Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-08-21 / 68. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 68. számához. A földmivelésügyi miniszter a napokban a vármegye törvényhatóságához érkezett körrendeletében tudatja, hogy ez összeg felhasználásával kender és lentermelósi ágat a törvény célzatának megfelelően a termelési és feldolgozási ismeretek behatóbb fejlesztésére hivatott intézmény létesitósón kivül, a kender vagy lenkorót feldolgozó iparvállalatok, valamint külön áztatok létesítésének közvetlen támogatásával s a szövetkezeti uton előállított félgyártmányok megfelelő értékesítésének szervezése által szándékozik előmozdítani. Az állami támogatás módozataira vonatkozó általános irányelveket a következő főpontokban jelöli meg a földmivelésügyi miniszter : Szövetkezetek, vállalkozók és részvénytársaságok, a melyek a technika követelményeinek megfelelő, a földmivelésügyi miniszter által megállapított üzemképessógü kender vagy lenkikószitő telepet lótes tenek és kötelezik magukat, hogy a telep üzemképességének megfelelő mennyiségű kórót előre megállapított, minőség szerint emelkedő legkisebb áron beváltják, az ezen telep építkezési ós berendezési költségeinek 50 százalékig, legfeljebb azonban 75000 koronáig terjedhető kamatmentes államköicsönt nyerhetnek, mely az alábbi módozatok mellett fizetendő vissza. E<sen ál lami támogatás engedélyezésénél a telep üzemképességéhez ós a helyi körülményekhez képest kiköthető, hogy a nyers anyagnak legalább bizonyos része a kistermelők révén fedeztessék. Az államkölcsön visszafizetése a telep létesítését követő tíz év után veszi kezdetét és további tizenöt évi, mindenkor január hó 31-ón esedékes egyenlő részletekre felosztva teljesítendő akként, hogy a telep létesítését követő 25 óv elmultával az egész kölcsön törlesztve legyen ; csak egy részlet fizetésének elmulasztásával is az egész kölcsön esedékessé válik. Szövetkezetek, melyek főleg kisebb telepeket létesítenek, a telep építkezési és berendezési költségei összegének 40 százalókig, legfeljebb azonban 35000 koronáig terjedhető, vissza nem fizetendő államsegélyben részesülhetnek, ha a szövetkezeti üzletrészeknek legalább fele a kisgazdák kezében van ; az államsegély az építkezési és berendezési költségek összegének 60 százalékig, legfeljebb azonban 500 J0 koronáig terjedhet, ha az üzletrészek háromnegyed része kisgazdák kezében van Községek, községi szövetkezetek, gazdakörök, a melyek egy vagy több község kisgazdái által termesztett kóró kiáztatá sához mesterséges kender, vagy lenáztatót létesítenek, az áztátók építkezési költségösszegének 80 százalókig, legfeljebb azonban 5000 koronáig terjedő államsegélyben részesülhetnek, ha az áztatóhoz szükséges egyébb befektetésekről, u. m. területről, pajtáról, a vizszerzóshez szükséges erőről s ez áztató fentartásáról és üzembe tartásához szükséges egyébb kellékekről gondoskodnak s erre a megfelelő fedezetet kimutatják s az áztatást megállapított dij mellett a község minden gazdájának megengedik. Az állami támogatás megállapításánál csak azoknak az anyagoknak és gépeknek értéke vehető alapul, amelyeknek belföldi származását, vagy amennyiben a belföldi ipar révén be nem szerezhetők, ezpn körülményt az államsegélyt kérő igazolta Az államsegély értéke felett a tulajdonos 25 évig csak azzal a korlátozással rendelkezhetik, hogy az illető telep s annak részei a kitűzött célra használtatnak ; amennyiben pedig a telep bármely okból rendeltetésétől elvonatnék, vagy eladatnék, az államsegély visszafizetendő. Az állami támogatást kérő e célból magát kötelezni tartozik, hogy ezen korlátozósokat nyilv' nkönyvileg biztosítja, illetve annak bekebelezését eszközli. Az állami kölcsön, vagy államsegély teljes összege akkor válik esedékessé, ha a telep építkezésének és berendezésének hivatalos felüsvizsgálása megtörtónt és lényeges kifogás nem merült fel. A telepeken csakis magyarországi nyers anyag dolgozható fel, amennyiben azonban ezen korlátozás elejtése indokol, az a földmivelésügyi miniszter által meghatározott időre felfüggeszthető. A kikészíthető telepek tartoznak a beváltott kórómennyiségről, a termelőkről és a kifizetett beváltási összegekről, a neponkint alkalmazót munkásokról ós a nekik kifizetett összegekről magyar nyelvű könyveket vezetni és a földmivelésügyi miniszter evvel megbízandó közegeinek betekintést engedni. Ezek az alapelvek szolgálnak a jövőre is zsinórmértékül s az 1904. évi XIV, t.-c, 14 §-ához képest csak a. 2. pont szenved némi módosulást, amennyiben arra nézve, hogy a szövetkezet a kisgazdáknak minő mérvű részvétele mellett sorolható, az előbb idézelt miniszteri rendelet 2. pontja alá s a 60 százalékban megjelölt maximumon belől az ily szövetkezetek, mily segélyöszszeggel támogattassanak, esetről-esetre a konkrét alapján fogok üalározni. Megjegyzem egyúttal, hogy kivételes estekben nem kívánok elzárkózni az elől, hogy ott, ahol a termelési viszonyok nagyobb gyártelepek létesitését teszik kívánatossá, az említet rendelet 1. pontja alá tartozó ilyen gyártelepeknek az építkezési és berendezési költségek 50 százalékáig engedélyezhető államkölcsön összege 75000 koronát esetleg meghaladhassa. Munkás-Otthon Csabán. — Egy fontos intézmény. Hazánkban a munkástörvónyt ezelőtt hat évvel alkották meg. Ezen idő óta a tapasztalatok azt mutatták, hogy nem csupán a munkásokra, de a gazdaközönségre nézve is rendkivüli biztosítást nyújtottak az azokban foglalt üdvös rendelkezések. Különösen a munkásközvetitő intézménye az a szerv, mely Csabán fényesnek mondható eredményeket ért el. Békésvármegyében a hivatásos munkások száma meghaladja a négyezret, akik nagyobb része munkásközvetitós folytán nyer munkát. Ennek teljesen eredményessé tótele azonban csak községi munkás-otthon létesítésével érhető el, annál inkább, mivel hogy a munkás-ügyek a munkástörvényekben foglalt vonatkozásokkal még kimerítve nincsenek, mert azok csak a kereseti viszonyok ellátására vonatkoznak. Mint ismeretes, Csaba képviselőtestülete irég ez év március 24 én tartott közgyűléséből felirt a földmivelésügyi miniszterhez, egy feiállitaudó munkás-otchon segélyezése iránt, miután a 20 ezer koronára tervezett intézményt a megterhelt község nem tudná önerejéből ujabb, nehezebb megterhelés nélkül felállítani. A terv megvalósulás előtt áll, a miniszter nagyobb összeget bocsájtott a csabai munkás-otthon létesítésére. Azon intézmények között, melyek a szociális bajokat vannak hivatva gyökeresen orvosolni, első helyen áll az ilyen munkás-otthon, mely első lesz Csabán az országban. Védelmet fog ez nyújtani a szegény munkát kereső népnek, könyvtára szellemi táplálékot^ hajléka menedéket az idő viszontagságai ellen és megmenti a munkásnópet az utcán ácsorgástól ós korcsmázástól. A segélytadó miniszteri rendelet, melyet a keddi képviselőtestületi közgyűlés tárgyalt, igy hangzik : „Békéscsaba nagyközség f. évi március hó 24-én 3078. szám alatt közvetlenül hozzám intézett folyamodványában egy a községi munkásközvetitő ós az országos gazdasági munkásközvetitő és cselédsegélypénztár helyi bizottságának intézője, valamint a népkönyvtár elhelyezésére is felhasználandó munkás-otthon létesítésére évi 1200 korona államsegély engedélyezését kérelmezte. Méltányolván a nagyközségnek a közérdekű ügy előbbvilelére irányuló törekvéseit, a munkás-otthon létesítésének támo' gatására egyszersmindenkorra 8000 korona í államsegélyt, engedélyeztem, utasítván egyidejűleg a csabai kir. adóhivatalt, hogy ezen összeget Csa a község elöljáróságának a járá>i főszolgabíró által láttamozott bélyegköteles nyugtájára fizesse ki. Erről a közönséget megfelelő további eljárás végett oly felkéréssel értesítem, hogy az engedélyezett államsegély felhasználásáról annak idején tegyen hozzám jelentést. A miniszter megbízásából : Bartóky, miniszteri tanácsos. A közgyűlés lelkes örömmel fogadta a leiratot és a tanáos javaslatot terjesztett elő, hogy a miniszternek feliratilag mondjon a község az államsegélyért köszönetet. HÜ an Béla elfogadta a javaslatot, de indítványozta, hogy vétessék bele a feliratba, hogy a miniszter az intézmény fejlődésével a jövőben sem fogja erkölcsi és anyagi támogatását megvonni. A helyesléssel fogadott indítvány után a közgyü'ós a következő határozatot hozta : „A képviselőtestület hálás köszönettel fogaddja a földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák a munkás-otthon létesítéséhez kiutalt 8000 korona államsegélyét s feliratilag kifejezni elhatározza azon nézetének kifejezése mellett, hogy a minisztérium az intézmény fejlődésével jövőben sem fogja erkölcsi ós anyagi támogatását megvonni. A munkás-otthon felépítését a jövő év tavaszán foganatba venni elhatározza ós felhívja az elöljáróságot, hogy a munkásotthon vezetése, kezelése, felügyelete tekintetében szabályrendeletet alkosson s azt ide beterjessze. A munkás-otthon vezetésére eddigi működésének eredményessége alapján Chri sti á n György iktatót teszi meg s évi fizetését 2000 koronában, a községi tisztviselők létszámában való meghagyása mellett jelen határozattal megállapítja." Vármegyei dijnokok mozgalma, Abból az alkalomból hogy a törvényhozás a vármegyei tisztviselők fizetését rendezte, Békésvármegyénél alkalmazott dijnokok is mozgalmat indítottak annak javítása iránt. Memorandumban fordulnak a törvényhatósági bizottsághoz, amely fölterjesztésben előadják, hogy hosszú idő Óta változatlanul maradt a régi idők viszonyaihoz mért illetmények el avultsága. Az általános drágulás, a megélhetés fokozópó nehézségei sehol sem éreztetik annyira káros hatásukat, mint a még mindig rendkívül mostohán díjazott napidijasok körében, A törvényhatóság bölcsessége és igazságérzete elé viszik méltányos kérelmüket, amelyet az alábbi 11 pontban terjesztenek Békésvármegye legközelebb tartandó közgyűlése elé, amely remélhetőleg méltányossági szempontból sem fog elzárkózni a dijnokok indokolt kérelme elöl. A dijnokok a csütörtök délelőtt megtartott gyülósökön az alábbi 11 pontban állították össze kívánságukat. 1. A vármegyei költségvetésben rendszeresített, úgy a központi, valamint a járási dijnokok napidíjjá 2 kor. 4U fill. legyen. 2. Mely napidij már az első két év eltelte után 40 fillérrel emeltessék és minden további két évben 40 fillérrel, ú»y hogy a legnagyobb napidij 3 kor. 40 fill. legyen. 3. Minősítéssel biró díjnok 8 évi szolgálat után a XI. fizetési osztály Ill-ik fokozatába hivatalból előléptetendő. 4. E fizetésemelés mindig hivatalból történjék és visszaható erővel bírjon. 5. Az emelés a jelenleg szolgálatban levő dijnokokra visszaható erővel bír. 6. Díjnok caakis magyar állampolgár ós büntetlen előéletű legyen. 7. A díjnok 3 hónapig teljes, 3 hónapig fólfizetést kapjon, ós ezentúl 6 hónapig tartassók fenn állása. 8. Fegy /ergyakorlatra bevonulás esetén teljes fizetést kap 9. A díjnok lakbérilletménybeu részesüljön, mely 160 koronában állapittassék meg évente. 10. A díjnok tényleges katonai szolgálatra való bevonulás esetén a szolgálatból el nem bocsájt.ható, helye a visszatérésig csak ideiglenesen tölthető be. 11. a szolgálati időbe beszámittatik azon idő is, melyet mint esetleg számfeletti ideiglenes minőségben eltöltött és megszakítás nélkül a rendszeresített minőségbe megy át. egészségben levő ember s dicsekedve beszélte, hogy a száz esztendő sem hallását ós látását, sem kedélyét nem tette tönkre. Elmondotta azután az öreg, hogy bor vagy pálinka teljes életében nem volt a szájában, a dohányért azonban mindig rajongott; nyolc lakótársának ő szokta naponkint az újságot felolvasni szemüveg nélkül. Százéves honvéd. - Aki Lukács főispán rokonának mondja magát. Nem mindennapi ünnepség folyt le a napokban a nagyváradi Szent László menházban. Egy Lukács Gyula nevü honvédtiszt, aki Lukács György dr., vármegyei főispánunk közeli rokonának mondta magát, ünnepelte századik születése napját. Az érdekes ember, aki négy éve ól a nagyváradi menházban, azt mondja, hogy Lukács főispán mit sem tud létezéséről. A 100 éves honvédtiszt, — mint tudósítónk jelenti — jubileuma alkalmából a következőket mondta el élete történetéből: Berettyó-Szent Mártonban született 1804. augusztus 17-ón. Atyja, Lukács Ignác gazdálkodó volt. Ö is a gazdálkodást űzte a szabadságharcig, akkor beállt Lukács Dienes tüzórezredébe. Görgey táborában káplár, Dembinszkyóben pedig alhadnagy lett. Részt vett Budavár ostromában, a piski-i, kikindai, becskereki és verseci ütközetekben. Bem táborában 6 hétig harcolt. A világosi fegyverletétel után előbb Olasz-, majd Lengyelországban buj- | dosott. Majd beállt Langevitz felkelő táborába, amelynek leveretóse után hazatoloncolták. Elbeszélte az öreg, hogy nyolcan vettek részt mint testvérek a 48—49-iki szabadságharcban. Lukács Sándor ós L uk ács Pál Amerikában telepedett le. Lukács György, nagyvárad volt polgármestere és később államtitkár, az öcscse volt és igy nagybátyja Lukács György bókósmegyei főispán1 n a k. Rokonsága azonbau mit sem tud létezéséről. Azt sem tudják, hogy vájjon merre jár, vagy él e még. Mig a menházba nem vonult, keze munkájával kereste kenyerét. Hosszúkás ősz szakállat visel, de szemöldöke koromfekete s az idők gondja még a bajuszát sem fehérítette meg egészen. Ruganyos, jó Mért nsm esik az eső? A g-yula-magyarvárosi bucsu»nóp hiedelme Vidékünkön is, mint az ország túlnyomó részében, tizedik hete, hogy nem volt kiadós eső. Nem csak a tudósok, hanem a legegyszerűbb ember gondolatában is fölmerül a kérdés, hogy hát mért nem esik az eső? Nem vagyok meteorologus, de ugy képzelem, hogy a tudósok körülbelül a következőképp okoskodnak : Nem esik az eső, mert nem eshet. Es nem eshet, mert a levegőben nincs elegendő mennyiségű párázat. Nincs párázat, mert nem járnak felénk tengeri szelek. Es igy tovább fűzik okoskodásaikat, amelyek csak természetesek. De nem igy a föld egyszerű népe, mely az előtte értketetlen jelenségekbe misztikus lelkületének csodásabbnál csodásabb rejtelmeit magyarázza bele. Igy születnek a babonák százezrei. A legújabb arról, hogy mórt nem esik az eső, a következő : — Nem esik az eső, mert a radnai ferencrendí barátok a szerzett folyósóján álló Mária-szobrot ledegratálták a templom kriptahelyisógébe. I»y mondják ezt a gyulai magyarvárosi búcsúsok, akik Nagyboldogasszony ünnepén Radnára zarándokoltak a csodatevő Máriához. De lássuk magát az esetet. A radnai ferencrendí szerzet folyósóján tényleg állt egy Mária-szobor, mely különös nagy tiszteletben állt a búcsújáró népség előtt. Ezt ezidón nem találják a folyósón, mert a ferencrendí barátok letétették onnan a templom kriptájába. Mórt ? Mert talán ök nem tisztelnék nagyra a szűz anya emlékét? Dehogyis. Inkább nagyon is tisztelik, mit legjobban bizonyít az a tényük, hogy a kriptába díszes csarnokot készítettek a Mária-szobor számára. De hát

uakkor mért tétették le? Mert a folyosó, alkalmatlan, szük hely volt számára. Azon járni .kell, nem pedig ezreknek összezsúfolva ájtatoskodni. Ezt nem érti meg az egyszerű bucsusnép, legkivált pedig az asszonyféle, akik egyre pedig azt hajták, hogy addig nem fog esni az eső, mig a Mária szobrot nem helyezik előbbi helyére. De honnan merítik ezt a hihetetlen felfogást, amelynek nincs semmi alapja ? Dehogy is ninos. Ott az álom. Többet ad arra a nép gyermeke, mint tudós a tudományára. A gyulai — magyarvárosi búcsúsok közt is volt egy ráncoskópü nénémasszony, aki talán kuruzslásai révén nagy tiszteletben áll a többi előtt. Ez a vajákos néni megálmodta a Mária szobor ós az eső meséjét, amelyet másnap már mindenki tudott. Es a tudatlan emberek elhitték és hiszik, mert az álomnak nagy szerepe van előttük. De itt a másik babona, mely ugyancsak a radnai búcsúsok köréből indult ki országhóditó útjára. Igen, mert az ilyen babonák az egyszerű emberek körében mindenütt kitűnő talajra találnak. Ez a második is ugy keletkezett, mint az első és talán ugy születik az ezredik is. Akadt egy másik tudós nénike, aki nem akarta, hogy lefőzzék. A legutóbbi eső alkalmával szivárványt látott az égen. Ebben ugyan semmi különös nincs, mert hiszen szivárványt minden nyári eső után láthatni. Hanem ez a szivárvány különös volt: nem volt domború, hanem homorú, fölfelé álltak az ágai, a ket vége. Ilyet ugyan nem láttak sehol az országban, de a Kopernikusz természetű vajákos nénike igy látta, aminek legtermészetesebb magyarázata az lehet, hogy az illető nénémasszony túlbuzgóságában a keletténól kissé többet talált a konty alá önteni. Előfordul ez asszonyoknál is, nemcsak alulírottnál ós embertársainál. Dehát ez mellékes. Hanem ezután jött az elmaradhatatlan rejtólyfejtö álom. Almában a nénike egy nagy tudományu csillagászhoz fordult, aki tudományos könyveiből, meg a „messzelátókon" (távcső) át „azt bötüzte ki a csellagokbul, meg azok