Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-30 / 88. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 88-ik számához nőegylet működését figyelemre méltattak, az alapítványok és adományok, melyekkel egyesületek és egyesek működési terét bővítettek ; úgyszintén számos uj tagnak belépése mind arról a tényről tanúskodnak, hogy mindazok az egyesület működésével egyetértenek, az helyeslésükkel találkozik,- ennél pedig nagyobb öröm egyleti vezetőséget a nyilvánosság részéről nem érhet. Az egyesület beléletének felejthetetlen kedves ténye pedig a a szeretetnek és elismerésnek azon gyöngéd nyilvánítása volt, melylyel az elnöknő részéről, az egylet összes tagjainak arcképét magában foglaló diszes albumot átnyújtották. Nemcsak hálára kötelezte ez az elnöknőt, mondja a jelentés, hanem, ha lehetne kiterjedtebb munkásságra. Köszönetet mond mindazoknak, kik az egylet örömünnepét felejthetetlenné tették. Nagy veszteség is érte az egyletet. Fej ér "Béla 19 éven át volt egyleti jegyző elhunytával. Emlékét s a részvétet jegyzőkönyvben örökített meg a közgyűlés". Részvétének és kegyeletének még két esetben adott kifejezést az egylet. U r s z i n y János, az egylet elnöknőjének férje és Zsilinszky Mihály államtitkár édes anyjának elhunyta alalkalmával. Működési terén is öröm érte az egyletet: Csaba képviselőtestülete 500 kor. adománya által, s igy lehetővé lett téve, hogy Erzsébethelyen is ingyen konyhát állithatott fel a szegény iskolás gyermekek részére. A belső állami iskolában 30 gyermek helyett 50, összesen három konyhán, 3 hónapon át 110 gyermek kapott naponta ingyen ebédet és kenyeret. • Üdvözölte az egylet a gyulai nőegylet nemes szivéről országosan ismert elnöknőjét, Wenckheim Frigyes grófnét, elnöksége 25-ik évfordulója alkalmából. Csalódás is érte az egyletet, amenynyiben az egyletnek, királyi kézjegygyei ellátott kérvénye, a szeretetháznak az államsorsjáték jövedelméből való részeltetésére legfeljebb csak két év múlva kerül a sor. Ez év folyamán Szt, Antal kenyér címen uj alap keletkezett az egylet pénztáránál ; Az alapítvány 50 koronával kezdődik, de adhat bárki bármily csekély adományt is ez alapra s azt részletekben is növelheti. Indítványozta a jelentés, hogy az egyesület 200 korona befizetéssel lépjen alapító tagul a József főherceg szanatórium egyesületbe és 50 korona alapítvány befizetéssel a csabai Daloskörbe. A közgyűlés a jelentést örvendetes tudomásul vette s az indítványokat elfo-adta. Az egyletnek van 83 alapító, 243 rendes és 9 pártoló összesen 335 tagja. Vesztett az egylet az elmúlt évben elköltözés, kilépés elhalálozás folytán 16 tagot, akikkel szemben eddig 5 uj tag jelentkeze**. S u c h Albertné, pénztáros terjedelmes jelentésben számolt be az egylet pénzforgalmáról s az egyes alapok állásáról. Az Erzsébet-szeretetház alap 16,286 kor. 05 fill volt, gyarapodott alapítvány és kamatokkal 985 kor 45 fillérrel; álladók 17,267 kor. 50 fill; a Kossuth-alap 508 kor. 03 fill.; a tartalékalap 1303 kor. 19 fill.; a szegényiskolás-alap bevétele 3307 kor. 74 fill, kiadása 2113 kor. 68 fill. volt; álladéke 3090 kor. 88 fill. A segélyzőpénztár bevétele 1467 kor, 31 fillér, Alapítvány ez évben 2250 kor. lett befizetve, álladéka 6130 kor.; be nem fizetett alapítvány 2670 kor. Az egylet összes vagyona 31,661 kor. 99 fill. Rendes havi segélyben, havi 4 kor. részesült 24 szegény 942 kor.; rendkívüli segélyben 42 egyén 404 kor. 60 fill. összegben. Felruházott az egylet 74 szegény fiu és leányiskolás gyermeket s ez 850 kor. költséggel járt. A jelentésben foglalt indítványokat egyhangúlag elfogadták, majd az alapszabályoknak néhány pontja került módosítás alá és végül egyhangúlag a jelenlegi tisztikart és választmányt újra megválasztották. A tisztikarba újonnan beválasztott tagok : R e 11 Lajos dr. titkár és Székely Vümos jegyző. Csulik Pál exhumálása. Szomorú aktus folyt le tegnap délelőtt a csaba-felsővégi tabáni uj temetőben. A hatóság parancsára megbolygattak egy ezelőtt félesztendővel hantolt sírt, hogy kiderítsék az igazságot. A Csulik Pál sirját, akit lelketlen testvére, Csulik György béresével, D o1 o g Illéssel ez év május 17-én felakasztott a nagymegyeri tanyán, s akit annak idején, mint öngy ilkost temettek el. A rettenetes bűn, a testvérgyilkosság napfényre derült s annak teljes megr világítása tette szükségessé az exhumálást, amelyen megjelentek: Nyisztor Adorján dr. vizsgálóbíró, Tóth Ferenc kir. alügyész, Orbán Antal törvényszéki jegyző, R e i s z Miksa dr., W a gn e r Dániel dr., K u 1 p i n Ferencz, W a 1f i s c h Ferencz dr., W e i s z Lajos dr. és S z o n d y Lajos dr. orvosok, F á y Samu dr., a gyilkosok védője, Hrab o v s z k y Pál rendőrfőbiztos, V a 1 e nt i n y Márton biztos és meggyilkolt Csulik szülei és rokonai. Déletőtt 9 órakor bontották fel az uj fogásban levő sirt, melynek sirfáján ez a felirat tót nyelven: Itt nyugszik Csulik Pál szül. 1871. ok. 15. meghalt 1901. máj. 18. élt 27 évet. Béke hamvaira ! A hulla azonosságának megállapítása után R e i s z Miksa dr. és W a g n e r Dániel dr. boncoló orvosok a teljes feloszlásnak indult hullán megejtették a részletes boncolást. A boncolás befejezése után a vizsgálóbíró a következő főkérdéseket intézte a boncoló orvosokhoz : Észlelhetők-e a kezeken és lábakon az összehurkolás nyomai ? Megállapitható-e, mi volt a halál oka s e halál okát mi idézte elő s főleg megállapítható-e tárgyilagosan a fulladási halál esete és hogy az elhunyt nem szenvedett-e szembetegség!: 3n ? A boncoló orvos jk e kérdésekre a következő véleményt terjesztették elő: Az exhumált hudán észlelt rothadási folyamat fokából következtetni lehet, hogy az hónapokkal ezelőtt temettetett el. A külvizsgálatból kiderül, hogy az illető valószínűleg az életben külerőszak által sérüléseket szenvedett, még pedig a nyakon talált — dacára az előrehaladott rothadásnak is, biztosan megállapítható barázda, mely kétségtelenül akasztásra enged következtetni. Amennyiben pedig e barázda iránya a nyakon egészen harántul fut, az állkapocsszögletek alatt mintegy két harántujnyira, nincs kizárva a lehetősége, hogy a stranguláció nem önkezűleg, hanem' idegen kéz által idéztetett elő. Mindkét kéz hátfelületen talált sávokból gyanítani lehet, hogy a nevezett még az életben mások által kötéllel, vagy madzaggal mindkét kézen meg lett kötve. Az előrehaladott oszlás és rothadás folytán a belszervezetből a halál okát megállapítani nem lehet, de miután a nyakon egész kifejezett barázda volt látható, igy az illető a legnagyobb valószínűség szerint akasztás, illetve fulladási halállal mult ki. Szervi betegség nem volt megállapítható, sem a lábon kötelékek nyoma, miután a meggyilkolt a rémes éjszakán csizmában volt. Ezután az összedarabolt holttestet újra eltemették. Ez aktusnál megrendítő jelenet játszódott le. Az öreg Csulikné, aki szinte önkívületig sírta magát, bele akart ugrani a sírba. A boncolás megejtése után a vizsgálóbiróság a gyilkosság színhelyén tartott helyszíni szemlét. Most már, amint befejezést nyer a vizsgálat, az ügyészség elkészíti a szörnyű bűnben a vádiratot. Megöltek egy legényt. Egy érdekes főtárgyalás. Olyan banális, mindennapi szürke frázis ez, hogy: Megöltek egy legényt. Hogyne, mikor oly olcsó az emberélet! Két legény sohasem fér meg egy csárdában. És ha mégis találkoznak, a bortól izzóra gyúló szenvedély föltép valamelyes gyerekkori boszut, aminek a vége összeszólalkozás s a vértől pirosló padlón egy élettelen ember. Aztán adják a hirt közömbösen tovább: Megöltek egy legényt. Ez a mindennapi dráma majdnem igy játszódott le a mult év december 18-án Forschner Urbánné békésszentandrási korcsmájában, ahol Tapisa András békésszentandrási lakos maradt a háborúság áldozataként a csárda véres padlóján. A Tapisa András szomorú tragédiája pedig a következő: Tapisa András két társával, Nagy Ferenccel és Cs. Tóth Andrással a szarvasi vásárt megelőző napon, december 18-án duhajul mulatott Forschnerné korcsmájában. Későre járt már az idő, mikor a Huszár testvérek, Mihály és László Kovács Gábor tiszafölcívári társukkal, akivel a szarvasi vásárra igyekeztek egy sereg marhával, éjszakára betértek a korcsmába éjszakai pihenőre. Mielőtt álomra tértek volna, helyet foglaltak a mulatókkal szomszédos asztalnál ós vacsorát kértek. Közben a berúgott Tapisa átkiáltott hozzájuk! — Ti is huzathatjátok ám a cigánynyal ! A hajcsárok ügyet sem vetettek az elázott kompániára, mire azok bevonultak egy belső szobába és ott duhajkodtak tovább. A Tapisa fiúból ott már kitört a virtus. Kikiáltott a nyugodtan vacsorázó hajcsárokhoz: - Kell is azoknak a csavargóknak cigány, hisz se pénzük, se becsületük! Mivel pedig a kötekedő ember látta, hogy még ezzel sem tudja kihozni sodrából a három békés embert, keményébbre fogta: — Kiverlek innen mindnyájatokat! És hogy nagyobb nyomatéka legyen fenyegetésének, "bár társai türtőztették, odarohant Kovács Gáborhoz és öklelni kezdte. Erre Kovács ellökte magától az ittas legényt, aki estében Huszár L'ászló. lefordította a székről. Ez se volt rest, hanem hamarosan arcul teremtette a fenekedő embert. Több se kellett a megvadult T ap i s n a k. Előrántotta bicskáját és azzal rohant neki Huszár Lászlónak, akit a dulakodás hevében több helyen megsebesített. Huszár Mihály látva öcscse veszedelmét, kikapta Ta'pis kezéből a véres kést és markolatig döfte a dühöngő ember szivébe, úgy hogy az néhány perc alatt elvérzett." De még ezzel nem volt vége a háborúságnak. S i n k a Imre látván vérben fetrengő barátját, segítségére sietett Tapisnak. De vesztére, mert az életveszedelemben forgó hajcsárok őt is oly súlyosan megszurkálták, hogy hetekig nyomta sérüléseivel az ágyat. Ez ügyből kifolyólag a gyulai kir. ügyészség Huszár Mihály" ellen a btkv. 306. szakaszába ütköző és a 307. §. szerint minősülő halált okozó súlyos ölnf s mindez a nélkül történik, hogy az a test súlyából legparányibb részt is veszítene. Az emberi testre is rendkívüli hatással van, s e tekintetben legérdekesebbek azon kísérletek, melyeket magok a felfedezők tettek önmagukon, Igy Curie (párisi vegyész) guttapercha lemezbe burkolt néhány cgr. uránium práparatumot s azt karjára kötve 10 óráig rajta hagyta. A megfelelő helyen előbb bőrgyuladás, majd mély seb keletkezett, mely 4 hónap múlva sem gyógyult be teljesen. A vegyész felesége meg a ki a chemia konyhájában különben annyira járatos és ügyes, hogy maga is fedezett fel egy erősen radioactiv vegyületet s ezt az udvarias chemikusok az asszony tiszteletére s lengyel származására való tekintettel azután Polomiumnak nevezték el - egy izben egy kis üvegcsőbe forrasztott s fa etnit-be zárt rádiumot vitt egyik szobából a másikba s dacára annak, hogy útközben nem találkozott egyik barátnőjével sem, a kivel a legfrissebb pletykákat letárgyalhatták volna mégis ezen rövid idő alatt a tenyerén olyan bőrgyuladást kapott, hogy napokig nem használhatta a kezét. Maga Begnerel ezen róla nevezett sugaraknak a tulajdonképpeni felfedezője néhány cgr. rádiumbarium-chlorid vegyületet forrasztott egy kis üvegcsőbe, ezt az üvegcsövet papirosba göngyölve, katulyába csukta s igy tette azt" 2 napon át összesen 6 óra hosszáig a mellénye zsebébe. Testének megfelelő helyén 20 nap múlva bőrpirosság, majd seb keletkezett, riielynek gyógyulása 49 napot vett igénybe. Még igen rövid idő telt el ezenradiumsugárok fölfedezésétől s már is^kötetekre menő irodalom keletkezett, mely ezen sugarak lényegét, keletkezését tárgyalja. A rádium sugárnál is ujabb keletű az u. n. N. sugár. U. i. Blondlot tanár a legtöbb fényforrásban sajátságos, a szilárd testen áthatoló láthatatlan sugarakat mutatott ki, melyeknek physikai sajátsága lényegesen eltér az eddig ismert láthatatlan sugarakétól s ezeket ő Nancy város tiszteletére N. sugaraknak nevezett el. Ezen sugaraknak a nevét a jövőben valószínűleg meg fogják változtatni s nem lehetetlen, hogy pl. „professor sugarak neve alatt vezetik be a tudományba, amennyiben minden jel arra mutat, hogy ezen sugaraknak a tanárok fogják legjobb hasznát venni. Kimutatták u, i., hogy minden működésben levő ideg ilyen Nancy sugarakat lövel ki magából, úgy, hogyha egy gondolkozó vagy beszélő ember feje fölé baryumplatincyanur ernyőt tartunk, azon phosphoreskálás, villogás keletkezik és pedig az agynak azon részlete fölött, mely éppen'működésben van. Ha tehát ismerni fogjuk, hogy az agynak melyik részletében székel a latin, számtan, földrajz, természettan ábrázoló mértan, magyar és német irodalom, görög és görögpótlónak a képessége, nem kell egyebet tenni, mint egy baryumplatincyanur sipkát tenni a felelő tanuló fejére, mely megfelelő mezőkre van beosztva s a tanár a villogás foka szerint fog klassifikálni: teljes sötétség : secunda ; erős villogás: eininentia; közbe jön a jó, elégséges stb. s milyen boldog város lenne pl. a mi szép Budapestünk, ha arra köteleznék, hogy minden lakója számára ilyen intelligenciát kimutató sipkát kellene készíttetni: 172000 dbot takarítana meg, mert ennyi azon lakóinak a száma, a kiknek fejében még az abc. fosforeskálását sem lehet ez idő szerint kimutatni. Igazán óriási haladás ez, a midőn a láthatatlan fónj igarak korszakában nálunk a kultura kezd mindinkább láthatatlanná lenni! Nem akarok azonban megfeledkezni a poeticái fénytanról sem. A költészettan azt tanítja, hogy a verselésnél legnagyobb jelentősége van a hangtannak — a gondolat az mellékes — a mennyiben minden versnek dallamosnak, kifogástalanul skandálónak (ütemesnek), rímeinek csengőknek kell lenni stb. stb. Tagadom — de csak ugy fiskális módra! A költészetet a fénysugár donmiálja. Hiszen azon kezdem, hogv minden poétának legfőbb kelléke az az isteni szikra, mely híveinek háborgó érzelmeit képes lángra lobbantani — s készen van a vers! íme, a mint látjuk, a szikra is, a láng is fénysugarakból áll. A mennyiben pedig ez'a szikra a poéták koponyájában székel: igen ritkán látható fénylő hatása, hanem a helyett — ugylátszik — electro-magneticus tulajdonsága érvényesül a koponyacsontokon keresztül, magasra berzolván a poétáknak egyébként is torzonborz hajzatát. Ez képezné tehát a poéták ősidőktől ismert hajfrizurájának poetico-physikai magyarázatát. Hát, ha a költészet mérhetetlen birodalmában csak úgy tarlózva j árunkkelünk is — kötet számra való versolvasás megfelelő gyomorerősítő nélkül nem ajánlatos, — a fénysugárnak hányféle változatával taiálkozunk! Még nem irt poéta verset „Ő hozzá", hogy pennáját a fénysugarak özönébe ne mártotta volna (ez is poétái igazmondás — de a gyengébb fajtájából való). Lássunk csak egy-két szemelvényt, péleául: Fényes nap ragyog az égen Ide jut a sugara De az én rózsám két szemében Van az ég legszebb csillaga. Csak természetesen pontosabb helymeghatározás kívántatnék, hogy a horizonton vagy zeniten át-e, vagy az égi szélesség és égi hosszúság hanyadik foka között van ez a legszebb csillag, mert kétségtelen, hogy a csillagvizsgálók puszta kíváncsiságból is az observatóriumok öszszes teleszkópjait arra irányítaná, hogy meglássák, hogy melyik hát az a legszebb csillag az eddig megszámlált 125 millió csillag között ? Nem kevesebb merészséggel bánik a fénysugarakkal a következő vers is: Biró uram, bevádolok valakit Mert a szeme, szeme fénye megvakít. A t. poéta ur persze nem tudja azt, hogy a megvakitást a biró ur súlyos testi sértésnek fogja minősíteni, mely bevádolás nélkül is hivatalból üldözendő cselekményt képez s ezért a rózsáját a büntetőtörvénykönyv háromszáz nem tudom hanyadik §-a szerint 5 évig terjedhető börtönnel fogja büntetni. S mikor a nóta azt kérdi, hogy: Hány csillagból van a szented Zsófikám ? Hogy egy egész menyországgal ragyogsz rám a megszámlálásra Pons urat kellene felkérni, aki arról lett híressé, hogy mint a marseillesi csillagvizsgálónak a kapusa, sokkal több ismeretlen csillagot fedezett fel és számlált meg, mint Thuli az intézet akkori igazgatója. S ha már a Zsófika szemének a sugarai egy egész menyországgal képesek ragyogni, az ilyen fénysugarakról még a csillagász phyzikus urak is kénytelenek elismerni s készséggel ismerik el, hogy ezek az igazi s igazán - ellenállhatatlan fénysugarak. FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert, kellemes izű, természetes ===== hashajtószer- =====