Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-06 / 81. szám

ladány—füzesgyarmati ós szeghalom­csökmői szakászainak kiépítése; a be­ruházási törvény alapján rendelkezésre bocsájtott hitelből az orosháza—gádo­rosi útnak, valamint a gvula—kigyósi útnak kiépítése. Ez utóbbi két útra nézve az előterjesztés tavaszi közgyűlésünk ál­tal már megtétetett, az építkezések iránt a tárgyalások már folyamatban is van­nak, minthogy azonban a kereskedelem­ügyi miniszter a tervezett 50 kilométer útépítés helyett csak 30 kilométerre haj­landó a beruházási kölcsönből fedezetet nyújtani, a fenyegető Ínségre való tekin­tettel is felkérendő a kereskedelemügyi miniszter, hogy az előirányzott 50 kilo­méter ut építését a teljes szükséges fe­dezet megadásával biztosítsa; a szent­andrási állami hid felépítése ; a Körösök hajózhatóvá tétele érdekében megkez­dett munkálatok fokozott folyamatba té­tele ; a körös—tisza- marosi, a hosszu­foki, az ivánfenéki és az alsó fehér-kö­rösi ármentesitő társulatok védmüveinek szükséges magósitása és egyéb tervezett munkálatainak végrehajtása. Javasolom, hogy e munkálatok foganatosítása iránt a kereskedelmi- és földmivelésügyi mi­niszterek, valamint az illető társulatok felkéressenek. A takarmányhiányról szólva, meg­emlékezik a jelentés arról, hogy a takar­mányhiány következtében előálló bajok elhárítása iránt a békésmegyei gazda­sági egyesület messzemenő intézkedése­ket tett. Örömmel jelenti az alispán, hogy a vármegye kisgazdái is hajlanak már a belterjes gazdálkodás felé, amennyi­ben a békésmegyei gazdasági egylet közvetítése mellett az őszön 1000 méter­mázsa műtrágyát rendeltek és szórtak el 5—10—15 métermázsás tételekben. A csabai mintaöntöző telep az idei száraz nyárban mutatta meg kiválóan a mező­gazdasági öntözések rendkívül fontos voltát, amelyek kiterjesztésére egyéb­iránt nagyobb arányú tervezések mun­kálatba vételét helyezi kilátásba a je­lentés. A vármegye állategészségügyére vo­natkozó adatok ismertetése után ke­reskedelmi viszonyainkra tér át a jelen­tés, amelyekről megjegyzi, hogy azok a súlyos mezőgazdasági állapotok beha­tása alatt kedvezőtlenek. A mezőgazda­sági termények a mult évhez viszonyítva, jóval magasabb árakon értékesíthetők, de az élő állatok ára a takarmányhiány következtében jelentékenyen alászállott. Sem a termési eredményekkel, sem a forgalam valamely változásával nem in­dokolható az a rendkívüli áremelkedés, mely a közszükségletet képező cikkek­ben, különösen pedig az élelmiszereknél mutatkozik. Ez utóbbiakban az árak sok helyen oly rendkívüli mesterséges fel­csigázását látjuk, hogy ezen visszás helyzetnek, mint különösen a szegény néposztály megélhetését veszélyeztető közgazdasági bajnak elhárítására komo­lyan kell törekedni, különösen ott, ahol az árak felemelése a közönség kizsák­mányolására irányzott kartelszerü szövet­kezésnek látszik. A iparról szólva, a jelentés az arra rendkívül káros hatást gyakorló sztráj­kokról és ezek megszüntetése céljából tett intézkedésekről számol be és itt megemlékszik a Csabán tervezett selyem­fonógyár létesítéséről is. Közli végül e fejezet az 1901. évi népszámlálás feldol­gozott eredménye alapján a vármegye népességének foglalkozására vonatkozó statisztikai adatokat. A közlekedésügynél az ez évben végzett útépítési és utfentartási munká­latokról számol be a jelentós. A jövőre foganatba veendő útépítésekre nézve pedig a következőket mondja: „A vármegye 1905/6 évi közúti költ­ségelőirányzatát az államépitészeti hiva­tal főnökével együtt egybeállítottam, az a közigazgatási bizottság által már le ls tárgyaltatott, közszemlére kitétetett és azt külön szám alatt terjesztem be a közgyűlés elé. A beruházási törvényja­vaslat végrehajtása iránt a törvényható­ság tavaszi közgyűlésének határozatához képest 1905-re az intézkedések megté­tettek, a tervezetek a kereskedelemügyi miniszterurhoz felterjesztettek és enge­délyezés alatt állanak. A tervek, az ut­hosszak "és 'azok számított költségei a következők: 1. Az orosháza—gádoros nagyszénási ut 21.39 km., építési' tőke: 475.000 korona. 2. A gyula kígyós—apá­cai ut 24.09 km. 365.(XXTkorona. 3. A gyoma—dévavánvai ut 107'?km. 71.000 korona. Összeseii 47,18 km. 914.000 ko­rona költséggel". Végül a vegyes cimü fejezet a vár­megyei közigazgatás menetét tárgyalja, melyet, dacára a növekvő ügyforgalom­nak, kifogástalannak jelez. Az őszi kampányból. A törvényhozók nyári vakációja alatt egyébről se folyt szó, mint hogy mit fog tárgyalni az őszi kampány. Ez a kérdés most, hogy a parlament megnyitás előtt áll, csak aktuálisabbá vált. Mozgalmas tehát már a politikai világ, mely leg­jelentősebb mozgalmát csak e hét végén éri el, amikor a király is Budapestre érkezik bizonytalan időre. 'Mert a láto­gatás időtartama nincs megállapítva, amennyiben az, mint hivatalosan jelen­tik, a politikai helyzet alakulásától függ. Azt mondja tovább a jelentés, már t. i. a hivatalos, hogy a Felség rend­szeres információkat fog szerezni a ma­gyar politikai eseményekről s akkor fog majd eldőlni, hogy milyen előterjeszté­seket tehet a parlamentben a magyar miniszterelnök. Lehet tehát, hogy a par­lament foglalkoztatására nézve az eddig­elé forgalomba hozott tervezetek csak tippelések maradnak, lehet, hogy meg­valósulnak. Nem lehet itt e fejezetnél megemlí­tés nélkül hagyni a világosi gyászos na­pokat saját lakában (ott kötötték meg a fegyverletételre vonatkozó szerződést) átélt azt a nőt sem, aki bár nem rajon­gott a nemzet szabadságharcáért, de an­nál többet tett a magyar nemzet életre serkentéseért az első magyar nőegylet kö­rében ; buzgólkodott a szegények, nyo­morbajutottak felsegélésén, aminek külö­nösen a pesti nagy árvízkor (1838.) adta kiváló jeleit, — majd Brunswick Teréz s Teleki Blanka grófnőkkai a nőnevelés te­rén, s midőn már a harc javában foly, tagja lesz a különböző jótékony egyle­teknek s azok működését nemcsak anya­f ilag, de erkölcsileg is mindenütt, min­en téren támogatja. Mikor pedig követ­kezett a gyászos világosi nap, ő volt az, aki életével játszva, éj-napot egygyé téve, fáradságot nem ismerve igyekezett az el­fogott s az aradi várba zárt rabok jólé­tét enyhíti s ahol lehetett, szabadságot, irgalmat, kegyelmet könyörögni a szá­mukra. Legyen áldott a neve, ki a sze­gény foglyokról igazán édesanyagilag gondoskodott. Ez a nő: Bohusné Sző­gyény Antónia volt. Gróf Teleki Blankát és Leővey Klá­rát is elitélték; előbbit tíz évi vasban töltendő várfogságra, Leövey Klárát öt évi várfogságra. Rettenetes bűnös vol t: magyar nemzeti szellemben nevelték iskoláikban a leányokat. Mikor Blanka grófnő előtt az ítéletet felolvasták, sze­mébe vágta a hadbiróságnak: mindez szemen-szedett hazugság! Természetesen, mert az ítéletbe nem azt foglalták be, amiért üldözték, hanem azt, hogy össze­esküvő volt az uralkodóház ellen. Az Uj-épületből Kufsteinba hurcolták, mely roppant szigorúsága és gyilkos levegője miatt rettegett hirü volt. Blanka grófnő ettől se rettent meg s azt mondta : „Szép hely, Kazinczy és Vesselényi szellemei fognak körüllengeni." Itt töltött hosszú éveket a rideg börtön falai között, a börtönben is hiv társa Leövey Klárával. De midőn Leövey Klára kiszabott öt esztendeje letelt, magára maradt. Tudtára adták, hogy ha kegyelemért folyamodnék, megszabadulna a börtönből. Blanka grófnő azonban erre szelíden, de méltó­ságteljesen azt felelte: „Ezt én nem is­merem s ilyet nem is tudok írni." Nem is irt. Kufsteinből Laibachba vitték s a fellegvár azon zárkájába őrizték, hol egy ideig gróf Batthyány Lajos is fogva volt. Végre hét évi raboskodás után 1857-ben, Rudolf trónörökös születése alkalmából az ő börtönajtaja is megnyílt. Amily lelkesedéssel jártak elől a hon­leányok a nemzet magasztos napjaiban, épugy legelői jártak ők az önkényuralom elleni tüntetésben is. Tiltva volt akkor e hazában minden, ami szabadelvű. Egy nemzeti szinü pántlika viselése már elég volt arra, hogy valakit eláruljanak, gya­núsnak tartsanak. És mégis, ennek elle­nére is tettek igen sokan. Igy járt gróf Csekonics Jánosné báró Lipthay Leonie is, ez"a rendithethetlen magyar honleány, kit egy ma is közöttük élő, hason tár­sadalmi állású jóakarója jelentett fel, amikor is aztán a grófnét Nagybecske­rekre idézték be a policiára. A derék honleány nem ijedt meg, pedig már sok volt a rováson, igy: hogy magyar volt, Batthyányékkal, Károlyiékkal együtt tar­tott, „pénzt gyűjtött, toborzott, az osztrá­kok ellen tüntetett, menekvő honvéde­ket elbujtatott és ki tudná mind elsorolni az ő bűneit! Nem ijedt meg, de sőt a policiális rapportra magyar menyecské­nek öltözött s ruhája, hája tele volt ag­gatva nemzeti szinü pántlikával . . . s mikor sok bűne miatt kihirdették előtte, hogy le van tartóztóztatva, oly büszkén lépdelt börtönébe az őt kisérő szuronyos „fogdmegek" között, mint egy királynő, mikor koronázási ünnepélyére megy. De következzék be akár az előbbi, akár az utóbbi eset, egy mindenesetre érdekes ponttal, illetőleg ügygyei fog bővülni az eddig emlegetett parlamenti munkarend. Legalább, mint a jelek mu­tatják, nem a kormány részéről történik, hanem mint a fővárosi és külföldi sajtó egyes organumai publikálják, V i s o n­t a i Soma képviselő kezdeményezője ennek az ügynek, mely senkié másé, mint a Lindenhofenból megszökött hercegasszonyé. Visontai Soma azon a réven szán­dékozik a magyar törvényhozás elé vinni ezt a kényes és nagy port fölvert ügyet, hogy Koburg Lujza magyar állam pol­gárnő. Amint hogy férje, Koburg Fülöp herceg magyar földbirtokos és a magyar főrendiház tagság után csakugyan az is. Ezt maga a szerencsétlen herceg­asszony is hangoztatta és különösen hangsúlyozta, hogy ügyében a jogvédel­met Magyarországtól várja. És van ebben a kijelentésben valami, mert a Koburg ügy csakugyan szóvá kerül a parla­mentben, Lujza hercegasszony küzdel­mében maga mellett fogja találni egész Magyarországot. Ez a kijelentés kapta meg Visontai Soma figyelmét is, aki az ügyre nézve a lapokban nyilatkozott. „Minden igazságszerető ember és mert ugy a hercegasszony, mint Mat­tasich magyar állampolgárok különö­sen a magyar képviselőház tagjai kell, hogy ez ügy felé forduljanak, és pedig két irányban: Mindenekelőtt értékelni kéli az ez ügynél Kóburg Lujza herceg­nőt illetőleg szerzett tapasztalatokat, a magyar főudvarnagyi hivatalról szóló javaslat tárgyalásánál és módot, utat kell találni arra, hogy hasonlók a jövő­ben elő ne fordulhassanak. Tisztázni kell továbbá, hogy mily alapon, mily alapossággal és mily eljárással merít végbe egy magyar áliampolgárnő gond­nokság alá való helyezése, aminél hang­súlyozni kell, hogy a legnagyobb fok­ban kérdéseknek tűnik föl, hogy a bécsi főudvarnagyi hivatalnak egyáltalában jogában állott-e határozni ott, ahol a személyes önrendelkezés és személyes szabadságról volt szó." És ez a felfogása P o 1 ó n y i Gézá­nak is, aki szintén szót akar emelni az őszi ülésen Lujzahercegasszony ügyében. A magyar rokonszenvnek a hire eljutott Párisig is, s az üldözött herceg­asszony azzal köszönte meg a magyarok jóindulatát, hogy magyar nyelvű távira­tot küldött Visontai Samu képviselőnek. A sürgöny szószerinti szövege ez : „Szívből fakadt hálámat küldöm magyar barátaimnak irántam tanúsí­tott érzelmeikért. Lujza hercegnő." Amint tehát a jelek mutatják, éppen­séggel nem érdektelennek ígérkezik az őszi kompány eleje. Ez volna tehát a jelen politikai hely­zet érdekessége, amelynek csak a követ­kezményei elé néz nagyobb érdeklődés­sel a politikai világ. A második pedig a Csávolszky alapította függetlenségi párt, amelyet a jó szabadszállási polgárok kiál­tottak ki a Kossuth Ferenc vezérlete alatt álló mérsékelt függetlenségi párttal szemben. A jámbor végrehajtó bizottság mindjárt el is határozta, hogy az összes magyarországi függetlenségi egyesülete­ket és választókat a legeslegújabb párthoz való csatlakozásra fogja fölkérni. Csak ne oly sietve jó szabadszállási i testvérek. Kossuth Ferenc orosházi és hajdúnánási beszédéből úgy értettük meg, hogy Kossuth Ferenc és az őt követő párt a leghelyesebb függetlenségi esz­mék útján halad. Csak az a baj, hogy az uj pártalakitás is kezd divat lenni, mint Komáromban a félszem. Mint eső után a gomba, csak ugy bújnak elő nálunk a föld alól az új pártok, ahelyett, hogy egy egységes, hatalmas táborba tömörülve küzdenének a nemzet igazaért, nem pedig elvekért és pártérdekekért. Csakhogy nem olyan a mi temperamen­tumunk, hogy meg tudjuk szüntetni a régi magyar átkot . . . Ami a közvetlen napi politika ese­ményeit illeti, legjelentősebbek a kép­viselői beszámolók, melyek móst, a tör­vényhozás házának megnyitása előtt, széltében az országban elhangzanak. És ebből minden párt egyaránt kiveszi a [részét. Fontosakezek, mert e beszámolók révén tájékozáshoz jutnak a képviselő urak, akik ezúttal ismerik meg tulajdon­képpen hangulatot. Az alföldi szinikerületről. A társulat téli szervezkedése. Hosszú kísérletezés után mint is­meretes ez év tavaszán megalakult az alföldi szinikerület. Lukács György dr. főispán ügybuzgalmának és F e s­t e t i c h Andor gróf országos főfelügyelő jóindulatának köszönhető, hogy a csa­baiaknak csaknem öt esztendős, SZÍVÓS agitációja következtében Békéscsaba, Szentes, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Cegléd, Csongrád, Abony és Kalocsa szinikerületté szövetkeztek. Időközben azonban Cegléd már kilépett a kerület kötelékéből. Az alföldi szinikerület ilyetén alakulása három évre létesítette az érde­kelt városok szövetkezetét. Az alföldi szinikerület az alakulás első évében 1905. virágvasárnapjáig pá­lyázat mellőzésével P a 1 o t a y Antalt hivta meg igazgatónak, s a vele kötött szerződésben részletesen megállapította azon feltételeket, melyek szerint a kerü­leti társulatot szervezni tartozik. A tár­sulat a kerületi szerződés értelmében eddig Cegléden, Kiskunfélegyházán, Ka­locsán, Abonyban, Csongrádon játszott s jelenleg Szentesen tartózkodik. Az egyes állomások vezető férfiai s a helyi sajtó orgánumok igen kedvezően nyilat­koztak a társulat tagjainak művészi tu­dásáról. Most, hogy október l-jével a társu­lat a téli szervezés stádiumán is átesett, a kerület elnökségétől nyert hiteles ada­tok alapján következőkben tájékoztatjuk a közönséget: A női személyzet tagjai : Solti Vilma koluratur-, B e 1 i c z e y Böske szubrett-, S z a 1 a y Vilma népszínmű primadonna, Z a 1 a y Irma drámai hősnő, G e r ő f y Ilona drámai szende, Jónás Margit naiva, 7 kardalosnő; férfiak: Perényi József tenorista, Gyárfás Ödön baritonista, D e r é k y Antal ren­dező, Kovács Sándor jellem komikus, M a d a s István komikus, Simon Jenő hősszerelmes, 7 kardalos, 9 tagból álló zenekar S z e n d e Ferenc vezetése alatt. Lapunk egy szentesi barátja az ott működő társulatról következőképpen nyi­latkozik : Az alföldi szinikerölet igazgatójának, P a 1 o t a y Antalnak jól szervezett s kiváló erőkből kostruált társulata már egy hónapon át tartózkodik városunkban. A változatos, sok újdonságot felölelő műsor, még inkább az előadások kvali­tása mind nagyobb közönséget vonz a színházba. A primadonnák mindegyike jól iskolázott hangjával, művészi játé­kával nagy élvezetet szerez a színházba járó publikumnak. A koluratur énekesnő, Solti Vilma, tiszta, csengő, terjedelmes szép hangjával egy csapásra meghódí­totta a közönséget; vele osztozik a dicső­ségben a másik két primadonna, B e 1 i­c z e y Böske és S z a 1 a y Vilma. Jelen­tős tényezői az énekes előadások sike­rének, Perényi József tenorista és Gyárfás Ödön baritonista. A drámai személyzet kiváló tagjai: G e r ő f i Ilona drámai szende, Zalai Irma hősnő, Jónás Margit naiva, Simon Jenő hősszerelmes, Kovács Sándor és M a­d a s István komikusok. Nagy hátránya az előadásoknak, hogy a társulat jó jel­lemszinész, drámai anya nélkül szűköl­ködik. Az előadások kerekdedek, egybevá­gók, ami a rendezők ügyességéről tesz tanúságot. A csabaiak teljes bizalommal néz­hetnek tehát a téli sziniszezon elé. Járási számvevők. A vármegyék pénzkezelésének meg­szüntetésével a kormánynak az volt a célja, hogy a közigazgatás államosítását egy lépéssel előbbre vigye. A törvény­javaslat tárgyalása alkalmával Széli Kálmán volt miniszterelnök különösen hangsúlyozta, hogy a vármegyék kezelése alatt levő különböző alapok oly tekin­télyes összegűek, hogy azoknak számon­tartása és ellenőrzése az alispánoknak nem csekély munkát okoz. Hogy őket az anyagi felelősség terhe alól felmentse s valódi hivatásuknak, a közigazgatás ellenőrzésének visszaadja, szükségesnek találta a vármegyei pénz­kezelés reformját. Ennek a javaslatnak keretében létesítette a járási számvevői ! állásokat is. A képviselőház által elfoga­dott törvény végrehajtása azonban mind­eddig késett és a számvevői állásokat a kormány csak most rendszeresítette. De ezt sem minden vármegyében. Összesen 413 járási számvevő fog kineveztetni, kik a főszolgabirák mellé lesznek beosztva s ezek utasításait tar­toznak követni, azonban munkakörük-

Next

/
Thumbnails
Contents