Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám
1905-03-05 / 30. szám
XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap március 5. 30 szám. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak uissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. EkŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félév r e 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára lö fillér. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY Szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Legyen rendezett tanács vagy nagyközség ? Békéscsaba, márc. 4. Unos-untig ismeretes mindeneknek a mai politikai válság, amelynek megoldásától várja a nemzet az államgépezet uj, erőteljes megindulását, amely javait, érdekeit biztosítja. A megvalósításra váró problémák között szerepel a városok és községek rendezéséről szóló törvény, amelyet vár olyan türelmetlenséggel az ország, mint a kivánt reformok akármelyikét. Hanem volnánk politika dolgában olyan áldatlan helyzetben, amilyenben vagyunk, lehet, hogy ma már ez a régen hangoztatott reform törvény lenne, amit annál inkább jogunk van hinni, mert a kormány már régen hangoztatta, hogy a szükséges reformtervezetek nagyobb anyaga készen áll. De még a mai helyzet mellett is jogunk van hinni, ez az üdvös reformtörvény igy sem sokáig késik, hanem amint megoldást nyer a válság, az uj kormány első kötelességei közé sorolja a városok és községek rendezéséről szóló tervezet törvényreemelését. Tehát mindenféleképpen rövid idő választ el bennünket attól az időponttól. amely elhozza ezt a régen várt uj rendszert. Arra a rövid időre pedig igazán nem volna érdemesnek pl. Csabának akciót indítani a rendezett tanácsú várossá való alakulás iránt, csak azért, hogy a mai, egynémely ügyekben nem teljesen megfelelő adminisztráció, amely ellen pedig éppen Csabán nem lehet semmi kifogás, átalakittassék, csupán azért, mert egyesek azt hangoztatják, hogy kinőtt már Csaba abból a korból, hogy biró álljon az élén és kupaktanács intézze ügyeit. Hanem polgármester, tanácscsal és a megfelelő adminisztrális faktorokkal. Akik ezt a téves és haszonnal éppen nem járó tant hangoztatják, azok most okulhatnak a példán, mely előttünk áll: Gyula városában, ahol, mint már lapunkban megírtuk, a vezető intelligencia mozgalmat iditott a rendezett tanácsú városnak nagyközséggé való visszafejlesztése érdekében. Azok pedig, akik megunták ezt a drága dicsőséget és a nagyközséggé való visszafejlődési akaratukat kinyilatkoztatták, kinyilatkoztatták azt is, hogy nem frázis a jelszavunk : „Nem kell rendezett tanács", hanem minden irányban történt mérlegelésen és érett megfontoláson alapuló komoly meggyőződés, amelynek előbb hangulatot minden részről, annak idejében pedig érvényesülést óhajtanak szerezni. Mik e törekvés okai, érvei ? Az első, amely országos természetű, ez: „A törvényhozás évtizedek óta érthetetlenül mostoha elbánásban részesiti a rendezett tanácsú városokat. Tehát nem csak Gyulát, hanem az országban valamennyit. Miben nyilvánul legpraegnánsabbul ez a mostoha elbánás ? Abban, hogy a rendezett tanácsú városokat, mondhatni évről-évre ujabb és ujabb állami funkciókkal bizza meg, sokkal többel és súlyosabbakkal, mint a kis és nagy községeket és ezen állami funkciók, amelyeket kis és nagy községekben részint maga a törvényhatóság, részint a járási főszolgabirák teljesítenek, évről-évre fokozodó óriási személyi s dologi kiadási többletet okoznak a rendezett tanácsú városoknak, ugy, hogy a községi pótadó rohamos növekedése a rendezett tanácsú városokban tulnyomólag. Gyulán mondhatni kizárólag a rendezett tanácsra áthárított állami funkciók teljesítési kötelezettségének a következménye. Kis- és nagyközségekben az árvaszéki, közegészségügyi, építkezési, mezőrendőrségi, ipari, mindenféle kihágási és még számtalan egyéb ügyekben való bíráskodás az állami javadalmazásban részesülő törvényhatósági tisztviselők kötelessége, a rendezett tanácsú városokban mindezek az ügyek a polgárok pótadójából teljesíttetnek. Ezekkel, a rendezett tanácsú városok adófizető polgárainak fillérei rovására áthárított kötelezettségekkel szemben, minő kedvezményben részesülnek a rendezett tanácsú városok ugyanezen adófizető polgárai? Abban, hogy az állam a rendezett tanácsú városokban lakó polgárokra magasabb állami adót vet ki, mint a kis "és nagyközségekben lakó, különben teljesen azonos viszonyok között élő polgárokra-" Azután a házosztályadó és kereseti adó. „A. törvény fokokat állapit meg a házosztályadónál. De a fokokat és a fokok közötti külömbözetet nem a lakosság száma, hanem a tervezet minősége adja. Egy ugyanazon fokban vannak a kis és nagyközségek, tekintet nélkül lakosaik számára, más fokban a rendezett tanácsú városok, szintén tekintett nélkül lakosaik számára. És mi ennek a következménye ? Az, hogy békésmegyei példát véve, Csabán közel 40000 lakosára tekintet nélkül, miután Csaba nagyközség, tisztán ez okból, olyan ház, amelyben 1 szoba van, fizet házosztályadót: 1 kor. 60 fill, a 22000 lakosú Gyulán, miután rendezett tanácsú város, ismét tisztán ez okból ugyancsak olyan ház amelyben 1 szoba van, fizet házosztályadót 2 koronát; Csabán 2 szobás ház 2 koronát, Gyulán 3 koronát, Csabán 3 szobás ház 8 koronát, Gyulán 10 koronát; Csabán 4 és 5 szobás ház 16 koronát, Gyulán 20 koronát; Csabán 6 és 7 szobás ház 24 koronát, Gyulán 30 koronát ; Csabán 8 és 9 szobás ház 36 koronát, Gyulán 44 koronát és igy progressive feljebb. És miután a házosztályadóra még külön 40% állami általános jövedelmi pótadó is vettetik ki, a magasabb házoszályadó természetesen magasabb pótadót is von maga után. S hozzá ugyanezen magasabb házosztályadó az adó alapja, a községi s egyházi adókat nem is számítva, a megyei, betegápolási, katonabeszállásolási s törvényhatósági útadóknak is. Mindezeket az adónemeket minden gyulai háztulajdonosnak sokkal magasabban kell fizetni, tisztán azon okból, mert rendezett tánácsu városban él, mint fizeti a nagyközségi szervezetű csabai háztulajdonos." Igy van a kereseti adó is, amely rendezett tanácsú városokban sokkal súlyosabb adótételeket von maga után, mint nagyközségekben. A sok számos nagyon is elfogadható ok között mégis a legfőbb az, hogy Gyula város állami természetű adminisztrációtól való felszabadulással jelentékenyen apaszthatja közpénztári kiadásait, a kevesebb, de a nagyközségnek megfelelő számú tisztBékésmegyei Közlöny tárcája. Összetört szivek. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Irta Palatínus József. Mosolygott az ég, kacagott akkor a természet. A virágillatos szellő rózsaszínű bárányfelhőket kergetett tova. Az élettől duzzadó lombok azt suttogták* amit a dalos madarak: boldogságot, szerelmet, sziveknek örömét, lelkeknek újjászületését. Akkor találkoztak : az ifjú és a leány. Lehet, hogy nem mosolygott az ég se, nem kacagot a természet se. A szellő se volt talán virágillatos és rózsaszinü fellegeket se hordott a hátán. Csak az ő bolondos szivükben lobbant lángra a szerelem, amely aranyos, csillogó zománcot vont szemük előtt az egész mindenségre. Az élet ébredő tavaszán volt mind a kettő. Sok-sok reménnyel, bohókás álommal, ábrándos hittel eltelve. A rózsaszín hályogtól, mely tűzlángtól csillogó szemükre borult, nem látták a rideg valóságot, csak a hamis képet. Ez volt a vétkük és bünük, hogy megszerették egymást. Azzal a szerelemmel, amely nem kutat rangot, érdeket, nem semmit mást, csak viszontszerelmet. Nem keresték egymást, a sors vezette össze u:jaikat. A kiszámíthatatlan sors, a szeszélyes, amely néha oly jóságos, néha meg oly kegyetlen, irgalmat nem ismerő. Az ifjú boldogjvolt, ha látta a lengetermetű leány harmatos, élettől duzzadó arcát, hallhatta dallamosan kacagó szavát, simogathatta hullámos, selymes hajfürtjeit. És boldog volt a leány, ha belenézhetett az ifjú ábrándos kék szemébe, ha közelében volt boldogsága osztályosának, aki vele kacagott, vele építgette a csodásabbnál csodásabb légvárakat, amelyek legerősebb alapja volt az élet kálváriáját nem ismerő szivek, hite, az a hit, mely egyedül az első szerelem kiváltsága. * — Boldoggá, végtelenül boldoggá teszlek, suttogta a leánynak az ifju. Elődbevarázsolom a menyországat minden gyönyörével, bűbájos varázsával. Koronás királynéjává teszlek, s az egész életen át ott térdelek trónod zsámolyánál, hűséges szolgád . . . Királyom leszel! szakította meg a lelkesült leány. Szük lesz a világunk, — folytatta az ifju. De nagyobb benne a boldögság a gyönyör, mint az egész földön. Felhő sohse borul a mi kis birodalmunkra. — Örökös, szeplőtlen, tiszta lesz az egünk. És gyönyörtől mámorosan, öleléstől csóktól ittasan, beszélt szebbnél-szebb tündérmeséket a — szivük. * Napra nap telt, multak az évek a sebesen suhanó idő szárnyán. Férfi lett az ifju és érett a leány. Megváltozott minden, minden, csak szivük maradt régi, a hűségesen szerető szivek, amelyek összeforrottak. De nem mosolygott már felettük az ég, amelyre vihartjósló sötét felhők tornyosultak. A szellő se volt illatterhes, a lombok pedig mintha panaszosan sirtak volna bele a nyomasztó légbe. Szerették és mégis kerülték egymást. Az egyik, a férfi, tudta, de a másik csak sejtette az okot. Kerülte a leányt, mint adós a hitelezőjét. Adósa volt: egy ígéretnek a beváltásával. A szomorúság borús színe szállt a szegényes szobára, amelyben gondnak eresztett fejjel sétált a férfi. Amint gyorsultak az ideges lépések, nőttön nőtt a lelkében a tépelődés, sokasodtak a nyüt homlokon a gondterhes redők. A gondolatok ezrei őrületes kaoszban rohantak át lázas agyán. Az óra eljött, be kell váltanom ígéretem. De nem, nem tehetem ! Ha mindjárt őrültül szeretem is. Ezt ő éppenugy tudja, mint tudom én, hogy én vagyok a mindene. De mit tépelődöm ! Hiszen én vagyok az, aki annyit hangoztattamelőtte : A szerelem nem ismer akadályokat, nem ismer még nyomort se! Nyomort ? Szegény ördög, szerencsétlen szánandó teremtés! Az éveken át eltitkolt nyomorult szegénységed akarod megosztani vele? Avval, akit mindenekfölött szeretsz, imádsz ? Akinek a menyországot ígérted minden gyönyörével ? Poklot nyújthatsz neki, mélységes poklot, telve kárhozattak Amit elhazudtál előtte, amit ő se látott meg a szemére kötött rózsaszínű fátyoltól. Ez hát a férfiasság: hazudni annak, akit imádunk ? Eh, de mit hazugság! Ifju voltam, könnyelmű, meggondolatlan, talán bolond. Most már tisztán látom a lehetetlen helyzetet, amelyet ő is fontolóra tud venni. És nem hazudott-e ő is ? Nem büne-e neki is a meggondolatlanság ? Nem, nem, mert ő gyönge nő, akit kötelességem lett volna nekem, a férfinak, fölvilágosítani. Oda állni eléje, ós nyíltan megvallani : — Szegény vagyok, nagyon szegény. Nincs egyebem, csak a szivem, ez a bolodos szerető szivem és két karom. Két erős, munkás kezem, amelylyel csak annyit enged megkeresnem a szívtelen társadalom, hogy meglegyen a mindennapi falatom. Többet nem. A keserű kenyérből nem jutna egy másodiknak morzsa sem, mert néha magam is szűkölködöm. Sorsom jobbrafordulását remélnem se lehet, mert sok az eszkimó, kevés a fóka. i 5 a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitatikmeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet é3 megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapüató. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).
