Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-07-24 / 60. szám

lapunkbin Csaba, uj vásári és helypánzsze­dési szabályrendeletét, melyet a kereske­delmi miniszter ismételt fölterjesztések után a napokban érkezett leiratával végre jóvá­hagyott. — Irnokválásztas. Kétegyháza köz­ség képviselőtestülete szombaton délelőtt L u k a c e Endre íőszolgabiró elnöklete alatt tartott közgyűlésén 19 pályázó közül megválasztotta irnok anyakönyvvezető he­lyettesnek Erdős Gyula oki. jegyzőt, irnok végrehajtónak pedig Halmos Jó­zsef főszolgabírói dijnokot. —Jóváhagyott alapszabályok. A belügy­miniszter a héten érkezett leiratával jóvá­hagyta a „Békésmegyei Gazdasági Egye­sület" módosított alapszabályait. — Reform a telefonbeszélgetéseknél. Célszerű ujitást rendelt el legutób a keres­kedelmi miniszter a telefonbeszélgetéseknél, amely helyénvaló reform életbeléptetésénél a vidéki és környékbeli beszélgetések gyor­sabb lebonyolitását tartotta szemelőtt a kereskedelmi miniszter. Elrendelte ugyanis, hogy a helyi telefonbeszélgetések a vidéki és környékbeli beszélgetések javára a helyi központ által mindenkor megszakithatók, kötelességévé tévén azonban a központnak, hogy a szétbontást mindenkor indokolja. A rendelet szerint., annak életbeléptetésétől kezdve, ha valaki helyi helyi beszélgetést fogtat és ezen idő alatt vidéki állomás hivja fel beszélgetésre, a központ a vidéki beszélgetés befejeztéig fölbontja a helyi összeköttetést, amint azonban a vidéki be­szélgetés véget ért, a központ újból össze­kapcsolja a be nem fejez tt helyi beszél­getést. — A csabai építőmunkások szakegylete A magyarországi építőmunkások és ács­segédek országos szakegylete gyulai fiók­jának szabályellenes működés miatt történt felrobbantása után, ugyanezen szakegylet csabai fiókjánál készül meglepetés. Hogy mi ez a készülő ós valószínűleg várható meglepetés, arról időelőtti szólni, csupán az előzményekről. Az építőmunkások szak­egylete atapszabálylyal bír, mely kiterjed a magyar korona országainak területére. Céljai az egyletnek szaklapok és szakiro­dalom fentartása, munkanélküli tagok se­gélyezése, utazási segély kiu alványozása. Ézen szakegylet csabai csoportja, amelynek Gyurkó János csabai kőmives a meg­bízottja, volt a rendszeres szervezője a vármegyében keletkezett tavaszi és nyári sztrájkoknak. A csabai szakegylet tagjai ugyanis a szabadsággal visszaélve, mihelyt f ondolják, kimondják a bojkottot a mun­aadók ellen, akik termé zetesen nem kap­hatnak idegen munkást, a munkaadók pe­dig kényszerítve vannak azokat a munká­sokat elfogadni, akiket a szakegylet ajánl. Így terrorizálják állandóan a szabad egyez­kedés jogát, igy cselekedtek a tavaszszal Molnár János épitővállalkozóval, nem­különben a csabai selyemgubóbeváltó rak­tár épitő vállalkozóival, ugy hogy ez utóbbi esetnél a fővárosból hozatott építőmunká­sok sem dolgozhattak hosszú ideig. — A várható meglepetést ezek után nem nehéz a laikusnak sem kitalálni. — Ösztöndíj kiosztás. A békéscsabai ipartestület ez idei tanoncmunka kiállítá­sán megítélt ösztöndijak az ipartestületi helyiségben ma vasárnap d. e. 10 órakor fognak ünnepélyesen kiosztatni Ez ünne­pélyre a kitüntetett tanoncok mestereikkel külön meghivattak. Az ipariskolai tantes­tület, az ipariskolai felügyelő bizottság, és az érdeklődő közönség ez uton is tisztelettel meghivatnak. — Adó, végrehajtó, licitáció. Éppen mai vezető cikkünben mutatunk rá a ho­mestead égetően szükséges hiányára. És alig hogy falra festjük az ördögöt, ime megjelenik. A pénzügyminiszter ugyanis rendeletet adott ki valamennyi pénzügy­igazgatóságnak, igy a gyulainak is, amely rendeletben a nagy ex-lex idejéről még fönmaradt adóhátrálékok behajtásáról intéz­kedik. De még se nem minden humanitás nélkül valp ez a rendelet, amennyiben el­rendeli, hogy a szegény embereknek enge­délyezzenek részletfizetést ós kamatnélküli haladékot, egyébként pedig se irgalom, se kegyelem, hanem teljes szigorral alkalmaz­zák a törvényt. Már most csak az a kér­dés, hogy kiket ért a miniszter szegény emberek alatt, mikor a mai válságos vi­szonyok között csak szegény emberek van­nak legnagyobbrészt adóhátralékban — Az oro«bázi főszolgabíró balesete. Majdnem végzetes kimenetelű kocsizásban volt része pénteken Ambrus Sándor orosházi főszolgabírónak, aki a község elő­fogatán Tüske Tamás kocsissal az állo­másra hajtatott. Az állomás közelében a ovak megriadtak egy seprőt szállitó kocsi­töli és magukkal ragadták a fogatot, mely felfordult. Ugy a főszolgabíró, mint a,; kocsis lefordultak, szerencsére azonban egyikük sem szenvedett életveszélyes sérülést. A főszolgabíró mégis szerencsésebb volt, mert csak az arca horzsolódott meg egy kissé, a kocsisnak azonban súlyosabban megsérült az egyik karja. — Rálőtt az apósára. Könnyen végze­tessé válható merényletről ad hirt békés­szentandrási tudósítónk. A jelentés szerint Csernusz Imre szentesi illetőségű föld­mives rálőtt az apósára, Csernusz Istvánra, akit azonban a golyó szerencsére nem talált A merénylet előzményei ezek : Csernusz Imre ezelőtt négy esztendővel feleségül vette unokatestvérét. Eleinte bol­dogan éltek a vérrokon házasok, utóbb azonban az ember annyira nekiadta magát az ivásnak, hogy az asszony nem tudott vele megmaradni,- hanem másféléves gyer­mekével együtt hazament apjához. A férj azonban tegnapelőtt utána ment kocsin s mikor az apósa is kiutasította, rálőtt majd elvágtatott. A merénylőt a csend­őrség nyomozza. — Dr. Major Simon ügyvéd irodáját Gyulán Reisner gyufagyárral szemben a Filip-féle házban megnyitotta. — A füzesgyarmati turfaógéshez. La­punk mult számában megemlékeztünk arról a veszedelemről, mely Füzesgyarmat köz­ségét fenyegette a turfaégéssel. Mint most tudósítónk jelenti, a földégés nem közvet­len a község határában, hanem a bihar­megyei Biharnagybajon környékén pusz­tít. A veszedelemnek azonban ott is útját állták. Kevésbbé veszedelmes természetű földégés van azonban Szeghalom környé­kén, ahol a sajátos jelenség Élődi Fe­rencz gazdának mintegy négy-öt holdnyi területén elpusztította a gabonáját. Az égő földterületet itt is körülárkolták. — Mulatságok Gyulán. A gyulai újvá­rosi olvasókör vigalmi bizottsága '21-én tartott ülésén augusztus havában hangver­senyt egybekötöt jótókonycélu táncmu­latság tartását határozta el A gyulai ifjú­ság pedi julius 3l-én a városi tiszti nyug­díj alap javára rendez a városi erdőben sikerültnek ígérkező nyári mulatságot. — Elhamvadt buzitermós A hetek óta tartó hőség és szárazság következtében az ország számos vidékén veszedelmes tűz pusztít állandóan. Vármegyénkben Kon­dorosról jelentenek nagyobbszerű tüzet, ahol a község alatt, a Csabától vásárolt szénási részen Tompái Ferenc gazdának hamvadt el csütörtökön mintegy 80 — 90 kereszt búzája, A veszedelem gondatlan gyujtogatásból keletkezett. A gazda gyer­mekei, akik magukra hagyatja játszadoz­tak a tarlón, ostort pecsételtek s közben eldobják az égő gyufa . A száraz tarló azonnal tüzet fogott és a lángok sebesen harapództak tova, elhamvasztva a buzake­reszteket. Oltásról természetesen szó sem lehetett és a pusztító lángokat végre is egy kukoricatábla akasztotta meg. A je­lentékeny kár egyrésze megtérül biztosítás utján. — Betegsegélyző pénztári közgyűlés. A békéscsabai ipartestü eti betegsegélyző pénztár, az igazgatóság, felügyelő bizott­1 ság és választott bíróság megválasztása tárgyában ma vasárnap d. u. 4 órakor az ipartestület helyiségében közgyűlést tart, melyre a 'közgyűlési kiküldöttek külön­külön meghivókkal meghivattak. — Enyveskezü aratómunkások. A csaba­csüdi König^wartrr-tóle uradalomnak 42 pár részes aratója úgy vélte m igát kárpó­tolni a silány résztermésért, hogy a szét­osztott részeskeresztek mindegyikéhez né­hány kévét loptak az uraságéból. Ezt a stiklit idejekorán észrevette az uradalom éber intézője, B a 1 1 a Sándor, aki miután békés uton nem tudta visszaszerezni az ellopott kévéket, csendőri karhatalommal kényszeritette az enyveskezű aratókat az elharácsolt kévék visszaadására, A hűtlen részeseket az uradalom elbocsájtotta szolgá­latából, egyben bűnügyi feljelentést tett ellenük. — Véletlenül rálőtt a barátjára. Tegnap, a késő délutáni órákban jelentették a csabai rendőrségnek, hogy a csabai tanyák között egy C s i c • e 1 y János nevü legény vélet­lenül homlokon lőtte a barátja serétre töltött puskával. A jelentés szerint Csicsely állapota uem életveszélyes A rendőrség kiszállt az eset színhelyére a nyomozás megejtese végett. — Betörés Csabán. Néhány heti szü­netelés után ismét megkezdték működésüket Gsabáu a betörök. Ezúttal pénteken haj­nalra Kádár József rőföskereskedő vasut­utcai házának a kamráját szerencséltették meg látogatásukkal. Két rend cselédruhát ós több üveg befőttet emeltek el. A rend őrség nyomozza az ilyené tolvajokat. — Merénylőt aratás közben. Durva és felháborító merénylet szinhelye volt M ó­s z á r o s Pál gazdálkodónak kutasi tanyája az elmúlt héten. Aratás közben ugyanis az egyik részes, Nagy János valami csekély­ség fölött összeszólalkozott a gazda bére­sével, a 17 éves Tatár Jánosai, a ki e miatt annyira feldühödött, hogy egy őrizet­len pillanatban felemelte a vontató koosi hatalmas rúdját s azzal a részes háta mögé kerülve, ugy vágta fejbe Nagy Jánost, hogy a szerencsétlen ember egyetlen jajki­áltás nélkül, eszméletlenül rogyott össze. Az orvos, a kit a súlyosan sérült emberhez hivtak, koponyarepedést konstatált, a mi életben maradását is kétségessé teszi. A ren­dőrség még nem tudta Nagy Jánost kihall­gatni, mivel állandóan önkívületben van. — Belezuhant a kútba. A vétkes gon­datlanságnak már nem egy szülő itta meg a keserves levét. Majd nem ez a sors érte S z a 1 a i Gábor békésszentandrási lakost is, akinek 7 éves Ilona nevü leánya, mig fel­ügyeleteikül volt, belezuhant a kútba, azonban különös isteni csoda folytán sikerült onnan élve kimenteni. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a leányka játszadozott a gémes vederrel, mely magával rántotta a kútba. Szerencsére sikerült neki egy kiálló köbe belefogózni és ebben a helyzetben addig kiáltozott segétségért, mig kimen­tették. — Az ulolsó Út. Szvetkovics Jó­zsef békésszentandrási lakos hónapok óta kubik munkán dolgozott az aradmegyei Gurahoncz cement-telepen. A szegény em­ber a napokban 150 korona megtakarított pénzt küldött a feleségének, irván egyúttal a nagy örömet, hogy hazamegy látogatóba. El is jutott Kisjenőig, hanem tovább nem. A hirtelen halál megakasztotta útjában, szívszélhűdés érte és igy a szerető asszony még holttestét sem láthatta viszont. Tarkaságok. Kivágta magát. Egyik megyebeli községben bankett volt, melyre a vármegyéből is voltak hivatalos személyek. Végigzúgott már a letarolt fehér asztalok fölött a hivatalos és nem hivatolos toasztok bőséges árja, mikor eszébe jutott egyik nagy orátor hírében álló jelenlevő urnák felköszöntem a község Nesztorát, akinek is az egészségére mindnyájan szívélyes öröm­mel kocintottak. Hanem most már következett az elmaradha­tatlan replika. Arról nem szól a krónika, hogy kánikula volt-e akkor, de az bizonyos, hogy mikor a szomszédok t'sztes Nesztor uramat, nevezzük a felköszöntöttet igy, biztatgatták : de halljuk kedves uram bátyám ! — a jó öreg ugy ontotta az izzadt­ságot, hogy tisztességben megőszült tarkója becsü­letére vált volna egy forró kásával telt gőzölgő fazéknak. Hosszú nógatásra felemelkedett. Csak biz­tatták. — No kedves bátyám uram, vágja ki magát ! Az öreg csak nézte a plafont, a padlót, a ki­ürült tálakat, de szó nem tudott kijönni a száján. Hir­telen felderült azonban az arca, mikor eszébe jutott, hogy hát hiszen volt ő régen diák is, még pedig furfangos. Összeszedte hát minden emlékező te­hetségét és fölemelte öblös poharát. Tisztelt gyülekezet ! Én, mint az előttem szónokló igen tisztelt polgártárs emiitette, a község tisztességben megöre­gedett pásztora (Nesztora helyett) igaz szivemből kivánom, hogy valamint a pocsolya vizéből áztatott galucsnira rátapadt agyagnak ölelő karjai közül ki­bontakozó kocsikerék nyikorgásától megrémült ju­hászkutya bundájába kapaszkodó kullancsoknak alá­csüngő cseppjeiben holdvilág által illuminált rabló tolvajvár röcsögős hidjából kiálló rozsdás vasszögek századokig összetartják annak alkotó részeit, ugy tartson össze kedves mindnyájunkat is a barátság ! Biztos jel. A csabai aranyifjuságnak két jólismert tagja, a napokban hajnaltájt találkoztak egyik csabai ká­véházban. Ebben még nem volna semmi, mert hi­szen azért aranyifjak, hogy megérdemeljék ezt a nevet. A különös a dologban csupán az, hogy meg­látván egymásnak alaposan összegyűrt ábrázatát, majdnem egyszerre csodálkoztak föl kölcsönösen ; -- No, jó nézünk ki kollega 1 Persze a meggyanusítás halvány árnyéka ellen mindketten tiltakoztak. - Nem hiszem, — szólt végre az egyik, — hogy kollega urnák ilyen későig rendben volna a szénája. - Fogadjunk ! — kapott az alkalmon a másik. Aki tovább bir ájlni egy lábon, az nyeri meg a fogadást. Alig emelték föl azonban kölcsönösen egyik­egyik a lábukat, csalódottan kellett konstatálniok, hogy mindketten rendben vannak. Hogy pedig ne vethessen egyik sem a másik szemére,. — a folyta­tást együtt rendezték tovább. Oivlilista-yita Csabán. Naiv laikusok azok, akik azt gondolják, hogy csak a parlament diszes palotájában folyt vita a civitlista vita körül. Csalódnak biz' azok, mert le­tárgyalták a civillistát a csabai piacon is a kofák,, még pedig alapos technikai obstrukcióval még ala­posabb épülésére a vita szemlélőnek. Történt pedig a dolog, mint a vita rendezők a vitának rendőri közbelépéssel történt bevezetése után protokollumba mondták, a következőkép : A magyar menyecske vásárolni akart a tót menyecskétől. Poiitízálo faji természetéből kifolyólag vágta hát oda a tót kofának a tüzes helyre magyar menyecske, amikor amaz tiilmagas árt szabott: — Hát azt gondolja, hogy az uramnak is emelik a fizetését, mint a. királyét? Csak tán nem ment el a haja? Több se kellett a kofának. Fölkapta a gara­bolyát, és azt vágta a magyar menyecskéhez, majd meg elkezdte kisszékelni. De már a technikai obstrukciónak ilyetén való elfajulására közbelépett a rend éber őre is. — dor. A váei szerelmi drámához A reménytelen szerelem áldozatai. Lapunk csütörtöki számában meg­emlékeztünk arról a borzalmas szerelmi drámáról, mely az elmúlt kedd éjjelén játszódott le Vácott, a Curia szálló egyik vendégszobájában. A dráma szerencsétlen hősei, mint tudvalevő .a vármegyénkben is eléggé ismerete 0 Ü r m é n y i Lajos gyomai nyugalmazott színész A u g u s z­t a nevü leánya volt, aki nevelőnősködött a fővárosban, majd Vácott és ennek ked­vese, egy Raj n a y Béla nevü állítólagos nyomdász. xí. drámáról hozott közleményünk, melyet fővárosi lapok nyomán irtunk meg, nem mindenben felelt meg a valóságnak. Az előzményekről és a dráma részleteiről maga a mélyen lesújtott apa, Ürményi Lajos lapunkhoz irt levelében a követ­kezőket mondja el: Több éve már annak, hogy leánya, a feltűnő szépségű Auguszta Budapesten, ahol mint okleveles óvónő kereste meg kenyerét. A leány három évvel ezelőtt ismeretséget kötött egy G y ő r f i Viktor (tehát nem Rajnay Béla) nevü hivatal­nokkal, aki egyik újpesti gépgyárnak volt raktárnoka. Az ismeretségből idővel szerelem keletkezett, amely nem volt keserűség nélküli. A raktárnok szülei, ugyanis értesültek fijuk komoly szándé­káról, hogy oltárhoz akarja vezetni Ür­ményi Augusztát, üldözni' kezdték a sze­relmeseket. Újévkor a leány odahagyta óvónői állását és a főváros egyik előkelő uriházhoz állt be nevelőnőnek. Ékkor határozták el a szerelmesek, hogy a szülők akarata ellenére egybekelnek. Ámde ember tervez és Isten végez. A raktárnoki fizetés nem mutatkozott ele­gendőnek arra, hogy abból csak egy pár is megélhessen gond nélkül. Győrfv tehát ismét szüleihez fordult, hogy adják ki neki örökségét, különben nem tud meg­nősülni. Am a szülők válasza most is elutasító volt. Egy ideig reménykedtek még a sze­relmesek. Az utóbbi napokban, közvetlen a dráma bekövetkezése előtt olyan jelenet játszódott le a szívtelen szülők és a sze­relmesek között, amely jelenet, mint egy. a tragikus véget ért leány leveles ládá­jában talált írásból kitűnik, annyira le­alázta a gyöngéd szivü leányt, hogy nem tudott más utat választani, mint a min­dent meggyógyító halált. A szerelmes férfi pedig kijelentette: — Ha te meghalsz, én is követlek, mert érzem, hogy nélküled, szerelmed nélkül nem tudnék egy percig sem élnil A borzalmas szerelmi dráma további részletei ismeretesek. A szerelmesek előbb magukra gyújtották a szobát, majd revol­vergolyóval kioltották az életüket. Megható a mélyen letört apának sze­rencsétlen leánya tragédiája fölött érzett fájdalma. Hogy mennyire megható, bi­zonyítja az alábbi vers, melyet a gyászba­borult apa küldött be hozzánk s amelyet kegyeletből, teljesen változatlanul, a kö­vetkezőkben adunk le: Auguszta lányom halálára. f 1904. juli 17-én. Elmentél hát idegenbe tőlünk, Hogy sohase láthass többé minket. Nyári szellő nem vitt hírt felőlünk, Kis családod ugy elfelejtetted. Minden köteléket elszakitál A mely hozzánk fűzte még a lelked Egy ifjú szerelmében biztál S feláldoztál ő érette minket. Habár rólunk el is feledkeztél, Bocsásson meg a jó Isten néked, Nem volt méltatlan rád, kit szerettél, Hogy övé légy, együtt halt meg véled. t£ÓZGAZT>A8AG. — Gazdák figyelmébe A csabai mén­telep osztálynál hétfőn reggel 8 órakor nyolc darab kiselejtezett, de tenyésztésre alkalmas mén fog árverés utján eladatni. Gabona árak. Békéscsaba, julius '23. A budapesti gaaonapiac irányzata ma kissé ellanyhult. A csabai mai gabonapiacon mérsékelt kinálat ós élénk vételkedv mellett a kö­vetkező árakon vettek : I-ső-rendü piros exportbuza 9' 9'20 Középminöségü buza. . . . 8 70—8-90 Sárga 8-50- 8'50 Tengeri 6. .— Budapest, julius 23. (Saj. tud. táv.) Készbuza 5-el olcsóbb, őszi 9 66 —67.

Next

/
Thumbnails
Contents