Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-12-08 / 99. szám

madik kerület polgársága szavazott, ösz­szesen 221 szavazatot adtak le. Rendes tagnak 174 szavazattal Sztraka Györ­gyöt, póttagnak 147 szavazattal S a i 1 e r Vilmos drt választották meg. A negyedik kerület választói a L a c z ó-féle iskolában szavaztak Sztraka György választási elnök előtt. Leadtak 152 szavazatot, melyből 149-cel rendes tagnak V a r s á g h Bélát és 128-cal pót­tagnak R e i s z Simont választották meg. Az ötödik kerület Margócsy Miklós dr. választási elnök előtt szavazott a Herkély-féle iskolában. Rendes tagnak Petrovszky Mihály 118 szavazatával szemben 158 szavazattal Áchim L. Andrást választották meg, mig póttag­ként 164 szavazattal T ;nnyecz Adám győzött. A hetedik kerület szavazó helyisége a Galli János féle iskola volt, ahol S e i 1 e r Vilmos dr. elnökölt. Rendes tagnak Z a h o r á n György 29 szava­zatával szembe?: 186 szavazattal S a i 1 e r Gyulát, póttagnak pedig X1 i m e n t Pál 28 szavazatával szemben 131 szavazattal Botyánszky Jánost választották meg. A nyolcadik kerület választó polgár­sága aSimk ó-féle iskolában K e r é n y i Soma dr. elnök előtt szavazott. A leadott 162 szavazat közül 155-tel rendes tagnak h i m L. Andrást, póttagnak pedig 155 szavazattal Darabos Jánost vá­lasztották meg. Mivf 1 oedig Áchim erről a mandátumról 1( ioridott, rendes tag­)e a képviselőtestü­nak Darabos letbe. Erzsébeti helyi közsé' elnök előt+ tagnak A nak Y a 1 151—)' tek k­jlgársága az erzsébet­an Wagner József ke szavazatát. Rendes L. Andrást és póttag­inost válaszlották meg tal. A rendes tag jelöl­iíálmán 112 szavazatot ben Áchim mandátumát i át. erületiek a községházán ry Károly elnök előtt. ',atok igy oszlottak meg : f 95, V a 1 k u s z János :>n 42, póttagságra M a­anos 60 és Gajdács es tag lett tehát Wagner pedig Malatinszky De ma már képtelenek vagyunk el­űzni az árnyakat, amelyek a politikai látóhatár borulásával egyre féle, -neteseb­ben jelentkeznek. Bizonytalan i 'inden; de az az egy bizonyos, hogy • A ház­szabályrevizió meglesz. Meglesz, mert immár az ellenzék is hangoztatja, hogy meg kell lennie. A különbség csak az, hogy a kormánypárt Tiszával, az ellen­zék pedig Tisza utódjával akarja a reví­ziót megcsinálni. És igy két irányban folynak az ellen­felek részéről a harcok a Ház mozgalmas szünetében. Érthető tehát, ha mind a két párt fölvonultatja a híveit, hogy a nem­zeti akarat megnyilvánulásával mutassa meg, hogy neki van igaza. És a nép­gyűlések tömkelegében csupa bizalom a kormány pártja, de csupa bizalom a szövetkezett ellenzék is. Az üdvözlések egyformán zuhognak ide is, oda is-. A vidéken járók is egyformán számolnak be a kedvező hangulatról, akár az egyik, akár a másik táborban, úgy, hogy szinte nehéz az eligazodás. A politikai helyzetről ezek a leg­újabb értesüléseink: Tisza bejelenti a választást. A félhivatalos Magyar Nemzet fel­tűnő érdekességü politikai vezércikket közöl, mely a következő passzussal vég­ződik : „Mivel a vidék józan választó közön­sége a reakcionáris és a szabadelvű ellen­zéki elemek összeölelkezését nem birja bevenni és szerte az országban a központi ellenzéki liga terrorizálja az ellenzéki erőket, nem mondhatunk egye­bet, mint azt, hogy mig a liga szét nem omlott, legalkalmasabbnak tartjuk a sza­badelvű párt szempontjából és az ország érdekében fölhívni a nagy birót: a plebiscitumot és ha kell, rom nappal előbb a hivatalos lapban - ket ? Erre a kérdésre bővebb feleletet hirdetni kell. Igy rendeli azt a törvény, így előreláthatólag a hivatalos lap szom bati száma közli az országgyűlés negyedik szakát egybehívó királyi kéziratot. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A kacsai mandátum. P e r c z e 1 Dezső, a képviselőház elnöke már rendelkezett arról, hogy Kassán a képviselőválasztás kiirassék. Az a hir, hogy Hadik gróf volt főis­pán jelöltséget vállal, nem való. Hadik gróf most hosszabb utazásra készül. A kassai kormánypárt jelöltje E d e r Ödön Beöthy elődje a kassai kerületben. Vele szemben a függetlenségi párt T h a 1 y Kálmánt iparkodik elhódítani Debrecen­től, azon a jusson, hogy Rákóczi hamvai oda parancsolják követnek Thaly Kál­mánt is. Egy képviselő bünpöre­Rendkívül nagy érdeklődés mellett folytatta ma délelőtt a budapesti büntető­törvényszék a főtárgyalást dr. Eötvös Bálint országgyűlési képviselő bűn­pőrében. Az első tanú P o 11 a c s e k Amadeusz kereskedő volt. Elmondja, hogy neki is ügyvéde volt Eötvös és mint tanú aláirta azt a nyugtát, a melyben Kaci­á n y n é elismerte, hogy az élet­járadékra 500 forint első részletet fölvet. A tanú a további kérdésekre ellenmon­dásba keveredik. Vallomása, amelylyel mindenáron menteni igyekszik Eötvöst, annyira aggályos és ügyetlen, hogy az ügyész szembesíteni kívánja Kaciánynyal. legyen De Kaciányt, a feleségét és fiát annyira megviselte ez a tárgyalás, hogy haza­helyzet ra­itika mindenfelé. v vidéken élünk és nem vatva a Haz folyósóinak fű ;íe otor navivitással őrizzük el­a magyar nemzet nagyságá ik , és remegve űztük el magunk­Jen olyan tünetet, ami nemze­íebb jövőjének illúzióját csak olabbról is érintette. istenitélet!" Ezek a félhivatalos igék azjelentik, ^ Nagyváradra, hogy Tisza István vegleg elhatarozt a ma- & J gát a képviselőházföloszlatására. Ha Tisza ugyanis nem számithat biztos és kitartó j meg, A tanút a törvényszék nem eskette, majd F r i e d dr. ügyvédjelöltet többségre, akkor csupán abból^ a célból hallgatták ki s ezzel a bizonyítást befe­jezték és a védő a bizonyítás kiegészí­tését indítványozta, ujabb tanukra hivat­kozott és a tárgyalás elnapolását indít­ványozta. hivatja össze a képviselőházat, hogy be­jelentse elhatározását, illetve, hogy föl­olvastassa a képviselőház föloszlatásáról szóló legfelsőbb leiratot. a A miniszterelnök köszönete. Mint mult lapszámunkban megirtuk, a csabai szabadelvű párt újjászervező üléséből kifolyólag üdvözlő táviratot küldött gróf Tisza István miniszter­elnöknek. A kormányelnök erre az üd­vözletre a következő köszönő levelet intézte Varságh Bélához, a csabai Egy este, mikor a kénkútról haladt szabadelvüpárt elnökéhez: haza a király, egyedül botorkálva Í ryep­pel benőtt úton, valami csudála os zaj csapta meg a fülét; olyasféle, mint mi­kor ketten dúdolnak egy dalt s egyik Tisztelt pártelnök úr! Azon nehéz küzdelem után, melyet megelőzi olykor a másikat. A gesztenyefa-grupp felé indult, íert onnan jött a nesz s király létére nem restelt egy percig hallgatózni, az igaz, hogy csak egy percig, mert amint meg­hallotta, hogy a furcsa zaj nem más, mint elfojtott, de hosszantartó csóknak csattanása, nagy diszkréten hátat fordított a gesztenyésnek s nekipirulva, lábujjhe­gyen igyekezett ki a fák közül. A szerelmes pár azonban beszélt is, még pedig elég hangosan és cseppet se tartózkodva. Hiszen kinek jutna eszébe ilyenkor a gesztenyefák közé jönni! — És a hangjuk megütötte a felséges úr dobhártyáját: - De ha elmennek innen, akkor maga engem elfelejt! csengett egy ezüs­tösen tiszta szoprán. - Soha! - ez már mély hang volt és türelmetlenségtől mámoros; de nem is szabad most ilyenekre gondolnia, Neszta! Bergengócia filozófus királya meg­döbbenve állt meg; ez a hang a János hangja volt, félreismerhetetlenül a Já­nosné, a délceg és hótiszta mancsettájú János hercegé, akit ő csaléteknek hozott magával a falánk legyek számára . . . És az asszony? . . . igen, Neszta volt, a ringókeblű, szép orosz papné, aki őt még számba se vette, s akit csak fel­hevült, virágos álmaiban ölelhetett. Amit ezután beszéltek még, legfel­jebb a hercegnek okozhatott gyönyörű­séget, Bergengócia filozófus királya ellen­ben boszúsan kopogtatta meg a hom­lokát : - Oh, én, én ! — dörmögte elkese­redve. — Hiszen igaz, hogy kellemetlen és bosszantó a legyek tolakodása, de müyen bájossá és széppé varázsolhatta volna most a napjaimat ez a zümmögő kis légy! országgyűlési szabadelvüpárt önfelál­dozó támogatásával, hosszú harcok árán megszerzett parlamenti alkotmányunk érdekében megvívtam és amelybe egész lelkemet, minden erőmet beléhelyeztem, nagy örömmel töltött el a békéscsabai szabadéivíipártnak oly meleghangú üd­vözlete, amelyet ez alkalommal intézett hozzám. Hazafias aggodalmaim közepette, amelyek ezen küzdelemre késztettek, nagy megnyugvásomra szolgál, hogy amint az ország minden részéből hoz­zám érkező hasonló üdvözletekből látom, a nemzet döntő nagy többsége kellően méltányolja azon vitális nagy nemzeti érdekeket, amelyek minket e harcra in­dítottak és ezért teljes mértékben he­lyesli vállalkozásunkat, helyesli az utat­módot, amelyet kénytelenek voltunk vá­lasztani, hogy állandó veszélylyel fenye­getett alkotmányos gépezetünket meg­mentsük. Fogadják szives megemlékezésükért hálás köszönetemet és legyenek meg­győződve, hogy működésünk alapját ké­pező bizalmuk megnyilatkozása ujabb ösztönzésül szolgál a kormánynak, hogy a megkezdett uton teljes erélylyeí és a cél nagyságának megfelelő kitartással tovább haladva, hazánk nyugodt, békés fejlődését a jövőre biztosítsa. Hazafias tisztelettel Tisza. A képviselőház összehívása. Az ellenzék azt hirdeti, hogy meg­lepetésre készült a kormány. Az állítják, hogy azt akarta a kormáuy, hogy olyan váratlanul hívja össze a parlamentet, hogy az ellenzék, amelynek nagy része Orosz-Japán háború. A port-arturi hadsereg főparancs­noka jelenti, hogy a japán nehéz ütegek ma jó eredménnyel folytatták a kikötő­ben lévő orosz hajók lövöldözését és hogy ezek bombázása még mindig tart. A Suszkij Invalid jelenti, hogy Bock­mannt, a harmadik lovashadosztály pa­rancsnokát a 12. hadtest főnökévé és Sanderst, a kaukázási katonai kerület vezérkari főnökét a 20. hadtest főnökévé nevezték ki. Lansdowne marquis külügy­miniszter néhány napja levelet kapott, amelyben figyelmét az orosz és japán szénállomások számára szállított sok ezer métermázsa szénre hívják fel és arra a körülményre, hogy az különösen abban az időben nem volt, amikor az észak­tengeri esemény miatt majdnem háború előtt állott. A C | levélben még rámutatnak arra, hogy nem helyes, ha tovább is megengedik a szén kivitelét. Erre a mi­niszter azt felelte, hogy haladéktalanul megvizsgáltatja ezeket az igen fontos kérdéseket. Magyarok Amerikában. A nagyvilágon e kivül nincsen szá­modra hely ... És mégis mennyi sokan élnek messze idegenben, elszakadva az édes haza földjétől, a tejjel-mézzel folyó Kánaántól. Mert hajh! változtak a vi­szonyok. A megélhetésért folytatott lázas küzdelem napról-napra nagyobb arányo­kat ölt. Ebben a küzdelemben Amerika, mint mesebeli utópia, az Eldorádók El­dorádója lebeg az elcsüggedt, hitétvesz­tett ember előtt, aki egy szép napon bucsut mond szülőföldjének és átvitor­lázik tengerentúlra. A mostoha föld nem minden honát­vesztett magyarral szemben mostoha. Ki mint alkalmazkodik hozzá. Aki küzd a kenyérért, az boldogul. Ellenkező eset­most vidéken van, idejében ne jöhessen I ben pedig éppenúgy nyomorog, sőt ke­el az ülésre. Pedig mindenki tudja, hogy | a képviselőház első ülését legalább há­servesebben, mint idehaza. Mi Amerikába vérein­ad amerikai munkatársunknak, Bartóky Matildnak alábbi levele: New-York, nov. 12. Amerika liberálizmusa a csábitó és marasztaló. Az egyesült államok vendég­szeretete, bőkezűsége a kivándorló ösz­szes nációk minden regióbelieivel szem­ben oly rendkívüli, hogy azon inkább lehetné csodálkozni, ha a kivándorlottak nem éreznek magukat kellemesen. Ki­véve azokat a szánalomra méltó terem­téseket, akik lelketlen ágensek manipu­lációi által jutottak ide. Hogy azonban kivándorolt egyén sikeresen gyökeret verhessen, kell, hogy el legyen látva nemcsak az itteni törvények szerint elő­irott 250 írttal, amely összeg birása nél­kül az idegent partra szállni sem enge­dik, hanem illetőségi helyére toloncol­ják, de legalább is annyi pénzzel, amely összeg Európában egy egész évi meg­élhetését biztosítja. * Azzal számoljon mindenekelőtt az ide vágyódó, hogy magyartól itt hiába kér segítséget: a „green horn" („az uj jövevény c") azzal fizetik ki: „Nekem sem adtak, én sem adok, tanulj meg a magad erejére támaszkodni." A sikeres pumpoláshoz szokott európaiak százát vitte öngyilkosságba az ilyen felelet: Akiben azonban az akaraterőt az ilyen kijelentés megszilárdította, munka által igyekezett egyelőre betevő falatját meg­szerezni. íme egy kis epizód New­Yorkban. A Il-ik Avenu-n van egy kis kávé­ház. Ott szoktam a magyar lapokat ol­vasgatni. Egyszer a háziasszony levitt a konyhába. A mosogató dézsánál piszkos köténynyel állottegy fiatal ember. Amint beléptem, megösmert, elpirult és elakart előlem menni. Lehetséges-e ilyen hason­lat, egy elegáns pesti poéta és"egy szolga között ? Uramfia! O volt az csakugyan. Ke­zemet nyújtottam neki. Helyes, derék X. úr, ne szégyelje magát, a munka nem megalázó. Kivánom azonban, hogy mi­előbb felküzdhesse magát egy a mű­veltségét megiliető posicióba. Elmondta aztán, mint hozta ki Robinsoni vágya 100 frt zsebpénzzel, ami elment pár nap alatt. Bekopogtatott hazafiainál kölcsön­ért, de sehol sem kapott; éhes volt igy került a szállóbeli konyhára, szegény versfaragó. Két év múlva találkoztam vele; elegáns volt az öltözete. Egy elő­kelő lap díjazott munkatársa vott.Sokat nyomorgott, belátta, hogy az angol nyelv nélkül zöldágra nem vergődhet, eljVu-o­gatott hát az esteli ingyen tanfolyamra angolul tanulni. Most elégedett. A jóravaló munkás hamar kap fog­lalkozást 4, sőt 6 -8 frt napidíj mellett. Reggel 6-tól este 6-ig dolgozik ezért. A családos ember olcsón juthat meleg hus ételhez, mert arányítva az itteni vi­szonyokhoz, a hús fontját olcsón, 25 krtól följebb veheti. Sokszor elnézem az ebédlő munkásokat. Nagy kanna friss tej, vagy húsos sandwich van előttük s hófehér kenyér a kezükben. A tojás drága, itt ugyan nem igen rántottázga­tunk. A szállókban elkérnek egy maréknyi körözetért, karfiol, spenót, vagy efféléért 80 krt, de még 1 frt 50 krt is. Egy-egy hús-ételért meg 1 frttól egész ötig. Hja, tudni kell a zörgést, akkor nem költ az ember fölösen. Ha megmelegszik a magyar itt, ki­heveri a honvágy betegségét és szinte nem kívánkozik haza. Ha elvégezte napi teendőit, elnéz a clubba (mert clubb van itt a legszegényebb classiusbeliek részére is. Szórakozhat ott csaknem ingyért s nem jár idogálni kávéházról­kávéházra a pancsolt likőröket és satcos picolókat, mint Pesten szokás. Ha ön­művelődésre akar szert tenni, beül a ké­nyelmes márvány olvasó-tárak egyikébe és olvashatja a legjobb müveket egy garas kiadás nélkül. Ha megbetegszik, modern berendezésű kórházban ápolják az amerikai testvérek jó szó fizetésért. A fiatal emberek szombaton délben már szabadok. Ilyenkor nem ül be va­lami füstös korcsmába, hanem megy a sport-mezőre, ahol hódolhat a sok-sok divatos sport akármelyikének. Számtalan ilyen ingyen labdázó rét áll a közönség rendelkezésére, vivó, tornászótermek, amelyeket a város tart fenn. Ha egy családos embert hoz ki sorsa, gyermekei felvétetnek az állami iskolákba minden kérvény, tandij nélkül, sőt még a könyveket is 'ingyen kapja a tanuló, gazdag és szegény sarja. Megta­nítják őket francia, vagy német nyelvre is, amelyikhez jobban inclinál, vagy szüleinek tetszik. A népiskolából ingyen egyetemre iratkozhat. Kérdik, milyenek ezek az iskolák ? Az ujak tornyos, milliót érő paloták, csaknem teljes üvegfalakkal. Szellősek, világosak, scrupulozisan tiszták, nem tultömöttek, szabályozott gőzfűtés, vil­lanyvilágítás, hideg és meleg vízvezeték­kel fölszerelve. Micsoda contrasztja ezek-

Next

/
Thumbnails
Contents