Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-09-15 / 75. szám

kitüntetett a tisztikar egyik legérdemesebb tagja, Z ö 1 d y János dr., akinek Őfelsége a

i

nfolyfalvi

u nemesi előnevet adományozta. (Éljenzés). Ugy a maga, mint a közigazgatási bizottság nevében szeretettel üdvözli ez alkalomból íolyíalvi Z ö 1 d y Járos drt és indítványozza, hogy a közigazgatási bizottság ezen üdvözletét jegyzőkönyvi kivonattal is tolmácsolja. (Eljenzés).

s B o d o k y Zoltán dr. örömmel járul hozzá az elnök indítványához. Majd hoszszasabban szól Z ö 1 d y János dr. érdemeiről. Z ö 1 d y János dr., az üdvözlésekre meghatva mond köszönetet. Á királyi kitüntetés nem kápráztatja el, ismeri a maga értékét és tudja, hogy működése eredményei nem nagy stilüek, mindössze a kötelesség becsületes teljesítésében zsugorodnak össze. A királyi kitüntetést tehát csak buzdításnak veszi a jövőben tanúsítandó becsületes és pontos munkásságra. Ismételten köszönetet mond az ovációért. (Éljenzés.) Havi jelentések. A rendes havi jelentések következtek ezután. Elsősorban az alispáné. Eszerint augusztus hónapban a személybiztonság kielégítő volt. A vagyonbiztonság kedvezőtlenebb volt, mint julíusban. Személybiztonság ellen 15 esetben volt kihágás, lopás 48 esetben tordult elő, volt 9 br leset, ezek közül 6 halálos ; öngyilkosságot 11 egyén követett el. A tűzesetek száma 56. Megemlékezik a jelentós a gyulai asztalossztrájkról és a dobozi munkásgyülósről. A jelentés szerint tavaszra mjnkahiány van kilátásban ós igy a a munkások helyzete aggasztó. Végül jelenti az alispán, hogy Orosháza közönsége vasárnap leplezi le Kossuth szobrát és hogy a közigazgatás menete a mult hó folyamán zavartalan volt. Az egészségügyi jelentéstZö 1 dy János dr. tiszti főorvos terjesztette elő. Augusztusban 35-tel több betegedós fordult elő, mint juliusban. Leggyakrabban gyomor ós bélhurutos bántalmak fordultak elő. Az egyes megbetegedések igy oszlana meg : difterisz 13, vörheny 47, kanyaró 33, hasihagymáz 46, szamárhurut 1 és láz 1 esetben. Orvosrendőri vizsgálatot 141 élőn ós 11 hullán végeztek. Gyógyszérummal 16 diftériás beteget oltottak be, akik közül 14 meggyógyult. A halva született csecsemők száma 20. Afolyam m érnö kségi, tiszti főügyészi és közgazdasági j elentések az előadók távollétében elmaradtak. A tanfelügyelői jelentést B e rt ó t h y István dr., tb. főjegyző terjesztette elő, megemlékezvén elsősorban a megyében augusztus hó folyamán törtónt tanári és tanítói kinevezésekről ós áthelyezésekről. A tanfelügyelő felelősség mellett fölhívja Füzesgyarmat község elöljáróságát, hogy haladék nélkül állítsa fel Bucsatelepen a második elemi iskolát. Ismeretes, hogy Gyula város közgyűlése megfellebbezte a törvényhatóságnak a gyulai polg. leányiskola felállítására hozott határozatát. A közigazgatási bizottság e felebbezóst felterjeszti a miniszterhez. Hasonló elintézést nyert 0 s v á t h János dr. csabai áll. polg. fiúiskola igazgatójának a csabai polg. leányiskola felállítása iránt beadott memoranduma, amelyet pártolólag terjesztenek a kultuszminiszterhez. Az államópitószeti hivatal jelentését H a v i á r Lajos kir. főmérnök terjesztette elő. A jelentós szerint az állami utak megfelelőek, az építkezések rendben folynak. A bizottság megbízza a főmérnököt, hogy Gyula város polgármesterével bocsájtkozzon tárgyalásba a Csaba és Gyula között fekvő „Bicere" állomás nevének megmagyarositása végett és erre nézve tegyen javaslatot, mert a Bicere-tanyákon rövid időn belül rendes teherállomást létesít az államvasút és bántó az idegen állomásnév. A kir. ügyészségi ós árvaszéki jelentések semmi különösebb mozzanatról nem tesznnek említést. A rendes havi jelentéseket egyébként tudomásul vették. Orosháza adóhátralékban. Az ülés érdekessége ott kezdődött, mikor Csák György kir. pénzügyigazgató terjesztette elő jelentését. Augusztusban egyenes adóban befolyt 683811 kor. 22 fill., hadmentességi adóban 8595 kor. 14 fill. Majd a következő jelentést terjesztette elő : Kimutatás szerint Orosháza községben 1904. évi augasztus 15-én'a községnél fizető adózók terhére egyenes adóban 117428 kor. 51 fill., badmentességi díjban 6471 kor. 33 f. országos betegápolási pótadóban 1312 kor. 62 fill., bélyeg és jogilletékben 53970 kor. 80 fill. hátralék áll fenn. Továbbá a pénzügyminiszternek 41564/1901. sz. rendelete alapján a m. kir. pénzügy igazgatóság kiküldött közege által a helyszínén felvett jegyzőkönyv, ós jelentésből meggyőződés merittetett arranézve, hogy az állami adók és egyébb kincstári követelések ily nagymérvű felszaporodása egyednl ós kizárólag az adóbehajtással megbízott községi közegek mulasztásának, szabálytalan ós hanyag eljárásának tulaj donitható. Az 1883. évi 44. t c. 81. §-áuak rendelkezése alapján a községnél fizető adózók állami adóztatásának behajtásával megbízott községi közegek, jelesen: Bózy Ba'ázs községi adóügyijegyző, Jankó Ferencz községi biró ós S i n Sándor adószedő ellen a felelősség oly figyelmeztetéssel mondassák ki, hogy e határozat kézbesítésének napjától számított 3 0 n a p alatt a fent kitüntetett hátralékokból egyenes adóba 100 ezer, — hadmentessógi díjban 4 ezer, — országos betegápolási pótadóban 1 ezer és bélyeg ós jogilletékben 8 ezer koronát kötelesek behajtani, azt a kir. adóhivatalba beszállítani és erről a pénzügyigazgatóságnak nyomban jelentést tenni. Csák György jelenti, hogy Orosháza e szomorú állapota nem annyira a másféléves ex-lex következményeként, ha nem a községi adóbehajtó közegek hanyagsága folytán állott elő. Kéri javaslatának elfogadását. Zlinszky István tulszigorunak tartja ezt az intézkedést. Egyszerűen hivják fel az illetékes közegeket nagyobb pontosságra. A bizottság ezután hozzájárult a pénzügyigazgató javaslatához. Egy fegyelmi vizsgálat. Ugyancsak Csák György pénzügy • igazgató jelentette, hogy G o 1 i á n Soma szarvasi adótiszt ellen már több ízben tétettek följelentések. Igy pl. arról, hogy egy müvésztársaságot megadóztatott, de az adóösszeget nem fizette be, hanem zsebrevágta. Egy másik esetben 18 iparostól felvett fejenkint 1—1 koronát, hogy felebbezésüket elintézi. Az 1 koronákat itt is zsebrevágta, de a felebbezéseket mind mai napig el nem intézte. A belügyminiszter a vizsgálattal a szarvasi főszolgabírót bízta meg, aki most beterjesztette a pónzügyigazgatósághoz a vizsgálat adatait. Ezek alapján a pénzügyigazgató fegyelmi vizsgálat elrendelését kéri Gólián Soma ellen. Haviár Dániel mond el ezután néhány hajmeresztő dolgot Golián Soma botrányos viselkedéséről, mire a közigazgatási bizottság elrendeli ellene a fegyelmi vizsgálatot. Néhány kisebb jelentőségű ügy elintézése után az ülés 11 órakor végétért Orosháza Kossuth-ünnepe. (Kossuth Ferenc Csabán. — Osabaíak Orosházán. Veres József és a Kossuth-szobor.) Még csak három nap választ el bennünket Orosháza kegyeletes nemzeti ünnepétől ; a legújabb Kossuth-oltár felszentelésétől. Még csak három nap és lehull a lepel Kossuth Lajos orosházi ércszobráról, hogy hirdesse időtlen időkig a magyar nemzet dicsőségét, szabadságát, hogy ott, az orosházi piactéren lángoló hazaszeretetre tanítsa, s ha majdan kell, vérével áldozni bátorítsa a magyart. A nagyszabású leleplezési ünnepségre, amelynek már részletes műsorát ismertettűk lapunkban, nemcsak Békésvármegye hazafias közönsége zarándokol el, hogy lerakja Kossuth ércalakjára a hazafiúi kegyelet babórait, hanem a szomszédos megyékből, városokból ós Budapestről is számos illusztris vendég érkezik. Személyesen részt vesz Orosháza ünnepén Kossuth Lajos nagynevű utódja, Kossuth Ferenc, az országos függetlenségi párt elnöke is, aki Hentaller Lajos ós több más függetlenségi kép viselő társaságában szombaton este fél 6 órakor érkezik meg Budapestről Csabára. A fővárosból érkező vezért ós társait a csabai állomáson a csabai polgári kör tagjai, élükön F á b r y Károly ügyvéddel fogják üdvözölni. Kossuthók másfél óra hosszat időznek Csabán, majd az este fél 8 órakor induló vonattal Orosházára utaznak. Az orosházi állomáson Veres József képviselő diszküldöttség ós díszbandérium élén fogadja a vendégeket, akik vasárnap, a szoborleleplezés után rendezendő banketten részt vesznek ós délután visszautaznak a fővárosba. Mint jeleztük már lapunkban, Orosháza ünnepén Csaba elöljárósága is képviselteti magát. Csaba község babérkoszorúját, melynek szalagján ez a főlirás díszlik : „Csaba közönsége Kossuth Lajos dioxóséges emlékének"

4 Z s i r o s András biró és Maros György h. főjegyző viszik (>:• . nácira. A babérkoszorút Maros György tesz. le a szoborra. Impozáns számban vonulnak át es alkalomból Orosházára a vasár<ap reggel § óra után 20 perccel inch ; vonattal a csabai polgári kör tagjai és az ezekhez csatlakozó hazafias polgár ' V. ^ Mintegy százra tehető a polgári kör azofa'tagjaimk száma, akik eddig-jelentkeztem, hogy részt vesznek Orosháza ünnepén. A polgári kör ezúton is tudatja Csaba hazafias közönségével, hogy saját reprezentálása szempontjából szívesen látja a küldöttség sorában nem tagjait is. Hihető is, hogy Csaba közönsége nem tagadja meg magát, hanem impozáns számDan zarándokol Kossuth Lajos orosházi oltárához, áldozni a halhatatlan dicsőségű férfi emlékének, áldozni a hazafias kegyeletnek. A békéscsabai szabadelvüpárt ez alkalomból a következő felhívást bocsájtotta ki: A békéscsabai szabadelvűpárt az orosházi Kossuth szobor leleplezése ünnepén testületileg óhajtván résztvenni és koszorúját elhelyezni, a párt elnöksége ez uton is felkéri a párt igen tisztelt tagjait, hogy a vasárnap f. hó 18 án reggel 8 óra 25 perekor Orosházára induló vonatnál minél nagyobb számban megjelenni ós csatlakozni szíveskedjenek. A polgári kör tagjai és a küldöttséghez csatlakozó csabai polgárok a kör díszzászlója alatt, zeneszóval vonulnak az orosházi Kossuth szobor elé, melyre a kör babérkoszorúját Fábry Károly ügyvéd hazafias beszéd kíséretében helyezi le. A koszoruszalag fölírata ez: „Csaba vezér örökösei, örökös hiveid." Orosháza Kossuth ünnepéről és Kossuth szobráról írva, meg kell emlékeznünk egy sajnálatos ügyről is. Hogy megérthessük a dolgot, tudnunk kell, hogy a H o r v a y János készíttette ércszobor talapzatának négy oldalát jelédes atyja, Kossuth László az alsó-dabasi kálvinista sirketbertben alussza örök álmát, s csudálatos, azt akkor minden német és orosz katona tudta, és nem is hivták a falut másként, mint Kossuth falu. Egy okkal több volt tehát a kegyelmes ur kegyetlenkedésére ! No, mondhatom, hogy szük volt a falu nemes uraiméknak. Bezzeg megbánták már az apró tüszurásokat, melyekkel a gőgös bárót maguk ellen lázították. Sokan már a nyakukon érezték a kötelet, s aki tehette, elszökdösött a távolabbi pusztákra, vagy ki a homokbuckákba bujdosott. A német és muszka had el lett kvártólyozva, s ki lett adva hadi parancsban, hogy különösen az uri házaknál nem kell kímélni senkit ós semmit. No hát a vitéz népség ezt a parancsot lelkiismeretesen teljesítette is. A szobák festett falaiba karvastagságú faszegeket vertek be, arra akasztván a ristungot. A bútorokon sáros csizmákkal hencseregtek, az ágyneműt a földre hányták s a közlegénység duhajkodott rajta. Az ételekben ugy válogattak, mintha az előtt nem is ettek volna mást, csak gomba pástétomot és fáczán sültet. Az evőeszközöket a csizmaszárba sülyesztettók (szerencsére nem ezüstből valók voltak, mert azokat régen a haza oltárára rakták atyáink bankó alapnak). Ebéd után a házi úr öblös tajték pipájára gyújtottak, melyek persze többé nem kerültek vissza a pipatartóra. De hát ezek a dolgok sénkit sem bántottak túlságosan, mert tudva volt már a kegyelmes kormánybiztos ur plakátokon hirdetett határozata, mely szerint a falu felgyújtandó lesz, s a vitéz népségnek két óra szabad rablás lesz biztosítva ! . . . A katonák minden háznál szalmakoszorukat fontak, mely — állitásunk szerint — szurokba lesz mártva ós azokkal fogják a házakat felgyújtani. Kossuth László hamvaira is ki lett mondva, hogy a sir felbontandó és a hamvak szétszórandók lesznek. Ellehet képzelni, hogy az egész falu népsége meg volt rémülve, mert semmi remény sem lehetet arra, hogy a gőgjében sértett bárót megengesztelni lehetett volna. Az elöljáróság ós az intelligencia idősbjei folytonosan tanácskoztak, mert nemcsak a gyújtogatás és rablás rémei voltak előttük, hanem a kivetett óriási hadisarc miként leendő előteremtése is, mint Damokles kardja függött az elöljáróság feje felett, mert 24 óra alatt kellett volna a kiélt faluban összeteremteni 5000 frtot, 100 zsák lisztet, 200 mérő zabot, 60 mázsa szalonnát, 1000 darab zsákot, 20 darab vágómarhát ós más egyéb dolgokat. Mindezeket szívesen adták volna már, ha lett volnál Ámde ezen dandár előtt már számosan vonultak át a falun, és egyik sem akart üres tarisznyával távozni s igy lehetetlenség volt az, amit a kormánybiztos ur kivánt. Pedig odaadták volna, mert hiszen ugy is csak elrabolták volna, ha — lehetett volna. Az egyik deputáció a másikat érte a kormánybiztosnál, de vagy el sem fogadta, vagy durván utasította el. A kétségbeesés óráról órára nagyobb lett, s a község fejei tanácstalanul vakarták fejüket. Végre az öreg Bereczky Sándor urnák ugrott ki kopaszodó fejéből egy — mint bebizonyult, okos gondolat. Azt mondá a tanácskozásban, hogy itt már más módot nem tud, hanem ha Zlinszky László öcsém (az én boldogult édes atyám) menne el a báróhoz, akit mindenki becsült és szeretett, mert senkivel soha rossz viszonyban nem volt, s a hit a báró is szeretett. Nosza hamar felkerekedett a deputáció s boldogult atyámhoz siettek, a ki épen apró testvéreimet szállította át a kert kerítésen, honnan a cselédek gúnyával és enni valóval a falu alatti temetőbe vezették őket. Atyám szívesen Ígérte meg közbenjárását, bár nem sokat reménylett ettől az utolsó kísérlettől sem. Amit az urak — mondá — ilyen jól előkészítettek, azt aligha sikerül az ón gyenge szavaimnak megváltoztatni. De önök segítségével megkísérlem, mert ezt nemcsak a falu, de a saját és családom érdeke is kötelességemmé teszik. Képzelhető, hogy szegény jó, békeszerető atyám minő szivdobogással lépett a kegyelmes báró elé, aki sem az elöljáróságot, sem a gyászba öltözött hölgy küldöttséget nem bocsájtotta magas szine elé, sőt még a sátii papot is csak alig fogadta s azzal bocsájtotta el, hogy ne legyen gondja a mások falujára, örüljön, hogy az ő tótjait megkíméli stb. Midőn a titkár azzal jött ki jelentkező atyámhoz, — hogy tessék bemenni, a kegyelmes ur elfogadja, — ez némi .reményt nyújtott atyámnak és sokkal bátrabban lépett a mindenható ur elébe. — Isten hozta barátom uramat, — ezzel fogadta a báró. — Miben lehetek szolgálatára ? - >. -„.ül . -;?lg£' -.sót, de kc^-elmeb J|(éf)í rek én «xMtoi atyám. - - Kegyelmet, kinek'? — kérdé a báró — Szegény falumnak, kegyelmes uram — Hagyja el ! Nem érdemli meg az a gőgös, durva nép, hogy érte szavát felemelje. Őnékiek lakolni kell, ezt megígértem, s meg is tartom. De nem akarom, hogy az ártatlanok is bűnhődjenek, azért Ígérem, hogy önnek ós hozzátartozandóinak a hajszála sem fog meggörbülni, sőt jelölje meg azokat, akik nem tartoznak ahhoz a durva bandához, rájuk nézve is azonnal kiadom a parancsot . . . — Köszönöm kegyelmes uramnak irántam tanúsított kegyességét — feleié atyám - de en nem a magam, hanem a falunak érdekében jöttem kérni kegyelmet, s ismételve mély alázattal kérem exellenciádat, hogy ne vegye lelkére annyi ártatlan lélek vesztét. Hiszen exellenciád is magyar; hiszen exellenciádnak is van családja, ártatlan gyermekei, gondoljon azokra, s büntesse a bűnösöket ugy, hogy velők az ártatlanok is ne sújtassanak. — Miként mondám, az ártatlanoknak nem lészen sértődésük. Azonnal intézkedem, hogy mindazok házai és hozzátartozandói kíméltessenek, kiket ön nékem kijelöl, — szólt a báró. — Bocsásson meg exellenciád, de ismétlem, hogy én nem egyesek érdekében vagyok itt ós ezennel nemesi szavamra fogadom exellenciádnak, hogy magam dobom családi házamra a tüzes csóvát, ha azt megkímélnék, mert ha engem s néhány barátomat megkímélnének, ugy tűnnék fel, miutha én elárultam volna a többieket. Kegyelmet kérek az özvegyek és árvák, s az ártatlanok nevében . . . A kormáuyb^Jos, — miként azt atyám beszóló, — leült, fejét kezére hajtá és '. mdolkozni látszott. Atyám reménye éle-