Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-09 / 82. szám

XXXI évfolyam Békéscsaba, 1904. Vasárnap, október hó 9-én 82. szám. EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok néni adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre <3 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám lö fillér. Előfizetni bármikor lehet éunegveden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY Segédszerkesztő : PALATÍNUS JÓZSEF Laptulajdonos: SZIHSLSZXY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Dyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Öntöző esatornák. Békéscsaba, okt. 8. Az Ínséges esztendő következmé­nyeiről való megemlékezések már szinte magukon viselik a sablon bélyegét. Annyi cikk Íródott már, annyi nagy mondás repült már a levegőbe, a­mennyit csak a keleti vér és tem­peramentum ki tud váltani a magyar-, ból. De ez mind nem volna baj csak annak a sok cikknek, beszédnek volna foganatja is. Lehet, hogy a példa hat, lehet, hogy illetékes körök ismét megfeledkeznek arról, amit már régen meg kellett volna valósítani-az országos öntöző csatornákat. Innen-onnan három éve annak, hogy megpendítették az eszmét, hogy az ország termékeny részeit öntöző csatornákkal kell behálózni s ezze\ megszüntetni azt a szégyenletes tényt, hogy Magyarország dús termőföldje kevesebbet hoz, /mint amennyit akár-' melyik idegen ország nyomorúságos, homokos síkságai teremnek. Ez a terv eleinte csekély visszhangra talált, sőt spk helyütt kalandosnak, elérhetetlennek tekintették. Később azon­ban Jagialkozni kezdtek a dologgal a sajtóban, politikai és gazdasági világ­ban egyaránt. Az elmúlt nyár kétségbe­ejtő szárazsága végre megérlelte az öntöző csatornák tervét és ma már azt mondhatjuk, hogy ez a gondolat népszerűvé lett; sőt mi több, kilátás van arra is, hogy a képviselőház fog­lalkozni fog a csatorna-hálózat ügyével és annak megvalósulása előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. De meg kell vallani, e terv nem tekinthető valami uj és eredeti ideának. Mert hiszen az öntöző hálózat eszméje majdnem oly régi, mint a földmivelés maga és nincsen civilizált, gazdag or­szág, ahol az eszme régóta megvaló­sítva ne volna. S nem csupán az újkori nemzeteknél, de már az ókori kultur­népeknél is ez volt a gazdasági fel­lendülés és vagyonosodás első ténye­zője. Tovább mehetünk. Nem volt és nincs sehol olyan mezőgazda­sággal foglalkozó ország, amely nagy­szabású és célszerűen berendezett ön­töző hálózat nélkül gazdagságra, ha­talomra tudott volna szert tenni. S amely országok szegények maradtak, — sajnosan mint mi is, azért maradtak szegények, meri sohasem támadt ben­nük vágy, hogy a természeti erőket okszerűen kihasználják. Es áll ez két­ségkívül nem csupán az öntöző há­lózatokra, hanem mindenféle nagyobb­szerü közmunkálatokra, mert csak azok az országok tudtak meggazdagodni, amelyeknek közvéleménye felfogta, hogy a hasznos közmunkák létesítése a gaz­dasági fellendülés első feltétele, miéit is az ezekre szükséges pénzt kímélni nem szabad, — és azok az országok maradtak szegények, amelyeknek köz­véleménye ezt átlátni nem tudta. Ilyen nemzet vagyunk mi, akik nem tudtuk azt átlátni, hogy a hasz­nos közmunkák azonnal, amint ajk­hoz hozzáfognak, az államra rézve hasznothozók. Illetékes szakférfiak által készített statisztikai adatok iga:olják, hogy a helyes beruházási politika alap­ján felvett kölcsönből a csatornaépí­tésre fordított összegek mindjár a mun­kálatok megkezdése után 10 százalék tiszta hasznot hoznak a kinctárnak. A nemzet mindezeket m.r évekkel ezelőtt beláthatta volna, mieőtt az idei Ínséges esztendő 200 miliő pozitív kárt okozott az országnak. Es be­láthatták volna, hogy ettől a kártól eltekintve, az ország évente kétszer ékkora összegeket is veszít elmaradt haszon alakjában, mert öntöző csator­nák segítségével 500—600 millió ko­rona értékkel is többet tudnánk ter­melni. De viszont tény és igazság az, hogy a csatorna hálózat létesítésétől való eddigi idegenkedés a kormány és parlament indolenciájának vagy szűk látkörü voltának be nem tudható. A kormány és parlament azt teszi, amire I a közvélemény szorítja, s nem köteles megtenni, amit tőle a közvélemény nem kíván. Mivel pedig most már a közvélemény is kívánja a csatorna há­lózatot, több mint bizonyos, hogy a kormány sem zárkózik el megvalósí­tása elől. p.) A Ház megnyitás előtt. Le v é I f ő v áros i m u n ka t á r s u n k tó 1. — Budapest, okt. 8. Október 10-én, hétfőn nyílik meg a parlament. A vakáció vége meglátszik, mert a honatyák egyre többen gyülekez­nek a fővárosban. És most a legaktuáli­sabb kérdés az, hogy mi lesz a kormány­nak a parlament foglalkoztatására vonat­kozó- terve. A legtöbbjét és legiontosabbjait a Ház elé kerülő ügyeknek már jeleztük e helyen, ugy amint azt a vakációzó politikai világ tárgyalta. Természetesen a hangulatok és kilátások időről-időre változnak, mert csalfább és furfangosabb asszonyság a kerek földön nem létezik a politikánál. A holnap politikájáról biz­tosat beszélni annyi, mint elhinni a kár­tyavető cigányasszony jósmondásait. De amint néha a vak koldus is talál krajcárt: Fáraó kormosképü ivadékának is beválik a jóslata. Természetesen, nagy ritkán és véletlenül. Ily formán áll a dolog a holnap politikájának a tárgyalásánál. A vélemény ma az, hogy a Ház első ülésén csak formalitások lesznek, mert az első ülésnek a tárgya a követ­kező ülés napirendjének a megállapítása lesz. Az első ülésen az elnöki előter­jesztéseket, kérvényeket mutatják be, továbbá jelentést tesz az elnök az újon­nan megválasztottakról. Az első ülés érdemleges tárgyául emlegetik továbbá az oiasz kereskedelmi szerződésre vo­natkozó provizoriumos egyezményt. Szakminiszterek is terjesztenek elő ja­vaslatokat. A legnagyobb kíváncsiság persze azon kérdés körül forog, hogy müyen lesz a kormány taktikája. Ez természe­tesen aszerint fog igazodni, hogy milyen lesz a parlament hangulata. Valószínű, hogy megmarad ama terv, mely szerint már a jövő héten benyújtja a kormány az 1905. évi 'költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot, amelylyel egyelőre a pénzügyi bizottság foglalkozik majd. De nemsokára azután benyújtják a jövő év első négy hónapjára szóló indemnitási javaslatot is, hogy abban az esetben, ha a költségvetés tárgyalása hosszúra nyúlna, a kormány indemnitást kaphasson. A véderő revizió előterjesztését a kormány ezidénről elhalasztotta, miután a reform terveivel még nincsenek készen az ille­tékes kormányok. A népoktatásügy ren­dezéséről szóló kultuszminiszteri javas­lat csak abban az esetben kerül sorra, hogy ha annak gyors elintézését a pár­tok biztosithatják. A kormány minden taktikai tervé­nek a végén pedig ott van a házszabály revizió kérdése, az az indítvány, amit Békésmegyei Közlöny tárcáj,a. Emléksorok világhír az, mit én kivánok ; KicsinykeNmK 3 az embersziv csupán, Amely nagy termeket be nem világit. Egy kis kedves családi kört talán. Világíts ott, hot 'joldogságot adhatsz, Hol lángodat vili3, f uÍJ a e l­Zengj ott, ahol szive d hangját S visszhangul rí ezernyi sziv felel. Az emberileg a végtelenbe zúgva Elvész, rínémul, elhal nyomtalan, Csak az a láng, csak a hang ér célhoz, Melynek visszfénye és visszhangja van ! II. Időben élünk, mulandók vagyunk, Elporlik egykor szivünk, főnk, agyunk S mi megmaradt, mint illat a virágról A szép, mit alkotánk ! Ha élni vágyói Az anyagon túl, amely elenyész : Az ideál dicső korába nézz ! Hozz onnét egy virágot : annak szirma A siron túl is él s reá van irva Egy élet szép ábrándja, lélek tükre, Mely fényt vett túlvilági életünkre. Krónikás írások. / - A „Békésmegyei Közlöny" fedeti tárcája. ­Irta : Palatínus jzsef. VII. Gyulavár-jud«spénz. A gyulai ember í>púgy évődik a :sabaival, mint a kcskeméti civis a íagykörösivel. Mindgyik városbeliek­íek van valamely^ gyöngéje, ami­ül néha veszedelies nagy méregbe íurul. Például qppen elengendő a Hódmezővásárhely kálomistának annyit noudani, hogy: föltették kigyelmetek téléi a libának Í csőrire a zöld pápa­szemet, hogy füvet legeljen a hóban." Ezért a tréfás mondásért éppúgy meg­:lönge«k Hódmezővásárhelyen a tréfáló­íót, min. Dorosmán ezé-t: „Becsukták a szamar<t a kamrába, hogy egeret fogjon," vagy Tápén ezéi, : „A gányók elvették a padlás'yuktov, n e} 1 0„. y a szúnyog leszálljon." Vannat olyan mondáso^, melyekért a gyulai emoer gurul dühbe és versa a csabai. A napokban is ilyesmh, tra k_ tálta egymást a fehérasztaleknál , csabai é? egy gyulai polgár Ártatkh, mérgelődéssel nevettek egymás mókáin, de leg-íikább azon, hogy stjiogysem tudta egyik a másikát lefőzni.Végre a csahii ezt vágta a gy ulai szembe: Mar szomszéd megengedjen, de én olyan városba nem laknék, amely egykor judáspénzül szolgált. Már mint Gyula? — kérdezte a gyulai ember. Az bizony ! erősítette £ csabai. No hát én azt nem hiszem, akár esik rosszul, akár nem szomszédnak, mondta a gyulai. De a csabai se hagyta magát. No hát akkor elhitetem. Hallgassa meg a történetét: Ulászló király halála után koronás uralkodó nélkül állt az ország, mely ezidőben hadat viselt a németekkel. Az özvegy királyné Lajos nevü fiát, a ké­sőbbi tragikus véget ért II. Lajost sze­rette volna trónra juttatni, mig az ország hangulata az elhalt Korvin János fiát, Kris­tóf herceget óhajtotta királyának. Kristóf herceg akkor Horvátországban volt, ahol Török Imre nevü főúr házánál nevelke­dett testvéreivel. Az özv. királyné tudta, hogy ha Kris­tóf herceg felnő, a magyarok trónra eme­lik. Magához hivatta hát Török Imrét, aki ebéd után imigyen nyilatkozott a királynénak Korvin János gyermekeiről: Ha Isten megtartja őket, igen ha­talma,^ lesznek, különösen Kristóf her­ceget eregetik g S anyagy.ir nép király­nak kivánje öt — Hát az én Lajos fiammal mit akarnak a magyarok ? — kérdezte a ki­rályné. A te fiadnak azzal kell megelé­gedni, amivel az én uram, Korvin Já­nos is beérte világéletében. A királynét módfelett elkeserítették Török Imre szavai. Amint vendége tá­vozott, rögtön összehivatta hű tanácsosait és eléjük terjesztette nagy bánatát, fia jö­vője felett való aggodalmát. Majd föltette nekik a kérdést, hogy milyen uton-módon lehetne Lajos hecegnek biztosítani a trónt és ártalmatlanná tenni Kristóf herceget. A tanácsosok nagyrésze Báthori Ist­ván kanceJlér uram indítványát helye­selte. Szólott pedig az ugy, hogy el kell tenni láb alól Korvin János gyermekeit. A királyné először megborzadt a gyil­kosság gondolatára. De mentül többet foglalkozott a sötét tervvel, annál inkább megbarátkozott vele. Végre elhatározta, hogy újra meghívja lakomára Török Im­rét és szépszerével ráveszi a gyermekek elpusztítására. Ugy is történt. Török Imre megje­lent a királyné lakomáján. Mikor mái­eléggé lángolt Török uramnak arculatja a nemes bortól, a királyné saját szobá­jába hivatta és ott négyszemközt igy szólott hozzá rimánkodó hangon: Édes jó uram, ha eltudod veszi­. - .- -^A^^iiMW K'f^^wi n.TlB | Sirolin f legki úgymint fkiválób tanárok és orvosoktól mint h^hatós szer: tüdőbeteg,M , féffZŐSZervek hurutos báláinál í int idült bronclntis, wanarhurot ós különös,. ^ *<Skn4l influenza után ajánitatik * Q meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja Köhögést és a köpstet és me á 3, iate a . éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a ' gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban vegenk.nt 4 koronáért kapüató. ? ig y ink, hogy minden üveg alanti céggel legyen eUátva* F. Hoffmn-Lan Roche & Co, v « vár Basel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents