Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-11-17 / 93. szám

Kálraándr. elmegyógyintézeti főorvos, továbbiFrey Géza dr. és Henzel­m a n rElek dr. békési orvosok szere­peltek. lendes esküdtek voltak: Mol­d o v ái y i Ferenc, B i h á 1 y József, Kiss Endre, B. Szab ó fj Sándor, V i d o s z k y Ferenc, Cz. Kiss István, K o v á s i k János, ifj. S t e i g e r \v a 1 d FerencW a 11 i 11 g e r Antal, G. S z a b ó József és Kalocsa István; pótes­küdtek Seb w i in mer Arnold és Reis er Ede. A rádirat felolvasása után vádlottat hallgalák ki. Hosszasabban ismertette boldo^alan családi életét. Az elkeseredés adta k<zébe a fegyvert, mert az asszonyt mindi? szerette. Különben mikor a cse­lekmé.yt elkövette, ittas volt. Ezek val­lomásinak főbb motívumai. Terhelő tanúvallomást sértettek sem tudtak tenn, csupán vádlott megbünte­tését kérték. A békési orvosok a sértettek sérü­lésére nézv adták elő észleleteiket, a gyula orvcsok pedig vádlott elmebeli állapotára rézve, a melyet a cselekmény elkövetése ilejére abnormisnak észleltek. Majd a perbeszédekre került a sor, amely utár az esküdtek verdiktjükben kizártnak nondták a beszámithatoságot, amely alapn a biróság Szöllősit föl­mentette a vád és következményei alól. Tanügy. Tanítógyűlés. A békevármegyei általános tanító­egyesület békéscsabai járásköre pénteken délután tarotta Békéscsabán rendes őszi közgyűlésé amelyen a tagok igen szép számmal jtentek meg. Az ülésen Don­ner Lajos elnökölt. Pod ztrelen Endre tanitó a „beiskolázttásról, tekintettel a tanyai iskolákra" ártott értekezést. A közgyűlés előadó jav.slatait magáévá tette s meg­keresést inázett a község elöljáróságához, hogy a renles és pontos beiskolázáshoz segédkezel nyújtson. Az ismétlő iskolai oktatásnak gazdasági irányt kíván adni. S i n f e r Manó a ' gyengeelméjü gyermekeiről tartott felolvasást, ismer­tetve Ranchburg Pál dr. gyógypaeda­gógus műét. A közgyűlés a felhozott nyomós éveket magáévá tette s elha­tározta, h(gy a jövő alkalommal a gyen­gébb elm^ü gyermekek miként oktatá­sából szólc vitatételt tűz ki. i^sztúitás következett ezután. Meg­választani elnökül: G a 11 i János, alel­nökül P eV József, jegyzőül S i n g e r Manó, pénitárnoKtrí-M óJLzJkr o^Gyuláfié könyvtáraikul id. Such János. A járiskör eddigi érdemes elnöke, D o n n e • Lajos nagy elfoglaltságára hivatkozv; az einökséget újólag, bár erre ismételten kérte a közgyűlés, elfo­gadni nen volt hajlandó. SZÍNHÁZ. Éjiéli nap országa. Az „Uránia" magyar tudományos színház első 3 estére tervezett előadását tegnap este kezdte meg a cstbai színházban. Szinre került R á t h Istvánnak óriásid sikert aratott darabja, tz „Éjféli nap országa." Szép számú közönség gyönyörködött az élve­zetes és tanulságos előadásban. A szép, tisztán -vetített képek nagymértékben gyarapitjík a közönség látkörét, bővítik ismeretét Éhnek igazságáról meggyő­ződhetett mindenki, aki tegnap este vé­gig nézte az Uránia előadását. Csak el­ismerést érdemel tehát ez az országban egyedül álló tudományos intézmény vezetősége, hogy fáradságot nem ki­méivé, módot nyújt a vidéki közönség­nek is a lélekemelő szépnek és komoly tudománynak élvezetes bemutatására. Ma este ugyancsak egy nagy sikert ért Ráth darab, a „Modern asszony" kerül szinre, holnap este pedig D ö íii ö t ö r i Németh Péter „Berlini élet" cimű darabját mutatja be az Uránia. A mai és holnapi előadásra jegyek előre vált­hatók a Corvina könyvkereskedésben. Pó]í col-iram a l eg uJ' ab b újdonságok, méte­Ddll böljíCiIl renkint 60'krajcártól. Frankó és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag minta­kütdemény postafordultával. Henneberg, selyeiu­gyár Zürich. A. A. < i t — A békéscsabai gazdasági munkás­közvetitöné* a munkáskereslet a követ­kező : Vuka-társulat Eszék keres 100 kubikost, Breuer Ignác vállalkozó Gyoma 80 kubikost, Wagner Károly Höltevény 40 kubikost, Sztankovics György Szla­vónia Babinagreda ö0 kubikost, Polyák Károly építőmester Losonc 50 kubikost, Érmeiléki első szőlőoltvány-telep Nagy­kágya u. p. Székelyhíd 80 napszámost, Építő-vállalat Csene 50 kubikost. Gabona árak. Békéscsaba, nov. 16. Budapesti gabonapiacunk irányzata csendes. Helybeli gabonapiacunkon gyenge kínálat mellett következő árakban vettek: Buza 9— 9'70-ig Tengeri 7"—7 30-ig Heremag , . 38-től 40-ig Budapest, nov. 16. (Saj. tud. táv.) Készbuza 5 fillérrel olcsóbb, tavaszi búza 10-26. Pályázati hirdetmény. Békésvármegyéhez tartozó Békéscsaba nagyközségében lemondás folytán meg­üresedett, nyugdíj -jogosultsággal egybe­kötött II. állatorvosi állásra pályázatot hirdetek és felhívom mind­azokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják hogy képesítésüket s eddigi alkalmaztatá­sukat igazoló okmányokkal felszerelt kér­vényüket f évi november 20 ikának déli 12 órájáig hivatalomnál annyival is inkább nyújtsák be, mert a később beérkező pá­lyázati kérvényeket figyelembe venni nem fogom. A II od állatorvosi állás 1000 korona évi fizetéssel s a szabályrendetben meg­állapított gyógy ezelési dijakkal van egy­bekötve. Békéscsaba, 1904. okt. 20. Seiier, főszolgabíró. V J"au szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy e vidéken még ismeretlen, körülbelül nyolez-féle legneme­sebb, garantált, tartós alma érkezett s azok t legolcsóbb árban árusítom Megtekinthetöh bármikor Tátra-utca, 199. sz. házban. Tisztelettel FRISS CZ. Békéscsabán. Bérleti hirdetmény. Alólirott elöljáróság részéről közhirré tétetik, hogy Békéscsaba nagyközség 4 országos vásári ós 104 hetipiaoi helypénzszedési joga az 1905. év január hó 1-ső napjától szá­mított 3 évre, tehát 1907. óv december 31-ig haszonbérbe adatik. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen haszonbérletet elnyerni óhajtják, hogy 1 koronás bélyegű zárt Írásbeli ajánlataikat a megajánlandó bérösszeg határozott kitün­tetésével a foíyó évi november hó 20-án, déleló'tt 10 óráig az elöljáró­sághoz címezve, a községi iktató hivatal­ban annál is inkább beadják, mert a ké­sőbb érkező ajánlatok nem fognak figye­lembe vétetni. Az ajánlattevő ajánlatához 2000 (kettőezer) korona biztosítékot tar­tozik ugyanekkor készpénzben, vagy ova­dékképes papírokban letenni. Az ajánlatok felett az elöljárói tanács, illetve a novem­ber hó folyamán megtartandó képviseleti közgyűlés határoz, ki is szabad elhatáro­zását fen tartja. A szerződés feltételei, a helyp 'nz díj­szabás s általában bővebb felvilágosítás a község gazdasági intézője, W i 1 i m István­nál nyerhető. Békéscsaba, 1904. nov. 4-én. Elöljárók : Korosy László, I. jző. Zsiros András, bíró. Hirdetmény Békéscsaba község elöljárósága köz­hirré teszi, hogy a felsőteleki községi közdülö-út kismegyeri „ „ „ sop-onyi „ „ ge-endás-kamuti „ „ „ sopronyi kereszt utak „ „ „ hitelesítésére t". évi dec. 5-én, délelőtt 9 Órakor a községházánál fog megejtetni s a vonatkozó helyszínrajzok és műleírások ez ideig a községi mérnöki hivatalban vannak közszemlére kitéve. Békéscsaba, 1904. november 3. ICorosy, Kitka, I. jző. biró. m CLAYTON & SHUTTLEWORTH Budapest, Váoasl.Uörút 03, által a legjutányosabb árak mdlttt i)ánJt»tnak: Locomobil és gőzcséplőgépek, szalmakazalozók, járgány-cséplőgépek, lóhere-cséplők, tisztitó-rosták, konkolyozók, kaszáló- é» aratógépok, szénagytijtők, boronák, sorvetőgépek, Planet jr. kapálok, szecskavágók, répavágók, kukoricsa­morzsolók, darálók, őrlőmalmok, egyetemes aczél-ekék, 2- és 3-vasu ekék minden egyéb gazdasági gépek. L. ,3a Magyar Műbutorgyár Részvénytársaság M egyei telephon : DóbÓC/»C!lháfl Főraktárak : ^ 50. szám. Dü aCotadUdlI r Nagyvárad, BájaS) - 7 : 5Xs jutandó MtatyilUtfc a gyártelepen épült új helyiségben (szemben a laktanyával, közel a Vasúthoz) jVagy VátasztéH saját Hészitniényfi bútorodban eredeti gyári Arakon. Iparművészeti vállalat. wam Hirdetmény a házbérjövedelem bevallása és házösszeírás tárgyában. A házbéradó három év tartamára, vagyis az 1905, 1906. és 1907. évekre való érvénynyel újból kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérjöve­delem vallomások benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 19U4. évi 86.437. sz. alatt kiadott rendeletével az 1904. évi no­vember hó 15-tÖI 30-ig terjedő időt tűzte ki. Felhivatnak ennélfogva a háztulajdo­nosok, hogy a nekik (ingyen) kézbesített házbérjövedelem vallomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) legkésőbben november hó 30-ig okvetlenül nyújtsák be. A. háztulajdonos, vagy a háznak állandó haszonélvezője, a házbérvallomását a meghatal­mazott is eszközölheti, házbér eltitkolás esetén azonban az adómegrövid.tés miatti felelősség, a háztulajdonost terheli. Ha több a tulajdonos, a vallomást valamennyinek, vagy az általok e végre különösen felhatalmazottnak kell aláirni és a vallomás heivesiégeért valamennyi felnlős. A házak nyers jövedelmét képezi együtt­véve mindaz, amit a tulajdonos a bérbeadott ház használata fejében a bérlőtől huz. A bérjövedelem alatt tehát nemcsak az e cüimen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérlő a bérlemény használata fejében ellenértőkkép fizet; ilyenek az állami és községi adók, tüzkárbiztositási ösz­ezeg, közmunka, katona-elszállásolás és házja­vítások, vagy állandó átalakítások költsége, to­vábbá, mindazon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világitás, szemét­kihordás és más ilynemű kötségek czimén Szet s végre minden egyéb természetbeni szolgálta­tások. Ennélfogva a háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál, vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül ugy köteles bevallani, a mint azok szerződésileg megállapítottak. Bútorzattal együtt adott épületek vagy lak­részek házhéradó alapjául ugy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül adattak volna ki, levo­najván az összes bérből az a többlet, mely a butorzalra esik. i Ugyanaz áll akkor is, ha a ház kerttel együtt adatik bérbe, mely (esetben a kertre eső többlet vonatik le. A házak nyers jövedelméhez csupán azok az összegek nem számittatnak, melyeket a bérlő né inely községben úgynevezett házbérkrajezárok elnevezése alatt fizet. Ezek az összegek aazonban a ház nyers jövedelmétől elkülönítve mutatandó ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a t°-allott nyers házbérjövedelemben ezek a ház­bérkrajezárok is benfoglaltatnak, mely utóbbi esetben az adókivetést teljesítő közegek a ház­bérkrajezár czimén szedett összeget a ház nyers jövedelméből mindenekelőtt., vagyis még az épü­let fentartási költség és értéktörlesztés fejében leszámitand töryényes százalék leütése előtt hivatalból fogják levonni. Az ezen leütés után mntatkozó s teljes ösz­szegében bevallott nyers házbérjövedelem alap­ján a házbőradó tárgyát képező tiszta jövedelem szintén nem a bevalló háztulajdonos, hanem a házbéradót kivető közegek számítják ki a fenn­álló törvény értelmében. Tényleges viszonyok és adatok iránt, me­lyekből bárkinek házbérjövedelme megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre őt a hatósági közegek felszólítják. A lakbérlők magán és bérvallomási iven bizonyítják e vallomás helyességét, nevöknek a háztulajdonos kötelességszerű felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által. Az a házbirtokos, ki a bevallási ivet, annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösszegeket bejegyezte volna, a lakbér­lőkkel aláíratja, annyiszor büntettetik 200 koronával, ahány bérlőnél követte el ezt a mulasztást. a. befizetett birság egészben a felje­lentőnek adatik. (1873. VI. t-cz. 3. szak.) A házbérjövedelem eltitkolása és valót­lan adatok bevallása jövedéki kihágást ké­pez, mely az eltitkolt bérösszeg után járó aeó 1—8-szárosával büntettetik. (1883. évi XLIV. t.-cz. 100. szak.) Ha a házbirtokos és lakbérlő közötti egyetértésből szándékoszn követtetett el az adó kijátszása s ez által az állam incstár megkárosítása, — mindkét fél a megrövi­fiitésnek kitett összeg háromszoros meg­fizetésével büntetendő (1868. XXII. t.-cz. 22. szak.), e büntetés alól azonban felmen­tetik a bérlő, ha a törvény megszegését ő maga jelenti fel a pénzügyigazgatóságnál. (1873. t.-cz. 3. szak.) Az a házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, a ki a hásbér vallomást az 18^3. XLIV. t.-cz. v15. szakaszban körülirt felhívás daczára sem adja be, vagy a hiá­nyos alakban beadott vallomás hivatalosan megjelölt hiányait a kivető közegek által kitűzött legalább nyolez napi záros határ­idő alatt nem pótolja, a hiányok pótlása végett elrendelt helyszíni szemle költségeit viselni tartozik ós 1 foronttól 50 forintig terjedhető birsággal büntetendő, (1883. XLIV t.-cz. 15. és 101. sz.-ai.) Végül kijelentetik, hogy a bevallási űrlapoknak az érdekelt felek könynyebb­ségére elrendelt kézbesítése bármely ok, vagy akadály miatt elmaradna is, ez az illető háztulajdonost a bevallás benyújtá­sának kötelezettsége alól fel nem menti, ez esetben a szükséges űrlapok a község­nél (város)-nál szerzendők be. Békéscsaba, 1904. nov. 10. Békéscsaba Elöljárósága

Next

/
Thumbnails
Contents