Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-09 / 82. szám

XXXI évfolyam Békéscsaba, 1904. Vasárnap, október hó 9-én 82. szám. EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok néni adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre <3 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám lö fillér. Előfizetni bármikor lehet éunegveden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY Segédszerkesztő : PALATÍNUS JÓZSEF Laptulajdonos: SZIHSLSZXY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Dyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Öntöző esatornák. Békéscsaba, okt. 8. Az Ínséges esztendő következményeiről való megemlékezések már szinte magukon viselik a sablon bélyegét. Annyi cikk Íródott már, annyi nagy mondás repült már a levegőbe, amennyit csak a keleti vér és temperamentum ki tud váltani a magyar-, ból. De ez mind nem volna baj csak annak a sok cikknek, beszédnek volna foganatja is. Lehet, hogy a példa hat, lehet, hogy illetékes körök ismét megfeledkeznek arról, amit már régen meg kellett volna valósítani-az országos öntöző csatornákat. Innen-onnan három éve annak, hogy megpendítették az eszmét, hogy az ország termékeny részeit öntöző csatornákkal kell behálózni s ezze\ megszüntetni azt a szégyenletes tényt, hogy Magyarország dús termőföldje kevesebbet hoz, /mint amennyit akár-' melyik idegen ország nyomorúságos, homokos síkságai teremnek. Ez a terv eleinte csekély visszhangra talált, sőt spk helyütt kalandosnak, elérhetetlennek tekintették. Később azonban Jagialkozni kezdtek a dologgal a sajtóban, politikai és gazdasági világban egyaránt. Az elmúlt nyár kétségbeejtő szárazsága végre megérlelte az öntöző csatornák tervét és ma már azt mondhatjuk, hogy ez a gondolat népszerűvé lett; sőt mi több, kilátás van arra is, hogy a képviselőház foglalkozni fog a csatorna-hálózat ügyével és annak megvalósulása előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. De meg kell vallani, e terv nem tekinthető valami uj és eredeti ideának. Mert hiszen az öntöző hálózat eszméje majdnem oly régi, mint a földmivelés maga és nincsen civilizált, gazdag ország, ahol az eszme régóta megvalósítva ne volna. S nem csupán az újkori nemzeteknél, de már az ókori kulturnépeknél is ez volt a gazdasági fellendülés és vagyonosodás első tényezője. Tovább mehetünk. Nem volt és nincs sehol olyan mezőgazdasággal foglalkozó ország, amely nagyszabású és célszerűen berendezett öntöző hálózat nélkül gazdagságra, hatalomra tudott volna szert tenni. S amely országok szegények maradtak, — sajnosan mint mi is, azért maradtak szegények, meri sohasem támadt bennük vágy, hogy a természeti erőket okszerűen kihasználják. Es áll ez kétségkívül nem csupán az öntöző hálózatokra, hanem mindenféle nagyobbszerü közmunkálatokra, mert csak azok az országok tudtak meggazdagodni, amelyeknek közvéleménye felfogta, hogy a hasznos közmunkák létesítése a gazdasági fellendülés első feltétele, miéit is az ezekre szükséges pénzt kímélni nem szabad, — és azok az országok maradtak szegények, amelyeknek közvéleménye ezt átlátni nem tudta. Ilyen nemzet vagyunk mi, akik nem tudtuk azt átlátni, hogy a hasznos közmunkák azonnal, amint ajkhoz hozzáfognak, az államra rézve hasznothozók. Illetékes szakférfiak által készített statisztikai adatok iga:olják, hogy a helyes beruházási politika alapján felvett kölcsönből a csatornaépítésre fordított összegek mindjár a munkálatok megkezdése után 10 százalék tiszta hasznot hoznak a kinctárnak. A nemzet mindezeket m.r évekkel ezelőtt beláthatta volna, mieőtt az idei Ínséges esztendő 200 miliő pozitív kárt okozott az országnak. Es beláthatták volna, hogy ettől a kártól eltekintve, az ország évente kétszer ékkora összegeket is veszít elmaradt haszon alakjában, mert öntöző csatornák segítségével 500—600 millió korona értékkel is többet tudnánk termelni. De viszont tény és igazság az, hogy a csatorna hálózat létesítésétől való eddigi idegenkedés a kormány és parlament indolenciájának vagy szűk látkörü voltának be nem tudható. A kormány és parlament azt teszi, amire I a közvélemény szorítja, s nem köteles megtenni, amit tőle a közvélemény nem kíván. Mivel pedig most már a közvélemény is kívánja a csatorna hálózatot, több mint bizonyos, hogy a kormány sem zárkózik el megvalósítása elől. p.) A Ház megnyitás előtt. Le v é I f ő v áros i m u n ka t á r s u n k tó 1. — Budapest, okt. 8. Október 10-én, hétfőn nyílik meg a parlament. A vakáció vége meglátszik, mert a honatyák egyre többen gyülekeznek a fővárosban. És most a legaktuálisabb kérdés az, hogy mi lesz a kormánynak a parlament foglalkoztatására vonatkozó- terve. A legtöbbjét és legiontosabbjait a Ház elé kerülő ügyeknek már jeleztük e helyen, ugy amint azt a vakációzó politikai világ tárgyalta. Természetesen a hangulatok és kilátások időről-időre változnak, mert csalfább és furfangosabb asszonyság a kerek földön nem létezik a politikánál. A holnap politikájáról biztosat beszélni annyi, mint elhinni a kártyavető cigányasszony jósmondásait. De amint néha a vak koldus is talál krajcárt: Fáraó kormosképü ivadékának is beválik a jóslata. Természetesen, nagy ritkán és véletlenül. Ily formán áll a dolog a holnap politikájának a tárgyalásánál. A vélemény ma az, hogy a Ház első ülésén csak formalitások lesznek, mert az első ülésnek a tárgya a következő ülés napirendjének a megállapítása lesz. Az első ülésen az elnöki előterjesztéseket, kérvényeket mutatják be, továbbá jelentést tesz az elnök az újonnan megválasztottakról. Az első ülés érdemleges tárgyául emlegetik továbbá az oiasz kereskedelmi szerződésre vonatkozó provizoriumos egyezményt. Szakminiszterek is terjesztenek elő javaslatokat. A legnagyobb kíváncsiság persze azon kérdés körül forog, hogy müyen lesz a kormány taktikája. Ez természetesen aszerint fog igazodni, hogy milyen lesz a parlament hangulata. Valószínű, hogy megmarad ama terv, mely szerint már a jövő héten benyújtja a kormány az 1905. évi 'költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelylyel egyelőre a pénzügyi bizottság foglalkozik majd. De nemsokára azután benyújtják a jövő év első négy hónapjára szóló indemnitási javaslatot is, hogy abban az esetben, ha a költségvetés tárgyalása hosszúra nyúlna, a kormány indemnitást kaphasson. A véderő revizió előterjesztését a kormány ezidénről elhalasztotta, miután a reform terveivel még nincsenek készen az illetékes kormányok. A népoktatásügy rendezéséről szóló kultuszminiszteri javaslat csak abban az esetben kerül sorra, hogy ha annak gyors elintézését a pártok biztosithatják. A kormány minden taktikai tervének a végén pedig ott van a házszabály revizió kérdése, az az indítvány, amit Békésmegyei Közlöny tárcáj,a. Emléksorok világhír az, mit én kivánok ; KicsinykeNmK

3 az embersziv csupán, Amely nagy termeket be nem világit. Egy kis kedves családi kört talán. Világíts ott, hot 'joldogságot adhatsz, Hol lángodat vili3, f

uÍJ

a e

lZengj ott, ahol szive

d hangját S visszhangul rí ezernyi sziv felel. Az emberileg a végtelenbe zúgva Elvész, rínémul, elhal nyomtalan, Csak az a láng, csak a hang ér célhoz, Melynek visszfénye és visszhangja van ! II. Időben élünk, mulandók vagyunk, Elporlik egykor szivünk, főnk, agyunk S mi megmaradt, mint illat a virágról A szép, mit alkotánk ! Ha élni vágyói Az anyagon túl, amely elenyész : Az ideál dicső korába nézz ! Hozz onnét egy virágot : annak szirma A siron túl is él s reá van irva Egy élet szép ábrándja, lélek tükre, Mely fényt vett túlvilági életünkre. Krónikás írások. / - A „Békésmegyei Közlöny" fedeti tárcája. Irta : Palatínus jzsef. VII. Gyulavár-jud«spénz. A gyulai ember í>púgy évődik a :sabaival, mint a kcskeméti civis a íagykörösivel. Mindgyik városbeliekíek van valamely^ gyöngéje, amiül néha veszedelies nagy méregbe íurul. Például qppen elengendő a Hódmezővásárhely kálomistának annyit noudani, hogy: föltették kigyelmetek téléi a libának Í csőrire a zöld pápaszemet, hogy füvet legeljen a hóban." Ezért a tréfás mondásért éppúgy meg:lönge«k Hódmezővásárhelyen a tréfálóíót, min. Dorosmán ezé-t: „Becsukták a szamar<t a kamrába, hogy egeret fogjon," vagy Tápén ezéi,

: „A gányók elvették a padlás'yuktov, n

e}

1

0„.

y a szúnyog leszálljon." Vannat olyan mondáso^,

melyekért a gyulai emoer gurul dühbe és versa a csabai. A napokban is ilyesmh, tra

k_ tálta egymást a fehérasztaleknál , csabai é? egy gyulai polgár Ártatkh, mérgelődéssel nevettek egymás mókáin, de leg-íikább azon, hogy stjiogysem tudta egyik a másikát lefőzni.Végre a csahii ezt vágta a gy ulai szembe: Mar szomszéd megengedjen, de én olyan városba nem laknék, amely egykor judáspénzül szolgált. Már mint Gyula? — kérdezte a gyulai ember. Az bizony ! erősítette £ csabai. No hát én azt nem hiszem, akár esik rosszul, akár nem szomszédnak, mondta a gyulai. De a csabai se hagyta magát. No hát akkor elhitetem. Hallgassa meg a történetét: Ulászló király halála után koronás uralkodó nélkül állt az ország, mely ezidőben hadat viselt a németekkel. Az özvegy királyné Lajos nevü fiát, a későbbi tragikus véget ért II. Lajost szerette volna trónra juttatni, mig az ország hangulata az elhalt Korvin János fiát, Kristóf herceget óhajtotta királyának. Kristóf herceg akkor Horvátországban volt, ahol Török Imre nevü főúr házánál nevelkedett testvéreivel. Az özv. királyné tudta, hogy ha Kristóf herceg felnő, a magyarok trónra emelik. Magához hivatta hát Török Imrét, aki ebéd után imigyen nyilatkozott a királynénak Korvin János gyermekeiről: Ha Isten megtartja őket, igen hatalma,^ lesznek, különösen Kristóf herceget eregetik g

S anyagy.ir nép királynak kivánje öt — Hát az én Lajos fiammal mit akarnak a magyarok ? — kérdezte a királyné. A te fiadnak azzal kell megelégedni, amivel az én uram, Korvin János is beérte világéletében. A királynét módfelett elkeserítették Török Imre szavai. Amint vendége távozott, rögtön összehivatta hű tanácsosait és eléjük terjesztette nagy bánatát, fia jövője felett való aggodalmát. Majd föltette nekik a kérdést, hogy milyen uton-módon lehetne Lajos hecegnek biztosítani a trónt és ártalmatlanná tenni Kristóf herceget. A tanácsosok nagyrésze Báthori István kanceJlér uram indítványát helyeselte. Szólott pedig az ugy, hogy el kell tenni láb alól Korvin János gyermekeit. A királyné először megborzadt a gyilkosság gondolatára. De mentül többet foglalkozott a sötét tervvel, annál inkább megbarátkozott vele. Végre elhatározta, hogy újra meghívja lakomára Török Imrét és szépszerével ráveszi a gyermekek elpusztítására. Ugy is történt. Török Imre megjelent a királyné lakomáján. Mikor máieléggé lángolt Török uramnak arculatja a nemes bortól, a királyné saját szobájába hivatta és ott négyszemközt igy szólott hozzá rimánkodó hangon: Édes jó uram, ha eltudod veszi. - .- -^A^^iiMW K'f^^wi n.TlB | Sirolin f legki úgymint fkiválób tanárok és orvosoktól mint h^hatós szer: tüdőbeteg,M , féffZŐSZervek hurutos báláinál í int idült bronclntis, wanarhurot ós különös,. ^ *<Skn4l influenza után ajánitatik * Q meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja Köhögést és a köpstet és me

á

3, iate a . éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a ' gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban vegenk.nt 4 koronáért kapüató. ?

ig

y ink, hogy minden üveg alanti céggel legyen eUátva* F. Hoffmn-Lan Roche & Co, v « vár Basel (Svájc).