Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-08-25 / 69. szám

nának, ugy az egyesület irjon fel a kormányhoz, hogy az állatdijazásra rendelkezésre álló 1000 koronát bővítse ki valamelyes államsegélylyel a takarmányhiány fedezésére. A választmány az indítványt ily értelemben elfogadta. Takarmányhi ány. Következett a napirend legfontosabb tárgya : a takarmány szükség következtében teendő óvintézkedések. Elnök a vitát bevezető előterjesztés során megjegyzi, hogy Békésvármegyében sohasem volt takarmányszükség, ámbár bővében sem voltak a takarmánynak. Ezidén sem túlságosan fenyegető a helyzet, kivéve az erőtakarmányt, amelyben nagy szükség van, különösen a kisgazdáknak, akik emiatt felárban s azon alul is kénytelenek eladni igás állataikat, amelyeket azután évtizedeken keresztül sem lesznek képesek pótolni. Nagyobb a gazdák körében az ijedelem, mint a veszély. Az egyletnek oda kell hatni, hogy ez az ijedelem eloszlattassék. P e i t f e r István egyleti titkár terjeszti elő ezután a takarmányszükség elhárítására vonatkozó óvintézkedés módozatait. Ezek nagyobbrészt egyeznek a többi vármegyei gazdasági egyletek ilynemű óvintézkedéseivel ós a következők: A gazdák felhivandók a szálastakarmányban való takarékosságra és a korai takarmánytermelésére. Felhivandók továbbá arra, hogy a kukorioaszárat ne szárítsák meg, hanem zsombolyozzák ós a szalmát ne használják alomnak, hanem ahelyett a cél jak teljesen megfelelő homokot. Hogy pedig ehhez könnyebben hozzájuthassanak a gazdák, felhivandók az elöljáróságok is, hogy a községük területén fekvő homokbányákat bocsássák a gazdák rendelkezésére. Az egylet irjon fel a kormányhoz, hogy a cukorgyárak engedjék át a cukorrépa szeleteket a gazdáknak. A kormány engedélyezzen segélyt, esetleg az egylet szavazzon meg egy összeget szecskavágó gépek beszerzésére, melyeket a gazdák olcsó törlesztés mellett vásárolnának. Es végül irjon fel az egylet a kormányhoz a marhasónak olcsóbbá tétele tár yában. Rosenthal Ignác indítványozza, hogy irjon fel az egyesület a kormányhoz, hogy a takarmánybehozatali vámok ne törültessenek el. Sztraka György ajánlatosnak tartaná, ha az egylet, illetőleg a gazdák hirdetnék, hogy hol kapható fölösleges takarmány. Ezeknek beszerzésére községenkint központot kell létesíteni. Az erőtakarmány szállítása vaggononként olcsóbb, azért a gazdák egyesüljenek ós a társultak részére az egylet közvetítse a szállítást. Elnök azt indítványozza, hogy küldjenek ki egy bizottságot, mely állandóan a takarmányszükséggel s erre vonatkozó intézkedésekkel foglalkozzék. A választmány elfogadja a javaslatot ós a bizottságot a következő tagokból alakítja meg : Debreczeni Endre, B a n n e r Béla, S e i 1 e r Elek, Wagner Ferenc, B e1 i c z e y Géza, M o r v a y Mihály ós Szabó János. Banner Béla jelenti, hogy a mezőhegy esi cukorgyár a termelőknek 40 százalékát visszaadja a cukorrépaszeletnek és 20 százalékot tart meg magának, amelyet ingyen enged át s mezőhegyesi msnesbirtoknak. De itt annyi a fölösleg, hogy három-négy évnek a termelése van elvermelve. Javasolja tehát, hogy az egylet a szomszéd megyebeli gazdasági egyletekkel együtt irjon fel a kormányhoz, hogy a mezőhegyesi cukorgyár még a 20% cukorrépaszeletet is méltányos áron bocsássa a takarmányszükségben szenvedő gazdaközönsóg rendelkezésére. S e i 1 e r Elek azzal pótolja az indítványt, hogy a földmivelési miniszter utján kérjék a cukorgyáraktól a mellaszkészletek eladását is. Az elnökség jelentette, hogy a cukorrépaszelet ügyében már eliárt egyizben, de a mezőhegyesi cukorgyár azzal felelt, hogy a készleteket már eladta külföldre, Mivel azonban a kormány időközben megtiltotta a takarmánykivitelt, az egylet újból felirt a földmivelrsügyi miniszterhez, hogy a cukorrépaszeleteket foglaltassa le és engedje át vétel utján a gazdáknak. A választmány ezután elhatározta tenyószállatvásárok tartását, melyről lapunk legközelebbi számában szólunk. Néhány jelentéktelenebb ügy letárgyalása után a választmány a hódmezővásárhelyi állatkiállitás zsűrijébe Debreczeni Endrét küldte ki ós a 25 fillér értékű kiállítási sorsjegyekből 50 darabot tartott meg. Földmives iskolák újra szervezése. A földmivelésügyi miniszter újra szervezi a földmives iskolákat. Evégből leirt a gazdasági egylethez, hogy az újraszervezésre vovatkozó észrevételeit terjessze föl hozzá. A választmány a javaslat kidolgozására bizottságot küldött ki, melynek tagjai Zsilinszky Endre, Kállay Ödön, Beliczey Rezső, Frank Ferenc, Morvay Mihály, Z s i r o s András, 8 e i 1 e r Elek, K r a f t Viktor ós W i 1 i m István. Az indítványok során Banner Béla azt javasolta, hogy mivel a hosszú szárazság miatt a dohánylevelek kisebbek a rendesnél, irjon fel az egylet a pénzügy miniszterhez, hogy méltányos beváltási árt állapítson meg és a kisebb leveleket is váltsák be. Elnök állami kertészeti szakiskola felállítása iránt a kormányhoz való felírást hozta javaslatba. A földmives iskolával kapcsolatban ugyanis nagyobb anyagi áldozatok nélkül föllehetne állítani állami támogatással egy gyümölcs és kertészeti szakiskolát. A választmány egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a iavaslatot. Az ülés ezután néhány kevésbbé jelentékeny ügy letárgyalásával véget ért. és tengerészeti akadémiákat más-más miniszterek alá rendeljék. Vagy tartozzék minden iskola a közoktatásügyi miniszter hatáskörébe, vagy helyezzék az összes szakiskolákat az illető szakminiszterek felsőbbsége alá. Igy azonban már a főfelügyelet gyakorlásából is sok helytelenség származik. AZ elemi- közép- és felső iskolákra vonatkozó törvények a szükséges újítások szerint módositandók, esetleg uj törvényjavaslatok készítendők. Egyszerűsítsék az összes igazgatást ós ügykezelést, hogy az igazgatók, népiskolai felügyelők, főigazgatók ós a miniszteri szakosztályok teendői annyira apadjanak, hogy másnemű kötelességüknek eleget lehessenek. Mert ezerszer megvitatott valóság, hogy ezek azért nem tudnak eleget tenni iskola látogatásuknak, mert a bürokrácia rabjai. Ez esetben a miniszteri tisztviselők Hatékonyabban dolgozhatnának ós néha-néha vidéki tanulmányokra is ráérnének, ami hát szintén kívánatos. Oszszák a szorgalmi időt minden iskolánál két félévre, mint ahogy már több hazai iskolánál megvan ez az újítás. A mostani három időszakos beosztás sem tanulmányi, sem előmeneteli szempontból nem helyes. A két félév tökéletesen ela1 gendő, tömérdek munkamegkimólóssel járna és igazságosabb érdemjegyeket biztositana. Létesítsenek minden nagyobb iskolá ban orvosi intézményt. Számtalan gyanús mulasztásnak elejét venné ez az üdvös ujitás és megvalósítása sem kerülne nagy áldozatba. Legyen az érdemjegyek, a magaviselet és az érdemjegyek megítélésénél egyöntetűség Legyen mindenhol négy fokozat, jeles, jó, elégséges, elégtelen. Általában arra kell törekedni, hogy az iskolákat ilyenekben is közelebb hozzuk egymáshoz, hogy iskola ós iskola érezze testvéri kötelékét. Kapcsolat és egyöntetűség uralkodjék mindenütt. Könnyitsünk az ifjúság szellemi munkáján célszerű összevonásokkal és a tárgyak számának leszállításával. Ez egyike a legégetőbb kívánságoknak. A mai állapot tarthatatlan. Sokat markolunk ós keveset szoritunk. Ez is egyike az ujitásokra megérett eszméknek. a zsidóknak a családjait, akik a kato kötelezettségtől kivonták magukat, felme tik a rájuk rótt pénzbüntetések alól. Ve gül kilátásba helyeztetik a Japánnal való háborúban elesett tisztek ós katonák gyermekeinek ellátása és neveltetése. Plehve gyilkosa. Budapest, augusztus 24. (Saját tud. táv.) Mint tudvalevő, P 1 e h v e volt az orosz belügyminiszter gyilkosa a bombamerénylet alkalmával maga is megsebesült. A gyilkos, mint Pétervárról jelentik, most felépült. A rendőrség közölte vele, hogy elfogták bűntársát, S i k a p k i t, aki egy orosz páncélos hajót akart felrobbantani. A minisztergyilkos ingerülten mondta : — Megmondhatom, hogy nem jó ilyesmi dolgot ilyen fiatalemberre bizni. vagy főzni való füvet. Ei tavaszkor, a negyven szent vértanú napján, Kosjo fiatalt és vént elvezet a kisértetek sziklájának alján levő gyógyhatású vízbe fürödni. Még napfelkelte összegyűlnek a bénák s nyomorékok s oda állnak a habzó vizesós alá, amely vadul bukik egyik szikláról a másikra; ós egyik sem mer elmozdulni a helyéről. De ha a nap felragyog, a falubeliek leülnek a fűbe, előszedik tarisznyájokat s mohón talatoznak. Dal s kacagás közt telik a nap s amikor szedelőzködnek, hogy hazafelé menjenek, egyik másik még sem tudja megállani, hogy ne beszéljen a juhászszal: — Hát ezen a télen már csak lesz kézfogó ? . . . — Milyen lányok vannak most a faluban ! . . . mondja egy másik. A juhász elszántan rázza a fejét, de aztáü megkérdi: — Hát Neda él-e múg ? Tudtok-e valamit róla ? — Oh, Neda is nagyon szerencsétlen, feleli Gena. Az ura elszegődött idegenbe fuvarosnak s ott hagyta az anyjánál. Az anyósával pedig ki tudna megférni ? — Ha legalább lenne gyereke, veti közbe Raikovicza. — Ha el nem jön ide, hogy megfürödjék a kísértetek sziklájánál . . . attól, hogy valaki kívánja még soh'sem lett gyereke, felelt Kosjo prófétai hangon. A parasztok haza mennek, elmondják a dolgokat a Neda anyósának ós ettől ez még gonoszabb lesz. Most már a forráshoz se engedi Nedát, a ház küszöbét sem szabad átlépnie. S ha leszáll az est, szigorú tekintettel fordul Nedához : — Hallod-e, hagyd a munkát s jer be ... az urad uton van, nehogy baj érje. Neda betér a házba s elrejti hervadt arcát . . . Enyhe esti szellő fújdogál s messziről elhozza Kosjo furulyájának elvesző édes hangjait. Petko Todoroff. Népoktatás. i. Az őszi parlamenti campangnt.k egyik legfontosabb tárgya lesz az uj népoktatási törvényjavaslat Berzeviczy Albert kultuszminiszternek bírjuk ünnepélyes igéretót, hogy őszszel a ház elé terjeszti az u népoktatási törvényjavaslatot. Valószínűleg most készül a végleges szöveg és a terjedelmes megokolás, nemkülönben a végrehajtási rendeletek tervezete, A nagyfontosságú javaslattól reméljük a legjobbat. Es ebből az alkalomból közöljük az alábbi sorokat egy kiváló tantérfiu tollából. Sok mindenünk van, de sok mindent is nélkülözünk is még. Ott állunk azonban, hogy ma már beszélhetünk magyar népoktatásról, s bár még tömérdek a tennivalónk, célját is kitűzhetjük a következőkben : Neveljünk a hazának értelmes, gyakorlati, vallásos ós becsületes magyar polgárokat. Ne legyen e honban senki, aki legalább irni-olvasni ne tudjon, aki a magyar nyelvet szóban-irásban ne értse és aki a magyar állameszmónek rendületlenül hive ne volna. De még sok a tennivalónk, hogy népoktatásunkat oly hatalmassá fejlesszük, mint Finn-, Svéd-, Norvégország avagy Dánia, Svájc stb. Hogy ez állumoknak nyomukba léphessünk, oda temérdek pénz, idő és sok sok jeles tanférfira van szükségünk. Az alábbi sorokban fölsoroljuk azokat a főbb hiányokat és teendőket, amelyek nélkül igazi haladás el sem képzelhető. Ez ujitások általános szempontból a következők : Első teendő, hogy az iskolafajok célját, irányát, szervezetét, hovátartozóságát világosan és szabatosan meghatározzák ós törvénybe iktassák. Meg kell szüntetni azt a különös állapotot, hogy még a kisdedóvás, elemi-, községi-, felsőoktatás egészen és a szakoktatás egypár iskolája a közoktatásügyi minisztérium hatósága alá tartozik, addig a gazdasági, némely iparintózeteket, a bányászati, erdészeti, katonai A „Békésmegvei Közlöny" távipa tai. Háromszázezer koronás alapítvány. Budapest, augusztus 24. (Saj. tud. táv.) A hivatalos lapnak nem hivatalos zuggolyában szerénykedik néhány soros hir ma. A néhány sorból azon an 300.000 korona csillog. Hásomszázezer koronás alapítványt tettek tornyai Schossberger Lajos és tornyai Schossberger Rezső. Cselekedetükről igy emlékszik meg a Budapesti Közlöny: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter tornyai Schossberger Lajosnak és tornyai Schossberger Rezsőnek, abból az alkalomból, hogy a M. Nemzeti Muzeum állattári gyűjteményeinek gyarapítására, s illetőleg néprajzi kutatásokra 300.000 ko ronás alapítványt létesítettek, köszönetét és elismerését nyilvánította. A cár manifesztuma. Budapest, augusztus 24. (Saj. tud. táv.) Alexis trónörökös nagyherceg születése alkalmából kegyelmi manifesztumot bocsátottak ki. A manifesztum elrendeli: A testi fenyíték a paraszt lakosságra, valamint a hadsereg és a hajóhad tagjaira nézve, ahol ismételt kötelességszegések esetén még alkalmaztatott, eltöröltetikMinden paraszt hátraléka váltságösszegből> gazdasági adókból és más illetékekből elengedtetik ós a lakosság felme ntetik a rossz termések idején ellátás céljára adott kölcsönök visszafizetésétől. Azonkívül elengednek különböző pénzbüntetéseket. Politikai bűntettesek, a kik jó magaviselet által tüntették ki magukat, a büntetes idejének letelte után az igazságügyminiszter ajánlatára visszanyerhetik polgári jogaikat. Politikai büntettek, amelyek a trónörökös születésétől visszafelé számítva 15 éven át' ismeretlenek maradtak, átadatnak a feledésnek. Politikai bűntettesek, akik külföldre menekültek ós hazájukba visszatérni óhajtanak, a belügyminiszter utján erre engedélyt kérhetnek. A finneknek ad még a manifesztum jótéteményt, majd a finn kormányzó utasittatik, hogy tegye megfontolás tárgyává oly intézkedéseket, amelyekkel enyhíteni lehet a sorsát azoknak a személyeknek, aki nek a Finnországban való tartózkodás meg van tiltva. A birodalomban azoknak Orosz-Japán háború. A Szebasztopol hadihajó kedden reggel elhagyta Port-Artúrt ós aknára jutott.. A hajó erősen oldalt dült és vissza kellett vontatni a kikötőbe. A tegnap kitört orosz hajók PortArtur előtt találkoztak Togó tengernagy hajóival. Ütközet fejlődött ki, amelyben egy orosz cirkáló súlyosan megsérült, és kénytelen volt a kikötőbe visszamenni. A Retvizáu a japan ostromgyűrűt áttörvén Sanghaj felé menekült. Egy japán hajókülönitmény üldözi. A harctéri eseményeket csaknem egészen háttérbe szorította az angol hajózást ért két botrányos sérelem. A sajtó példás megtorlás követelését ajánlja. Különösen Hipsang elsülyesztése a Bosztoni által okozott rettenetes izgalmat. Mint megállapították, a gőzös abszolúte nem vitt semmiféle hadi dugárut, sőt japánok se voltak fedélzetén. A hajó szabályos világítással angol lobogó alatt haladt. Mégis rátámadt a Bosztorni minden ok nélkül, utasai közül soknak életét kioltották a hajóra zúdított gránátok, végül elsülyeztették. A „Matin" tudósítója táviratozza, hogy a hétfői ostrom alkalmával Port-Artúrban három akna felrobbant ós nagy pusztítást vitt végbe a japánok soraiban, ugy, hogy kénytelenek voltak visszavonulni. A rohamot éjfél után — teljes sikerrel — megismételték s nyolc aknát megsemmisítettek. A port-arturi flottát Stössel utasította, hogy távozzék a kikötőből, mert biztos pusztulás fenyegeti. Uchtomszkij herceg zászlós hajóval az élén tényleg kivonult a kikötőből. Erős ágyúzás hallatszik. Azt hiszik, a japán hajóhad megütközött velük s ez hallatszik Csifuba, nem pedig a vár bombázása. Ellenőrizhetetlen hirek keringenek az orosz hajóhad teljes pusztulásásáról. Állítólag egy orosz páncélos, alighanem a Sebastopol, aknára került, két orosz cirkálót elsülyesztettek, egy páncélost elfogtak a japánok, kettőt pedig az oroszok robbantottak fel. Az orosz hajók a japán admirális hajónak rontottak, de céljukat nem érhették el. Az orosz flotta tökéletesen megsemmisült. Meddig tart a háború ? Budapest, aug. 24. (Saját tud. táv.) O k m a gróf, japánország volt miniszterelnöke oly nyilatkozatot tett az ango 1 ügyvivő előtt, hogy a háború végét a japánok legalább 1905. év végére számítják. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelzőállomás mára változékony, hűvös, sokhelyütt csapadékkal. — Vármegyei tisztviselők öröme. A tegnapi napon megérkezett a vármegyei tisztviselők Mikulása. Orömnap volt, mert tegnap kapták meg a tisztviselők az uj fizetósrend szerint a fölemelt gázsit ez óv január 1-től számítva. Az uj rend szerint a csabai megyei tisztviselők fizetése a követke: ő : S e i 1 e r Elek főszolgabíró 3600 kor. és természetbeni lakás, — S z o n d y Lajos dr. járási orvos 2200 kor. és 420 kor lakpénz, — Debreczeni Lajos dr. szolgabíró 2180 kor. és 420 kor. lakpénz, — Kormos Emil tb. szolgabíró 1600 kor., — Csornák István helyettes