropatkin más helyre tette át főhadiszállását. A japán balszárny hétfőn este heves csata után Mukdentől északra szállt táborba. Vasár­nap egy japán lovascsapat összeütközött Jentatunál Szinmintintől 25 mértföld­nyire északra egy több mint ezer főnyi kozákcsapattal. Az oroszok elmenekültek és sok halottat hagytak hátra. Kuropat­kin utóőrsének balszárnya, mely 20,000 főnyi válogatott csapatból áll, vissza­vonult. Reggel 2 órakor a japánok megtá­madták a Hunho mellett lévő orosz állásokat. A tüzérség harca folyton tart és napfelkeltekor északi irányban majd­nem a Szinmintinbe vezető utig foly­tatták, a honnan most sebesült kínai menekültek érkeznek. Több japán sebe­sültet is hoztak ide. A szinmintin-ut mentén, a várostól észak felé csatazajt hallani. Népgyűlés a rendezett tanács mellett. Lapunkban már részletesen jeleztük és ismertettük azt a mozgalmat, amelyet Gyula város intelligenciája inditott a városnak nagyközséggé való visszafej­lesztése érdekében. A mozgalom, amely a városnak gazdaságosabb uton való fejlődését, polgárainak könnyebb meg­élhetését célozza, az értelmiség körében élénk visszhangra talált. De nem ugy a nép rétegének azon részében, amelyet K. Schriffert József, az uj gyulai követ irányit. Ezek, tehát a Schriffert­párti polgárok kézzel-lábbal ellene van­nak a nagyközségre való visszafejlődés­nek, noha nemrégen éppen ők voltak, akik minden tehetőt elkövettek arra, hogy Gyula visszafejlődjék. A Schriffert-párt az értelmiség moz­galmával szemben vasárnap már nyiltan is állást foglalt még pedig ugy, hogy népgyűlést tartott, amelyen tiltakozó határozatot hoztak a visszafejlődés ellen­A népgyűlés, amely igen kisarányu és rövid lélekzetü volt, a Kossuth-téren folyt le. K. Schriffert József képviselő nyitotta meg rövid beszédben, jelelve a népgyűlés célját. A beszédet közel 6—700 ember hallgatta. A tömeg nem igen értett egyet a gyűlést rendezőkkel, ami­nek kifejezést is adtak azzal, hogy töb­ben már akkor ellene szóltak az ellen­mozgalomnak, amikor képviselőjük fel­szólalt. A többi szónokot is többször félbeszakitották közbeszólásokkal. Mindamellett a népgyűlés a határo­zati javaslatot elfogadta, amelyben tilta­koznak a vezető mozgalma ellen és kö­vetelik a rendezett tanács épségben tar­tását. Furfangosan fogadtatták el ezt a határozatot, mindjárt a népgyűlés kez­detén, mielőtt a nép meghallgatta volna a tarthatatlan indokokat. A határozati javaslat elfogadása után Névery Albert, a függetlenszgi párt elnöke szólott a néphez. Nem kevesebb szerencsével fejtegette álláspontját, mint Schriffert. Majdnem hasonló érveket han­goztatott, mint a gyűlés utolsó szónoka, Petner József, aki olyanformán érvelt, hogy mi lesz Gyulával, ha a közgyűlésbe a 200 városatya közül 40 képviselő ke­rül be ? Ezek fele választott, a másik fele virilis, akik sorában a nép, (már mint az ő) érdekeit nem képviseli más, — mint K. Schriffert József ós Gerlein Reinhadt. Talán még több szónoka is lett volna a népgyűlésnek, de a vezetőség jobb­nak látta berekeszteni. Igy a népgyűlés, mely egy órahosszat tartott, 4 órakor véget ért. Csabai kereskedők egyesülete közgyűlése. A csabai kereskedők egyesülete va­sárnap délután tartotta évi közgyűlését, melyen a tagok nagy számban jelentek meg. Az egyesület gyengélkedő elnöke: D é c s e y József helyét Klein Gusz­táv igazgató-elnök foglalta el, ki meg­nyitó beszédében érintette azon nagy munkásságot, melyet az elnök az egye­sület újjászervezése körül kifejtett, to­vábbá a részvét hangján emlékezett meg Rosenthal Ignác elhunytáról, ki a helyi kereskedelem érdekében oly sokat tett. Bár az egyesület elnöksége a tagok részére kényelmes otthonról gon­ioskodott, panaszképen emiitette fel az 3lnöklő igazgató, hogy az egyesület he­yiségét nagyon kevesen látogatják. Az évi jelentést T a r d o s Dezső Ir., titkár olvasta fel, mely a választ­nánynak mult évi ténykedéséről, a aénztárforgalomról, a könyvtár gyara­podásáról, a taglétszámról számolt be: 1 tiszteletbeli, 2 alapitó, 4 pártoló, 300 ^endes és 12 kültagja van az egyesület­iek. A könyvtár 1060 kötetből áll. A jelentós, a költségvetés tudomásul fétele után, elhatározta a közgyűlés, hogy a „Kereskedelmi alkalmazottak országos egyesületébe" alkalmazott tagjaival belép, havi 20 fillér kötelezettséggel. A tisztújítás keltette az érdeklődést a közgyűlés iránt. A választás mindamel­lett a kiküldött jelölő bizottság javaslata alapján egyhangúlag történt. Megválasz­tattak Csillag Ignác korelnöklete alatt: Elnök D é c s e y József, ig. elnök Klein Gusztáv, alelnök R e i s z Her­mann, titkár és ügyész T a r d o s Dezső dr., másodtitkár Kardos Miklós, pénz­tárnok D e u t s c h Mór, főkönyvtáros G r o s z Hugó, könyvtárnokok R e i s z Sándor és Gárdos Gábor, gondnok Rusz Károly. Választmányi tagok: Porjesz Mihály, Csillag Ignác, Rasofszky Emil, Silberstein Izidor, Fischer Salamon, Petrányi Gyula, Kun Ede, Gencsi József, Reisz Jenő, Iritz Aladár, Bauer Mór, Berger Mór, Román Pál, Kohn Sámuel, Márton S. Ödön, Guttmann József, Alexander Adolf, Kális Sámuel, Vas Gyula ós Weisz Miksa. Póttagok: Fischer Ignác, Fogel József, Engel Fülöp, Holler Dezső, Goldfinger I. Ármin, Kopcsák Rezső, Werther Hugó, Alexander József, Ferencz József és Lusztig Vilmos. A közgyűlés befejezáse előtt Klein Gusztáv jelentette, hogy az egyesület disztagja, V a r s á g h Béla 20 kötet szép­irodalmi művet ajándékozott az egyesü­letnek s ezért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés. Közgyűlés után Klein Gusztáv vezetése mellett tiz tagu küldöttség tisz­telgett az újból megválasztott elnök, D é c s e y Józsefnél, ki őszintén kö­szönte az újbóli megtiszteltetést. ÚJDONSÁGOK. Időjárás. Az országos központi időjelző állomásmára mára változékony, hűvös, szeles időt jelez, sok helyütt csapadékkal. — Közig, bizottsági ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága, a rendes hét­fői naptól eltérően, már szombaton dél­előtt 9 órakor tartja rendes havi ülését. — Március Idusa. A magyar szabad­ság születése napjának megünneplése 1848. óta soha sem volt olyan aktuális, mint most, mikor a politikai helyzet az alkotmányos élet teljes sivárságát tárja fel s szinte megdöbbent minden magyar hazafit. Ötvenhét éve, hogy a sajtószabad­ság megszületett s ezzel együtt a szabad­ság, testvériség és egyenlőség prokla­máltatott. Eddig csak hazafias ünnep volt március idusa, a magyar törvény­hozás legközelebb országos ünneppé iktatja s nem lesz az országnak oly zúga, hol meg ne ünnepelnék. Csabán, mint eddig minden évben, az idén is a polgári kör rendezi a már ciusi ünnepet s a kör választmánya most , állit ja össze a programot. Társasvacso­rával ül ünnepet az iparos olvasókör, az | erzsébethelyi olvasókör, a kereskedők egyesülete. A békéscsabai ág. ev. Rudolf-fő­gimnázium a szabadság napjának emlé­kére március 15-én, délután 3 órakor a tornacsarnokban szintén hazafias ünne­pet rendez s annak műsora a következő : „Kossuth-induló." Előadja; A főgimnáziumi zenekar. „Kuruc dalok." Előadja; A főgirnn. daloskör. Váradi: „Petőfi visszatér." Szavalja : Laut­n e r János VIII. o. t. „Ünnepi beszéd." Mondja : Dr. R e 1 1 La­jos tanár. „Kuruc dalok." Előadja: A főgimn. zenekar. „Jókai és a szabadságharc." Jutalmazott pálya­munka. Irta és felolvassa : D a x e r Henrik VIII. o. t. „Kossuth Lajos szent sirjára . . ." Énekli: A főgimnáziumi daloskör. Ábrányi : „Erős hit." Szavalja : Sipos András VIII. o. t. „Rákóczi-induló." Előadja: A főgimnáziumi zenekar. — A választási lajstrom összeállítása. Csaba központi választmánya tegnap dél­előtt Áchim Tamás biró elnöklete alatt ülést tartott, melyen a jövő évre érvé­nyes választási ' lajstrom összeállítása ügyében intézkedett. A választmány Varságh Béla, dr. S a i 1 e r Vilmos és Korosy Lászlóból álló bizottságot küldött ki, mely rövidesen összeállítja a képviselőt választó jogosultsággal biró polgárok névjegyzékét. — Justh Gyula ünneplése Orosházán. A képviselőház újonnan választott illusz­tris elnöke, Makó város országgyűlési képviselője, Justh Gyula az elmúlt szombaton ugyanis Orosházán járt, ahol Veres József, országyülési képviselő vendége volt. A község polgárainak részéről Veres lakásán délelőtt 14 ;tagu küldöttség tisztelgett a Ház elnöké­nél. A küldöttség vezetője Csonka

Next

/
Thumbnails
Contents