Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-09-25 / 78. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 78. számához. hogy a földmivelésügyi miniszter leiratot intézett az egylethez, hogy a földmives iskolákat, igy a csabait is újjászervezi. A miniszter egyben megküldte az egyletnek az újjászervezésről szóló szabályzatot is, amelyre nézve véleményt kért a gazdasági egylettől. A gazdasági egylet örömmel fogadta a miniszter rendeletét ós a felhívás értelmében véleményt is nyilvánított, amelyet a napokban terjesztettek föl. Az érdekes fölterjesztésből, amelyeket valószinüleg magáévá fog tenni a miniszter, szószerint közöljük a következő részeket : A tervezet 3-ik pontjára vonatkozó megjegyezésre a gyakorlatban tapasztaltak késztetnek bennünket, amennyiben eleitől fogva azt tapasztaljuk, hogy a 20—30 holdas kisgazdák gyermekei nem látogatják az iskolát olyan mértékben, mint az kívánatos volna, és ezt a tartózkodást egyedül csak annak tudjuk be, hogy az ellátás évi 800 koronában megállapítva igen drága és ő reájuk nézve| ennek folytán hozzáférhetlen, sőt nem csak a 30 holdas, de a 60 holdas kisgazda sem igen győz 2 éven át 600 koronát ellátásért, 20ü koronát ruházatért el fizetni, ezenkivül pedig számításba veszi az a gazda azt is, hogy 17 évet betöltött fiát a gazdaságban 2 éven át nélkülözni s azt fizetett emberrel pótolni lévén kénytelen, ilyen cimen 2 óv alatt ismét legalább 400 koronát fizett ki, és igy neki egy fia taníttatása 1200 koronába kerülvén, lemond a földmives iskolában való taníttatás kiszámithatlan hasznáról. Ennek folytán a földmives iskola a mai szervezetében csak az egészen szegény és adót nem fizető polgár gyermekeit (alapitványos hely) ós a jómódugazda gyermekeit részelteti áldásaiban, a másik adózó fél, a kisebb vagyonú gazda gyermekeit kizárja. Mindezek alapján bátrak vagyunkNagymóltóságodnak tisztelettel javaslatba hozni hogy vagy az ellátási dijat felényire redukálni, vagy az alapitványos helyeket megsokszorozni méltóztassék ; de mindenesetre több eredményét látnók annak és az iskolák sokkal látogatottabbak lennének, ha az ellátási dij e'vi 150 koronában állapíttatnék meg. A tervezet Il-ik fejezete „A gazdaképzés és nevelési módjai" különösen a 2-il pont „elméleti tanítás" ellen észrevételein ket a következőkben öszszegezzük : Az el méleti tanítás olyan sokat ölel fel ós anny ebstraot dolgot foglal magában, hogy egy 17 — 20 éves fiu, a kinek előképzettség* csak az irás, olvasás ós a 4 számtani alap müvelet tudásából áll, teljességgel nem fe lelhet meg a kívánalmaknak, vagy ha a ta nárok és tanitók ezen emberfeletti munkái 2 óv alatt még is elvégezhették velük, ki vetkőztették azt a növendéket a mag a való ségából kiemelték azt a fiatal embert abbó a légkörből, a melybe őket a tervezet he lyezni akarta, mert lélektanilag nem kép zelhető el sem azaz állapot, hogy egy em ber, aki növénytant, állat-, élettant, föld rajzot, földmérést, physikát, klimatológiát erdészetet, üzlettant, gazdasági jogismét és egy6b gazdatársadalmi kérdéseket stb tanult, ahoz egy keveset sejt, ne tudássá vál jók, vagy azt ne higyje magáról, hogy i ott nincs megfelelő helyen, az olyan embei a munkák felügyeleténél, vezetésénél föl jebb vágyik, akaratlanul is az urhatnámsáf lett beleplántálva, vidéke egyszerű divatjá leveti, gallért, manzsótát ölt magára, ekkoi pedig többé kevésbbó jogossá válik az uton útfélen hangoztatott vád, hogy a földmi ves iskolák céljaiktól eltérőleg urakat ne veinek. De ha mérlegeljük a dolgot pae dagogiai szempontból, ugy sem helyesel hetjük az eddig csak irni, olvasni tudót növendékeknek a teóriával való tulságo megterheltetósét, nem képzelhetjük e ugyanis azt, hogy az a fiu télen fél hat kor, nyáron 4 órakor felkelve (a belső é külső hetesek még korában) 6—U

1/, órá fizikuma megerőltetésével dolgozva, minden féle elvont tudományt tanulni képes is le gyen, ennek folytán a heti tanórák számá 58-ban megállapítva, felette soknak tartjuk * De ugyanezen fölterjesztéssal kapcso latban egy másik föliratot is intézett i gazdasági egylet a kormányhoz. Ez a föi terjesztés, mely a dohánylevelek méltányc sabb áron való beváltását kérelmezi, pénzügyminiszterhez szól. A legutóbb tartott igazgató-válaszl mányi ülésen B a n n e r Béla tette azt a általunk is ismer tetett előterjesztést, hog az idei szárazság folytán ki nem fejlődhe tett dohányleveleket a rendes szokástt ; eltérően, méltányosabb áron váltsák be. Es erre szükség is van, mert az egéí nyáron országszerte uralkodott nagy száras ság legfőképpen megakasztotta a dohánj ; leveles kifejlődését ós igy óriási a károsc dás, ami ennek folytán a gazdaközönsóge amelynek jövedelme tekintélyes részét betegség esetén va'ó elbánás, stb.) a vármegye szervezeti szabályrendeletben esetleg kü.ön szabályzatban rendeztessenek." Végül fölemlíti a memorandum, hogy a dijnoki javadalmak fölemelése 7198 korona többlet kiadást idézne elő óvenkint ós még a kórelem teljesítése esetén is a mai megélhetési viszonyok között csak szűken elég a megélhetésre a fizetésjavitás, a csal-ádos dijnokok pedig még akkor is i a legnagyobb nélkülözésnek lesznek kitéve. 1 Bizony sokban igazuk van a vármegye Í kis embereinek és megérdemelnék, hogy a t törvényhatóság is méltányolja a mun- 1 kásságukat és legalább a legszerényebb megélhetésre szükséges anyagi 'eszközöket : megadja nekik. Közgyűlés Csabán. Elmúlt csütörtökön bő tárgysorozattal szolgált a szeptember havi közgyűlés a mérsékelt számban egybegyűlt csabai városatyáknak. A rendes tárgysorozaton kivül póttárgysorozattal is bővült a napirend ; mindennek dacára a közgyűlés másfél óra alatt, délelőtt 11 órakor minden nagyobb emóció nélkül véget ért. Monoton egyhangúsággal emelkedtek határozattá a tanácsi és előadói javaslatok, melyek közül nagyobb érdeklődést csupán a rendőrség fizetésének javítása s a rendőrlegénység létszámának emelése keltett. Pro és kontra többrendbeli felszólalás után a közgyűlés a rendőrlegénység fizetését fejenként és évenként 50 korona szolgálati pótlékkal javította, a létszámot 22-ről 28-ra emelte, mely létszám a mezőörök uj szolgálati beosztásával rövidesen 31-re fog emelkedni. Nem sok sem az egyik, sem a másik; de mégis valami. Ha más nem : egy rövidke lépés előre a fejlődés utján. Részletes tudósításunk a gyűlés lefolyásáról a következő: Z s i r o s András biró elnöki megnyitó szavai után K o r o s y László főjegyző terjesztette elő a sablonos havi jelentéseket az adóbefizetés - eredményéről, pénztárak vizsgálásáról, kórház ós szegényházról, végül a népmozgalomról. E jelentések tudomásul vétele után következtek a Rendeletek és átiratok. T a 1 1 i á n földmivelésügyi miniszter a csabai minta öntözötelep költségeire vonatkozó számadást jóváhagyta. A telep összes költsége 34103 kor. 68 fill., melyhez a miniszter különböző címeken 23771 kor. 3 fill. segélylyel járult. A magyar általános hitelbank a Trautmannsdorf-íéle földvételi pénztár terhére fennálló 200000 kor. államkölcsön vizszafizetésének határidejét 1905. évi október hó 3-ig egy évvel meghosszabbította. A temesvári VII. hadtest parancsnoksága köszönetét nyilvánítja azon készségért és előzékenységért, meiylyel a községi elöljáróság uj gyakorló tereket engedett át a Csabán állomásozó katonaságnak. A községi képviselőtestület L a m p e r Emilia siketnóma gyermek kitanittatá-ára az aradvárosi siketnéma intózntnól alapítványt tett; ezért az intézet felügyelőbizottsága köszönő levelet intézett a képviselőtestületbe. Jelentések, előterjesztések. Részletesen ismertettük annak idején a községi tisztviselők terjedelmes memorandumát, melyben évi lakbérilletmény megszavazását kéltek a községi képviselőtestülettől ; ezen memorandumot a közgyűlés javaslattétel végett bizottsághoz utasította. A bizottság javaslatára a képviselő testület kimondotta, hogy a tisztviselők kérelmét a község súlyos terhére való tekintettel ezidőszerint nem teljesítheti. Rendőrség. A csabai rendőrség szervezetének átalakítása már régen foglalkoztatja a városatyákat ; még Misley töbiztos vetette föl e fontos kérdést s bizony évek multak, mig a dolog megérett a határozathozatalra. A kérdés azon alkalomból vélt aktuálissá, hogy a rendönegénység csekély fizetésének méltányos felemelését kérte. A bizottság javaslata körül, — mely a rendőrlegénység fizetését szolgálati pótlók cimen fejenként 50 koronával, a rendőrség létszámát egyelőre 6 fővel indítványozta felemelni, — heves vita fejlődött ki. A felszólalások sorát Kocziszky Mihály nyitotta meg. Ismeri a rendőrlegónység helyzetének sanyarú voltát; ennek okát azonban nem a fizetés csekélységében, hanem a csekély létszám folytán előálló munka megtei heltetésben találja. A szomorú gazdasági viszonyok nem alkalmasak a fizetés felemelésre, hanem a létszám gyarapítás elől nem zárkózik el. Rosenthal Ignác nagy melegséggel kél a javaslat védelmére; számszerű adatokkal cáfolja meg Kociszky érveit, kimutatván, hogy egy béres fizetése jóval javadalmasabb a rendőrlegónység dotációjánál. Bármily szomorúak a gazdatági vi szonyok s bármily óvatosnak kell lenni a költségvetés ujabbi megterheltetése körül, a javasolt fizetésfelemelést szívesen megszavazza, B e 1 i c z e y Géza Kociszky álláspontját helyesli. V a r s á g h Béla nagy szivjósággal támogatja a rendőrlegénység móltányos kérelmét s érvekben gazdag beszédben támogatja a bizottsági javaslatot. Kimutatja, hogy a javasolt fizetésfelemelés a legénység javadalmát havi 2 forinttal gyarapítja ; nem hiszi, hogy a képviselőtestület megtagadná e csekélységet a rendöröktől. K o r o s y László hozzájárul a bizottság javaslatához; de a lótszámfelemelést elegendőnek nem tartja. Indítványozza, hogy a lovas mezőőrök közül három a rendőrség létszámába osztassák. B e 1 i c z ey Géza az elhangzott beszédek hatása alatt elfogadja a bizottság javaslatát de Korosy indítványát ellenzi. A népes kültelkeken a mezei rendőrségre nagy szükség van ; a mezőőrök száma nem evesbitendő, de sőt gyarapitandó volna. Maros György kéri a' bizottság javaslatát, változatlanul elfogadni; a mezőőrök kérdését, melyre nézve az 1896 évi XII. t.-c. kötelezettségekkel terheli a községet, nem bolygatná. Megelégedne azzal, ha a közgyűlés utasítaná az elöljáróságot, hogy a mezőőrök kérdésével mélyrehatóbban foglalkozzon s annak idején javaslatot tegyen a képviselőtestület elé A képviselőtestület ezután a bizottsági javaslatat eredeti szövegében elfogadja s Rosenthal Ignác indítványára azzal pótolja, hogy az elöljáróság intézzen kérelmet illetékes helyre a csabai csendőrőrs szaporítása s lovasitása iráni. A képviselőtestület felhatalmazást adott az elöljáróságnak arra, hogy a községi | köz- és bérépületekbe mintegy 1800 korona költséggel a villamos világítást bevezetj hesse, egyben kimondotta, hogy a bérlők az uj befektetési tőke 10°/

0 kamatát kötelesek a közpénztárnak évről évre visszatériteni. A községi közmunka összeírás és költségvetés 26645 kor. 60 fill. bevétellel 25740 kor. kiadással, s 905 kor. kövezésre forditandó maradvánnyal elfogadtatott. Majd sori a került az 1904 évi kéményösszeirás ügye, amely szerint van Csabán 2800 nyitott, 2195 zárt kémény; ezek rendbentartásáért a közönség 8628 korona kóményadót fizet. Régi ós behajthatlan követelésekről tett ezután jelentést az előljárúság, melynek során a közgyűlés a katona elszállásolási váltság pénztárában 399 kor. 87 fill., az örökváltsági pénztárban 1832 kor. 85 fill., a házépítési dijak pénztárában 151 korona követelést törölt. R aj tár György házszabályozási ügyének elintézése s Werther Hugó telek ügye megszavazásának 30 napra tett elodázása után a közgyűlés dr. "Wagner Dánielt a községi nyugdijasok orvosi megvizsgálására kiküldötte. Leitmann János lemondását elfogadván, részére • évi 800 kor. kegydijat szavazott meg. Majd tudomásul vették s jóváhagyták a községi ingatlanok bérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyveket s a községi tanyai iskolák és ovodák 1803—1904. tanévi zárcszámadását. Az A. E. G. V. igazgatóságának pedig engedélyt adtak arra, hogy addig is, mig a Kossuth-szobor helyének kérdése küllőre kerül, a Kossuth-térnek a róm. kath. templom felé eső sarkáu ideiglenes várakozóbódét állithasson fel. Kérvények. Egész sereg kérvény került ezután tárgyalás alá. Lipták János és társai vállalkozókat az elöljáróság építési határidő elmulasztása miatt 1000 korona birsággal sújtotta. Vállalkozók időközben az elmulasztott munkát pótolván, a bírság elegendóséórt folyamodtak. A képviselőtestület a kórelem érdemi elintézését arra az időre halasztotta, amikor meggyőződést szerezhet arról, hogy vállalkozók mulasztása tényleg nem idéz elő a községre károkat és egyéb hátrányt, S z i k o r a Mihály theologust segélyezés iránti kérelmével elutasították, ellenben Sípos Audrás VIII. oszt. t nuló nak 150 korona segélyt szavaztak meg. G e n c s i József lakásának bérletét 3 évre meghosszabbították ; Prisztavok Mátyás hajdú 37 évi szolgálat után állásáról lemondván, részére óvi 240 korona kegydíjat szavazott meg a képviselőtestület. A községi hajdúk fizetésfelemelés iránti kérelmének elutasítása után B z e h á k Antalt, Horváth Istvánt és Pfeiffer Ltvánt a községi lakosok sorába felvették, D i n a János hasonló kérelmét azonban elutasították. Ezzel a közgyűlés délelőtt 11 órakor véget ért. Két fölterjesztés. A földmives Iskola újjászervezése. Dohánybeváltás. A békésvármegyei gazdasági egylet legutóbb tartott igazgató választmányi ülésről hozott tudósításunkban jeleztük, dohánytermelés képezte, sújtotta. A földbirtokosnak még meglehetős itt is - a helyzete, hanem, mint a fölterjesztés is hangsúlyozza, a feles kertészek, akik várható jövedelmük egy részét előleg alakjában már régen elköltötték napszámosaikra, s akiknek emellett nem termelt a száraz esztendő miatt egyebük sem, végveszedelem elé néznek. Növeli a dohánytermelő gazdaközönség keserves helyzetét a négy évvel ezelőtt megváltoztatott dohánybeváltási szabályrendelet, mely annyi fölösleges kivánalmat tüz egy-egy osztály me; állapításához. Mindezek alapján a békésmegyei gazdasági egyesület érdemes titkára Pfeiffer István egy alapos indokokkal támogatott föliratot szerkesztett a kiküldött bizottság határozatából. E megszívlelésre méltó fölterjesztés igy szól a többek között : „Ennek folytán Békésvármegye és a békéscsabai dokány beváltási körzet dohánytermelő gazdaközönsége és kertészei nevében azon tiszteletteljes kórelemmel járulunk Nagyméltóságodhoz, mint érdekeink legfőbb és általánosan elismert istápolójához ós védelmezőjéhez, hogy tekintettel az idei elszomorító kilátásokra, kegyeskedjék oda hatni, hogy a szárazság következtében kicsire maradt dohányleveleket a dohányjövedék tisztviselői, eltekintve a beváltási szabályzatban hangsúlyozott tekintélyes nagyságtól, ne az eddigi szokás szerint osztályozzák az alacsonyabb árakba, hanem azokat, tekintet nélkül a dohány kisebb formáira, tegyék abba az osztályba, amely őket minőség szerint megilleti; t. i. ha kisebb is az, d*> ép ós vágó anyagnak megfelelő : magasabb árakon váltsák be. Vagy ha ez nem volna keresztülvihető, legalább az idei termésre való tekiutetteí — állapítsák me*/ a mintacsomókat ós számítsanak magasabb beváltási árakat. Kérő szavunkat különösen a kertészek, ezen egészen magukra hagyott és senki által nem pártfogolt lények érdekében emeljük fel, akikre a legnagyobb nyomorúság várakozik, ha az általuk müveit átlag 3 kat. hold 15 mm. összes termése körülbelül 500 korona árban fog beváltatni, mert jó eredménynek lesz az idén minősíthető, ha a fennálló beváltási szabályok szerint 1 mm. b), 2 mm. II. és 1*/, III. osztályt kap, a többi i/

i mm. ez idén mint fejletlen, haszonvchetetlen, legfeljebb a kihányás között értékesül 12 koronával, s ha ez igy lesz, — pedig átlag valószínűen nem lesz jobb, — akkor egy felekertész kap 3 hold után 240 koronát, ahol pedig csakis a kapadohány termelése van előírva, — mert ez végkép lesült — lévén kat. holdanként 2 mm. termés, ez legfeljebb mint III. oszt. fog beváltatni, jut belőle a kertésznek 24 kor., vagyis 3 hold után 72 korona. Ezen összeg nagy részét a plántálás, locsolás, kapálás, szedés, simítás, szállítás és beváltás költségeire elfizette, marad neki néhány koronája, némelyiknek semmi, sőt a kapadohánynál határozottan ráfhet." Illetékes körökben érthető érdeklődéssel várják a bókósmegyei gazdasági egylet eme fölterjesztéseire a miniszterek válaszát. Halászati társulat Békésmegy ébec. Kegközelebb ismét fog szaporodni vármegyénkben az egyesülések száma. Az alakulóban levő uj társulat a halászat fejlesztését tűzte ki céljául. A terv kezdeményezője az országos halászati felügyelő, mint halászati ügyekben hatósági szakértő, akinek megkeresése alapján Fábry Sándor dr. alispán átirt Csaba községhez és az érdekelt megyebeli községekhez, amely átiratban előterjesztést tett arranézve, hogy az Élővíz csatornán halászati joggal biró tulajdonosokat a halaszatrol szóló 1888XIX. t. c. értelmében hivatalból társulattá alakítja. Ez alakítandó társulatnak célja volna a kötelékébe tsrtozó vizekben a haltenyésztést előmozdítani és a halászat gyakorlását akként szabályozni és ellenőrizni, hogy a halállomány lehetőleg fokoztassók, ilymódon pedig a vizeknek halászatilag minél jobb és minél hathatósabb kihasználása biztosittassék. E társulat megalakítása céljából Fábry Sándor dr. alispán október hó 25-ének délelőtt 9 órájára alakuló közgyűlést hivott össze Békésre, amelyet a községháza közgyűlési termében tartanak meg. E közgyűlésnek egyik legfontosabb tárgya lesz a Kettős-Körös halászati társulattal leendő egyesülésre irányuló javaslat, amely felett egyidejűleg szintén fognak határozatott hozni. E közgyűlésre az érdekelt feleket oly !