Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám
1904-12-15 / 101. szám
Melléklet a Békésmegyei Közlöny 101-iks z ámához ártéri birtokrendezés során végzett tagosítás csak a nemesi birtokokat rendezte, a paraszt-birtok, hozzáértve a nemesi kompesszesszórátusok birtokainak nagy részét is, több dűlőben maradt, teljesen védtelenül kitéve az örökségi osztályok, adásvételek útján való tovább foszlásnak. Több vármegyében a birtokos középosztály éppen a birtokok szétdaraboltsága miatt nem tud fejlődni. Az országban sok olyan középbirtok van, a melyet szétszórtsága miatt csak az avult parasztgazdálkodás módjára lehet kezelni. És miért nem rendezik hát a gazdák ezeket a birtokokat, miért nem kérik a tagosítást? Egész sorát találjuk e kérdésre a szomorú tartalmú teleleteknek. Mert Magyarország nagyobb részén, tudniillik a Királyhágón innen esőn, s igy megyénkben is, egyáltalán nincs a tagosítást rendező törvényes intézkedés. A Királyhágón túlra vonatkozólag három is van, de egyik sem sokat ér. A tagositási eljárás tele van bizonytalansággal, hosszadalmas, drága, a hozzá való jó mérnöki erők hiányzanak s a mellett a drága eljárás gazdasági jó eredménye sincs semmiképpen biztosítva. Ezért az ország közönségének az a része, a mely a tagosítás szükségét érzi, uj, okosabb, a gazdasági követelményekkel számot vető törvény alkotását kéri, nem tagosit. A Királyhágón tul pedig igen sok helyütt ugy vannak a tagosítással, hogy : adtál uram esőt, de nincs köszönet benne. Végehossza nincs a tagosítás hosszadalmassága, drágasága, a szegényebb birtokosokat deposszedáló hatása miatt fölhangzó panaszoknak. A beérkezett vélemények is ugyanezt a nótát fújják. Orvosszerekül ajánlják, hogy : a tagosítás a kezdés stádiumában minden irányban alaposan előkészíttessék ; vizsgálja Jmeg a dolgot érdektelen szakértő szerv is; a hol rendetlen a kataszter és telekkönyv, az államba rendezést soron kivül vigye keresztül; a mérnököknek kellő elméleti minősítése legyen, de gyakorlatilag is ki legyenek képezve s működésűk szorosabban ellenőriztessék ; a tagositási munkálatokat hitelesítse a kataszter; az állam a tagositó érdekeltségeket előlegekkel s a tagositási költségek bizonyos részével segélyezze. E követelmények javarészét méltányolni látszik a könyvet bevezető Tájékoztató, az állami segítségre azonban megjegyzi, hogy a tagosítás csak ugy helyes, ha gazdasági haszna van s ezért nincs ok az állami segélyezésre. Legfeljebb a kataszteri célokra átvett térképekért 'lehet a költségek megfelelő részét az állam által megtéríttetni. Helyesebb megoldása a dolog finánciális részének, ha a tagositó érdekeltségeket jogi szemólylyé szervezi a törvény, a melynek módjában lesz olcsó és hosszabb törlesztési kölcsönnel födözni a tagosítás költségét, ha rászorul. A második részből, a törvények rendszeres összeállításából azt a jellemző dolgot kell kiemelnünk, hogy 1836 óta csak Erdélyre nézve hozott a magyar országgyűlés külön tagositási törvényeket. Az 1836-iki törvényhozás hármat is alkotott, egyet a Hajdu-kerületre, egyet a Jászkunságra, egyet az ország többi részére. (Erdélyen, a volt Partiumon és Horvátországon kivül persze.) Ez a három törvény az akkori birtokjognak megfelelőleg az országot három jogterületre törte, negyedikül maradt Erdély és a volt Partium. Az 1871-iki úrbéri törvények a tagosításról csak sejtetőleg rendelkeznek. Azóta ez a képtelen állapot semmit sem javult. A harmadik részben a tagosítás főbb dolgait illető vélemények vannak csoportosítva. Úgyszólván egyhangú az a vélemény, hogy a tagosítást maguk a birtokosok határozzák el, hivatalból való eljárásnak ne legyen helye. Az elhatározó érdekeltségi részt illető javaslatok azonban a birtokterületek Vs— l/ 2-e között ingadoznak. Általában kívánják a gazdasági szakértelem bevonását a tagosítás keresztülvitelébe, de azt is, hogy az eljárás lényegében birói kézben maradjon. Érdekes' és jellemző, hogy a legtöbb vidéken a tagosítás során kívánják visszaállítani a közös legelő-területeket, amelyeket az úrbéri törvények által adott rendelkezési szabadság szerte fosztott s a melyek hiánya ma sok község gazdasági bajáinak legfőbb oka. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai - ! A tegnapi vihar után. Még sürü köd borult a városra, a mikor kora reggel elhelyezkedett a rendőrség a parlament környékén. Minden utcán, a melyik a képviselőház tájé-. kán van, rendőrök helyezkedtek el. A Szabadság-téren lovasrendőrök csapat;i táboroz. A közönség lassan gyülekezik* de a palota tájékára nem engedi;: Hét óra még nincs, a mikor egy sürü sereg közeledik a Ház felé. Az ellenzéki képviselők! — jár szájról-szájra. Ennek oka pedig az, hogy valaki felültette Polónyit, hogy a kormány reggel 7 órára hivja egybe az ülést. Az igazság pedig az volt: a Ház fekete táblája délelőtt 10 órára jelezte az ülés kezdetét. Megindul az éljenzés s elkísérik a képviselőket egész a kapuig. Két rendőr áll itt, a ki tiszteletteljesen szalutál a képviselőknek. Az ellenzékiek gyorsan felsietnek a terembe. A folyosók még sötétek. Gyújtsák meg a lámpákat! Meggyújtják. Ragyogó világosság ömlik el mindenfelé. Egyszerre csak hire jön, hogy itt vannak a darabantok. Valóban a darabantak sorakoznak a háznagyi iroda előtt, de egyelőre ott maradnak. A elnöki dobogó korlátja még nincs megcsinálva, de a romok el vannak takarítva. A képviselők nyomban fölsietnek az emelvényre és elfoglalják. Ide darabant nem jön ! mondják diadalittasan. A reggeli gyülekezés. A Ház képe ma már nem olyan szomorú, mint a tegnapi rombolás után volt. A szolgák az éj folyamán rendbe hoztak mindent s a főrendiházból áthordták a miniszteri székeket is, de mikor kora reggel az ellenzék megérkezett, újra kivitték azokat. Az elnöki emelvényt N e s s i Pál, Miksa Elek és G a b á n y i Miklós tartották megszállva. Egyébként teljes csend és nyugalom uralkodott A képviselők csak suttogva beszélnek egymással. Ugylátszik a hangulat igen nyomott, mintha bánnák a tegnap történteket. Az ellenzék soraiban ott van minden számottevő alak, Andrássy Géza is, de nem beszélgetnek egymással, hanem csendesen üldögélnek. A szabadelvűek. • A szabadelvűek klubja is benépesedett reggelre, mert hirül vették, hogy az ellenzék már korán reggel megszállotta a képviselőházat és sokan azért jöttek a klubba oly korán, hogy aziránt kérdezősködjenek, mi lehet ennek az oka. Az igy összejött képviselők aztán együtt is maradtak s ott költötték el reggelijüket is a klubban. Háromnegyed kilenckor már kétszáztizenhat szabadelvű képviselő volt együtt, akik negyed tízkor felkerekedtek és a képviselőházba mentek. Velük mentek a miniszterek és a Ház tisztikara is, az elnök, alelnök. Az ülést megnyitják. A kormánypárt bevonul testületileg a folyósóra, majd az ülésterembe, melyet az ellenzék már lefoglalt és rövidesen az ülés megnyitás előtt megjelenik a teremben gróf Andrássy Gyula és felszólitja az ellenzéket, hogy hagyja el az elnöki emelvényt és foglalja el békén a helyét, mert Perczcl nem fog elnökölni és a darabantok nem jönnek a Házba. Andrássy ^ünnepélyesen kijelenti, hogy ezért személyes kezességet vállal. A kormány és pártja bevonult s mialatt elhelyezkednek, Andrásy, Kossuth és Apponyi rövidesen tanácskoznak és megnyílik a törvényes ülés és ünnepélyes csend alatt, méltóságteljesen lefolyik szabályszerűen néhány perc alatt. Az elnöki emelvényre Jakabffy elnök megy föl és háromnegyed 10 órakor a kormánypárti jegyzők elfoglalják helyeiket. A kormány tagjai bevonulnak és az első padsorokban ülnek le. Semmiféle tüntetés, se mellettük, se ellenük. Mindez a legnagyobb rendben történt. Pontban 10 órakor az elnök m nyitja az ülést és jelenti, hogy « miniszterelnök előterjesztést kiván úni. Tisza Ts.ván gróf bej- ,ii hogy egy királyi kéziratot kiván ielo. < tni es ezt 'iküldi az elnöknek. szak megnyitásáról szóló királyi ké iratot. A Ház ezt tudomásul veszi és dél utánra átküldi a főrendekuek. Jakabffy elnök : Miután ezzel ; mai ülés napirendje ki van merítve megállapítja a holnapi ülés napirendjéf Holnap a Ház megejti az alelnöki é: bizottsági választásokat. A Ház ezt tudomásul vette. És ezzel, mintha a most történteknek semmi előzményei nem lettek volna a képviselők a legnagyobb rendben és csendben eltávoztak az ülésteremből. Andrássy Gyula gróf sajnálkozik. Andrássy Gyula gróf újságírók előtt igy nyilatkozott: Szörnyű és nagyon sajnálatos dolog az, a mi itt történt. De mindenesetre jobb igy, mintha az ellenzék dühe az ülés megnyitása után tört volna ki és a nyilt ülésben pofozkodtak volna a képviselők, vagy Isten tudja, mi minden egyebet csináltak volna . . . Bánffy lemondott a lipótvárosikaszinó elnökségéről. A tegnapi nap szenzációja, hogy br' Bánffy Dezső lemondott a lipótvárosi kaszinó "elnökségéről. Eddig ezt csak szóbelileg tette meg, de fentartotta magának azt a jogot, hogy irásbelileg is beadja lemondását és ehhez feltétlenül ragaszkodik abban az esetben, ha Tisza István grófot megválasztják tiszteletbeli tagnak. A kaszinó viszonyai ma olyanok, hogy Tisza István gróf megválasztatása bizonyos. Orosz-Japán háború. Pétervár i-ól táviratozzák : A kormány autentikus jelentést kapott arról, hogy a Port-Arturi orosz flotta teljesen m -.-gsemmisült Pétervárott nagy a lehan ság. Ez okozta a tegnapelőtti és tegnapi utcai zavargásokat is. A lakosság körében olyan nagy az elégületlen—g, hogy a kormány a legmeszebb menő rendszabályokról gondoskodik a készülő tüntetések megfékezésére. Még a kormányhoz közelálló körök is rosszalják, hogy az orosz flotta nem tett utolsó kétségbeesett kísérletet a kikötőből való megszökésre, hanem bevárta a parancsnok, amíg hajóit halomra lövöldözik a japán ütegek. A Morningpost jelenti Sanghaiból tegnapról: A Sahótól délre levő japán jobbszárny észak felé húzódott. Előőrse elérte Kuancsát. Azt jelentik, hogy heves ütközet kezdődött. A japánok a leghevesebb meneteléssel nyomják vissza az oroszokat. Óriási ágyútűz hallatszik. Az oroszok elhagyva állásaikat, észnélkiil menekülnek. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe, időt jelez, több helyütt csapadékkal. Gazdák gyűlése. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a casinó helyiségében ülést tart, melynek tárgysorozata : 1. Elnöki jelentések: a) a kert eladása, b) segéd-titkári állás szervezése és betöltése tárgyában. 2. Ásványi József kérvénye a fák eladása után adott 50% engedményért leendő kártalanítása iránt. 3. A földmivelésügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy olcsó korpát, melasst, répaszetetet nem adhat az egyletnek. 4. A pénzügyminiszter leirata,* melyben tudatja, hogy a dohánybeváltást a mintacsomókhoz képest méltányosan eszközölteti. 5. A kereskedelemügyi miniszter körre ndelete a kisbirtokosok által vásáro': gazdasági gépek megrendelési okiratainak bélyeges illeték-mentessége tárgyában. 6. Az aradi kereskedelmi és iparkamara megkeresése, m " v jen az V" otomba száll'+indó magyar szarvas m .rha kivitelre hivja fel az egyesület ügyeimét.. 7. A rimaszombati Gazdakör átirata, mel. ben socialis tanfolyamok tartását célozó felirata pártolását kéri. 8. Szabó Jáno- egy!(ti és ig. vál. tag indítván a a gazd. cseléd és munkás segéiypénztár két. sé'-elmés pontjának megváltoztatása tárgyában. 9. Beliezey Géza alelnöknek a közgyűlés által az ig. választmányhoz: áttett indítványa. 10. Dr. kó Jő .sef; i h g ta kő lyá. Jen nád bán (Kui. sicabái. D rótl a másodi lag V a j orvost v tőszóig1 a hivai Jenő azii rendkívüli kes jelenség h. dolog, nagyszámú meg a csabai parlam a Házét a politika zavárös Nem az állatorvosválasztás "> hétfői hallgatóságot. Más ai gyarázata, amint ezt egy elvtá után elárulta. A hallgatóság,az András hivei szenzációt vártai Áchim L. András, aki naglációra készült, rendelte be o fuccsba ment a terve és el. maradt az interpelláoió, mert késett a közgyűlésről. És fucc volna különben is, mert a í közgyűlés napirendjére egye tárgy volt tűzve és igy inter nak, se semmiféle felszólalás 1 adhatott volna az elnök hely formán Áchim L. András vah a legközelebbi közgyűlésen tei interpellációját, amikor hivei újra teljes számmal megtöltik a lési terem karzatát. — Uj gyógyszertár Békésen. R nos gyógyszerész legközelebb u állit fél Békésen Bánhidán. Ez h kés negyedik gyógyszertára. A ft sára a napokban tartott képviselő k'ti közgyűlés adta meg az engei aitxrVy hosszabb vitát provokált, az egeszst^ncryi bizottság az uj felállítása elleh io f ew.t állást. \ * azonban mégis megadta a. » n e. f — Egy érdekes házasság. Ha létének egyáltalán érdekes házasságok, ügy csakugyan annak lehet mondani azt a házasságot, amelyet a napokban kötöttek meg az orosházi anyakönyvvezető előtt s amelyről most megyeszerte, sőt a fővárosi szalonokban is élénken folynak a legkülönfélébb találgatások. A boldog menyasszony özv. Horváth Sándorné szül. Soltész Teréz, orosházi lakos volt akiről nemrég kellemetlen és hazuf híreket terjesztett a pletyka. Azt tudni illik, hogy férjét eltette láb alól, hogy beleülhessen a legkevésbé sem irigylendő vagyonba, amely úgy sógorok között is kitesz néhány százezer koronácskát. A hirbehozott özvegy végre is, hogy a gyanúnak leghalványabb árnyékát is elhárítsa magáról, a gyulai kir. ügyészség kózbenjöttével exhumáltatta férje holttestét, amikor természetesen beigazolást nyert, hogy Horváth Sándor természetes halállal mult ki. A vizsgálat után az özvegy pert indított a vagyonra leső, rágalomterjesztő rokonok ellen, akiket az orosházi járásbíróság el is itélt. Mindezek nem régen történtek és az özvegy már megunta a bí 'egységet. Egy fővárosi ujságjró .ezeli Mészáros Dánielt. a ,,Hazánk" tikai főmunkatársát boldogító^ <• vei és százezreivel. Az é; .lázasságkötésnél a vőlegény részéről L o! v á s z y Márton országgyü 1 ési^képviselő, a menyasszony részéről pedig L á s z 1 ó Elek dr., tb. íőorvos voltak a tanúk. A? luj pár nászútra Hellasz és Dalmácia t< u! gerpartjaira utazott. — Gyászeset. Széles körökben nagy és igaz részvétet keltett nemcsak Gyulán,. dö a megyében is özv. B i 11 i t z Vilmosné, a gyulai izr. nőegylet e uöknőjének élte H6-ik évében pénteken történt elhunyta. A megboldogult evti.:> deken át élénk részt < i, P kírsadalmának mozgaln ne mes gondolkozás? gévei a szegénye Elhunytáról az i r gyászjelentést s bement gyászszerl részt és óriási ré örök ay agaiomr; \elnök felbontje és átaoja iiek, aki felolvassa Cf n r. !