Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-09 / 82. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 80. számához. Utasok. Irta: Lux Terka. Szép, csöndes, meleg szeptemberi délután volt s szemben a mezőkkel, a bidegkuti állomás perronján egy elegáns fiatal nő sétálgatott. Szép szőke, sugár leány volt, finom sötétkék utazóruhában, merész, hideg pillantású zöldes-barna szemekkel s ami a legjellegzetesebb volt az ai'cán, az a szája és az orra között meghúzódó két vonás, amely vagy a gonosz, vagy a sokat siró asszonyok arcán van meg. A levegő tele volt az ősznek saját­ságos, lemondó illatával, amely hasonlít az elégetett illatszerhez. Az ég olyan kék, mintha lazulit zománccal lett volna bevonva s a levegő mozdulatlan, meleg csöndjére talán fehérruhás angyalok vi­gyáztak fel, kezükben olajággal. A kis állomáson nagy csönd volt. A gyorsvonat egy negyedóra előtt ment el s a személyvonat indulásáig volt még jó másfél óra. Az állomásfőnök előkelő tartású, ma­gas, őszülő hajú ember. — Az első pil­lantásra meg lehetett róla állapítani, kvittirozott katonatiszt, — az iroda ajtaja előtt ült és kíváncsian fixirozta az elegáns szőkét. Mellette egy óriási ulmi dogge feküdt a földön s a váróterem mellett, egy primitív kis szaletliben, három utazó cigány unalmában muzsikált. Nagyon halkan és olyan művészet­tel húzták a szebbnél-szebo nótákat, hogy az elmélyedve sétáló leány hirtelen egy papirospénzt vett ki az erszényéből, s mi­kor a szaletli előtt elment, ledobta az asztalra, a cigányok elé. Azután leült egy akácfa alá egy padra, s amint a levegőtől megmámorosodva lehunyta a szemét, egy bolond gondo­lata támadt. Az, hogyha mai napra nem érdemes egy másikat várni, s jó volna meghalni. A cigányok szünet nélkül játszottak. Olyan volt a muzsikájuk, mint alkonyat­kor a fecske csicsergése benn a fészek­ben s látszott a szemükön, hogy már nem unalomalomból, hanem igaz jókedvvel játszanak az ismeretlen szép leánynak. Ez a nagyon finom mulatozás tetszett \ az állomásfőnöknek. Katonavér volt és sokat mulatott valamikor bohém társa­ságban s voltak pillanatai még most, évek múlva is, amikor a művészi dolgok quint „eszenciáját f ü tudta itatni a lelké­vel. ( is álmodoz, > hallgatott s észre re ve j, miko 1" állomás előtt egy óleiy ris hom- kocsiról leugrott a hidegKuti földi .'ÓV^ báró Deér. A íutyája tette rá i g>o tessí, A hatalmas, z'ép, foltosszeri 5 .állat, vigan szaladt 3. b <xjl •o ;LŐ, aki szeretettel ütögette a kutya fejét, s odaköszönt a gazdájának: j — Jó napot, főnök úr ? Mit csinálnak ? J Az állomásfőnök mosolyogva muta­tott a cigányokra. — Mulatunk. A báró a cigányokra iigvelt. — Szépen játszanak a zsiványok,— mondta, s aztán az akácfa alat, ülő nőre mutatott. — Hát ez ki ? Az fvállat vont. — A gyorsvonatról szállt le az imént, s azóta itt van. Szép dáma. Lássuk! mondta a báró, s karonfogva a főnököt, füttyentett a ku­tyának, s elsétáltak a pad előtt. Az ismeretlen nő e percben felné­zett, mire a báró meglepetten állt meg, s azután elkacagta magát. — Micsoda véletlen! Mit csinál itt maga, Margit? A Margitnak nevezett egy percig gondolkodva nézett a báró arcába, s aztán ő is felkacagott. — Deér báró ! — mondta vidáman, Beh régen nem láttam! Hogy én mit csinálok itt? Csókolózom a mezők szellőjével, s a zsebeimet tele rakom madárfütytyel és vadvirág illattal. Ez elég magyarázat, ugy-e ? Mutassa be a társát. A báró sokkal több jókedvvel, mint tisztelettel teljesítette ezt a parancsot. — Nagy-Pákay mutatott az ál­lomásfőnökre. A leány kezet nyújtott, s egyszerűen mondta: Dobák Margit, színésznő vagyok. A két férfi letelepedett melléje. Tudják, hogy micsoda stiklit kö­vettem el saját magammal szemben ? kacagott a színésznő. — Kolozsvárig vál­tottani meg a gyorsvonatra a jegyemet, ós ebben a bűbájos szép időben nem tudtam benmaradni a magánzárkámban, s kiszálltam, egy nagyot lélegzeni. Majd a személyvonattal tovább megyek. — Magára ismerek ebben az extra­vaganciában — mosolygott Deér. Egy kis fodormenta-szagért most négy órával tovább ül a magánzárkájában/ Tudok egy pár hasonló stiklijéről magam is és hállottam még egy pár különösebb kedv­teléséről is. Különben — hajólt a leány­hoz — ha megvárná a holnap reggeli gyorsvonatot, s addig az én vendégem lenne, magam se utaznék el ma. A színésznő a kutya fejét simogatta, s az ajánlatra egy cseppet sem ütődött meg. Szép, hideg szemével kémlelve né­zett fel az égre, s kis gondolkodás után bólintot a fejével. Ha a reggel szépsége csak fél folytatása lesz a mai napnak, megérdemli az áldozatot. Tehát a vendége vagyok, Deér. Az állomásfőnök elégedetten csettin­tett nyelvével- s elmosolyodott. Durva mosoly volt, de a színésznő nem vett róla tudomást. A kutya fejét simogatta s a két férfi kíváncsi és vágyó pillan­tással nézte, de egyik sem szólt. Tudja Is­ten, dacára annak, hogy Deér bárónak „adatai" nem ugyan személyes, de mégis pozitív adatai voltak, ebben az olajágos. csupa búbánatos, reszkető alkonyatban mégis olyannak látta a leány szőke fe­jét a sötétülő ákácágak alatt, mintha a lelkéből fehér sugarak futották volna körül lehajtott fejét. A cigányok még mindig játszottak s amint a színésznő most megszólalt, a bárónak, — aki bár vüágfi volt, de sokat lakott falun — nem volt annyira cinikus, hogy a legprózaibb dologból is ne tu­dott volna egy centigramnyi poezist ki­hámozni, úgy tetszett a leány hangja, szava, mint egy megzenesített, titokza­tos legenda. — Mikor még a karban játszottam s a külső kerepesi-úton, a harmadik emeleten laktam egy fodrásznénál, volt egy leány-szomszédom. Ma sem értem, hogy ez az igazán szép, művészlelkű leány, miért volt kénytelen úg y értékesíteni "a szépségét, amint értékesítette, mikor még hozzá úgy zongorázott, mint egy kis Menter s mint egy tizenhetedik század­beli olasz asszony, úgy hárfázott. Ez B leány tavasztól késő nyárig, minden haj­nali három órakor frissen kimosdva, újra fésülködve, egyszerű fehér ruhában bekopogtatott az ajtómon és elmentünk együtt a Dudához, a napfelkeltét nézni. En mosdatlan és kócos voltam, a társam tiszta és sima s az igazán tiszta mégis én voltam s nem tudtam magamnak meg­magyarázni, amig kíváncsian nézegettem az átszellemült arcú bűnös leányt, hogy a lélek hogy tarthatja meg a maga tisz­taságát a bűn között ? A színésznő keze alól nagy csaholás­sal ugrott el az ulmi dogge. Egy fecske repült el előtte, egész alacsonyan a föld­höz, de a kutya csaholására pillanat alatt ismét fenn volt. Az állomás kútjánál valami paraszt ember nagy zörgéssel engedte le a vedret a kerekes kútba s a cigányok abba hagyták a játékot. A két férfi, a báró s a főnök, hallgattak. A színésznő egyenesen ült a lócán, szürke keziyiis kezével egy szál őszi rózsát tép­desett s a szeme pilláján egy köny csil­logott. A báró most felállt s intett a per­ronon álló inasának. — Mihály — szólt csöndesen — ő nagysága reggelig vendége lesz a kas­télyunknak. Te és Biri asszony szolgál­játok ki. Biri asszony — fordult a színész­nőhöz — a boldogult húgom dajkája volt. Most pedig, kedves Margit, jöjjön, hadd ültessem fel a kocsimra, mert a vonat öt perc múlva itt lesz s én el­utazom. Mikor a kocsiból kezet nyújtott a színésznő a bárónak, ez tiszteletteljesen megcsókolta s mindaddig kezében tar­totta a kalapját, mig a kocsi el nem tűnt a szeme elől. Hazai gyártmány! KLEINOSCHEQ SEC Újdonság I Első minőségű pezsgő. MMM TESTVÉREK csász. és kir. udv. szállítók pezsgő pincéi BUDAFOK. wfl meggyőződni! 8/H (A IA Az őszi és téli idényre a legszebb h legfinomabb KWitclS „jfj 5 ZÖVctcH WCg^CZtcH L^ZS = finom franczia flanelekben, blouseszö­vetekben oly dúsan szereltük fel, hogy a leg­messzebbmenő igényeknek is megtudunk felelni. Mf&lV^™ elegáns szövet és csipkefüg­göny, valamint asztal és ágyleritökben, továbbá régi jó hírnévnek örvendő vászon~osztályunkban, boi is a legfinomabb Rumbnrgi vászontól a legol­csóbb pamutvászonig minden minőséget tartunk A nagyérdemű hölgyközönség szives látogatását és pártfogását kérjük, kiváló tiszteletlel Löwy Jakab L. és Társa divatárú nagykereskedése Békéscsabán, Fö-tór = ftiintUHal szíveseit szolgálttnK! .í'-'^tfisSSr Bevásárlási utamból visszatér-, árúházam konfekció-osztálya részére öszi és téli idényre a legújabb divatujdonságok, modelsk, felöltők, gallérod kabátokban, hölgyek és gyermekek részére megérkeztek. jtagy Választl!; a legdivatosabb rubakelméklieo Kiválóan szép ruha-díszei;, csM, szaliagoK cs selymei; Női kelengyék jóság, izlés és kivitel tekintetében minden = versenyen felül = Árúházamat oly nagy és a legutolsó divat szerinti árúkészlettjel láttam el, hogy képes vagyok a legkényesebb igényeket is kielégíteni s aroi fő, á?* íekin­tetéhen is a leg jutányosabbat ====== Szives látogatást és pártfo­gást kér, kiváló tisztelett el Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents