Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-20 / 85. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 85-ik számához költségvetést, mert azon több-szükségleteket, melyek a mérleg ilyen alakulását idézték elő, kellő megfontolás után a törvényes formák betartásával maga a képviselőtestület határozta el, mert ezen határozatok a község fokozott előrehaladását mozdítják elő, mert az uj befektetések a polgárok adófizetési képességének teljesítőképességét fokozzák s mert végül a jövő évi községi pótadó emelkedést csak időlegesnek tartjuk s tisztán áll előttünk a helyzet, hogy már a legközelebbi jövőben adócsökkenés fog elÖállani. Iparkiállitás tíékóscsabán. Az ipartestület elöljárósági ülése. A csabai ipartestület elöljárósága csütörtökön délután ülést tartott. Az ülésen nagyfontosságú és az érdekelt körökben bizonyára örömmel üdvözölt kérdés került napirendre: egy Csabán megtartandó iparkiállitás eszméje. A gazdaságilag és iparilag egyaránt üdvös terv megvalósulása elé nem gördül semmilyen elháríthatatlan akadály, amint már ezelőtt évekkel tapasztaltunk, amikor jó hírnévnek örvendő iparosaink a Vigadóban hevenyészve rendezett bazárszerü kiállítással is elismerést szereztek mind maguknak, mint kiállított produktumaiknak. Annál inkább lehet most remény egy anyagilag és erkölcsileg fényes sikert eredményező kiállításra, amikor 4—5 év múlván óriási lépéssel haladt előre iparunk. A tervezett iparkiállitás sikerét csak biztosítaná továbbá az a körülmény, hogy tervezését egybekapcsolnák a békésvármegyei gazdasági egylet termény-, állatés gazdasági gépek kiállításával. Pártolásra és dicséretre érdemes ez az eszme, amelyet az ipartestület elöljárósága csütörtöki ülésén megpendített. De hogy az ige testet öltsön, ahhoz nem elegendő frázisos jelszavak hangoztatása, hanem a pártolással módot kell nyújtani az iparosoknak és a kiállító közönségnek egyaránt. S ha . a nagyközönségben is meg van a törekvés, amely az ipartestület elöljáróságának szándékában megnyilatkozott, ugy a tervezett kiállítás sikere előre is biztosítva van. Egyébként is a kiállítás határidejéig, az 1906. év derekáig, elegendő idő van megmozdítani minden követ a siker biztosítása érdekében. Az életre való eszmét a csütörtöki ülésenRosenthal Ignác,az ipartestület elnöke terjesztette elő. Bejelentette az elöljáróságnak, hogy ennek megbízása folytán puhatolózott az iparoskörökben, hogy ott mennyiben nyilvánul meg az óhaj a kiállítás létesítése iránt. Az érdeklődés kellő mértékben megvan, a kiállítást is óhajtják, bár ugy találta, hogy a vállalkozási kedv nem elegendő. Azonban régi és tudott dolog, hogy legnehezebb az iparosság közönyét megtörni s reményét fejezte ki, hogy a csabai iparososztály által kiállított termékek bizton megállják a maguk helyét. Hangoztatta végül, hogy a kiállítás rendezésénél számot kell vetni a rendezőség tetterejével s a költségekkel is. Ennélfogva azt a javaslatot terjesztette az elöljáróság elé, hogy a kiállítás kérdésének végleges eldöntése fölött határozzon a közgyűlés, a hová az elöljáróság a kérdés minden részletét megvilágító előterjesztést tesz. Miután az elöljáróság ilyen értelemben meghozta határozatát, kimondta, hogy az aradi kereskedelmi és iparkamara kerületébe tartozó és az e hó 29-ik és 30-ik,napjain megtartandó iparosnagy gyűlésre, amelyen mint már jeleztük, G e 11 é r i Mór, Horváth János dr., E d v r Illés László ós A c h i m János tartanak szakelőadásokat, képviseltetni fogja magát. Ezen a kerületi iparos nagygyűlésen a csabai ipartestület képviseletében résztvesznek: R os e n t h, a 1 Ignác, Wagner József, A « h i m János, Uhrin András, ifj. Horváth Mihály, Szihelszky József, K i s z e 1 y Pál, Kován Endre és T u r c s á n Pál. E küldöttséghez azonban csatlakozhatnak még s ez ipartestület elnöksége ezúton is felkéri mindazokat, akik részt akarnak venni a küldöttségben, ebbeli szándékukat csütörtökig közöljék az ipartestület jegyzőjével. A jelentések kerültek ezután napirendre, amelyből közöljük, hogy a pénztári forgalom az elmúlt hónapban be! vételben 373 kor. 64 fillért és kiadásban 203 koronát tüntet föl. A testületi tagok száma 779; elszerződtettek 20 tanoncot, felszabadult 19 tanonc és szerződésfelbontás 6 esetben fordult elő. Ezzel az ülés több kisebb jelentőségű átirat és megkeresés tudomásul vétele után befejezést nyert. Felfedezett testvérgyilkosság. Amit a boszú kiderít. Egy elvetemült gyilkos került a héten a földi igazságszolgáltatás kezére. Egy gyilkos, akinek homlokán ég a Kain bélyeg. Egy bűntársa segítségével hat hónappal ezelőtt, május 15-én éjjel borzalmas módon meggyilkolta testvérbátyját, aki iránt évek hosszú sora óta engesztelhetlen gyűlölettel viseltetett. Az emberi mivoltából kivetkőzött gyilkos oly ügyesen tudta elpalástolni a gyükosságot, félrevezetni a vizsgálatot vezető hatóságot, hogy el bírta magától hárítani a szörnyű bűnnek még a legkisebb gyanúját is. Igy történt, hogy gyilkosságra vezető nyom nem lévén, a hatóság is öngyilkosságot állapított meg. Régen elfeledték az esetet és örök titok marad az égbehiáltó bün, ha két csendőrnek gyanút nem fog a szive és nem nyomoznak saját kezdeményezésükből, mindenféle parancs, utasítás, megbizás nélkül. Fáradhatlanul nyomoztak és az eredmény nem maradt el. Fölpattantották a nagy titkot. Ugyanaz a bosszú játszotta kezükre a gyilkosokat, amelyik sírba tette a meggyükolt testvért. A felfedezett rémes testvérgyilkosságról a következő részletes tudósításunk szól. Öngyilkosság a nagymegyeri tanyákon. Ez év május 18-án történt, hogy a Csabához tartozó nagymegyeri tanyákon, C s u 1 i k Pál csabai fiatal földmivest felakasztva találtak lakásán. Az esetről azonnal jelentést tettek a rendőrhatóságnak, a mely megejtette a köteles vizsgálatot, de semmi gyanús nyomot nem vett észre. Az ablakok be voltak zárva és be volt zárva az ajtó is belülről. Csulik Pál holttestét megvizsgálták, de mivel az orvosok a külerőszaknak még csak nyomát sem észlelték rajta, nem tartották szükségesnek a boncolást. A gyilkosság tehát nem derült ki, holott maguk a gyilkosok, a szerencsétlen ember testvéröcscse, Csulik György és Csulik bérese, a 18 éves Dolog Illés kristyói születésű román suhanc jelentették az esetet a rendőrségnél. A legnagyobb lelki nyugalommal ugy adták elő az esetet, hogy feltűnt nekik Csulik Pál hosszas elmaradása. Beakartak tehát menni a lakásába, mert rosszat sejtettek. És sejtelmük nem csalta meg őket, mert az ajtót zárva találták ós az ablakon át vették észre, hogy Pál felakasztotta magát. Akkor a vizsgálat meg is állapította, hogy Csulik Pál legalább három nappal a felfedezés előtt múlhatott ki. Két csendőr nyomoz. Csulik Pált ezek után a hatóság is öngyilkosnak minősítette és mint öngyilkost is temették el. A nagymegyeri tanyavilág képe pedig csak nem változott meg, mint ahogy a világ sem fordult ki a sarkából. Micsoda egy emberhalál, a mikor mindennapon tízezren születnek ós tízezren halnak el! Es ki volt Csulik Pál ? Nem volt sem miniszterelnök, sem gróf, de még csak egyszerű hivatalnok ember se. Ki emlegesse ' hát a föld egyszerű fiát közvetlen hozzátartozóin kivül? De mégis emlegette valaki. Két békési csendőr : Bod ó Ferencz őrvezető és Puholyák József közlegény. Ők nem tudtak megnyugodni abban, hogy Csulik Pál önkezével vetett véget életének. És föltevésükben nem is csalódtak, mert a tanyavilág megmozdult és rejtelmesen kezdett suttogni a Csulik Pál titokzatos haláláról. Talán eleinte a tanyatakaró ákácosok lombja, a fűszálak, útszéli fák, virágok kezdtek suttogni, majd később az emberek is. Azt suttogták, hogy Csulik György és Dolog Illés ölték meg Csulik Pált. Később már valami bűnös lányfélóről is suttogtak. Az a hir járta, hogy Dolog Illésnek volt egy szeretője,. aki egyébként nem viseltetett iránta valamelyes példás hűséggel, mert a többi környékbeli béreseket is épp ugy részesítette kegyeiben, mint Dolog Illést, aki a viszony kezdetekor elmondta a szeretőjének, hogy Csulík Györgygyei hogy és mint tették el láb alól a félkegyelműt. Mert igy hivták Csulík Pált, akinek nem egészen volt rendén az elméje világa. Mikor .Dolog 'Illés: hirét "vette, hogy kedvese megcsalja őt, szemrehányást tett a lánynak. De szemrehányást tettek a bűnös teremtésnek'könnyelműségért mások is s ekkor a lány ilyenformán védekezett : — Az, hogy én megcsalok valakit, az nem bün. Sokkal nagyobb bűn a ! gyilkosság. A szeretőm pedig azt cselekedte, amikor Csulik Györgygyei megölte a gazdáját. A hir pedig terjedt, terjedt és eljutott a nyomozó csendőrök fülébe is. A gyilkosság napfényre derül. Szerdán hajnalban történt, hogy a nyomozó békési csendőrök megjelentek a nagymegyeri tanyán és vallatóra fogták Dolog Illést. Az őrvezető szuronyszegezve lépett eléje és parancsoló hangon rivalt rá: — Valld be, hogy mit tettél ? A halálra rémült béres eleinte habozott, de mikor látta, hogy a csendőrszurony melléhez ér, rimánkodni kezdett, hogy irgalmazzanak neki, mindent bevall. Ugy is történt. Dolog Illés ezután igy adta elő a szörnyű gyilkosság részleteit : Csulik György ez év május 15-én késő este megindult Dolog Illéssel a bátyja tanyája felé. A béresnek feltűnt ez a késői látogatás, aminek mégis kérdezte az okát. Csulik Pál azzal felelt, hogy : Megölöm a bátyámat. Erre Dolog vonakodi kezdett, hogy ő akkor nem megy, de gazdája azzal fenyegette, ha nem követi, őt akasztja fel. Dolog megijedt és most már szó nélkül követte Csulik Pált, aki, mikor Csulik György tanyája elé értek, ráparancsolt a béresre, hogy kopogtasson be az ablakon. Ezt meg is tette a béres, mire a gazda kiszólt : Ki az ? Mit akartok ? — Mink vagyunk, baj van, — mondta a béres, akinek hangjára ráismert Csulik Pál és ajtót nyitott. Az éjszaka látogatói a kemence padkájára ültek le, a gazda pedig az ágy szélén ült. Csulik György alig ért be, azzal az ürügygyei, hogy kimegy az udvarra, fölkelt a padkáról és menetközben a semmi rosszat sem sejtő bátyjához ugrott, torkon ragadta és elkezdte fojtogatni. Majd az ágyra nyomta a segitségért és kegyelemért rimánkodó testvért és rákiáltott a béresre, hogy menjen és kötözze meg a „félkegyelmű" kezeit. A béres még ekkor is könyörgött gazdájának, hogy ne fojtsa meg testvérét és ne kivánja, hogy segítségére legyen a hóhéri munkában. De hiába volt minden rimánkodása, mert a fenevad rákiáltott: — Ha azonnal nem segitsz, téged akasztalak fel! Erre Dolog hátrakapta a jajveszéklő ember kezeit, amelyeket a lábaival együtt összekötözött "Csulik György és az ifyen formán tehetetlenné tett embert a padkára dobta. Az áldozat még ekkor is j könyörgött a lelketlen testvérnek, hogy j ne ölje meg. A fenevad Kainnak azonban ekkor már elborult az elméje, megkövesült a szive, amelyből az irgalomnak, testvéri szeretetnek utolsó atomja is kiveszett. Hurkot kötött a nyakára, a béres fölemelte lábainál fogva és a következő pillanatban Csulik Pál holtan ssüngött alá a falba vert szögről. Amikor a gyilkosok befejezték a tióhéri munkát, Csulik György leoldozta iz áldozat lábáról és kezeiről a kötelet 5s tüzetesen megvizsgálta, vajon a köteékek nem hagytak-e maguk után valamelyes külsérelmi nyomokat. Miután irról győződött meg, hogy nem látszanak nyomok, amelyek árulójává lehetnének, Csulik György kiment az udvarra, i béres pedig belülről magára zárta az íjtót és ablakon mászott ki, amelyet íztán kívülről való rázással zárták be. Ez csak csukló-zár rendszernél lehetséges és ez vezette tévútra a vizsgálat imbereit. A testvérgyilkos Kain elfogatása. B o d ó Ferencz és P u h o 1 y á k József ezután vasra verték a gyilkos bélest és megindultak vele a csendőraktanya felé. Útközben szembe jött veük kocsin a testvérgyilkos Csulik 3yörgy, aki hazafelé igyekezett. De mitor meglátta a csendőröket és vasravert jéresét, leugrott kocsijáról és nekivágott i földeknek. Puholyák azonban észrevette és üzöbe véve, csakhamar el is fogja. A gyilkosok Csabán. A lelketlen gyilkosokét csütörtökön délután szállították be a csa'oai kir. járás• bíróságra, ahol azonnal vallatóra fogta i őket Murinyi Andor vizsgálóbíró. A • gyilkosok beismerő vallomást tettek. r Dolog azzal védekezik, hogy gazdája kényszerítése folytán vett részt a hói héri munkában. Azt vallja továbbá, hogy a Csulik testvérek mindig ellenséges viszonyban éltek, sőt néni egyszer ; tettlegésre is került köztük a sor. Való. szinü azonban, hogy a meggyilkolt vagyonára is áhítozott a testvérgyilkos, amelyet ilyenformán vélt elérhetni. A testvérgyilkos Csulik, mint felakasztott testvére, vékony termetű, cingár, erőtlen emberek. A* gyilkos most . 23 éves és februárban volt az esküvője. A felesége feltűnő szép menyecske, aki korán jutott férje lelketlensége folytán • boldogtalanságra. A rémes testvérgyilkosság ügyében folyik a vizsgálat, s amint befejezést nyer, a gyilkosokat beszállítják a gyulai kir. ügyészség fogházába.'Egyidejüleg a vizsgálóbíró a tényállás teljes valódiságának felderítése céljából a napokban el fogja rendelni Csulik Pál holttestének ekszhumálását. A „Békásmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. A vita-rendező bizottság nagyon aggódik, vájjon elmondja-e Eötvös Károly a mára igért beszédet. Bizton a Dunaparton sétál és gon; dolkodik, véli Kubik Béla. Majd beI jön idejére. Addig pedig Darányi Ferenc és , Udvardy Ferenc, a néppárt katonái akarják kihúzni az időt. A karzatokról figyelmes hallgatóságuk van: a vidéki papok, akik a katolikus nagygyűlésre jöttek Budapestre. Hogy az előadó, Rosenberg Oyula elutazott, róla esik szó. Mert a helyettesítésére négy képviselő van kirendelve. Aztán sok szó esik a folyosón a "tegnapi nagy perről ós a kormánypárti részeken nagy az öröm a miniszterelnök fényes győzelmén. Az elnök megnyitva az ülést, javasolja, hogy az interpellációkra fél két órakor térjenek át. Ezután áttértek az olasz provizórium folytatólagos tárgyalására. U d v a r y Ferenc : Csak az általános kérdésekről akar beszélni, mert nem akarja hosszú ideig lekötni a parlament figyelmét. A kormány olyan törvénytelenséget követett el az olasz provizórium megkötésével, amilyenre senki sem számított. Darányi Ferenc : A ma divó szabadelvüség rendszere, hogy nem a nagy közönség érdekeit nézik, hanem egyes csoportokét. A magyar gazdákra káros a törvénytelenül létrejött szerződés. Eötvös Károly: Kötelességének tartja, hogy a vita mai stádiumában felszólaljon. Feladatának tartja, hogy a tiszta kérdést, melyet a kormánypárt homályba akar burkolni, világosan megmagyarázza. Mit érnek a paragrafusok és a törvények, ha nem tartjuk meg azokat ? (Ugy 1 van ! a baloldalon.) A miniszterelnök múltkor egy asztaltársasági vacsorán azt mondotta, hogy a mai fiatalság ledér, könnyelmű és felületes. Hát milyen legyen a mai fiatalság, ha Nagy Ferenc és Ballagi Géza a jogtanáraik? (Zajos derültség.) Az ellenzéknek hazafias kötelessége a törvénytelenséget megakadályozni, ha ezt nem teszik, ugy gazemberek. (Zajos taps a baloldalon.) Eövös Károly után Hieronymi beszélt s azt mondotta, hogy amikor a kormány elfoglalta helyét, az országban nagy zavarok voltak s a szerződést megkellett kötni. A miniszter beszéde után ismét szünet volt, majdE ötvös Károly magyarázta félreértett szavait. Végül S z ü 11 ő a Mura kiöntése, L e n d 1 a buziási vallásalapból eltűnt összeg dolgában interpellált. T a 11 i á n az interpellációra azt felelte, hogy ez ügyben már intézkedett. Berzeviczy kultuszminiszter később felel. Megszökött a büntetés elöl. Sos kúriái biró, ki az aradi'S/.etfisíéle bűnös manipulációban segédkezet