Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-09-04 / 72. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 72. számához Ujkigyós községének tulnyomólag do­hánytermelésből élő földhöz ragadt siögóay népe a dohánytermék szállitísakor erre aí útra van utalva, igy a kigyósi ik sokat nyernének érdekeikben, ha ez ut, a járási utibizottság hatásköréből ki vetetnék, s az anyagi eszközökbea bőven rendelkező me­gyei törvényhatóság kezelése alá utal­tatnék. De ezen indokon kivül kétségtelen, hogy az a nagyszabású közforgalom, mely ez uttestén nyer lebonyolítást, meghaladja azon követelményeket, melyeket a vici­nális ut jellege kielégíthetne. Ezen az uton érintkeznek egymással Békéscsaba, 0- és Ujkigyós ós Kétegy­náza; ez uton közlekednek Békósmegyével a határos Arad vármegyének közelünkben sürün fekvő összes nagyközségei. Nem parciális helyi érdek tehát, hanem a vármegye jól felfogott érdeke parancsolja, hogy a Csaba-Kígyós-kétegyházai ut, megyei kezelésben vétessék I Amerikai magyar lapok. Sok százezer azon testvéreink száma, akik messze tengeren tul, a szabad Amerika földjén élnek. Kiket a nyomor, kiket a meggazdagodási vágy, kiket pedig kény­szerű helyzet sodort el tőlünk. A szegé­nyek, nyomorgók ott is dolgoznak. Vannak, akik szerencsével, de nagyon sokan vannak, akik még szegényebben jönnek haza — meg­halni. A pénzimádók fokozott buzgalommal dolgoznak; becsülettel munkálkodnak a a kónyszerkivándorlottak ; tisztességes em­berekké lesznek a százezres és milliomos csalók, tolvajok, sikkasztok. Mert Amerika a munka hazája A yankel dominál. De ur minden nemzetiség. A magyar is. Természetesen addig tarthatják meg nemzetiségi, fajszoká­saikat, amennyire az amerikai állameszme engedi. Ez pedig nagyon liberális. Annyira, hogy sajtószabadsága van mindenféle nem­zetiségnek Igy egész magyar hírlapiroda­lom van Amerikában. Magában, az Egye­sült Államok fővárosában, New-Yorkban négy nagy lap jelenik meg magyar nyelven. Nem tartjuk érdektelennek e lapok­ról szólani, melyeknek egynéhány példánya asztalunkra került. Kezdjük a rangban és terjedelemben legnagyobbal, a „Szabadság"-gal. Nagysága megfelel az „Egyetértése-ének, oldalankint 7 hasábos petitszedéssel. Tíz-tizenkét olda Ion jelenik meg. Az első oldalon általános dolgokat közöl. A többi oldalokat a hírro­vat, humoreszkek és magyarországi jeles irók tárcája tölti be. AZ egyleti ós magyar­ságot útbaigazító hirek után következnek a magyarországi fontosabb események vár­megyénkint fölsorolva, majd a hirdetések bőséges sorozata. Ilyen a beosztása a „Szabadság"-nak és igen kevés eltéréssel hasonló a többi­eké is. Tizennegyedik évtoly&mát tölti be most ez a tartalmas és kitűnően össze­állított lap, melynek K o h á n y i Tihamér és Horváth József, a new-yorki magyar iroda vezetői a szerkesztői. Hogy mily rendkívül fontos missziót teljesít a magyar­ság ak megóvása mellett ez a lap, bizo­nyítja az, hogy jótékony ós hazafias cé­lokra rövid néhány óv leforgása alatt több mint tízezer dollárt gyűjtött. Érdekes megemlíteni, hogy ebből az összegből állí­tanak amerikai testvéreink New-Yorkban Kossuthnak és Vörösmartynak, Budapesten pedig Washingtonnak szobrot. Hogy az amerikai lap a gyűjtések terén ilyen sike­reket tud elérni, megérthetjük, ha elolvassuk a szabadság következő sorait: „Hogy a „Szabadság" oly roppant összegeket gyűjt­het és gyűjthetett, ez arra vall, hogy Amerika magyarjai mindenkor készek ál­•dozni, ha nemes ós méltó ügyről van szó " Ig^ ir a „Szabadság". Külsőben majdnem hasonló az „Ame­rikai Magyar Népszava" hetilap. Kedden és pénteken jelenik meg, illusztrációval, mint többi társai. Két helyen nyomják : New-Yorkban ós Pittsburgban. Ez a lap is, mint az előző, utolsó lapján két ivnyi terjedelemben regónynyel kedveske,lik elő­fizetőinek, akiket egyébként elmésen „utó­fizetök"-nek i's nevez a következő formájú figyelmeztetésében: „Hátralékban van elő­fizetésével ? Ha igen, ugy ne várja, mig *«sj, hanem küldje * lapunkat ezu­' J akik a "zetői"* Liajong ostroma. Tokiói híradások szeriut a japán fő­városban az a hiedelem uralkodik, hogy a japán hadseregnek sikerült átkelni a Tai gázlón. A harcteiről Tokióba érke­zett jelentések egész határozottsággal je­lentik, hogy Kurokinak erős támadással sikerült elfoglalni Hayengtay magaslatát. E hirok azt a reményt ébresztik Tokió­ban, hogy a japánok még ma uralni fogják az orosz vasutakat. 25 ezer halott. Hogy micsoda elképzelhetlen öl­döklés folyik Liaojang körül, arról fo­galmat alkothatunk, ha olvassuk a következő londoni táviratot: Bizonyos, hogy Liaojangnál hétfő óta tart a harc és eddig 25 ezer japán és 30 ezer orosz katona esett el. Lujza hercegasszony szökéséhez. Budapest, szeptember 3. (Saj. tud. táv.) Bécsből érdekes hirek érkeznek az el­szökött Lujza hercegasszony kalandos eltűnéséről. A hirek szerint az Elsterbe visszatért Waitzer, aki állítólag szintén közreműködött a hercegasszony megszök­tetósénól, ugy adja elő az esetet, amint azt a lapok megírták. Waitzer szerint Lujza hercegasszony Mattasich hadnagygyal bizonyosan Svájc­ban időzik. Waitzer tagadja, mintha elő­segítette volna a hercegnő eltűnését. Azt tudja, hogy a szökevények automobilon meneküllek el. A hercegnő két ládát vitt magával összes ékszereivel együtt. Waitzer azt is tudni véli, hogy Kóborg Lujza öt óv óta vezetett naplójá; Svájcban kiadja. Ebb^n ta hercegnő kifogja kim---:­asich teljesen ártatlan. Tark^aágaí Miért kell fürdőbe menni ? A kellemes szeptemberi esték beálltával meg­megélénkülnek a kávéházi terraszok. És folynak ott beszélgetések sok mindenről, de leginkább az elmúlt fürdőidényről. Nagyobb társaság ült a Fiume előtt. Aszzo­nyok, lányok, férfiak. — De mi a csudának is kell fürdőbe menni ... vetette föl a kérdést egyik ur. Egy örökké vidám ifjú megfelelt a kérdésre : — A kalapskatulyákkal és rengeteg kufferekke? utazó szép asszonyok, leányok, másrészt üdülni vágyó családapák és gondos férjek semmi esetre sem tudnának erre megfelelni. De egy poéca, aki egyszersmind férj is, és őszinte ember, megfelelt rá még pedig ilyképpen : Hogy csillapítsd idegeid, Hogy hallgassák fecsegésid, Hogy mászkálhass nagy hegyeket, Dühősitsd az embereket, látszhasd egyszer a nagy urat, Férjhez adhasd a lányodat, Hideg vizben dideregjél, Hitvesedtől elszökhessél. Legyen egy kis változásod, Lássál te is nagy világot, Ki ne kapj az orvosodtól, El ne maradj a divattól 1 Őszinte vallomás. Lóra egy bakfis lányka. Szerelmes volt, mint minden bakfis, Lóra, hogy melyik, az mellékes, a poétát szerette. A poéta neve is mellékes. Lóra szerelme jeléül átadta emlékkönyvét a poétának, hogy irjon be emléksorokat. A poéta nem szerette Lórát^de még kevésbé az emlékköny veket. Mégis immel-ámmal átlapozta a verébfejű ákom-bákomok­kal telt lapokat, s el elmosolyodott, amint ilyen sorokra talált: 1, 2, 3, 4. Sokáig lány ne légy 1 No meg apálytól, dagálytól ékeskedő szerelmi ömlengéseket ,az isteni Sára márvány kebeléhez és királynői büszke, fenséges, jégszivéhe". Aztán fogt* a poéta az ironját, és a legádá­zabb szerelmi vallomás alá irta a következő sorokat : Tehet-e a szivein róla, Ha nem szeret téged Lóra ? Ha tehetnék, tennék róla, — Lehetetlen, hidd el Lóra ! Előkelően. Mei/""' r a városi köznépnek az a sajátos szo­lba, hogy ha uri-féle népséggel érintkezik, igyek­szik elhagyni a köznapiaságot és előkelően akar beszélni. Persze, szósze^ényságből a legképtelenebb furcsaságok keletkeznek, mint pl, a paraszt asszony, aki direkt összekompromittálja a majolikát [a ja­maikával. Ilyenformán direkt kompromittált egy csabai lakomán valamelyik derék szabómesterünk, akit, mi ­dőn ismételten kínáltak a pecsenyéből, igy szólt: — - Köszönöm becses érdeklődését, de imáron két alkalommal voltam a pecsenye {iránt érdeklő­déssel. —dor déseket, feleleteket közöl időnkint, ame lyekben bentfoglaltatnak mindazon általá­nos köz- ós államjogi tuduivalók, ame lyeknek bírását megkövetelik egy állam polgártól. A harmadik nagy magyar lap a Cle velandban, Pittsburgban és New-Yorkbat megjelenő „Magyar Hírmondó" vagy „Hun garian Daily News." Ennek egyik számi arról ir, hogy micsoda lelkesedéssel várjf Amerika magyarsága a st. louisi világki állításra, illetőleg az ott tartandó inter parlamentáris konferenciára igyekvő ma gyar csoportot. Innen megtudjuk, hogy e magyar csoport a kö vetkező helyeket íogjs meglátogatni: New-York, Philadelphia Washington, Pittsburg, New-Orleáns, Den wer, Chicago, Minneapolis, Detroit, Cleve­land ós Niagara Falls. Es innen tudjuk meg, hogy a st. louisi nagygyűlésen közel kétszázötvenen fogják képviselni — az Egyesült Államok képviselőin kivül — a világ parlamentjeit. De ugyanezen lap egyik száma szo­morú dolgot irt a st. louisi magyar kiál­litásról. Igy ir: „St. Louisbanjárt magyar emberektől nem tanácsos tudakozódni a magyar kiállítás után. Az iparcsarnokban egész kuckóba került a magyar osztály ós olyan kicsi, hogy elvesz. A képtárban az utolsó két kis szoba jutott magyar művé­szeknek ós ezek között is kevés a mestermü. Hanem Ausztria kiállítása ugy kimagaslik a magyar fölött, mint a Csimborasszó a. Gellérthegy fölött. Az egész bajnak az az •ka, hogy a magyar kormány sokalta a kiadást, mivel külön magyar pavillon föl­állítása járt volna. Szegény Magyarország ! Ez egyik legnagyobb szerencsétlensége, hogy rosszul alkalmazzák benne a bőkezű­séget ós takarókosságot egyaránt." Es ami a legszomorúbb, az, hogy szinigazságot mond az amerikai „Magyar Hiradó." A legifjabb lap a new yorki „Táro­gató." A mult hónap elsején indította meg tulajdonosa ós szerkesztője P e r ó n y i Béla. Ennek már nem lepedő alakja van, hanem olyan, mint a legtöbb hazai lapnak. Havonként kétszer jelenik meg ós bámu­latosan olcsó, mint társai. Egyszóval Ameri­kában még a lapokat is csodásan állítják elő. Milyenek lehetnek akkor a yankee lapok? Népoktatás, ív. — Befejező közlemény. ­Tanítsunk okosan ugy, hogy növen­dékünk megkedvelje a tanulást. Fejlesz­szük a gyermek gondolkodó képességót, szóval tanítsuk meg okosan tanulni. A legtöbb ifjú azért nem boldogul, mert nem ösmeri a tanulni tudás művészetét. Nevel­jünk, tanítsunk ós jó példát mutassunk, mert korunknak jól nevelt, munkás és gondolkodni tudó polgárokra van szükség. Tanításunk legyen figyelemmel az életre ós a többi iskolára. Csak a legszük­ségesebb ismeretet nyujtsuk, de est aztán jól. Figyeljünk a gyermek jövendő foglal­kozására, a városi iskolákban gondoljunk a középiskolákra is. A városi elemiből vagy 50% középiskolába megy. Itt aztán megakad, mert helyes olvasás, jó irá» és biztos számolás helyett sok történetet, ter­mészetrajzot és más eféléket tanult a fönti elemi ismeretek rovására. Legyünk a helyes magyarság aposto­lai, mert így bátran meghúzhatjuk a vész­harangot. Tősgyökeres, tiszta nyelvünk, kivált a városokban romlásnak indult, ha az idegenszerűségek beözönlésének útját nem álljuk, nyelvünket komoly váiság fogja fenyegetni. Tanuljunk tehát a tiszta nyelvérzókü néptől, a nagy költőktől ós harcoljunk a tolakodó idegenszerűségek ellen. Uj eszmékkel álljunk elő, gazdasági népmentő eszközökkel. Karolja föl a ta­nítóság teljes lélekkel a közgazdaság összes ágait. Teremtsen közgazdasági közvéle­ményt. Olyan hivatást kell ma betöltenie a tanítónak, mint hajdan a lelkésznek, aki lelkiatyja, bíró, orvos, jegyző, sőt nem egyszer földmives, iparos is volt egy sze­mélyben. Ezért volt a papságnak hajdau elsőrangú állása, tekiutelye és jövedelme. I az, hogy nem vagyunk középkorban, de gazdasági közvélemény és helyes érzék ma sincs. Ha a tanítóság fanatikus lelkese­déssel fölkarolja a nópmentós ügyét, be­csülete, jövedelme tetemesen megnövekszik. Föl tehát a munkára teljes lélekkel ! Félre az ujabb megterhelések emlegetésével, mert fóllelkesedés csak fólsikert szül ós olyan •s <t» íhamar lecsuszunk a kö­akkor térjünk nyu­"egmentettük, ha a fejeződött. Ekkor ázások éppúgy .nberek kezébe " orvosi, jegyzői > é* kinőtt a uanár közöW t a 1' ^ongkorsag e idta fölvirá­>11. Ne lánc­szemek, hanem erősen összefüggő lánc le­gyünk, különben szóthullunk. Mentül kö­zelebb tapadnak az elemek, annál erősebb a test. A tanitó-tauárvilág akkor lesz erős, ha iskolában, társadalomban egyetért, egyet akar ós mint ilyen szerves, egész lép fel cselekvésre. Iskola, szülő ós társadalom álljon egy­mással állandó összeköttetésben. A tanító­nak a néppel jóban, rosszban össze kell forrnia. Látogassák meg egymást az öröm és bú napjaiban. Ne nézze le senki a parasztot, mert a magyar paraszt, mint fajnép, még hibáival is első a főid kerek­ségén. Időről-időre tűzzünk ki bizonyos vita tóteleket és fezeket országos érdeklődéssel tárgyaljuk, hadd legyen az oktatásügy is országos érdek. Általában arra törekedjünk, hogy az örökös politizálást más eszme­körrel cseréljük föl. Indítsunk országos mozgalmat a test­edzés és természetes családi nevelés érde­kében. A mai satnya, elkényeztetett neve­lés módot meg kell változtatni, szüntetni. Szóval uj eszmék, uj törekvések, kevés beszéd, sok tett, ti legyetek a XX. század nép vezéreinek a zászlóvivői. Kettős célt kell kitűzni minden peda­gógusnak : egy egyéni és egy hazafias célt Ne legyen a tanítók-tanárok közt egy sem, aki rendes teendőjón felül valami más, hazafias, nemzetmentő célt is ne szolgál­jon és hogy egy percre se feledje, fügessze ki Íróasztala fölé. A hol a pap, tanitó, jegyző kézzel fogható hasznot tud biztosí­tani községének, ott meg van alapítva te­kintélye, szeretete és később jobb díjazása is, mert a népet lekötelezte. Neveljünk a mainál jobb, tettre készebb, lelkes hazafiakat, józan, okos, vallásos embereket. Legyen a jövő nemzedék jó magyar, vallásos, művelt, becsületes, jó gazda. Erre törekedjünk éjjel-nappal, mun­kában, mulatságban. Vigyük ki ez eszmé­ket az életbe, s a politika és pletykák he­lyett erről beszéljünk szüntelen. Küzdjünk az ideális nemzeti eszmékért, hogy 30 millió derék magyar lebegjen szemünk előtt. Sok, nagyon sok teendő vár a mi lelkes népvezóreinkre, annyi, hogy lehetet­len mind fölsorolni. Ott van a népszere­tetre való nevelés, a paraszt és ur fogal­mának kiküszöbölése, hogy a paraszt az úrban ne ellenséget, hanem testvért ismer­jen, ott van a kivándorlás korlátozása, a nópmentő eszmék megvalósítása, stb. Föl tehát tanitók, tanárok, népneve­lők, ti névtelen hősök, a dicső munkára ! Hiszen a nagy csillagok nagy időkben is csak az utat világították meg, a tettek végrehajtása mindig a dicső közkatonák munkája. Szüntessétek meg a bajokat szépen, csöndben, zajtalanul. Tetteket ké­rünk, kitartó lelkes munkát a magyarsá­gért. ',,. ; - 8. H. L. A „Békésmegyei Közlöny" táíirata. Orosz-Japán háború. A távíró azt a világtörténelmi ese­ményt, hogy a japánok a liaojangi nagy ütközetben megverték Európa legnagyobb katonai hatalmát és bevették Liaojangot, amelyét az oroszok ugy megerősítettek, hogy ha nem bevehetetlennek, de olyan erősségnek tartották, amelyet hónapokig is megvédelmezhetnek. A japánok példátlan kitartása, hő­siessége ós zseniális vezérlete mindezt a hitet és reményt megcáfolta. Liaojangot alig három nap alatt bevették, a hen­cegő Kuropatkint csúfosan megfutami. tották. Ezt a szörnyű vereséget, hol több mint 10000 szerencsétlen orosz harcos vesztette életet, már mégsem lehet a Kuropatkin haditervében előre kiszámí­tott taktikai eredménynek qualifikálni. Kuroki előnyomulása. Tokióból jelentik a Reuter ügynök­ségnek, hogy Kurok ijapán hadserege a nap-után vívott borzalmas öldöklő csa­ták után sem kedvetlenkedtek és erőt­lenedtek el. Természetesen fáradtak a ka­tonák, de bár erőltetve, szüntelenül foly­tatják az előnyomulást. Szinte járha­tatlanok a Tai tó megáradt gázlói, de Kuroki ennek dacára csak folytatja a bá­mulatos hadműveletet, mely, mint a mutatják, előbb-utóbb sakba.^^J&k K u" ropatkin katonáit. p„it-Arthur eleste. A Daily Chronicle tudósítója jelenti, íogy pénteken Dalmába utazott, hogy jelen legyen Port-Arthur elesésénél, me­lyet a jövő héten várnak.

Next

/
Thumbnails
Contents