Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-11-10 / 91. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 90-ik számához Harc a föld miatt. A magyar embernek éltető eleme, mindene a föld. Kimondhatatlan szeretettel ragaszkodik a földhöz, amelyben minden erejét, tekintélyét látja. És földjéért, mely a jussa, talpalatnyi területéért élethalálharcot viv. Ennek igazságáról az életnek számtalan esete adott már szomorú és megható és nem ritkár tragikus bizonyságot. Mert ha földről van szó, a magyar ember élet-halál tusát kész vivni saját testvérével, édes apjával, rokonával, legjobb barátjával. Erről adott bizonyságot a keddi esküdtszéki tárgyolás is, ahol két sógor állott egymással szemben mint vádlott és sértett. Az egyik elkapart a másiknak a földjéből néhány négyzetméternyi terürületét. Pörösködtek, bíráskodtak érte s a civakodás vége az lőn, hogy a pörvesztes atyafi elkeseredésében revolverrel akart vélt igazának érvényt szerezni és négyszer rálőtt ellenfelére, aki szerencsére megmenekült a haláltól. Az eset röviden a következő: Schneider József 43 éves gyulai kőmives mester és M u 11 György 54 éves gyulai épitővállalkozó, akik sógorok, szöllősszomszédok a gyulai határban. A két sógor szőlejét valamikor egy árok választotta el egymástól, amely árkot Schneider lassankint a szomszédja magasabb földjéből betemetett és ott a saját területét megnagyobbítva, fákat ültetett. A két szomszéd emiatt éveken át zsörtölődött, majd végre pörre mentek, amikor olyanformán egyeztek meg, hogy Mult saját költségén kiásatja az árkot és az ilymódon nyert földet saját területére hányatja. Az egyezség létrejötte előtt történt még, hogy Schneider néhány fáját is felgyújtatta sógorának, hogy saját határát mentül tovább tolhassa ki." Az egyezség megkötése után három nap múlva két napszámost állított ez év május 3-án reggel szöllejébe, a határárok kiásásához. Hogy ezt megtehessék a napszámosok, néhány fát is ki kellett vágniok, amelyet Schneider ültetett időközben a betemetett árokterületre. Nevezett reggel Schneider is kiment a szöllejébe és mikor látta a napszámosokat az árkot ásni, közbelépett és megakadályozta munkájukat. Erre a napszámosok tanácsot tartottak s kihívták a gazdát, aki kijelentette sógora előtt, hogy hajlandó a munkát beszüntetni, ha hivatalos írást hoz neki a betiltásról. Schneider el is ment a városba azzal, hogy hivatalos irást visz. Eszeágában sem volt azonban a hatóság megkeresésére, hanem hazament és magához vette hatlövetű 11 milliméteres revolverét és azzal állított ki a szőlőbe, ahol iszonyú patáliát csapott. S mivel Mult ekkor sem volt hajlandó az árokásatást félbehagyatni, a földjóért elkeseredett ember előrántotta revolverét és négy lövést intézett sógorára, aki mikor összerogyott, igy kiáltott Schneiderhez : — Az Istenért, mit akarsz velem ? Azt, hogy dögölj meg, vén disznó! — kiáltott rá a dühtől elvakult ember, aki a tett elkövetése után önként jelentkezett a gyulai vizsgálóbíró előtt. Mult a lövések folytán a jobb alkarján és két oldalán szenvedett horzsolásokat, a negyedik golyó pedig, amely ma is bent van testében, a bal ágyékába hatolt be. A királyi ügyészség Schneider ellen a btkv. 279. §-ába ütköző és a 65. §. szerint minősülő szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Ez ügyben a tárgyalást Szakmáry Arisztid táblabíró vezette. Bírák voltak: T h o 1 d István dr. és H u b a y Lajos. A vádhatóságot Tóth Ferenc kir. alügyész képviselte, vádlott védelmét pedig B e r é n y i Ármin dr. ügyvéd látta el. Szakértő orvosokként folyfalvi Z ö 1 d y János dr. vármegyei tiszti főorvos és Kaczvinszky János dr., a vármegyei közkórház sebészeti osztályának főorvosa szerepeltek. Az esküdtbíróság rendes tagjaiul kisorsoltattak : R e i n e r Béla bérlő, S c h v i m m e r Arnold kereskedő, Sárréthy János ügyvéd, Kiss Endre könyvelő, ifj. B. S z a b ó János földbirtokos, Vidovszky Ferenc ügyvéd, G. S z a b ó József malomtulajdonos, Bereck Gábor földmives, Bárd Endre könyvelő, C z é k u s István földmives, Deutsch Simon kereskedő, és Faragó Ödön gyógyszerész. Pótesküdtek voltak: Valiinger Antal uradalmi tiszttartó és Sziráczky Pál bérlő. A bíróság az esküdtszék megalakítása és a formalitások után elsőben is vádlottat hallgatta ki: Schneider mindvégig értelmesen és nyugodtan beszél. Elmondja az esetet, beismeri, hogy törvényellenes cselekményt követett el, de magát bűnösnek nem érzi, mert felindulásában lőtt rá Múltra, akinek nem akarta a halálát. Majd azt vitatta, hogy joga volt az árok ásást megakadályozni. Mult György a teremszolga karján lépett a bíróság elé. Azt vallja, hogy a negyedik lövés folytán örökre nyomorék maradt. Három golyó van máig is testében. A földvillongásban a törvény neki adott igazat és sógora boszúból az életére tört Kéri Schneider megbüntetését és 1000 korona kártérítési költség megítélését. Ezután a szakértő orvosok kihallgatására került a sor. Kaczvinszky dr. előadja, hogy Mult 2 napig feküdt a kórházban és gyógyultan bocsájtották el. A golyók közül három horzsolta, sértette, egy pedig testébe hatolt, amelyet nem engedett kivenni. Az nem állapitható meg, hogy Mult munkaképtelen lenne a sérülés folytán, mert csak képzeleg, amikor azt mondja, hogy három golyó van testében és a sérülések 8 napon belül gyógyultak. Ilyen értelmű, felülvéleményt mond folyfalvi Z ö 1 d y János dr. Tíz percnyi szünet után a' tanukat hallgatták ki. Nyolc tanú szerepelt, akik a föntelmondott tényállás szerint vallottak. A bizonyítási eljárást délután fejezték be, majd az esküdtek elé terjesztendő kérdéseket szövegezték meg, amelyek a szándékos emberölés bűntettének kísérletére, az erős felindulásra és könnyű testisértés vétségére vonatkoztak. Tóth Ferenc kir. alügyész mondta el ezután érvekben gazdag vádbeszédjét, amelyben arra kérte az esküdteket, hogy vádlottat szándékos emberölés kísérletének bűntettében mondják ki bűnösnek. Az ügyészszel szemben védő a könnyű testisértés vétsége mellett érvelt. Az esküdtek rövid tanácskozás után erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérletének bűntettében mondták ki vádlottat bűnösnek, akit a bíróság ez alapon 1 és fél évi börtönre és 1000 korona a kártérítési öszszeg megfizetésére itélt. Az ítélet ellen Schneider és védője semmiségi panaszszal éltek.* * Embervadászat az ujkigyósi erdó'ben. Csakugyan embervadászat volt az az élethalál küzdelem, amely ez óv február 24-én este két uradalmi erdőalkalmazott és egy vadorzó között lefolyt Wenckheim Frigyes gróf ujkigyósi erdejében. Egy rémes éjjeli párbaj a vadas sötétjében, amelynek, hogy áldozata nem maradt a havas, fagyos földön, az isteni gondviselésnek köszönhető. Az éjféli párbaj története pedig ez: Ifj. Balogh István, 25 éves ujkigyósi lakos híres vadorzó hírében állt, Rendesen gróf Wenckheim Frigyes ujkigyósi vadaskertjében járt a tilosban, mígnem ez év február 24-én este rajtavesztett a nyúlvadászaton. A vadorzó lövéseinek zajára ugyanis figyelmes lett M a á r József uradalmi erdész'és Sz o j k ó András uradalmi felesketett vadőr, akik éppen erdőkerülni jártak. Az erdész és vadőr, amikor meglátták a holdvilág fényénél a veszedelmes vadorzót, rákiáltottak, hogy álljon meg és adja át fegyverét. Balogh azonban futásnak eredt* mire az uradalmi alkalmazottak utána lőttek. A lövések találtak is, mert Balogh nem tudott elmenekülni. A vadorzó" látván veszedelmét, lövéissel felelt. És az éj csendjében mindkét oldalról megindult a gyilkos tüzelés, amelynek mindhárman sebesültjei lettek. A vadorzó a jobb és bal combon, Maár a balkézen és bal combon, Szászki pedig a balkaron és lágyékon szenvedtek 8—8 napon belül gyógyuló sérüléseket. A veszedelmes éjjeli harcból kifolyólag a gyulai kir. ügyészség mindhárom ember ellen kölcsönösen a btkv. 279. §-ába ütköző és a 65. szerint minősülő szándékos emberölés kísérletének büntette miatt emelt vádat. Ez ügyben tegnap ítélkezett az esküdtbíróság, amely alkalomból, mint az előző napon, zsúfolásig megtelt a tárgyaló terem érdeklődő közönséggel. Az érdekes tárgyalás lefolyásáról a következő tudósításunk szól: Az esküdtbíróság H u b a y Lajos dr. törvényszéki biró vezetésével a következőképen alakult meg. Szavazóbirák: T h o 1 d István dr. ós Bulla Antal. A vádhatóságot Tóth Ferenc kir. alügyész képviselte, nüg a vádlottak védelmét a következő ügyvédek látták el: ifj. Balog védelmét "Keppich Frigyes dr. gyulai, M a á r t védelmét Tolmann János dr. gyulai és S z o j k ó védelmét Margócsy Miklós csabai ügyvéd képviseletében' Paczek Géza ügyvédjelölt látta el. Orvosszakértőként Z ö 1 d y János dr. vármegyei tiszti főorvos, Hajnal Albert dr. és Divis János dr. ujkigyósi orvosok, fegyverszakértőként pedig Herceg József és L u c o s János gyulai honvédőrmesterek szerepeltek. Az esküdtbirák rendes tagjai voltak : G. Szabó József, Klein Miksa, Kiss Endre, K o v á c s i k János, Deutsch Simon, S á r r é t y János, ifj. Steigerwald Ferenc, Vidovszky Ferenc, Boros János, B i h á 1 y József, Bán Endre és W a 11 i n g e r* Antal; pótesküdtek voltak: Sziráczky Pál és ifj. B. Szabó Sándor. A vádirat felolvasása után a vádlottak kihallgatására került a sor. Ifj. Balogh István bűnösnek érzi magát, amiért idegen vadászterületen vadászott. Ittas állapotba lépett a tilalmas útra. Egy nyulat lőtt nevezett este, amikor vadorzáson fogták. Nem hallotta, hogy felszólították volna a megállásra. Hatszor lőttek rá üldözői, akikre csak önvédelemből akkor lőtt vissza kétszer, minden célzás nélkül, mikor már elbukott a hóban és elborította a vér. Maár József erdész nem érzi magát bűnösnek, mert fölszólította a vadorzót a megállásra s minden ölési szándék nélkül kétszer azzal a célzattal lőtt a vadorzóra, hogy megállásra bírja. Harmadrendű vádlott, S z o j k ó András mindenben megerősíti Maar vallomásái. O az erdész parancsára'használta fegyverét, amikor Maár megsebesült. Amennyiben megsebesítette Baloghot, bűnösnek érzi magát, bár másodszor csak akkor használta fegyverét, amikor a vadorzó rálőtt és megsebezte. Rákóczi András arra néve tesz tanúságot, hogy Balogh a nevezett este nem ivott egy fél deci pálinkát sem, j tehát nem volt ittas. Réti János és Gera Miklós nevezett estén az eset színhelye felől 7 lövést hallottak rövid egymásutánban eldördülni. Több tanú nem lóvén, az orvos- és fegyverszakértőket hallgatták meg. Majd a kérdéseket szövegezték meg, amelyek a szándékos emberölés kísérletének bűntettére, az önvédelemből elkövetett könnyű testisértés fenforgására vonatkoztak. Ezzel a bizonyítási eljárás befejezést nyert és a perbeszédekre került a sor. Tóth Ferenc kir. ügyész a tárgyalás anyagával bebizonyitoítnak látta az ügyészség által emelt vádat mindhárom vádlottra nézve ós e szerint kérte őket bűnösöknek megállapítani. Az ügyészség érveléssel szemben a védők védenceik" büntelenségét hangoztattak. Keppich Frigyes azt hangoztatta, hogy Balogh önvédelemből használta fegyverét. Tar Gábor dr. és Paczek Géza ügyvédjelölt, különösen utóbbi szintén az enyhítő körülményt emelték ki hatásosan fölépített védbeszédükben és különösen hangoztatták a szándékosság kizárását. Paczek Géza S z oj k ó esetére vonatkozólag a jogos önvédelmet s a feljebbvaló közvetlen parancsának tejesítését látta. A vadőrök csak kötelességüknek véltek eleget tenni, amikor ölési szándék nélkül ijesztésből lőttek a veszedelmes vadorzó után. Védenceik felmentését, esetleg a könnyű testisértés vétségének megállapiiását kérték. Késő délután értek véget a perbeszédek, amikor az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza. Hét óra előtt néhány perccel hirdette ki az esküdtek elnöke a polgárbirák verdiktjét, amely Maárra és Szojkóra nézve felmentő volt, akik ellen a bíróság ennek folytán megszüntette az eljárást. Első rendű vádlottat, ifj. Baloghot bűnösnek mondták ki, de mivel a feltett kérdésekre nézve nem a bűnvádi perrendtartás idevonatkozó rendelkezésének nem megfelelően határozták, a bíróság a verdiktet semmisnek nyilvánította és a vadorzó ügyét a legközelebbi ciklusra uj tárgyalás alá rendelte. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai, A helyzet. A politikai atmosphera viharokat jósol. Senki sem tud semmi bizonyosat, csak tapogatódznak. Tisza István miniszterelnök oly jól őrzi titkait, hogy még a legbeavatottabbak sem tudják, hogy mit hoz a közeljövő. A miniszterelnök még csak egy napig vár és pénteken visszavonja indítványát és benyújtja újra ismert márciusi indítványát. A néppárt és Ugron-párt megszövegezett szerződéssel tömörültek együttes háborúra. De a háború után is vállalják a közösséget, sőt mindenek meglepetésére tökéletes lesz az egybeolvadás. A szeretkezési pontokat Beöthy Ákos szállásán szövegezték és a pontozatokban feltámad a néhai Sennyei konzervatív pártja. Ez a szövetkezés semmi más, mint előkészítése egy uj iránynak, a mely Ausztriát már meghódította és a mely meg fogja hódítani Magyarországot is. A házszabályrevizió csak színfala e politikának, mely sokkal inkább lelkesedik a szigorúan kezelhető házszabályokért, mint maga gróf Tisza István. A képviselőházból. A mai ülés díszszónoka elmarad. Apponyi nincs a folyosón, tán meg se érkezik. Díszszónok nélkül pedig nem indulhat arányos vita. Próbálják kapacitálni Bánffy Dezső bárót. Hogy ő szóljon és vegye át a mai napot Apponyi gróftól. De Bánffy a szombati ülésre jelentkezett. Pénteken nagy napja lesz a Háznak. Vázsonyi Vilmos jelentkezett beszédre. Amikor már nagyon megnövekedet t az aggodalom, megérkezett a napnak hőse, gróf Apponyi Albert. Csudálkozott hogy azon a napon, amelyet díszbe öltöztet az ő beszédje, oly kevesen vannak. Az alkalmi vezérek, köztük Kubik Béla, már mutatja a lajstromot, amelyben két hétre való obstrukciós eledel szerepel. Harc és háború! ez harsog végig a bal folyosón, mig a jobboldalon visszavágják : — Választunk! A nap különben dísznapnak mutatkozik. Az első szónok Szalay volt, aki után következett gróf Apponyi Albert, azután gróf Tisza István. Négy interpelláció volt bejelentve. Gróf Apponyi Albert: Felolvassa, miket mondott szóló Jászberényben választói előtt a házszabályrevizió dolgában s mivel Tisza tudta azt, világos, hogy az ő közreműködésére nem számított. A tárgyat a legnagyobb objektivitással vizsgálja s hiszi, hogy kimutatja, hogy a miniszterelnök ós az ő álláspontja közül az utóbbi komolyabb. A kormány erőszakkal akar közjogokat pusztítani. De a legszigorúbb házszabályokkal sem birja a kormány letörni a szólásszabadságot, mert a nemzet erejét elfojtani nem lehet. Az állam fontos, sürgős érdekeit mind háttérbe (szorítja Tisza, hogy a házszabályreviziót kierőszakolja. Határozati javaslatot nyújt be, melyben a választási reformot sürgeti. Tisza javaslata szerint, folytatta Apponyi, a nemzeti akarat csakugyan nem érvényesülhet és a kormány csinálja a többséget. Az alkotmányos egyensúly a nemzet és a király közül az előbbi hátrányára, erősen megbillent. A nemzetnek vannak olyan jogai, melyeket a nemzet tisztán akar gyakorolni s ezekre a király befolyással nem lehet. A korona nimbusát és a királyság intézménye iránt való szeretetet nem szabad aláásni. Oros^Japáti háború. Port-Arthur ostroma éjjel-nappal szakadatlanul folyik. A japánok — ugylátszik — most már csakugyan emberáldozatra való tekintett nélkül akarják bevenni a várőrséget, amelyet az oroszok egyetlen nagy hadvezére Stősszel tábornok és megfogyott, megtépett, kiéheztetett katonái védenek. A japánoknak roppant veszteségei voltak szombat óta. Az oroszok helyzete iszonyú. Ellentállási képességük a minimumra szállt alá.Csifuban minden percben várják Port-Artur elestének hírét. Roosevelt újból elnök. Már a kora reggeli órákban meghozta a táviró a hírt, hogy Rooseveltet ismét elnöknek megválasztották. Ez a választás Európa szempontjából jelenti Amerika továbbhaladását az imperializmus, a világhatalmi uton. Mióta Roosevelt az elnök, Amerika nemcsak a gazdasági téren folytat sikeres harcot Európa