Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-11-06 / 90. szám

— Kényszer miatt vágott állatok husa. Nagyon sok esetben megtörténik, hogy a mészárosok és hentesek a kényszer miatt vágott állat húsát nem mint olyant hozzák forgalomba és hogy a husvá­sárló közönség érdekében a hatóságok részéről semmi olyan intézkedések nem tétettek, amelyek az elárusitás alá ke­rülő hus kényszer vágott minőségének megjelölésére s általában a husvásárló közönség jogosan igényelt tájékoztatása érdekében mulhatlanufszükségesnek lát­szanának. Minthogy pedig a kényszer­ből levágott állatok husa a vármegye alispánja a következő wrendeletet bocsá­totta ki az illetékes hatósági közegek­nek : „Mielőtt a kényszer vágott hus el­árusitása kezdetét venné, elárusító tarto­zik az elárusitás helyét, idejét és az el­árusítandó hus árát kidoboltatni. A kényszer vágott hus az elárusitási helyi­ségben a rendesen vágott hústól elkü­lönítendő s azon a helyen, ahol az ilyen hus felfüggesztve van, egy „kényszer hus" feliratú tábla alkalmazandó az ár megjelölésével. Hogy pedig a vásárló közönség az általa vásárolt hus minő­sége iránt közvetlenül is bizonyságot szerezhessen, a vágatási biztos a kény­szer vágott állat húsát a rendes bélyeg­zőtől annyiban eltérő bélyegzővel bélye gezze, hogy annak szövegébe „kényszer vágott hus" jelzés is felveendő. Köte­lességévé teszem Czimetelmek, hogy va­lahányszor kényszer vágás eszközölte' tett, előre meg nem határozott időben jelenjenek meg az elárusitásra szánt helyiségben és minden konkrét esetben szerezzenek az iránt meggyőződést, váj­jon jelen rendeletemet azok, kiket illet, pontosan végrehajtották-e ?" (E rovatban közlöttekre a szerkesztő felelőssége nm vonatkozik). A „Fonciera" Pesti biztosító Intézet nagytekintetű Igazgatóságának. Erkölcsi kötelességnek tekintem há­lás köszönetem ezútoni nyilvánítását is azon rendkívül humánus és gavallér el­járásért, melylyeí a f. évi szeptember hó b-an elhamvadt tanyaházam, gazda­sagi melléképületeim és ingó vagyon­targyaim elvesztése áltál szenvdett ká­rokért a nagytekintetü intézettől kárpó­tolva lettem. 1 Tótbánhegyes, 1904. október 28. Előttünk: Bosrár Márton. Szlávik Pál". Antal János. Gabonaárak. Békéscsaba, nov. 5. Budapesti gabonapiac irányzata még mindég lanyha. Helybeli piacunkon gyenge kinálat mellett á következő árakban vettek : Buza 8-80—9-40-ig Tengeri 7"20—7'50-ig Árpa 6-70—6.70 Rozs 650—6-50 Kérjen mindenki saját érdekében Valódi Kathreiner-fé! Kneipp-maláta kávét csak oly csomagokban, a melyek a Kneipp páter védjegyet és a Kath­reiner nevet viselik, és kériilje gondo­san a silány utánzatok elfogadását. -Jt Budapest, nov. 5. (Saj. tud. táv.) Készáru 5 fillérrel olcsóbb, tavaszi 9"96. • klubba akart menekülni. Már éppen az előszoba a tajának kilincsét fogta, midőn két uriembér beeső' getett Török A. és Társa (Budapest, VI. Teré körút 46. sz. alatti) bankházából, hogy az előző 11 pon vásárolt sorsjegyre a 400,000 koronás nagy ny remény negyedrészét kifizessék. A hiró örömt reszketve vezette be a kiküldötteket feleségéhez, i most már háfásan borult férje nyakába és megbi csájtotta a postásnak is, hogy a borítékéról véletl nül leesett levélbélyeg hiányáért 20 fillér. bünteté: ! pénzt szedett be. Gyilkos katona a bitófán Egy volt csabai katona kivégzést Borzalmasan szomorú aktus folyt 1 pénteken reggel Debrecenben. A legri tabb halállal, kötéllel végeztek ki eg volt csabai katonát, aki emberi mivolté ból kivetkőzve, szolgálati fegyveréve agyonlőtte felebbvalóját. A szenzációs gyilkosság részlete ezek: Ez év március 14-én történt, hog; Krisztái Traján 101. gyalogezredbe! közlegény a csabai kaszárnyában mir den különösebb ok nélkül agyonlőtt Varga András őrvezetőt. A kegyetlei vad indulatu katona, aki folytonos had lábon állt a katonai fegyelem szabálya val, délben, a levesosztásnál összezöi dült Vargával, aki rendreutasította a rs koncátlan embert. Ez fenyegetések kc zött távozott a szobából és mikor őrvá] tásra kellett neki menni, az őrbeosztá után a szolgálati szobába lépő Varg Andrást fegyverével, melyet időközbe] éles golyóra töltött, keresztüllőtte, i szerencsétlen őrvezető szörnyethalt. 1 rémes gyilkosság olyan hirtelen történi hogy a szobában együtt lévő nagyszámi legénységnek nem volt ideje megaka dályozni. A gyilkost azonnal elfogták éí szigorú fogságba helyezték, a meggyil­kolt őrvezetőt pedig boncolás után fé­nyes katonai pompával és óriási részvéi mellett temették el. Krisztainak egyébként nem ez voll az első ilyen dolga. A gerebenci szüle­tésű vad román, mióta katonai szolgá­latot teljesített, idejének legnagyobb ré­szét várfogságban töltötte. A borzalmas gyilkosság elkövetése előtt csak alig 2 hónappal szabadult ki az aradi vár­börtönből, ahol két esztendei súlyos várfogságot szenvedett azért, mert A n g­ster Rezső főhadnagyot lelövéssel fe­nyegette s mert Fekete István káplárt, aki a felettes hatóságnak kötelességsze­rűen jelentést tett a fenyegetésről, arcul­verte. Most már minden bűnéért elvette méltó jutalmat Krisztái. A földi igazság­szolgáltatás a legsúlyosabb büntetést, a kivégzést hajtotta rajta végig. A gyilkost i hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Folyamodott kegyelemért, de a király elutasította, aminek folytán B a 1 i Mihály íóhér pénteken reggel végrehajtotta a lalálos ítéletet. Érdekes megemlíteni, hogy a gyilkos i legutolsó percig remélte, hogy csak várfogsággal büntetik, s ezért a lehető egcinikusabban viselkedett. Csabáról Nagyváradra szállították elmebeli álla­potának megvizsgálása végett. Ugyan e régből fölvitték Budapestre is, de telje­ien beszámithatónak találták. Cinikus­sága csak akkor tört meg a legnagyobb mértékben, mikor kihirdették előtte a halálos ítéletet, Egy nála járt újságírónak elmondta, hogy szeretné, ha inkább főbelőnék. A bitófa a gyalogsági kaszárnya mellék­udvarán volt felállítva. Csak a hivatalos emberek, a hadbíróság tagjai, a királyi ügyész, a zászlóaljparancsnok őrnagy és az orvosok léphettek az udvarba, ahova szuronyok között vezették Krisztái Tra­jánt. Arca halálsápadt volt. A bitófa alatt kérte Bálit, hogy gyorsan végezzen. Azután az őrnagyhoz igy szólt: — Pardont kérek, őrnagy úr! Az őrnagy nem felelt. Erre az elitélt azt mondta: Isten áldja meg mindnyájukat! Isten irgalmazzon nekem! . . . Ez volt a legutolsó szava. A hóhér és a segédje megkezdték a munkájukat, az elitélt arcára borították a kendőt, azután nyakába akasztották a kötelet. Öt perc múlva az orvosok konstatálták, hogy Krisztái Traján meghalt. Elhaltak Csabán. Október 23-tól, nov. 3-ig. Kesjár András, földmives fia, 5 hónapos, gör­csök. Jancsó Pál, napszámos fia, 7 éves, roncsoló toroklob. Franyó Jánosné, napszámosné, 34 éves, meilhártya izzadmány. Qyerai János, földmives, 69 éves, agyszélhüdés. Dominovics András, napszámos fia, 2 éves, hörglob. Vandlik János, földmives fia, 3 hetes, gyengeség. Kelle Erzsébet, földmives lánya, 4 éves, roncsoló toroklob. Knyihar Pál, napszámos, 31 éves, tüdőgümőkór. Hungerleider Vilmos, keres­kedő, 74 éves, tüdőgyuladás. Kiss Tarr Károly, szűcs, 55 éves, agyhüdés. Medovarszky András, napszámos fia, 2 éves, bélhurut. Kocsa Mária, napszámos leá­nya, 2 hónapos, bélhurut. Csicsely György, földmi­ves fia, 16 éves, szervi szivbaj. Pluhár János, béres. 77 éves, végelgyengülés. Farkas Dorottya, béres le­ánya, 2 éves, bélhurut. Onódi Mária, szabó leánya, 2 napos, koraszülött. Franyó János, napszámos, 45 éves, tüdőgyuladás. Bottyánszky András, földmives fia, 11 hónapos, vörheny. Kovács György, kőmives­segéd fia, 7 hónapos, vörheny. Borza Ilona, béres leánya, 3 éves, roncsoló toroklob. Duna Márton földmives, 61 éves, scorbut. Palyázati hirdstmény. Békésvármegyéhez tartozó Békéscsaba nagyközségében lemondás íolytán meg­üresedett, nyugdij-jogosultsággal egybe­kötött II. állatorvosi állásra pályázatot hirdetek és felhívom mind­azokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják hogy képesítésüket s eddigi alkalmaztatá­sukat igazoló okmányokkal felszerelt kér­vényüket f évi november 20 ikának déli 12 órájáig hivatalomnál annyival is inkább nyújtsák be, mert a később beérkező pá­lyázati kérvényeket figyelembe venni nem togom. A II od állatorvosi állás 1000 korona évi fizetéssel s a szabályrendetben meg­állapított gyógy ezelési dijakkal van egy­bekötve. Békéscsaba, 1904. okt. 20. Seiler, főszolgabíró. Használt, de még jókarban levő járgány megvételre kerestetik. Czim : A Corvina könyvkereskedésben. Wí *U6! igen, hallom! Minden ember a maga szerencsíjíneK a HoVácsa! Ezt bizonyítja azon ténykörülmény, hogy Békésmegyében az osztálysorsja'tfK legnagyobb ?Hff0lf10l elárusítójánál BWscjabáfl Jíl±±!2l!!!lí a következő számok és n yeremény ek 74425 sz. 100 000 K 90151 65498 17649 107262 20.000 5.000 2.000 2.000 hnzattak ki^és lettek 18145 sz. 79861 3594 92099 359C kifiizetve. 1000 K 1000 „ 1000 „ 500 „ 500 „ 'Tehát mindezekből kitűnik, hogy kis Engelnél nagy szerenese van Búcsú Endrödön. Ünnep e volt teg nap Endrőd községnek, mely ekkor tar­totta meg a szokásos kegyelettel kath. temploma védszentjéről, szt. Imre herceg­ről nevezett búcsúját. A búcsú alkalmából a katholikus templomban ünnepi istentisz­telet, majd fényes körmenet volt, amely­ben az egyház részéről G ó c z Béla nagyváradi kanonok és Z e 1 i n k a Já­nos endrődi plébános vettek részt. A búcsúra a szomszédos községekből is számosan elzarándokoltak. Szaktanfolyam Csabán. A szabóipari szaktanfolyam hétfőn este 7 órakor veszi kezdetét a Munkácsy utcai Novák-féle házban levő iskolában. Agyonnyomta a fal. Egy sokat meg­ismétlődött halálos szerencsétlenség tör­tént tegnapelőtt Szarvason. Maklóczky András, 35 éves földmives gazda a tanyá­ján többedmagával egy régi épület le­bontásán fáradozott, miközben az alá­ásott fal beomlott és maga alá temette a vigyázatlan gazdát, aki szörnyet halt. Cigányzenészek háborúsága. Faraó nyirettyü-kezelő barnaképű ivadékáról ván szó, akik megirigyelve a sárga ten­ger mellett hadakozó feleket, belekiván­koztak a rendőri krónikákról szóló ri­portba. B i k á cl i József és B a k r ó Já­nos gyulai zenészek a hősök, a minap éjjel megtámadták Bakró Lajost, a gyulai első cigánybanda kontrását és isteniga­zába elhegedülték, majd kést is rántottak rá, de a tömeg lefegyverezte őket. A háborúságra a cigányzenészek között napirenden lévő versengés adott okot, hogy ki legyen az első banda. A harcos cigányok ellen megindították a megtorló eljárást. Megtámadt vásárosok. Kellemetlen kalandja volt a mult vasárnap éjjel 2 óra­kor Gombos Péter gyulai fuvarosnak. Gombos ugyanis Battonyáról a vásárról jövet, Kevermes község utcáján hajtott keresztül, amikor a nagy korcsma előtt álló legények, akik a bálból kijövet az utcán álldogáltak, a kocsin ülőkre kezd­tek lövöldözni forgó pisztolylyal. Való­ságos kis háború " keletkezett a részeg legények s a kocsin ülő vásárosok között, akik közül néhányan súlyosan sebesülve kerültek haza Gyulára. A lövöldöző bál­rendezők ellen megindították az eljárást. Segitöpénztár. Pilinszky Pált, csabai lakost az országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztár rendkí­vüli tagját, az elmúlt" nyáron baleset érte ; miután azonban a baleset bejelen­tése körül mulasztást követett el, a segélypénztár, sőt felebbezés folytán végső fokon a miniszter is kártérítés iránti kórelmével elutasította. Ennek dacára azonban a segítő pénztár Pilinszky Pál részére a „Vasárnapi Újság" alap­ból 100 korona segélyt juttatott. Érdekes fooadás. Budapestről ér­tesülünk : az osztálysorsjáték főelárúsi­tóinak nagyszabású reklamozása folytán a közönség körében heves vita támadt, hogy a most következő sorsjátékban melyik főelárusitónak jutnak majd a nagyobb nyeremények. Egy előkelő klubban H. gróf ós' az ismert Sz. sport­man fogadott is 100,000 koronában erre vonatkozólag. Mint tudósítónk irja, az általános vélemény szerint a K i s s Ká­roly és Társa bankháza fogja a legtöb­bet nyerni, minél fogva ezen főelárusitó sorsjegyei óriási kereslet tárgyát képezik. A Zoltán-féle csukamajolaj tápereje igen nagy s mivel egy tápszer sem emészthető oly könnyen," mint ez, s kel- ' lemetlen szaga, ize nincsen, azért..ez fö­lébe helyezendő minden másnak. Üvegje 2 korona Zoltán Béla gyógyszerésznél ; Budapesten s a helybeli gyógytárakban. , — Az influenza feltűnésekor körülbelül tiz év előtt divatb?teg<"égnek látszott és nevettek rajta. Idővel azonban ezt a kéretlen vendéget alatto- { mos és veszélyesnek kellett megismernünk. Veszélyes különösen ama utóbajok .végett, melyekkel jár. Ezen utóbajok legrosszabbiki á légutak és légzőszervek tartós huiutja, mely gyakran súlyos tüdőbajjá fejlő­dik. Ajánlatos tehát minden hurutnál, mely az in­fluenzából fejlődik, oly szert haszná'ni, mely minden hátrányos következményeknek elejét veszi Ilynemű kiváló szer a .Sirolin , kellemes izű, jól emészthető és jótékony hatású syrup, melynek alapelemei Tliioeol és narancshéj-syrnp. Ezen kitűnő gyógyprápnratum minden hurutnál fényesen beválik, mert a legrövi­debb idő alatt megszünteti s igy nem. eléggé ajánlható. Békéscsabai magyar pincérek cím­mel a napokban egy jótékony asztaltár­saság alakult meg Csabán, mely szegény gyermekek felruházását tűzte ki céljául. A társaság elnöke Ó v á r y János, alel­nöke Sárközi Ferencz. — Egy 20 filléres izgató története. A pénznek, mégha csekély 20 filléres is, megvan az értéke és igy a szerepé is az életoen. És ez a kerek kis nikkelpénz nemrég egy családot majdnem egy nagy vagyontól fosztott meg. Ugyanis egy bérmen­tetien levelet kézbesített a minap a posta egv ismert táblabíró feleségének címére, aki azonban visszauta­sította a 20 fillér portóbüntetéssel terhelt borítékot, Eérje unszolására azonban mégis kiváltotta az elő­szobában utóiért levélhordótól a levelet. Nagyon bosszankodott azonban ő nagysága, midőn a bor ­tékot felbontva, abban ezy sorsjegyet és ennek nyug­táját találta. A biró azután megmagyarázta, hogy előző napon vásárolt egy sorsjegyet felesége születés­napjára és nnek számát nem jegyezte meg és a nyugtával együtt a bankházban felejtette. A biróné szemrehányással fogadta e születésnadi ajándékot. A biró, hogy megszabaduljon a kukli prédikációtól, a

Next

/
Thumbnails
Contents