Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám
1904-12-25 / 104. szám
S-ik old. ezen az uton sem térül meg. Kétségtelen tehát, hogy az ügynökök jogköre szigorú és félreérthetetlen szabályozásra szorul. Ugyancsak szabályozást igényel az előbbieknél jobb hirnevü azon ügynökök jogállása is, akik nem egy-egy gép, könyv stb. eladásán s nem egy biztosítási ügylet megkötésén fáradoznak, hanem önállóan működő kereskedők, akik egy vagy több gyáros részére azok termékeinek eladását állandóan közvetítik. Ez a foglalkozási ág a kereskedelmi törvény megalkotása óta fejlődött ki nálunk, talán jobban, mint bárhol másutt, aminek az a magyarázata, hogy nem lévén kifejlett gyáriparunk, a külföldi gyárosok nálunk állandóan letelepült ügynökökre bizzák termékeik eladását. Égetően szükséges ezen foglalkozási ág jogállásának szabályozása is. Utalhatunk egy másik közismert példára, a kereskedelmi törvénynek a segédszemélyzetre vonatkozó fejezetére s ebben is azon részre, mely a felmondást szabályozza. Az ipartörvény e részben némi módosítást tartalmaz ugyan, -de mindkét törvény fentartja a felek szerződési szabadságát. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a szabadság gyakran olv inhumánus kikötésekre vezetett, melyekkel szemben a gazdaságilag gyengébb elem joggal keres oltalmat a törvény revíziójában. Gyökeres reformra szorul a kereskedelmi társaságok joga is. Teljességgel elodázhatlan immár első sorban a rész vénytársasági jog módosítása. A kereskedelmi törvény sem az alapítás, sem az ügykezelés szoliditását, sem az ellenőrzést nem biztosítja kellően. A bírósági ellenőrzés gyenge ; a felügyelő-bizottság intézménye sehogysem vált be; ellenőrzése illusorius, a legtöbbször nevetséges formaság. Különös garanciákat joggal követel a takarékpénztári betevők érdekének megóvása is. És vájjon kell-e különösen hangsúlyoznunk, mennyire elérkezett már annak az ideje, hogy a népboldogító szövetkezetek garázdálkodásának egyszersmindenkorra véget vessünk ? Epp ily elodázhatlan szükséget képez a kereskedelmi töi "ény által csak futólagosan érintett, de az dők folyamán egyre fontosabbá vált ft yószámla-szerződések (Conto-corrent) es a készpénz forgalom népszerű közvetítőjének,- a cheque-nek tüzetes szabályozása is. Ez utóbbiról egy jeles tervezet forog közkézen, mely Halász Sándor, min. osztálytanácsos szakavatott tollára vall. A kereskedelmi jogban járatlan vidéki közönség érdekeinek megóvására sürgetik a vételi ügylet komplikált szabályozásának egyszerűsítését. Főleg az u. n. fix-ügyletek és a minőségi hibák érvényesítésére vonatkozó szabályok szigorúsága képezi állandóan panasz tárgyát. A biztosítási jog reformjának szüksége a szakkörök előtt már régen vitán felül áll, fföt Beck Hugó, kúriai biró idevágó javaslata már tüzetes bírálat tárgyát is képezte. Mindezeken kivül még a cégbejegyzési kötelezettségnek szigorúbb sanctióhoz való kötése, az egész cégjognak, a fuvarozási és közraktári ügyletnek módosítása, a csődeljárás gyorsítása és olcsóbbá tétele és a tisztességtelen verseny kizárása képezik főleg a reformtörekvések tárgyát. A kereskedelmi és igazságügyi kormány részéről az utóbbi években tett nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy a kormány a fentebb említett reformok túlnyomó részét nem egyenként és külön-külön, hanem együttesen, á kereskedelmi törvény tervbe vett revisiójával kapcsolatban, novella formájában szándékozik életbeléptetni; magát az életbeléptetést pedig elvi okokból, különösen a kereskedelmi és a magánjog közt szükséges összhang megóvása érdekében a készülő polgári törvénykönyvvel egyidejűleg tervezi. A kormányt a szándékában főleg az elmélet emberei, különösen Nagy Ferencz egyetemi tanár támogatja, álláspontjukat a törvényszerkesztési technika nehézségeivel és a németek példájára való hivatkozással erősítvén. Téli választások - Levél fővárosi munkatársunktól. — Budapest, dec. 24. Kétszer huszonnégy órával ezelőtt még a legkétségbeesettebb politikusok is reménykedtek, hogy szent karácsony ünnepe meghozza a békét. Ma már azonban ez is meghiusult, a békekisérlet fucscsba ment és bátran elmondhatni, hogy alea jacta est, mert most már bizonyos, mint kétszer kettő négy, hogy a tél folyamán választási küzdelmek fogják heves mozgalomba hozni ezt a különben is fölizgatott szegény országot. Az az ellenzék vitte idáig a dolgogokat, amely a múltkor még hallani sem akart a házszabályrevizióról, s amely ma már bele menne ebbe is édes örömest, de a lemondás órában a kormány tagjainak fejeit követeli. Ezzel befejezettnek lehet tekinteni azt a tényt, hogy parlamenti béke a pártok között nem jöhet létre. Az ellenzék vezérlő-bizottsága ós a diszszindesek hosszas tanácskozások után közzétették az általuk megállapított békefeltételeket, amelyek mellett az ellenzék házszabályrevizió elfogadására s a politikai állapotoknak rendes mederbe való terelésére hajlandó. Az ellenzék vezérlő-bizottsága a disszidensekkel közösen „fáradozott" a béke megteremtésén, a kísérletek azonban meddőknek bizonyultak. Az ellenzék szerint a béke első feltétele a Tisza-kormány távozása. Az ellenzék a szólásszabadság megszorítása nélkül hajlandó egy mérsékelt házszabályrevizió elfogadására, ezt azonban csak a választási törvénynyel összeköttetésben hajlandó elfogadni. Ezzel a nyilatkozattal szemben megjelent egy félhivatalos nyilatkozat, melyben az foglaltatik, hogy Tisza gróf három okból nem fogadja el a felajánlott békefeltételeket. Az ellenzék házszabályrevizió tervezetét nem tartja kielőgitőnek, a választási törvény és a házszabályrevizió között junktimol nem engedhet meg, és főképen : alkatmányos érzületével nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy a kormányelnök és a többség alkudozzék a kisebbséggel. Ilyen alkura ő sohasem lépne már csak azért sem, mert ez a harmadéves obstrukció győ! zelmét jelentené. Hogy Tisza István gróf erősen készül a választásokra, annak kétségtelen jele az, hogy a főispánokat a fővárosba rendelték. Eddig Hajdú, Vác, Csongrád, Bács, Zala, Moson, Árva, Fejér vármegyék, Győr, Temes,. Liptó, Zólyom, Ung, Bereg és Zempléni főispánjait fogadta kihallgatáson Tisza István gróf. Attól nem kell félni, hogy a téli választás elveszi a mandátum-keresők kedvét. Ijesztő sokan reflektálnak a választók bizalmára valamennyi párt programjával, háromszor-négyszer annyian, mint a mennyi a kerületek száma. Politikai körökben még most is fontos megvitatás tárgyát képezi azon körülmény, hogy a király beleegyezik-e a képviselőháznak ex-lexben való feloszlatásába. Errevonatkozólag most már illetékes helyen is azt az értesítést adják, hogy a király tényleg megadta a felhatalmazást gróf Tisza Istvánnak arra, hogy ex-lexben feloszlathassa a képviselőházat, ami most már, — nem csekély kárára ennek az istenverte országnak, január elején meg is fog történni és igy az uj választások minden valószínűség szerint január végével, esetleg február elején kezdődnek meg. A esabai villamos világításról A mozgalom tlz éves története. Azon fontos tényezőknek sorában, melyek minden város városias fejlődésében jelentőséggel birnak, első rendű szerep jut a világítás rendezettségének. Mert ha szeretjük is hangoztatni, hogy mennyivel boldogabbak voltak elődeink, akik igényeik fegyelmezettsége mellet sztoikus megelégedéssel járták az éj sötétjében olajos lámpásaik pislogó fénye mellett a város utcáit: mégis, a megelégedés jóleső érzése hatja át egész valónkat, amikor az esti órákban a villamos körték intenzív fényárjában sétálunk fel s alá a főutcái korzón. Hiába ! Nemcsak azzal kell tisztában Jennünk, hogy az előző évtizedek nemzedéke az akkori viszonyok között közvilágítás iránti igényeivel az olajos mécsesnél messzebb nem kívánkozott; de azzal az igazsággal is meg kell alkudnunk, hogy a kor kívánalmai folytonos harcot vívnak a konzervativizmus maradiságával, s ezeknek a harcoknak az a természete, hogy a küzdelemben a maradiság kerül alul s a fokozatos előrehaladás kerül ki győzedelmesen. Ez az igazság vonul végig a csabai villamos világítás tíz éves történetén. Jól esik konstatálnunk, hogy Csaba közönsége erről a természetes igazságról e kérdésben is. mint annyi másban, dicsé1 retre méltó tanúságot tett. Ma azonban a villamos világítás nem csupán, mint a modern haladás eszköze, bír nagy jelentőséggel, de a városok háztartásában, mint előnyös jövedelmezőségi tényező is fontos szerepet játszik. Volt módunk erről e lap hasábjain, más városok példáira való hivatkozás mellett, nem egy adatot olvasó közönségünk elé tárni, és azon rendületlen bizalmunknak adunk kifejezést, hogy a villamos világitásnak ezen közjövedelem fokozó ereje Békéscsaba község háztartásában is áldásos változást tog előidézni. De ezen jelentéktelen cikknek nem az a célja, hogy a villamos világitásnak a városias fejlődésre és a közjövedelem gyarapítására vonatkozó hatásáról elmélkedjék. Mint a napi események szürke krónikása, azokat az eseményeket kívánjuk megörökiteni, melyek folytán ma, ide s • tova egy hónap óta, a villamos világítással Csaba méltán foglalja el hazánk városai — pardon : községei — között az őt megillető helyet. * Éppen tíz esztendőre megy vissza az események sorozata, mely csak arról tesz megnyugtató tanúságot, hogy e fontos kérdésben Csaba képviselete nem hozott elhamarkodott határozatot. Már 1894. év tavaszán és nyarán sok szó esett Csaba villamos világításáról. A képviselőtestület 1894. évi november hónap 8-ik napján tartott, gyűlésében rabszolgája egy társadalmi előítéletnek, mely a nőket csupán a házi teendők szük körében engedi mozogni. Mert, a feleség sorsa nem egyéb stb. stb. Szépen beszólt még tovább is, én akkor bizony már voltam 15 éves s ugy a francia, mint angol dolgozataim tele voltak irás- és stylus-hibákkal s boglyas szőke fejemben megfordult az a gondolat, mikor már nem kell angol nyelvtant tanulni, óraszámra skálázni a zongorán, hanem . . . nos, tán nem is helyes lesz, ha ama bohó gondolatokat most felnyitom.! De miért ne ! Csaknem gyónás lesz, s a megbánás, ha szívből való, mindig erény. Igen, tehát egy szép nagykertre gondoltam, melynek a" közepén csinos lakás áll s ott ón vagyok az urnő. Minden ugy történik, ahogyan ón akarom. Tiz órakor kelünk, chocholat-ot reggelizünk. T. i. ón ott nem egyedül leszek, hanem egy valakivel, aki" szép, mint egy görög isten, jó, mint egy angyal s engem a világon legjobban szeret. Látja, édes Miss, ilyen gondolatok jártak a fejemben akkor, sokszor gondolok rájuk. Az Ön szavaira s az ón gondolataimra. Mennyit igazolt be a sors belőlük. Helén hallgatott Önre. Már célnál van. Nemcsak kórházi orvos, de szép magán praxisa is van. Büszkeséggel vallom őt nővéremnek s szeretek sütkérezni az ő dicsőségének sugarában. Tudása, munkássága oly positiót biztosítanak neki, mely más lényt büszkeséggel, sőt tán lenéző gőggel töltene el, de Helén ebben is tökéletes. Szerény, kedves, csekélységek iránt érdeklődő, igénytelen, valósággal puritán s nem enged meg magának semmi fényűzést, lóhaságot. Sokszor órákig ül nálam a gyerek-szobában, hol az én három garabonciás fiam csínyeit valósággal élvezi. Kedves, komoly szép arcán akkor látszik derű, ha ezek között van, kik játszanak vele s elébe futnak, ha látják jöni. . Nekem is megváltás, ha jön, ük n ezt a három iniposztort nyugodtan rábízom s addig sietek ezernyi teendőm közül legalább néhányat elvégezni. Mert, itt van körültem az árnyas kert, közepén kényelmes lakással s e lakásba igazán azzal léptem, ki a világon legjobban szeret s én is őt. Az álomból tehát látszólag csak a tiz órai felkelés s a csokoládé maradt el s még sem hasonlít a valóság ahhoz az álomhoz épen semmit. Az árnyas kert sok gondot, munkát kíván kora tavasztól, késő őszig, sőt télen is ad gondot. Az árnyas utak mellett krumpli, bab, répa stb. ágyak terülnek el s elég prózai dolog biz az, ezeknek növénytani sajátságaikat tanulmányozni. Mikor" kell megkapálnia krumplit? A babot leszedni ? Aztán a lakás ! Ma nagy takarítás a szalonba, holnap az ebédlőt lakkozzák, ablakokat kell mosatni, a nagy üveges folyosón végig. Mondjam még tovább ? De szólok a „görög isten"-ről is. Haza jön fáradtan, lovagló ruhában, porosan. Siet le az istá lókba, mert, azt tartja, hogy a gazda szeme mindenütt ott legyen. Néha jó híreket hoz, néha rosszakat. A repce kipergett, felét sem adja a reméltnek, a dohány remekül áll, eső kellene stb. OÍykor eszembe jut egy Chopinwalcer néhány üteme; megkísérlem a zongorán életre kelteni. A szokatlan zenehangok becsábitják a fiukat s a harminc kicsi ujj rendez egy olyan Wagner-muzsikát, a mit a legwagneriánusabb is megsokalna. Végre én kezdek diplomatiai egyezkedést rendszerint saját káromra. De ha látná, mily szépek a haszontalanok s viruló egészségben vannak, hála a jó Istennek. Esténként beülünk az urammal a szobájukba s egyik tréfás dolog a másikat éri, míg kifáradnak s nemsokára ott pihennek fehér ágyukban s édes szőke fejüket, rózsás arcocskáikut nézr jetjük. Már Pisti az ősszel iskolás fiu lesz. Szigorúan fogoní vonni az első pillanattól. Van már tapasztalatom. Mily jó lett volna, ha hallgatok az okos szóra. Látom Helénnél. Ugy anyagilag, mint szellemi tekintetben mily előnyben van felettem, de kissé komoly, a mit hivatására való tekintettel, nem is lehet csodálni. Semmi nem hiányzik neki. Én pedig a legsilányabb prózával küzködöm, látszat eredmény nélkül. Cseléd ügyek, gyerek ápolás, háztartás. Ez a próza. És most ismétlem jókivánataimat s zárom is levelemet, mert már itt a három fiam s senki bizonyosra nem állithatná, hogy hófehér volt a ruhájuk, mikor egy órával ezelőtt kimentek. Pedig igazán az volt. Tenta, toll veszélyben .... forró öleléssel hive Valér le. II. Édes Miss Walpole! Most, hogy tollat fogtam, azt hiszem, még is jobb ..lett volna vonatra ülnöm s elrepülni Önhöz, egy öleléssel, egy sóhajjal elmondani, hogy ..szép őszt, nyugodalmas telet kivánok Önnek. Nem helyes, hogy télről beszélek, de hiszem, az is reánk jön, én reám szinte rám tör. Az Ön ötvenedik születésnapján én oly vénnek érzem magamat, hogy csaknem hivatást érzek arra, hogy tanácsot adjak azoknak, a kiket szeretek, hogy miként éljenek. Ön erre azt fogja gondolni, „Helén mindig ilyen volt," tudniillik komoly gondolkozású, jó tanuló, szorgolmas, ambiciózus leány, ki nemének disze, családjának öröme. Mindez ugy lehet s én mégis egy eltévesztett élet delelőjén állok, az én harminc évemmel, orvosi diplomámmal. Csak Önnek mondom meg, hogy szerencsétlen vagyok. Hogy álmaim a dicsőségről, önállóságról, egy mély sirba hullottak, magukkal rántva engem is s az emberek elismeréseikkel rámnehezitetiéfe a hantot, hogy már ne tudjak többé kienvelkedni. S ón gyöngén' hitványnak érzőin magamat arra, hogy egy erős, erélyes mozdulattal eltaszítsam sírom kőfedelét s uj életre kelve, vidám tekintettel, dobogó szi\ vei várjam a sokzok napot, mit jövőnek nevezünk, bár voltaképen egy örökös jelen. Igen, gyönge vagyok. Tisztelettel, bámulattal tekintek Valeriere, ki az ő borzas szép szőke fejével oly helyesen fogta fel az életet s követte szive sugallatát s a természet rendjén nem akart erőszakos kézzel változtatni. S az volt a helyes. Most már belátom én is s érzem, hogy késő. Őszi virágzás lenne, ha változtatni akarnék sorsomon s annak sorsa a fagy. A tavasz elmúlását soha nem lehet pótolni. Valerie csillogó szemekkel tekintett a fényes napba, mely rá ontotta sugarát. Szive-lelke első virágát adta oda annak, ki vállalkozott e virág gondozására nyáron, őszön s télen át. Fáradt lélekkel oda menekülök, hol még mindig tavasz van vagy újra tavasz virít. Valerie három szöszke fia, a nagy kert árnyas utjain fehér galambokként játszadoznak. A béke, nyugalom, boldogság symboluma a három angyal. Magamról is irjak? Dolgozom s kü "ik. Egy reménytelen jövőért, egy láttk ,tlan ellenséggel. A valóság az, hogy a magán praxisom is fényesen megy s én mindig várok valamit s az nem akar jönni. Keresem magamat s nem találom; a tanulmányaim, a teendőim egy olyan uton vezetnek, a melyik nem a boldogság felé vezet. Pár napja történt, rendelő órám alatt egy gazdag s meggyógyult páciensem jött búcsúzni. Búcsúzás alatt egész csomó aranyat tett szerényen sietve asztalom egyik japáni tálkájára. A nap besugárzott a sötét függönyök között, ragyogva csillant meg az aranyakon s én ... s ón a Valéria három fiának aranyfürtös fejére gondoltam . . . Igaz szivvel szereti Önt, nagyon szomün i Helénje.
