Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-09-25 / 78. szám

A beiktatás nagy egyházi diszszel folyt le. Előzőleg a püspök a vármegye, az állami hivatalok, a város és a külön­böző testületek és egyesületek küldött­ségeit fogadta. Az üdvözlőbeszédekre vá­laszolva, a püspök különösen hangoztatta, hogy mindnyájuknak együtt kell vele munkálkodniok a hazafiságban. A városba igen sok vendég érkezett a püspök beik­tatására. Ott voltak W i c k e n b u r g Márk gróf és Kiss volt államtitkárok, és a szomszédos vármegyék főispánjai és kül­döttségei. Az egyházi beiktatás alatt az összes harangok zúgtak. Mikor az uj püspök helyet foglalt a szentélyben, Wetzel karionok felolvasta a pápai brévét és a király kinevező leiratát. A püspök ezután latin beszédet mondott a papsághoz és magyar szent beszédet a közönséghez. Mise után kétszázötven teritékes dísz­ebéd volt, a melyen számos érdekes fel­köszöntő hangzott el. Az első tósztot Radnai püspök mondotta a királyra. Steinberger Ferenc nagyváradi ka­nonok lelkesen üdvözölte az uj egyház­főt. Fájlalja úgymond hogy Várad­ról eltávozott, de" örvend, hogy Beszter­cebánya püspöke gyanánt üdvözölheti. Nagy feltűnést keltett a zólyomi al­ispán beszéde után következett felkö­szöntő, a melyhez hasonló értelmű aligha hangzott még el magyar püspöki beik­tató. Szólásra állott ugyanis a s z a b a d­kőműves páholy főmestere és üdvözölte, egyenesen a szabadkőmű­vesek nevében a püspököt. Késő délutánig eltartott a díszebéd, a melyen még számosan üdvözölték a püspököt. Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe, száraz időt jelez. — Csaba képviselője és a Luther-Tá ­saság. A Luther-Társaság a napokban Komáromban tartotta meg évi rendes közgyűlését Csaba nagyérdemű képvi­selője, Zsilinszky Mihály kultusz­miniszteri államtitkár elnöklete mellett. Zsilinszky Mihály megnyitó beszé­ben hangoztatta, hogy még a magyar egyház híveinek szivét is mily nehezen hatja át az az eszme, melynek szolgála­tába szegődtek. Az érdeklődés a társa­ság működése iránt oly laza, hogy pél­dául Luther müveinek első kötetét, csak most, négyszáz év múlva sikerült magyar nyelveri kiadni. A közgyűlés és Luther-ünnepély után a mintegy kétszáz jelenlevő megtekintette a tatai kőbányá­kat, az ógyallai csillagvizsgálót, majd megjelentek az érsekújvári uj ev. tem­plom alapkőletételének ünnepségén. Az érsekújvári Luther-ünnepségen a kö­vetkező szép beszédet mondotta Bé­késcsaba nagynevű képviselője: Zsi­linszky az oltár elé állított asztal előtt mondta el beszédét, figyelmeztette a je­lenlevőket a protestáns elődök hithűsé­gére és azon meggyőződését fejezte ki, hogy mentül inkább átérzik az utódok ennek a hűségnek az erejét és varázsát, annál inkább erősödik egyházunk. Ör­vend, hogy alkalma nyilott itt a hely­szinén hivatkozhatni a komáromi vár falaira, amelyek néma tanúi annak az év­százados küzdelemnek, melyet elődeink szóval-tollal, de mindig az,igazság fegy­verével harcoltak végig. Óh, ha azok a vérrel áztatott, sötét komáromi falak itt a szőke Duna partján beszélni tudnának, ha az itt elvérzett hősök feltámadván sötét sírjaikból, előttünk megjelennének, be sok szomorú históriát kellene tőlük hallanunk a magyar nemzet siralmas ál­lapotáról és a szegény üldözött protes­tánsok lelki és testi kínjairól és végtelen nyomorúságáról. Azokat a sötét, romla­dozó várfalakat és ágyukkal megrakott védbástyákat remélhetőleg ezután csak a múltnak emlékei gyanánt fogják emle­getni. Z/í'Mszky szávai mély benyomást tettek a hallgatóságra, ugy, hogy a be­széd után önkéntelenül egy-két percnyi szünet állott be. — A vármegvei tiszti nyugdíj bizottság, ülése. Békésvármegye tiszti nyugdíj bizottsága csütörtökön délután ülést tar­tott Fábry Sándor alispán elnöklete alatt. Napirendre került a miniszter rendelete, mely módosítások lénj*egtelen változtatásokra vonatkozik. Tárgyalták továbbá Rideg Mihály szarvasi utbiztos nyugdíj- és özv. Nagy Károlyné kegydij kérvényét és végül á vármegyei udva­ros szolgák kérelmét a vármegyei nyugdíjintézetbe leendő felvételük iránt. Halalozások. Csaba egyik régi, köz­tisztelt polgára F r n d a András, birtokos hunyt el csütörtökön délután 4 órakor, életének 67-ik évében rövid, de súlyos betegség után. A megboldogult súlyosabb műtétnek vetette magát alá s bár az jól sikerült, reá egy napra elhunyt. A meg­boldogultat tegnap délután 3 óra' or he­lyezték, a közönség nagy részvéte mellett örök nyugalomra, Kihunytát gyászolják gyermekoi Frnda Miklós,' Emilia, András és László, továbbá testvére Frnda Pál. S t a r k Adolf csabai vaskeres­kedő és szőlőbirtokos édesanyja,' özv. S t a r k Mihályné, szül. Folkttsház. Zsuzsanna, Szárvason 95 éves korában elhunyt. A matronát kiterjedt rokonság, gyászolja. Az elhunytat Bártfára szállít­ják és ott helyezik örök nyugalomra. Mély gyásza van Szarvason A 1 m á s y Gyula járásbirósági Írnoknak. Felesége, szül. Schmidt Erzsébet hunyt el teg­nap 26 éves korában. Szeghalmon Veres István adópénztárnok hunyt el agyszélhüdésben, élte 65-ik évében. — A király a üdöbetegekárt. A király legkegyelmesebben elrendelte, hogy a József főherceg Szanatórium-Egyesü­letnek, mely már a tavasszal hozzákezd az első népszanatoriuin építéséhez, a budapesti királyi bérház egyik földszinti bolthelyisége ingyenesen erigedtessék át az egylet humánus céljaira. Ugyanis az egyesület sorsjátékot rendez és a sors­játék igen értékes nyereményeit a kir. bérházban teszi közszemlére. Eljegyzés. Kovács János csabai ág. ev. tanító leányát, Mariskát, el­jegyezte Kozsuch István, a csabai ev. egyház fiatal tanítója. Egy műút kiépítése. Egy-egy mű­útról nem esett lapunkban annyiszor szó, mint éppen a Köröstarcsa-Körösladányi­ról. A sokszori emlegetésnek pedig az volt oka, hogy oly sokat bukdácsolt le magas töltéséről- a motoros vonat. Ennek a híressé vált müútnak a kiépítése be­fejeztetvén, a leszámolás mnst folyik na­pok óta Csabán a miniszteri kiküldött, Petracsek Ferenc kir. műszaki taná­csos, H a v i á r Lajos kir. főmérnök, Bánhegyi Géza kir. segédmérnök, építésvezető jelenlétében az épitővállal­kozókkal, Gállal és Tyrnauerral. A leszámolás megejtésénél koncedálták, hogy a műút talaja és az anyag szállitha­tása igen kedvezőtlen volt, amely miatt a vállalkozóknak 8000 kor. kötbért számí­tottak föl. De mivel a vállalkozók ugyan­ezen okok miatt nem készíthették el a műutat a kellő időben s igy is vesztes­séggel, a bizottság oly értelmű javasla­tot terjeszt a törvényhatósági közgyűlés elé, hogy engedtessék el a vállalkozók említett kötbérösszege. Ugyanitt meg­említjük, hogy a Csaba-apácai műút kit építése e hó végére szintén befejezés­nyer. Állványösszeomiás. Az utóbbi idő­ben sűrűn fordulnak elő csabai építke­zéseknél állványösszeomlások. Fölhívjuk e jelenségre a község elöljáróságának figyelmét, hogy szorítsa nagyobb gon­dosságra az építő vállalkozókat az áll­ványok fölállításánál, mert bár eddig, hála a Gondviselésnek, nem történt ha­lálos baleset, de nagyon könnyen meg­eshetnék a legsúlyosabb szerencsétlen­ség. Tegnap is majdnem hogy végzetes állványösszeomlás történt a fő-utcán, ahol Povázsay Zsigmond tanitó épülés alatt álló házánál egész sereg munkás meg­sérült. Az építést Rocskár Mihály vál­lalkozó vezeti, aki olyan állványt készítte­tett, hogy az a ráhordott suly alatt össze­rogyott és egy részét a falhoz rántotta a munkásoknak. Az állvány összeomlásánál maga a vállalkozó is megsérült és pedig súlyosan a felső combján és balkezén, súlyosan megsebesült továbbá M o k s á n János 22 éves kőmives segéd a fején. Könnyebb sérüléseket szenvedet M a-u 1 i s Judit. A sebesülteket beszállították a kórházba. A baleset helyszinén megjelent a hatóság is és szigorú vizsgálatot indított. — A karailanul oyilkos. Egy szeren­csétlen anya rémes tragédiájáról értesít bennünket orosházi tudósítónk. Györgyi Jánosné orosházi lakos pénteken délután 8 hónapos gyermekével a karján egy kis tereferére átment szomszédnőjéhez Nyemec Jánosnéhoz. Az udvaron be­szélgettek s közben a gyermekét bele­helyezte egy előtte álló talyicskába és letakarta párnával. Egyszer az ártatlan teremtés, aki éhes volt, sirni kezdett, Györgyiné, hogy megszoptassa, leült a talyicskába.» De a nagy beszélgetésben csak most vette észre, hogy ráült a cse­csemőjére, akit agyon nyomott. A pici teremtés persze megfúlt, a gondatlan anya ellen pedig megindult a megtorló eljárás. — A gólya pártfogója. A drágasági pótlókra ánijozó különböző kasztrang és foglalkozásbeli emberek irigy szemmel tekinthetnek arra a minden esetre utánzásra méltó példára, melyet Kornfeld Zsigmond főreneiházi tag közbenjárá­sára a Ganzgyár igazgatósága tervez. E szerint a négyszáz koronánál kisebb havi fizetéssel bíró családos hivatalno­kait egyelőre egy évi tartamra drágasági pótlékkal szándékozik meg­tisztelni, még pedig egy igen ötletes és kedves kulcs alapján. Ez a kedves kulcs a gyermekállomány. Minden hiva­talnok annyiszor 120 koronát fog kapni évenként drágasági pótlék fejében, ahány gyermeke van. Beavatottak szerint nem xS kevés azon Ganzgyári tisztviselők száma, akik hétszer-nyolcszor hallották a gólya kelepelését házuk táján és akikre most irigy szemmel tekintenek a — mo­dernebb kebelbeli családapák. — Idegbeteg nemzetközi tolvaj. Nagy­stílű szélhámost vittek vissza tegnap a szegedi csillagbörtönbe. Bekalandozta már a félvilágot és mindenütt lopásokat követett el. A tavaszon Fiúméban, majd Triesztben szélhámoskodott és onnan egyenesen Szegedre ment. Itt azonban rosszul járt, mert a rendőrség elfogta és több hétig fogva tartotta, mert nem akarta megmondani a nevét. Végre is kisütötték, hogy F i s c h e r Ernőnek hívják, Csabára való és fiatalabb éveiben géplakatos volt. A hírneves tol­vaj végtére is beismerte, hogy Fischer­nek hivják. Erre átkísérték a csillag­börtönbe, ahol nagyban adta az ideg­beteget. Miután eltérők voltak az orvosi vélemények, fölterjesztették az igazság­ügyi orvosi tanácshoz, amely véleményt alkot ebben az ügyben. Több hétig tar­tott a megfigyelés, amely után a napok­ban vitték vissza a börtönbe a nagy szélhámost. Ugy látszik, Fischer Ernő sejtette, hogy nem valami kedvező ered­ménnyel járt odafönt, mert mindenáron ki akart szabadulni őrzői közül. Rúgott, kapálódzott, harapott, úgy, hogy a buda­pesti ügyészség három börtönőrt volt kénytelen mellé adni s csak igy bírták megfékezni. Cellájában először üvölteni, dörömbölni kezdett, majd mikor látta, hogy az őrök bemennek a cellájába, fölgyújtotta a szalmazsákot. Az őrök ha­marosan elnyomták a tüzet. A dühöngő rabot szigorú őrizet alá tették. Mint la­punkban annak idej én emiitettük, Fischert, ki Csabán óralopással kezdte, majd mint ál újságíró csalt, lopott a csendőröktől megszökött, a gyulai törvényszék 5 évi fegyházra ítélte. Mikor a börtönből ki­került, atyját is agyonakarta lőni, mert pénzzel nem segélyezte. A nagystílű szél­hámos idegbaja csak szimulálás. Gyilkos katona. Csak néhány napja, hogy véres szenzáció zavarta meg Békés község lakosságát. A fölizgult kedélyek még le sem csillapultak, máris eldördült egy revolver, mely egy szerelmes leány tüdejét fúrta keresztül. A legújabb véres dráma ' hőse Nagy István huszár, aki katona éveit a mezőhegyesi méntelepen töltötte. A huszár szerelmes volt B a r t i k Pál békési tanyai lakos 18 éves leányába, a szép Zsuzsannába. Annyira szerelmes, hogy megszökött a szolgálatából is. Pén­teken kiment a kedvesével azok tanyá­jára és ott elhatározták, hogy közösen meghalnak. Szándékukat csak részben hajthatták végre, mert a huszárnak csak két tölténye volt revolverébe. Az első golyó a leány tüdejét fúrta keresztül, a második pedig, amelyet magának szánt, mint a szerelmes huszár vallja, célt té­vesztett. Nagy, miután magát nem tudta elemészteni, önként jelentkezett a békési csendőröknél, akik őt átszolgáltatták a csabai 101. hadkiegészítő parancsnok­sághoz, ahonnan a napokban az aradi hadbíróság elé kisérik. Bartók Zsuzsannát a gyulai közkórházba zállitották be, hol testől eltávolították a golyót. A leány rövidesen felépül. — Rejtélyes bün. Borzalmas és rejté­lyes bűntényről értesít bennünket gyula­varsándi tudósítónk. Gyulavarsánd és Nagypél községek között csütörtökön, amint a postát vivő kocsi áthajtatott az élőviz csatorna hidján, a kocsisba csa­tornában és pedig a parton két ikergyer­mek holttestére" bukkant. Szakasztolt egyforma volt a két megmerevedelt ár­tatlanság. A kocsis jelentést tett az eset­ről a nagypéli elöljáróságnak, mely a csendőrséggel együtt megindította a nyomozást. Minden jel arra vall, hogy az ikreket lelketlen anyjuk tette ki a partra szégyenének elpalástolására. Va­lószínűnek látszik, hogy nem Nagypélről, hanem vagy Gyulavarsándról, de még inkább a gyulái pusztákról kerültek oda a gyermekek. — Adomány. A Rudolf-főgimnázium alumneuma számára H a á n Béla a be­íratás alkalmával 7 70 koronát adott, W e i s z Ede pedig a luxus-lóvásár al­kalmával felvezetett csikó után nyert 40 koronát adta az alumneumnak. Fo­gadják az adományozók intézetünk nevé­ben hálás köszönetünket. B a b i c h Pál, tanár, ephorus. Szüreti mulatság:. Mult vasárnap dél­után vidám kaeajtól volt hangos a csabai Széchenyi liget. Nagy közönség mulatott az iparos olvasókör szüreti mulatságán s este a kedélyes táncmulatsá­gon. Az iparos olvasókör elnöksége hálás köszöne­tét fejezi ki mindazon szülőknek, kik megengedték kedves leányaiknak, hogy a szüreti mulatságon mint szüretelő leányok közreműködjenek, úgyszintén a fiatalembereknek is, kik mint csőszlegénynek fára­doztak. A mulatság jövedelmét felülfizetéssel gya­rapították : Zvaratkó Pál, Pintér Lajos, Woczet Adolf 2—2 kor.: Vlcskó Lajos, JanoVitz Alfréd 1 -1 kor. Petrovsszki Pál, N. N., S. E. 60 -60 fii. Ezek­nek is hálás köszönetét fejezi ki a rendezőség. Irodalom. - Olvasóinkhoz Lapunk mai számá­ban egyik legjelesebb írónknak B r ó d y Sándornak lapunk számára irott tárcáját közöljük. Bródy nyitja meg azok sorát, akik lapunkat gazdagítják á fővárosi írók között. Sikerült ugyanis egész seregét B legjobb nevű fővárosi íróknak meg­nyerni. Igy már a legközelebb közre­adjuk Eötvös Károlynak, a legjobb magyar elbeszélőnek egyik pompás tárcacikkét. B a 11 a Miklós, az ifjú köl­tői nemzedék e sokat igérő alakja be­kopogtat egy szép, hangulatos verssel. Ábrányi Emil, Jak ab Ödön, Far­kas Imre, Zempléni Árpád ígértek még verset. G e 11 é r i Mór, Kóbor Tamás vezető cikkeket. Rákosi Viktor, Szomaház y István, S z ő 11 ő s y Zsig­mond. Sebők Zsigmond, Szabó né N o g á 11 Janka tárcacikkeket. Olvasóink bizonynyal méltányolják igyekezetün­ket, melylyel lapunk nívóját' állandóan emeljük. Köszönet nyilvánítás. Fogadják mindazok, kik felejthetlen jó édes atyánk: Frnda András temetésén megjelentek ós részvétükkel felkerestek, ez úton is őszinte köszöne­tünket. Békéscsaba, 1904. vkt. 1. Frnda Miklós. Emilia, András és László gyermekei. TÖRVÉNY iCEZES. — Sajtórendöri vétség. Aki nem tud arabsul, az ne beszéljen arabsul. És ame­lyik lap törvényesen előirt óvadékkal nem rendelkezhetik, hát ne politizáljon, mert aki a törvényes rend ellen vét, azt utóiéri a törvény keze. Ez lett a sorsa a Szarvas és Vidéke cimü hetilapocská­nak is, akinek a kiadóját a gyulai tör­vészék a héten kaució nélkül való po­litizálásért 10 korona pénzbüntetésre Ítélte. Zsákba finánc. Ismeretes ez a mon­dás, amiért minden jámbor pénzügyőrt elborít a méreg. Tudta ezt Komló si Sándor dobozi lakos is, aki éppoly el­lenséges érzülettel lévén eltelve a finánc­nak nevezett ember iránt, mint orosz a japánnal, egy alkalommal a megye egyik legjámborabb fináncát hivatalos mun­kája teljesítésében olyképp akadályozta meg, hogy menydörögve harsogta mint­egy félóráig a fülébe, hogy: zsákba finánc. A kötözködő természetű' dobozi magyart a gyulai törvényszék ez ártat­lan hatóság elleni erőszakért 14 napi fogházzal jutalmazta „meg. — Veres bál. Ősrégi szokás, hogy dinom-dánom nem múlik el'néhány tar­kón ejtett folytonossági hiány nélkül. Igy történt ez a mult óv augusztus 16-án megtartott gyulavári legények táncmu­latságán is. A bálon javában táncoltak, mikor Molnár Lajos belekötött a tár­saiba és többeket véresre vert az áltat lános gabalyodásban. A virtuskodásér­rószben súlyos, részben könnyű testisér­tés vétsége miatt 5 legény került a gyu­lai kir. törvényszék elé, mely a héten megtartott főtárgyaláson Molnár Lajost 6 hónapi börtönre, D. N a g y Ferencet 1 hónapi- és Török János, Szabó József, M. Tóth Lajos ésKorponay Mihály nevű legényeket egyenkint 14—14 napi "fogházra itólte. Az elitéltek feleb­beztek. Megakadályozott falopás Szűcs Gábor békési napszámos a télen fát ir­tott Békés község erdejében. A munka után Szűcs uram kiakarta venni a fából a dézsmát és egy darabot a vállára emelt. A mezőőr azonban észrevette a huncfut­ságot és elébe állt Szűcsnek, aki ezért őt alaposan megdögönyözte. A hatósági rend ellen erőszakoskodó napszámost a gyulai törvényszék 8 napi fogházzal sújtotta. — Lopások Kovács János tótkomlósi lakos az ugyanott lakó P a u 1 i k Antaltól február havában ellopott egy 6 korona értékű hízott libát. A tolvajt a gyulai törvényszék ezért 6 hónapi börtönre ítélte. Hasonló büntetést mért a gyulai törvényszék bírósága H a j k ó Pál riiező­berényi lakosra, aki egy pajtát feltört és onnan eltulajdonított egy ásót. A béres gazda ellensége Pollák Lajos bucsatelepi béres már régebb idő óta gyűlölte a báró Springer birto­kon alkalmazott béresgazdát. Egy alka­lommal mikor Pollák szembe került á béresgazdával, a nála levő vasvillával ugy vágta fejbe, hogy a gazdát menten I

Next

/
Thumbnails
Contents