Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám
1904-10-06 / 81. szám
ladány—füzesgyarmati ós szeghalomcsökmői szakászainak kiépítése; a beruházási törvény alapján rendelkezésre bocsájtott hitelből az orosháza—gádorosi útnak, valamint a gvula—kigyósi útnak kiépítése. Ez utóbbi két útra nézve az előterjesztés tavaszi közgyűlésünk által már megtétetett, az építkezések iránt a tárgyalások már folyamatban is vannak, minthogy azonban a kereskedelemügyi miniszter a tervezett 50 kilométer útépítés helyett csak 30 kilométerre hajlandó a beruházási kölcsönből fedezetet nyújtani, a fenyegető Ínségre való tekintettel is felkérendő a kereskedelemügyi miniszter, hogy az előirányzott 50 kilométer ut építését a teljes szükséges fedezet megadásával biztosítsa; a szentandrási állami hid felépítése ; a Körösök hajózhatóvá tétele érdekében megkezdett munkálatok fokozott folyamatba tétele ; a körös—tisza- marosi, a hosszufoki, az ivánfenéki és az alsó fehér-körösi ármentesitő társulatok védmüveinek szükséges magósitása és egyéb tervezett munkálatainak végrehajtása. Javasolom, hogy e munkálatok foganatosítása iránt a kereskedelmi- és földmivelésügyi miniszterek, valamint az illető társulatok felkéressenek. A takarmányhiányról szólva, megemlékezik a jelentés arról, hogy a takarmányhiány következtében előálló bajok elhárítása iránt a békésmegyei gazdasági egyesület messzemenő intézkedéseket tett. Örömmel jelenti az alispán, hogy a vármegye kisgazdái is hajlanak már a belterjes gazdálkodás felé, amennyiben a békésmegyei gazdasági egylet közvetítése mellett az őszön 1000 métermázsa műtrágyát rendeltek és szórtak el 5—10—15 métermázsás tételekben. A csabai mintaöntöző telep az idei száraz nyárban mutatta meg kiválóan a mezőgazdasági öntözések rendkívül fontos voltát, amelyek kiterjesztésére egyébiránt nagyobb arányú tervezések munkálatba vételét helyezi kilátásba a jelentés. A vármegye állategészségügyére vonatkozó adatok ismertetése után kereskedelmi viszonyainkra tér át a jelentés, amelyekről megjegyzi, hogy azok a súlyos mezőgazdasági állapotok behatása alatt kedvezőtlenek. A mezőgazdasági termények a mult évhez viszonyítva, jóval magasabb árakon értékesíthetők, de az élő állatok ára a takarmányhiány következtében jelentékenyen alászállott. Sem a termési eredményekkel, sem a forgalam valamely változásával nem indokolható az a rendkívüli áremelkedés, mely a közszükségletet képező cikkekben, különösen pedig az élelmiszereknél mutatkozik. Ez utóbbiakban az árak sok helyen oly rendkívüli mesterséges felcsigázását látjuk, hogy ezen visszás helyzetnek, mint különösen a szegény néposztály megélhetését veszélyeztető közgazdasági bajnak elhárítására komolyan kell törekedni, különösen ott, ahol az árak felemelése a közönség kizsákmányolására irányzott kartelszerü szövetkezésnek látszik. A iparról szólva, a jelentés az arra rendkívül káros hatást gyakorló sztrájkokról és ezek megszüntetése céljából tett intézkedésekről számol be és itt megemlékszik a Csabán tervezett selyemfonógyár létesítéséről is. Közli végül e fejezet az 1901. évi népszámlálás feldolgozott eredménye alapján a vármegye népességének foglalkozására vonatkozó statisztikai adatokat. A közlekedésügynél az ez évben végzett útépítési és utfentartási munkálatokról számol be a jelentós. A jövőre foganatba veendő útépítésekre nézve pedig a következőket mondja: „A vármegye 1905/6 évi közúti költségelőirányzatát az államépitészeti hivatal főnökével együtt egybeállítottam, az a közigazgatási bizottság által már le ls tárgyaltatott, közszemlére kitétetett és azt külön szám alatt terjesztem be a közgyűlés elé. A beruházási törvényjavaslat végrehajtása iránt a törvényhatóság tavaszi közgyűlésének határozatához képest 1905-re az intézkedések megtétettek, a tervezetek a kereskedelemügyi miniszterurhoz felterjesztettek és engedélyezés alatt állanak. A tervek, az uthosszak "és 'azok számított költségei a következők: 1. Az orosháza—gádoros nagyszénási ut 21.39 km., építési' tőke: 475.000 korona. 2. A gyula kígyós—apácai ut 24.09 km. 365.(XXTkorona. 3. A gyoma—dévavánvai ut 107'?km. 71.000 korona. Összeseii 47,18 km. 914.000 korona költséggel". Végül a vegyes cimü fejezet a vármegyei közigazgatás menetét tárgyalja, melyet, dacára a növekvő ügyforgalomnak, kifogástalannak jelez. Az őszi kampányból. A törvényhozók nyári vakációja alatt egyébről se folyt szó, mint hogy mit fog tárgyalni az őszi kampány. Ez a kérdés most, hogy a parlament megnyitás előtt áll, csak aktuálisabbá vált. Mozgalmas tehát már a politikai világ, mely legjelentősebb mozgalmát csak e hét végén éri el, amikor a király is Budapestre érkezik bizonytalan időre. 'Mert a látogatás időtartama nincs megállapítva, amennyiben az, mint hivatalosan jelentik, a politikai helyzet alakulásától függ. Azt mondja tovább a jelentés, már t. i. a hivatalos, hogy a Felség rendszeres információkat fog szerezni a magyar politikai eseményekről s akkor fog majd eldőlni, hogy milyen előterjesztéseket tehet a parlamentben a magyar miniszterelnök. Lehet tehát, hogy a parlament foglalkoztatására nézve az eddigelé forgalomba hozott tervezetek csak tippelések maradnak, lehet, hogy megvalósulnak. Nem lehet itt e fejezetnél megemlítés nélkül hagyni a világosi gyászos napokat saját lakában (ott kötötték meg a fegyverletételre vonatkozó szerződést) átélt azt a nőt sem, aki bár nem rajongott a nemzet szabadságharcáért, de annál többet tett a magyar nemzet életre serkentéseért az első magyar nőegylet körében ; buzgólkodott a szegények, nyomorbajutottak felsegélésén, aminek különösen a pesti nagy árvízkor (1838.) adta kiváló jeleit, — majd Brunswick Teréz s Teleki Blanka grófnőkkai a nőnevelés terén, s midőn már a harc javában foly, tagja lesz a különböző jótékony egyleteknek s azok működését nemcsak anyaf ilag, de erkölcsileg is mindenütt, minen téren támogatja. Mikor pedig következett a gyászos világosi nap, ő volt az, aki életével játszva, éj-napot egygyé téve, fáradságot nem ismerve igyekezett az elfogott s az aradi várba zárt rabok jólétét enyhíti s ahol lehetett, szabadságot, irgalmat, kegyelmet könyörögni a számukra. Legyen áldott a neve, ki a szegény foglyokról igazán édesanyagilag gondoskodott. Ez a nő: Bohusné Szőgyény Antónia volt. Gróf Teleki Blankát és Leővey Klárát is elitélték; előbbit tíz évi vasban töltendő várfogságra, Leövey Klárát öt évi várfogságra. Rettenetes bűnös vol t: magyar nemzeti szellemben nevelték iskoláikban a leányokat. Mikor Blanka grófnő előtt az ítéletet felolvasták, szemébe vágta a hadbiróságnak: mindez szemen-szedett hazugság! Természetesen, mert az ítéletbe nem azt foglalták be, amiért üldözték, hanem azt, hogy összeesküvő volt az uralkodóház ellen. Az Uj-épületből Kufsteinba hurcolták, mely roppant szigorúsága és gyilkos levegője miatt rettegett hirü volt. Blanka grófnő ettől se rettent meg s azt mondta : „Szép hely, Kazinczy és Vesselényi szellemei fognak körüllengeni." Itt töltött hosszú éveket a rideg börtön falai között, a börtönben is hiv társa Leövey Klárával. De midőn Leövey Klára kiszabott öt esztendeje letelt, magára maradt. Tudtára adták, hogy ha kegyelemért folyamodnék, megszabadulna a börtönből. Blanka grófnő azonban erre szelíden, de méltóságteljesen azt felelte: „Ezt én nem ismerem s ilyet nem is tudok írni." Nem is irt. Kufsteinből Laibachba vitték s a fellegvár azon zárkájába őrizték, hol egy ideig gróf Batthyány Lajos is fogva volt. Végre hét évi raboskodás után 1857-ben, Rudolf trónörökös születése alkalmából az ő börtönajtaja is megnyílt. Amily lelkesedéssel jártak elől a honleányok a nemzet magasztos napjaiban, épugy legelői jártak ők az önkényuralom elleni tüntetésben is. Tiltva volt akkor e hazában minden, ami szabadelvű. Egy nemzeti szinü pántlika viselése már elég volt arra, hogy valakit eláruljanak, gyanúsnak tartsanak. És mégis, ennek ellenére is tettek igen sokan. Igy járt gróf Csekonics Jánosné báró Lipthay Leonie is, ez"a rendithethetlen magyar honleány, kit egy ma is közöttük élő, hason társadalmi állású jóakarója jelentett fel, amikor is aztán a grófnét Nagybecskerekre idézték be a policiára. A derék honleány nem ijedt meg, pedig már sok volt a rováson, igy: hogy magyar volt, Batthyányékkal, Károlyiékkal együtt tartott, „pénzt gyűjtött, toborzott, az osztrákok ellen tüntetett, menekvő honvédeket elbujtatott és ki tudná mind elsorolni az ő bűneit! Nem ijedt meg, de sőt a policiális rapportra magyar menyecskének öltözött s ruhája, hája tele volt aggatva nemzeti szinü pántlikával . . . s mikor sok bűne miatt kihirdették előtte, hogy le van tartóztóztatva, oly büszkén lépdelt börtönébe az őt kisérő szuronyos „fogdmegek" között, mint egy királynő, mikor koronázási ünnepélyére megy. De következzék be akár az előbbi, akár az utóbbi eset, egy mindenesetre érdekes ponttal, illetőleg ügygyei fog bővülni az eddig emlegetett parlamenti munkarend. Legalább, mint a jelek mutatják, nem a kormány részéről történik, hanem mint a fővárosi és külföldi sajtó egyes organumai publikálják, V i s o nt a i Soma képviselő kezdeményezője ennek az ügynek, mely senkié másé, mint a Lindenhofenból megszökött hercegasszonyé. Visontai Soma azon a réven szándékozik a magyar törvényhozás elé vinni ezt a kényes és nagy port fölvert ügyet, hogy Koburg Lujza magyar állam polgárnő. Amint hogy férje, Koburg Fülöp herceg magyar földbirtokos és a magyar főrendiház tagság után csakugyan az is. Ezt maga a szerencsétlen hercegasszony is hangoztatta és különösen hangsúlyozta, hogy ügyében a jogvédelmet Magyarországtól várja. És van ebben a kijelentésben valami, mert a Koburg ügy csakugyan szóvá kerül a parlamentben, Lujza hercegasszony küzdelmében maga mellett fogja találni egész Magyarországot. Ez a kijelentés kapta meg Visontai Soma figyelmét is, aki az ügyre nézve a lapokban nyilatkozott. „Minden igazságszerető ember és mert ugy a hercegasszony, mint Mattasich magyar állampolgárok különösen a magyar képviselőház tagjai kell, hogy ez ügy felé forduljanak, és pedig két irányban: Mindenekelőtt értékelni kéli az ez ügynél Kóburg Lujza hercegnőt illetőleg szerzett tapasztalatokat, a magyar főudvarnagyi hivatalról szóló javaslat tárgyalásánál és módot, utat kell találni arra, hogy hasonlók a jövőben elő ne fordulhassanak. Tisztázni kell továbbá, hogy mily alapon, mily alapossággal és mily eljárással merít végbe egy magyar áliampolgárnő gondnokság alá való helyezése, aminél hangsúlyozni kell, hogy a legnagyobb fokban kérdéseknek tűnik föl, hogy a bécsi főudvarnagyi hivatalnak egyáltalában jogában állott-e határozni ott, ahol a személyes önrendelkezés és személyes szabadságról volt szó." És ez a felfogása P o 1 ó n y i Gézának is, aki szintén szót akar emelni az őszi ülésen Lujzahercegasszony ügyében. A magyar rokonszenvnek a hire eljutott Párisig is, s az üldözött hercegasszony azzal köszönte meg a magyarok jóindulatát, hogy magyar nyelvű táviratot küldött Visontai Samu képviselőnek. A sürgöny szószerinti szövege ez : „Szívből fakadt hálámat küldöm magyar barátaimnak irántam tanúsított érzelmeikért. Lujza hercegnő." Amint tehát a jelek mutatják, éppenséggel nem érdektelennek ígérkezik az őszi kompány eleje. Ez volna tehát a jelen politikai helyzet érdekessége, amelynek csak a következményei elé néz nagyobb érdeklődéssel a politikai világ. A második pedig a Csávolszky alapította függetlenségi párt, amelyet a jó szabadszállási polgárok kiáltottak ki a Kossuth Ferenc vezérlete alatt álló mérsékelt függetlenségi párttal szemben. A jámbor végrehajtó bizottság mindjárt el is határozta, hogy az összes magyarországi függetlenségi egyesületeket és választókat a legeslegújabb párthoz való csatlakozásra fogja fölkérni. Csak ne oly sietve jó szabadszállási i testvérek. Kossuth Ferenc orosházi és hajdúnánási beszédéből úgy értettük meg, hogy Kossuth Ferenc és az őt követő párt a leghelyesebb függetlenségi eszmék útján halad. Csak az a baj, hogy az uj pártalakitás is kezd divat lenni, mint Komáromban a félszem. Mint eső után a gomba, csak ugy bújnak elő nálunk a föld alól az új pártok, ahelyett, hogy egy egységes, hatalmas táborba tömörülve küzdenének a nemzet igazaért, nem pedig elvekért és pártérdekekért. Csakhogy nem olyan a mi temperamentumunk, hogy meg tudjuk szüntetni a régi magyar átkot . . . Ami a közvetlen napi politika eseményeit illeti, legjelentősebbek a képviselői beszámolók, melyek móst, a törvényhozás házának megnyitása előtt, széltében az országban elhangzanak. És ebből minden párt egyaránt kiveszi a [részét. Fontosakezek, mert e beszámolók révén tájékozáshoz jutnak a képviselő urak, akik ezúttal ismerik meg tulajdonképpen hangulatot. Az alföldi szinikerületről. A társulat téli szervezkedése. Hosszú kísérletezés után mint ismeretes ez év tavaszán megalakult az alföldi szinikerület. Lukács György dr. főispán ügybuzgalmának és F e st e t i c h Andor gróf országos főfelügyelő jóindulatának köszönhető, hogy a csabaiaknak csaknem öt esztendős, SZÍVÓS agitációja következtében Békéscsaba, Szentes, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Cegléd, Csongrád, Abony és Kalocsa szinikerületté szövetkeztek. Időközben azonban Cegléd már kilépett a kerület kötelékéből. Az alföldi szinikerület ilyetén alakulása három évre létesítette az érdekelt városok szövetkezetét. Az alföldi szinikerület az alakulás első évében 1905. virágvasárnapjáig pályázat mellőzésével P a 1 o t a y Antalt hivta meg igazgatónak, s a vele kötött szerződésben részletesen megállapította azon feltételeket, melyek szerint a kerületi társulatot szervezni tartozik. A társulat a kerületi szerződés értelmében eddig Cegléden, Kiskunfélegyházán, Kalocsán, Abonyban, Csongrádon játszott s jelenleg Szentesen tartózkodik. Az egyes állomások vezető férfiai s a helyi sajtó orgánumok igen kedvezően nyilatkoztak a társulat tagjainak művészi tudásáról. Most, hogy október l-jével a társulat a téli szervezés stádiumán is átesett, a kerület elnökségétől nyert hiteles adatok alapján következőkben tájékoztatjuk a közönséget: A női személyzet tagjai : Solti Vilma koluratur-, B e 1 i c z e y Böske szubrett-, S z a 1 a y Vilma népszínmű primadonna, Z a 1 a y Irma drámai hősnő, G e r ő f y Ilona drámai szende, Jónás Margit naiva, 7 kardalosnő; férfiak: Perényi József tenorista, Gyárfás Ödön baritonista, D e r é k y Antal rendező, Kovács Sándor jellem komikus, M a d a s István komikus, Simon Jenő hősszerelmes, 7 kardalos, 9 tagból álló zenekar S z e n d e Ferenc vezetése alatt. Lapunk egy szentesi barátja az ott működő társulatról következőképpen nyilatkozik : Az alföldi szinikerölet igazgatójának, P a 1 o t a y Antalnak jól szervezett s kiváló erőkből kostruált társulata már egy hónapon át tartózkodik városunkban. A változatos, sok újdonságot felölelő műsor, még inkább az előadások kvalitása mind nagyobb közönséget vonz a színházba. A primadonnák mindegyike jól iskolázott hangjával, művészi játékával nagy élvezetet szerez a színházba járó publikumnak. A koluratur énekesnő, Solti Vilma, tiszta, csengő, terjedelmes szép hangjával egy csapásra meghódította a közönséget; vele osztozik a dicsőségben a másik két primadonna, B e 1 ic z e y Böske és S z a 1 a y Vilma. Jelentős tényezői az énekes előadások sikerének, Perényi József tenorista és Gyárfás Ödön baritonista. A drámai személyzet kiváló tagjai: G e r ő f i Ilona drámai szende, Zalai Irma hősnő, Jónás Margit naiva, Simon Jenő hősszerelmes, Kovács Sándor és M ad a s István komikusok. Nagy hátránya az előadásoknak, hogy a társulat jó jellemszinész, drámai anya nélkül szűkölködik. Az előadások kerekdedek, egybevágók, ami a rendezők ügyességéről tesz tanúságot. A csabaiak teljes bizalommal nézhetnek tehát a téli sziniszezon elé. Járási számvevők. A vármegyék pénzkezelésének megszüntetésével a kormánynak az volt a célja, hogy a közigazgatás államosítását egy lépéssel előbbre vigye. A törvényjavaslat tárgyalása alkalmával Széli Kálmán volt miniszterelnök különösen hangsúlyozta, hogy a vármegyék kezelése alatt levő különböző alapok oly tekintélyes összegűek, hogy azoknak számontartása és ellenőrzése az alispánoknak nem csekély munkát okoz. Hogy őket az anyagi felelősség terhe alól felmentse s valódi hivatásuknak, a közigazgatás ellenőrzésének visszaadja, szükségesnek találta a vármegyei pénzkezelés reformját. Ennek a javaslatnak keretében létesítette a járási számvevői ! állásokat is. A képviselőház által elfogadott törvény végrehajtása azonban mindeddig késett és a számvevői állásokat a kormány csak most rendszeresítette. De ezt sem minden vármegyében. Összesen 413 járási számvevő fog kineveztetni, kik a főszolgabirák mellé lesznek beosztva s ezek utasításait tartoznak követni, azonban munkakörük-